Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Jauul a zöldséges gyiimölcselläfäs Nem kevesebb mint húsz megyei megbízottja elmondot- árudák. Ebből mintegy féltermelőszövetkezettel tart je- ta, hogy az előző hónapokhoz millió érték a TÁSZI közve- lenleg kapcsolatot a TÁSZI viszonyítja jelentős mértékben títésével -cserélt gazdát. A ja- Nógrád megyei kirendeltsége, javult a zöldség- és gyümölcs- vuló felhozatal lehetővé teszi Az eddigi tapasztalatok sze- felhozatal. Különösen a gyön- az árak csökkentését is. A rint mindez jelentősen hozzá- gyösi és a törteli termelőszö- zöldhagyma és a saláta átla- .iárul a megyeszékhely zöld- vetkezetek azok, amelyek gos óra 60—80 fillér volt a ség- és gyümölcsellátásának nagyban hozzájárulnak Salgó- múlt hét végén. Lényegeseb- fokozatos javításához. Az egy- tarján ellátásához. Az idei ben olcsóbb mint a kiskeres- re szélesedő kapcsolatok szép- első kelkáposzta Törteiről ér- kedőknél, egyéni termelőknél, séghibája. hogy a partnerek kezett a salgótarjáni piacra, Természetesen a jobb minősé- között még mutatóban sincs és az egészen friss, kitűnő gü áruért többet kérnek a nógrádi termelőszövetkezet, minőségű áru kilóját tíz fo- szövetkezeti árudákban is. Ennek főképpen az az oka, rintért vásárolhatják a házi- Fejlődik a szövetkezetek hogy a nógrádi táj nem al- asszonyok. Egyre növekszik a bolthálózata is Salgótarjánban kalmas primőrtermesztésre, kereslet az élő baromfi iránt, és környékén. Nemcsak a Amikor a kertészkedő terme- és örvendetes, hogy a szövet- megyeszékhely piacán, hanem lőszövetkezetek megjelennek kakezetek a korábbi hónapok- a salgótarjáni járás községei- áruikkal a piacon, akkor már hoz viszonyítva több barom- ben is egyre több termelő- május végét, június elejét fihúst szállítanak. A pecsenye- szövetkezet nyit zöldség- és mutatja a naptár. Zöldáru és csirke kilóját 32 forintért, az gyümölcsárudát. A gyöngyösi friss gyümölcs -is bőven van előnevelt csirkét 35—40 fo- Mátra Kincse Termelőszövetmár olyankor a piacon, ha- rintért vehetik a vásárlók, kezet már a hetedjk árudét csak nem szól közbe szokat- Tojásból viszont kevesebbet nyitja Nógrádban. Áruellátás lanul zordan az idő. Csupán kínálnak a szokottnál a közös suk rendszeres, ha a szükség- a pásztói Béke Termelőszövet- gazdaságok. A hiányzó meny- let úgy kívánja, a * termelőkezet jelent itt kivételt. Űj nyiséget a háztáji és egyé- szövetkezet naponta kétszer is karalábéval a pásztói szövet- ni termelők pótolják, s a ki- szállít friss zöldséget, gyü- kezet jelentkezett először a alakult ár 1,20 forint. mölcsöt. Mindenképpen haszmegyeszékhely piacán. Ezen- A szövetkezeti árudák for- nos volna azonban, ha a társ- kívül a közös gazdaság kér- galmán is érződik a tavasz, megyék mellett a nógrádi tészete látta el palántával a Áprilisban mintegy egymillió termelőszövetkezetek is bekörnyező községeket, a ház- forintos forgalmat bonyolítót- kapcsolódnának a piaci ellá- táji és egyéni termelőket is. tak le a salgótarjáni piacon tásba és a jelenleginél több Bohcui István, a TÁSZI működő termelőszövetkezeti árut kínálnának eladásra. A kisdobosok érdekében Ä megyei úttörőelnökség a tartalmi munkát. Ezt első- a kisdobosokra. A bélyegszak- mellett működő kisdobos- sorban a próbákra kell építs- körök működtetése azért lát- szakbizottság ülést tartott ni, hiszen ezt mint egyéni ne- szik célszerűnek, mivel hoz- ezen a héten. A tanév még velési programot is felfoghat.