Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Foíósarok A képszerkesztés szabályai A képszerkesztés szabályait nehéz mereven kezelni. Nem is célszerű, mert annyira egyéni minden megoldás, hogy a merev szabályok csak bék­lyóba vernék az egyéniséget. Ennek ellenére ismertetnünk kell néhány alapelvet, ome- Ivek megkönnyítik munkán­kat. Lehetővé teszik, hogy a bennünket foglalkoztató gon­dolatokat a fényképészet for­manyelvén tökéletesebben tolmácsolhassuk. Első és legfontosabb köve­telmény, hogy a megörökíten­dő téma a valóságnak megfe­lelő, valóban jellemző és fo­tóval is kifejezhető legyen. Nagyon sokan követik el azt a 'hibát, hogy képzőművésze­ti jelleggel akarják felruház­ni a fotót. Olyan tulajdonsá­gokkal, amelyekkel eleve nem is rendelkezhet. Álmot meg lehet festeni, meg lehet min­tázni, de fotózni nem. Még, ha az absztrakfotó leplébe akarjuk burkolni a témát, akkor sem. Üres formákat kapunk így, amit a néző csak közömbösen fogadhat. A fo­tó nem a fantázia, hanem a lélektani pillanat művészete. Mégkevésbé nem az álomké­pé. Hagyjuk ezeket a terüle­teket meg a képzőművészet­nek. Nagyon fontos a megjelení­tés módja, ami lehet feleme­lő vagy lehangoló. Hogy me­lyiket alkalmazzuk, azt min­dig a kép mondanivalója dön­ti el és nem a divat. Nagyon furcsán hat az olyan kép, amelyik egy megrázó, tragi­kus eseményt világos formák­kal akar kifejezni. Vagy ép­pen fordítva: életkedvet su­gározni hivatott témákat sö­tét foltokkal szeretne tolmá­csolni. Nem gondol az ilyen fotós arra, hogy a sötét fol­tokból álló kép levertséget, szomorúságot, túlzott komoly­ságot ébreszt, míg a világo­sabb foltok derűt, életkedvet, vidámságot sugároznák. R. I. „KONCERTEN” c. és VII. 20-i számunkban közzé­tett pályázati képe hűen fe­jezi ki például a néző elmé­lyülését, de túl drámai a meg­jelenítési módja a túl sötét tó­nusok miatt. Ezért és techni­kai fogyatékosságai miatt ka­pott csak 3 pontot a zsűritől. Az egész képnek szoros egy­ségben kell lennie a témával. Semmi felesleges nem lehet rajta, csak az, ami a monda­nivaló kifejezéséhez elegendő. G. A. pályázatra beküldött képe — technikai kiválósága ellenére — azért nem kapott pontot a zsűritől, mert a ho­mokban játszó gyermek arca egyáltalán nem tükrözi a gyermek játék fölötti örömét. Sok fölösleges formai elemet tartalmaz, megjelenítési mód­ja hibás, mert drámai­Körmendi Károly Jogi tanácsok HOGYAN RENDEZI A JOGSZABÁLY A SZOMSZÉDOK KERtTÉSLETESlTÉSI KÖTELEZETTSÉGET ? K. M. olvasónk kérdésére kö­zöljük, hogy az építési szabá­lyok szerint a telek tulajdono­sa a teleknek az úttal párhuza­mos homlokvonalát, az útra merőleges jobb oldali határát, továbbá a telek hátsó határvo­nalát, a jobb oldali telekha­tártól a telek közepéig terjedő telekhatárt köteles bekeríteni, és a kerítést is fenntartani. A CSALÁDI SEGÉLY SZEMPONTJÁBÓL KIT KELL ELTARTÁSRA SZORULÓNAK TEKINTENI? Kérdezi: M. P. olvasónk. A családi segély szempontjá­ból eltartásra szorul a sorka­tonai szolgálatot teljesítővel közös háztartásban élő hozzá­tartozó, akinek a keresete, il­letőleg bármely forrásból szár­mazó összes jövedelme a havi 800 forintot nem haladja meg. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők ke­resetét, illetve bármely for­rásból származó összes jöve­delmét össze kell adni, s a hozzátartozókat akkor lehet el­tartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedel­mük) együttes összege két sze­mély esetén a havi 1100 fo­rintot, három személy esetén a havi 1400 forintot nem halad­ja meg. Napfény, egészség A NAPFÉNY GYÓGYÍ­TÓ HATÄSA közismert. Miben rejlik ez a gyógyító erő? A napsugár egyrészt sugárzó hő, másrészt főleg biológiailag aktív, -úri. ult­raibolya sugarai réyén fej­ti ki hatását. Nem mindegy, hogy e sugárzás, amíg tes­tünk felszínéig eljut, milyen levegőrétegeken halad át. Nagyobb magasságban, pél­dául a magaslati gyógyhe­lyeken, a napsugaraknak kisebb levegőrétegeken kell áthaladniok, így ezek ultra­ibolya tartalma nagyobb. Magaslaton a sugárzás egész éven át jóval egyenletesebb és a száraz levegőben a le­hűlés jóval kisebb, mint a nedvesebb alföldi levegő­ben. A NAPFÉNY HATÁSA­RA a bőr alsó rétegének sejtjeiben levő festékszem- esékben kémiai átalakulás indul meg, a fokozott su­gárzás hatására jön létre az elszíneződés, mely a napsü­tött bőr egészséges barna színét adja. A nap fürdőzést óvatosan kell kezdeni. Van­nak érzékeny bőrű egyének, akik már kisfokú napozásra is élénkebben reagálnak, mint mások. Az ilyenek először csak néhány perces napozást en­gedhetnek maguknak és csak fokozatosan, napról napra emelve az időtarta­mot, szabad a napozást rendszeresíteni. A napfür­dőzést mindig ugyanazon napszakban, lehetőség sze­rint a koradélelőtti órákban a legmegfelelőbb végezni. Ha vízparton napozunk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a tényleges su­gárzás mellett a vízfelszín­ről visszaverődő napfény­nyel is számolnunk kell. Sokszor előfordul, főként fiataloknál, hogy órák hosz- szat tartózkodnak a tűző napon, sőt megtörténik, hogy napon fekve alszanak. A túlzásba vitt napozás sú­lyos bőrgyulladást okozhat. A test felszínén égési se­bek jöhetnek létre. A tartó­san fénynek kitett bőrfelü­leten órák múlva keletke­zik foltos, súlyos esetben hólyagos bőrgyulladás, ami feltétlen orvosi kezelést igé­nyel. Közismert a napszú­rás veszélye is. Ilyenkor át­meneti rosszullét, ájulás kö­vetkezhet be, a már leírt bőrjelenségek kíséretében. Fontos beszélnünk a fény­védelemről is. Helyes, ha a fejet kendővel, sapkával fedjük be a napozás idejére, s jó, ha nem felejtkezünk meg a szemek beámyéko- lásáról sem, amire a nap­szemüveg igen alkalmas, MILYEN KENŐCS, vagy olaj alkalmas a bőr védel­mére? Fényártalomtól azok a krémek védenek legjob­ban és siettetik a lebarnu­lást, amelyek vékony film- réteget képeznek a bőrfe­lületen és megakadályozzák, hogy a sugarak a bőr mé­lyebb rétegeibe behatolja­nak. Különböző jó hatású olajok, krémek vannak for­galomban, mint például Caola, Balaton. A közfelfo­gással ellentétben^ a Berga- mott olaj kevésbé alkalmas erre a célra. HOGYAN NAPOZZUNK? Jó, ha a napfürdőzést már a kora tavaszi napokban kezdjük, délelőttönként, s azt próbáljuk elérni, hogy testünk minden részét egy­formán érje a napsugár. Lehetőleg szélvédett helyen tartózkodjunk, s jó, ha a napozást meg-megszakítjuk zuhanyozással, fürdéssel: Ha szobában napozunk, az ab­lakot mindig nyissuk ki, ugyanis az üveg az ultra­ibolya sugarakat elnyeli. A közkedvelt kvarclámpával télen próbáljuk pótolni a napsugárzást, de bizonyos mozgásszervi és bőrbeteg­ségekben megfelelően ada­golva gyógyítunk vele. Ha már a napfény hatásairól szólunk, nem szabad élfe­lejtkeznünk a klimatikus gyógytényezőkről sem, me­lyek szerencsésen egészítik ki egymást. A légkör helyi sajátosságai, a tiszta levegő, a földrajzi környezet, az időjárási és éghajlati viszo­nyok összessége meghatáro­zó szerepet játszik a lakó­hely megítélésénél. Az úgy­nevezett magaslati gyógy­helyek esetében e tényezők szerencsés érvényesülése kö­vetkeztében az ott eltöltött idő bizonyos betegségekben szenvedőknél igen jó hatást eredményez. A NAP- ÉS LÉGFÜBDÖ­ZÉS