- zászoktatja a gyermekeket az hátralevő időszakában, va- juk. Ez egyben eligazítást ad ismeretszerzésre. A nagyító, a lamint a nyáron és az új tan- pedagógusnak, szülőnek és a katalógus, a lexikon mintegy évben feladatként jelentkező gyermekekkel foglalkozó szer- út a tudományos ismeretszer- témákat tárgyalták meg. Meg- veknek is. A próbák közelebb zésre, másrészt kiválóan ai- állapították, hogy minőségileg viszik a gyermekekhez a ne- kalmas a személyiségjelek ki- más ez a korosztály, mint az velési tervekben megfogalma- alakítására. Kutatóstílust, uttörőkorban levő gyermekek, zott célkitűzéseket. rendszerező képességet alakít A játékosság a jellemző rá- Feltétlenül szükséges a kis- ki a gyermekekben juk, s nevelésükben az indi- dobos-szakkörfoglalkozások A korosztály természetessérekt formák érvényesülnek szélesítése. Megyénkben 14 ge különösen alkalmas a népjobban. Ehhez a munkához ezer kisdobos tevékenykedik, művészet ápoláséra. A játék sajátos körülményeket kell te- Ebből a számból mindössze a tánc, az ének-zene, a nép; remteni. Több képzett, ehhez 300 szakkörös tevékenykedik alkotóművészet életben tar- a korosztályhoz értő felnőtt- 181 iskolában, 29 szakkörben, tása külön bemutatkozó le- re van szükség. Különösen Tisztázni kell a szemléleti hetőséget teremt a kisdoboi'ontos az ifivezetők számának kérdéseket, személyi és tár- sok számára. A munka __ tera növelése. A csak alsó tago- gyi feltételeket kell biztosíta- mészetesen — képzett vezető- zatos iskolákban is ki kell ni számukra. Ez azért is fon- két igényel. Egyben szükség építeni a csapatvezetőséget és tos, mivel ennek a korosz- van a módszertani kérdések a gyermek-önkormányzatot. A tólynak az igénye viszonylag vizsgálatára is. A klsdobos- nagy iskolákban pedig na- könnyebben kielégíthető. szakbizottság megállapította: gyobb gondot kell fordítani a A kisdobos-szakbizottság aljhoz, hogy a kisdoboskisdobosok munkájára. A kis- megállapította, hogy három munka még eredményesebb dobosoknál különösen jelen- területen keLl fejleszteni a legyen, feltétlenül szükség íős a rajközösségek erősítése, szakköri életet. A bábcsopor- van arra, hogy a járási, váró- munkájuk önállósítása. tok rendkívül közel állnak eh- si elnökségek, valamint' az IsA szervezeti tényezők mel- hez a korosztályhoz. A bábon kólák több figyelmet fordít- lett — állapította meg a kis- keresztül való megjelenítés, a sanak azoknak az igényeknek dobos-szakbizottság ülése — bábjáték személytelensége a kielégítésére, amelyek a kís- jobban figyelembe kell venni rendkívül jó hatást gyakorol doboskorosztályból fakadnak. Filléres „hőbörgők” Húsz fillért a legjobb akarattal sem lehet nagy pénznek nevezni, s különösen akkorának nem, hogy megérne egy félórás vitát, izgalmat, veszekedést, nyilvános megszégyenítést. Általában nem ér meg eny- nyit húsz fillér. Kínos jelenetnek voltam tanúja a napokban az egyik távolsági vonat büféjében: félórás vita, veszekedés, nyilvános megszégyenítés játszódott le húsz fillérért — s mégis megérte. A büfében, a fehér köpenyes elárusítót figyelve feltűnt; hogy ennek az embernek Darius kincse sem lenne elég, ha aprópénzben adnák, mert bármennyire tíz-, vagy húszfillérest is fizettek neki, a következő vevőnek már nem tudott visszaadni, A filléresek és fémforintosak eltűntek, valahol a pult egyik fiókjában, s az eladó kedve? mosollyal, tanácstalanul szét tárt kézzel kért elnézést a következő vevőtől, hogy sajnos éppen ebben a pillanatbalt fogyott ki az aprója. Eégi trükk ez, s mint kipróbált, be is válik legtöbbször. De a büfésnek aznap nem v«lt szerencséje, meri egy elszánt férfi személyében megjelent a „kukacos”, & „hőbörgő” vevő. Látszott ugyan rajta, hogy nem húsz fillér, húsz forint sem vágn földhöz, de mikor az elad * arcátlanul visszabámult rá. anélkül, hogy visszaadott volna, elkérte a panaszkönyvet. Nem kell fantázia hozzá hogy az ember elképzelje, m) következett, Az eladó húzta, halasztotta a kiszolgálást, a „hőbörgő” ellen hangolva a várakozókat. Igyekezett nevetségessé tenni a „smucíg alakot”. S ugyanaz a vevő, aki a - előbb még maga is bosszankodott a büfés eljárásán, most maga is a „hőbörgő” ellep fordult, mintha ezzel bizonyítaná, hogy ő mennyire nagyvonalú, gáláns és jómódú, aki számolatlanul rakja a pénzt a pultra... Ugyanazok, akik a legindokol- tabb áremelkedést is észreveszik, még ha néhány fillérről van is szó, a legritkább esetben emelnek nyíltan szót, ha becsapják őket. S ami még szomorúbb: ha valaki szóvá tesz ilyesmit az üzletekben, esetleg az egész vásárlóközönség ellenszenvét érezheti maga körül. Néhány fillér víszszajáró pénzt szóvá tenni: reklamálni, hogy két dekával kevesebb a felvágott, hogy jócskán hiányzik a féldeciből. hogy nein fordult át a benzinkút órája — ilyesmit mindenki restell. Ezen csak belülről illik dühöngeni. Nem mondom, hogy álmaink közé tartozna az olyan üzlet, hol a vevők folyvást reklamálnának, mindent szóvá tesznek, de azt hiszem helyesebb lenne, ha a reklamációk száma elsősorban a kereskedőkön és nem a vásárlókon múlna. A kereskedelmi fegyelem és morál mggfezHárdftását távlatokban csak 9 jobb üzlethálózattal, a nagyobb konkurenciától várhatjuk — ez tény. Am olyan konkurencia, olyan kereskedelmi hálózat nem nagyon képzelhető et, ahol ne lenne tere az apró trükköknek, finom kis „átveréseknek”. És olyan ellenőri •hálózat sem lesz soha, amely meg tudná akadályozni az ilyesmit. Ere csak a vásárló- közönség lenne képes. S itt nem is elsősorban a tízfillé- rekről, húszfillérekről. vagv néhány deka sajtról van szó. hanem összességében a kereskedelem és a fogyasztók viszonyáról, kapcsolatáról. S most, ha azt mondpná valaki: van úgy is elég panasz, minek még a kereskedelem ellen a panasztte-vőket buzdítani, azt válaszolnám: ha a büfében már az első becsapott vállalta volna a „filléres hőbörgő” hálátlan szerepét, lényegesen kevesebb elégedetlen ember távozott volna a pulttól. Eötvös Pál Németországban a játékokra írják a legfontosabb telefonszámokat. így a gver: >’k j ték közben megtanulja a legfonto- . sabb hívószámokat. A tájékoz ítsag és a gyorsaság sokszor életet ment ŐSZ FERENC: NYOMOZ A VÁROS VI. ‘ — Nem lesz egyedül... —- mondta Kovács és a hamarosan megérkező gyilkossági csoportra gondolt. — Ha viszont elkapja a szatírt, akkor magáról neverik el a leánygimnáziumot. Hirtelen nyílt az ajtó. Görög főhadnagy, a gyilkos- sági csoport egyik tagja rontott be. •— Mi van? Hol a hulla? — Mindent elmondok... Menjen Ágika... Görög gyönyörködve gusztálta Csontost, aki egy szabályszerű hátraarccal kimasírozott a szobából. Görög fetrengett a nevetéstől, miközben Kovács előadta esetét a hullával. i — Farkas őrnagy nem fog így nevetni — mondta le- törten Kovács. — Ez hamarosan kiderül. — Hát nem holnap jön? — Nem. Ez a gyilkosság nagyon felizgatta Azt mondta, hogy még ma átveszi a nyomozást. Nem cserélnék veled, komám. Görögék elmentek, Kovács pedig várta az őrnagyot. Aki meg is^ött. Útközben találkozhatott Görögékkel, mert nem volt túlzottan szívélyes: — Maga nyugodtan elmehetne a Villamosvasúthoz ellenőrnek, de félő, hogy a potyautasok túljárnának az eszén. Kedvem volna magával kifizettetni a gyilkossági csoport kiszállási költségeit. — Kérem, kifizetem — duzzogott Kovács. , — Így mulat egy magyar úr. Aztán Kovács elmondta Csontos megbízatását. Farkas ezért sem lelkesedett: — Hívassa be azt a szerencsétlent. Kovács pechjére Csontos bejött jelenteni, mielőtt átöltözött volna., — Jelentem, hogy járőrszolgálatom alatt, semmi rendkívüli nem történt — Nem is akartak kikezdeni magával? — kérdezte Farkas. —■ Jelentem, egy egyetemista fütyörészett utánam, meg követett is, de nagyon mafla volt szegényke, mert nem merészelt megszólítani. Egy másik fiatalember pedig tett egy