komoly gyógyhatásá- val számol a ma orvostudo­mánya. Ismeretesek bizo­nyos idegrendszeri és boréi­vá! asztású mirigyrendszeri megbetegedések, melyek gyógyításánál a klimatikus tényezők fontos szerepet kapnak. A kedvező éghajla­tú gyógyhelyeken való tar­tózkodás előnyösen befo­lyásoló tényező lehet a be­tegség alakulásában. A kör­nyezeti tényezők .változása a szervezet megváltozott re­akciókészségét idézheti elő. Dr. Tóth Piroska im óeeánhutatáa távlatai Síelem sok szőzmílliö embernek A modem öceanológia sok­rétű tudomány: fizikát, ké­miát, geológiát és biológiát foglal magába, valamint az óceánkutatás technikáját. A világóceán egészét kell kutat­nia, és a fő kérdés, amelyet vizsgál, az anyag átalakulása az óceánban. Az óceánkutatást ma igényli minden, a Földdel foglalkozó tudomány, hiszen a légkör, a máneses és gravitá­kezetének vizsgálata; A mély­tengeri áramlatok megismeré­se annál is fontosabb, mivel az óceán mély rétegeinek hid- rofizikai szerkezetéről szóló ismereteink mind ez ideig hiá­nyosak. A szovjet oceanológusok részt vesznek egy nemzetközi tengeri bójaállomás-hálózat előkészítésében is. Jelenleg ugyanis az óceán- és atmosz­Brdekes, hogy 1959-ig alig folytak kutatások azon a ten­geren, amelyen pedig már év­ezredek óta hajóznak. A szov­jet Oceanológiai Intézet dé­li osztálya most egész sor geofizikai vizsgálatot vég­zett el a Földközi-tengeren, bólyaállomások segítségével áramlatméréséket végzett. A fenékdomborzat tanulmányozá­sa alapján térképet, valamint A Szever—1 szovjet tenger alatti hldrosztát — vízbe bocsátás előtt. 600 méter. Halbioíógial, oceanográfiai vizsgálatok végzésére alkalmas. ki sarkkör vidékén dolgozik Merülőképessége Jelenleg az éswt­ctós mezők és a földkéreg 71 százaléka óceánok fölött vagy alatt van, a kozmikus sugár­zás 71 százaléka is az óceáno­kat éri. \ Mi foglalkoztatja az óceán titka iránt érdeklődő tudóso­kat? Az óceán fizikájának te­rületén az egyik fő probléma az óceán és a légkör körforgá­sának és kölcsönhatásának ma­tematikai modellezése. Az ez- irányú kutatások egyik lehetsé­ges eredménye lesz a meteoro­lógiai távprognózisok fizikai alapja. A Szovjet Tudományos Aka­démia Oceanológiai Intézeté­férakutatás nem kielégítő mér­tékű: csak a szárazföld egy ré­sze — kb. fele — fölött figye­lik állandóan az atmoszférát; az óceánok felett csak alkalmi­lag. Feltétlenül szükség van állandó, telepített állomásokon folyó megfigyelésekre — ezek rengeteg adatot szolgáltatná­nak a gigantikus méretű lég­köri folyamatok kutatásához E célból a szárazföldi meteo­rológiai állomásokhoz hasonló megfigyelőállomásokat kell elhelyezni az óceánon. Egy ilyen állomást — egy 7 bójá­ból állót — 1967-ben már fel­állított a szovjet Oceanológiai ben már dolgoznak az óceán és Intézet az Indiai-óceánban két a légkör cirkulációjának ma- hónapra. 1970 első felére egy tematikai modellezésén. Az el- 17 hajóból álló megfigyelőál- sődleges cél — a bolygókon le- lomás elhelyezését tervezik az játszódó folyamatok tanulmá- Atlanti-óceánban, nyozása mellett — távlatot nyitnak a más bongókon vég- A SS Óceán kémiája ‘ ’rirí frvltromnlrtlr be menő légköri folyamatok modellezése előtt is. A szov­jet Oceanológiai Intézetben már most megpróbálják a matema­tikai modellezés kidolgozott módszereit a Vénusz légkörére is alkalmazni. Mélyténgeri áramlatok Egy egész sor probléma vár megoldásra az óceán kémiájá­val kapcsolatban. Elsősorban az óceánvíz kémiai egyensü- lyának és geokémiájának kér­dését említhetjük meg. Ide tartozik az óceán kőolajtermé­kekkel, egyéb kémiai és radio­aktív anyagokkal való szeny­tektonikai vázlatot készítet­tek a Földközi-tenger feneké­ről; szeizmográf ikus és kőzet­tani kutatásokat végeztek az üledékrétegben. 