ajánlatot, amit természetesen nem fogadtam el, mire azt mondta, hogy ne játsszam meg magam. Ezenkívül semmi sem történt. Jelentem, a szatlrt nem észleltem. — Leléphet — mondta Kovács hadnagy, mert Csontos egyre jobban belejött a beszédbe, mivel látta, hogy az őrnagynál sikere van. De azért csinált egy katonás hátraarcot, tűsarka azonban megakadt a szőnyegben, 'hasraesett, és miniszoknyája alól kivillant fekete klott- gatyája. Farkas őrnagy átnézte az összes jegyzőkönyvet, a helyszínrajzot, újra elmesélhette Kováccsal, amit eddig tudott. És ez nem volt sok. A hadnagy felettébb kellemetlenül érezte magát, és kérte, hogy mentsék fel az ügyben való részvétel alól. — Idefigyeljen, Kovács elvtárs. 1948-ban, amikor a pályát kezdtem, engem egy gyárból vittek be a rendőrségre. Első ügyem egy gyilkosság volt. Képzelje el, hogy én a gyilkossal ^nesél tettem el magamnak az eseményeket, fizettem neki három fél rumot, és meghívtam anyámhoz vacsorára. A mi munkánk egy kissé hasonlít a kártyáséhoz. Kell hozzá tudás,- szerencse, Intuíció, sőt, még jó lapjárás Is. Maga most rossz passzban van. — Igen, de az őrnagy elvtárs azt mondta, hogy menjek el villamosellenőrnek. — Engem annak idején cukrásznak küldött a főnököm ... Este Farkas javaslatára lementek a Levendulához címzett zenés presszóba. — Szét akarok nézni — mondta Farkas. Amint beléptek, megállt a zene, és mindenki kíváncsian nézte Kovácsot. — Nyomozgatunk, Lacika — csivitelt Lillácska a presszógép mögül és Kovács szeretett volna elsüllyedni. Farkas csendesen megjegyezte: — Csinos ... Zöldi egy pillanat alatt az asztaluknál termett. — A sógorom, egyben a megyei lap helyi tudósítója — mutatta be Kovács. — Apropos! írt már erről az ügyről valamit az újság?------------------ " — > — Sikerült megakadályoznom,— büszkélkedett a hadnagy. — Elég rosszul tette. Hallom, a városban tízesével számolják az áldozatokat. írni kell róla, jobb, ha az »igazat tudják. — De megzavarjuk a nyomozást... — Gondolja, hogy a szatír az újságból tudja meg, hogy keressük? — Köszönöm, őrnagy elvtárs. Hiába, megyei szinten jobban látják a helyzetet — bókolt Zöldi és kajánul nézett sógorára. — Nicsak! A mi Sherlock Holmesünk — lépett az asztalhoz Kerekes Gergely nyugdíjas gyógyszerész, a helyi Népfront titkára. — Az el’vtárs jött a megyétől^ — fordult Farkashoz. — Honnan tudja, hogy egyáltalán jött valaki a megyéről — kérdezett vissza az őrnagy. — A patikában mondta valaki... Tudod kérlek — megengeded, hogy tegezzelek — én örültem neki. Persze, mi nem hibáztatjuk Lacit, mert szeretjük. Tagja a Népfront-bizottságnak is. De ez a szégyen, ami a várost érte, borzalom... — Mi lenne ebben a városra borzalom? • | — Nem jó feltűnni. Most mindenki ránk figyel. Hamarosan kiderítik azt is, hogy nem jó a politikai munka... — Senki sem fogja a szatírért a Népfrontot felelőssé tenni... — Akkor is kínos. Mi büszkék vagyunk N.-re. Nálunk ilyen dolgok nem fordultak elő. Másodikok vagyunk a megyében a tisztasági versenyben. A klubok pedig itt működnek a legjobban.-A múlt évben is hatvan előadást tartottam... — Gratulálok — hajolt meg Farkas. — Ez a ti bajotok — sértődött meg az öreg. — Ti, pestiek mindig lenézitek a vidéket. Tudod, hogy milyen nehéz húsz embert beszervezni egy ateista előadásra? Persze, amikor a Hirschler jön nemi felvilágosítást tartani, akkor tele a terem... — Ezek szerint a lelki életnél jobban érdeklik az embereket a materialista dolgok. Lehet, hogy a szatírt is ti világosítottátok fel? Szerencsére Kerekes bácsi megsértődött. Különben elmesélte volna a kétezer méter betonjárdát, a tíz hintát, mely a Népfront patronálásával épült. Kivágódott a Levendula ajtaja. Valaki bekiabált: —■ Laci, gyere ki! Megvan a szatír! (Folytatjuk)