30 milliárd tonna élő anyag Érdekes probléma az óceán és a kontinensek közötti át­meneti zóna kutatása. Itt a szovjet biológusok nagy fi­gyelmet fordítanak a tengeri élőlényekre; a kérdés, hogy mennyi élő anyag van az óce­ánban, már megoldott: átlago­san kb. 30 milliárd tonna. (50 ni3 vízben 1 gr.) Felbecsülték az összes élőanyag-termelődést is — ez évente kb. 600 milliárd tonna, ebből 200 millió tonna hal. Ezek a becslések termé­szetesen még részletezésre szo­rulnak, ehhez pedig speciali­zált kutatásokra van szükség. Egy -biztos: a világtengerek sok százmillió embernek tud­nak további táplálékot nyújta­ni. A biológiai produktivitás a Csendes-óceánban, a Chile és Peru partjai melletti keskeny, zónában a legnagyobb, E zó­na jellemzőinek magyarázatá­A második probléma a fő tengeráramlatok — a Golf, a Kurosio, az egyenlítői áramla­tok és ellenáramlatok — szer­nyeződésének egyre aktuáli- hoz rendkívül értékes anyag gyűlt össze, de azt is kimutat­ták: az irányított haltermelésű tengeri gazdaságok létrehozá­sához kísérleti parti állomások­ra van szükség. Mire jó a maxiszobnya és a skót duda? aránylag nem nagy, nem lehet minden hát átkutatni... hiszen maxiru­történt nyilvá­Mióta divatba jött a maxi­szoknya, Londonban és Pá­rizsban növekedett az áruhá­zi lopások száma. Egy londo­ni áruház igazgatója ezt az- # zal magyarázza, hogy a hiva­tásos tolvajoknak most sok- Szintén Londonban kai több lehetőségük van ar- meg az is, hogy egy ra, hogy maxiszoknyájuk nos előadáson egy brit orvos alá zsebek, ráncok és külön- annak a meggyőződésének féle tartók egész sorát he- adott kifejezést, hogy a skó- ly ezzék el, azaz egy olyan — tok duda játéka serkenti a szinte szabályos barlangrend- haj növekedését, megnyug­szert, amelybe a lopott holmi- az ,^egeket-’ . jótékony , . , ... . ,, . hatással van a vérkeringésre, kát elrejthetik. Az a veszély vi- továbbá kedvezően hat a szel- szont, hogy felfedezik őket, lemi munkára is. Televíziós sabbá váló problámája is. Nem kevésbé fontos kutatási terület a tengeri üledékek vizsgálata. A kutatás egyik célja az óceáni ércképződés el­méletének kidolgozása. A „Vi- tyaz” szovjet kutatóhajó a múlt évben igen gazdag anya- got gyűjtött a Csendes-ócán- maDipuláíOr ban az óceáni vas-, mangán- és Fontos feladat e területen a egyéb fémes anyagok előfordu- tenger alatti kutatások új tech­nikájának kidolgozása, kezdve az önálló fenékszeizmográfok­tól (a tenger fenekén elhelye­zett rengés- és rezgésérzéke­lásáról. Különösen aktuális kérdés az olajtartalmú talajok kiválá­sa a kontinensek közelében — a Szovjetunióban elsősor­ban a Balti-tengeren és a tá­vol-keleti tengereken —, to­vábbá a kontinentális lejtőn és az óceán mélytengeri részein. löktől) és az olyan távirányí­tott berendezésektől, mint amilyen az Oceanológiai Inté­zetben létrehozott mélytengeri televíziós manipulátor egészen Itt nehézfémeket keresnek az a tenger alatti kutatóhajókig és árkos zónákban krómércet, az batiszkálokig, sőt tenger aiat- x—'• laboratóriumokig. 1968-ban óceánfenék mélytengeri ré­szein vas-mangánkonkréció- kat. Az óceánfenék kincseinek feldolgozásával kapcsolatban egy egész sor nemzetközi jogi probléma is felvetődik. ti már végeztek tudományos ku­tatásokat ilyen tenger alatti laboratórium, a „Csernomor” segítségével a Fekete-tenger­ben. j NÓGRÁD « 1970. május 17>, vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents