Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-14 / 86. szám
MAGYAR EXPORT A budapesti Vegyipari Gépgyár egyik nagysikerű gyártmányát, a szupercentrifugát exportálja a Szovjetunióba (MTI-fotó) Három díjnyertes regény Minden pere drága Minél előbb — annál jobb A tavasai készülődést tulaj Sipos Gyula, A Senki földién című regény írója, költő. Most prózával jelentkezett, de a sorok között, a gondolatokban és a regény színeiben ott i-aláljuk a költőt is. Ez nem mindig erénye a prózának, de ez esetben határozottan az. Igényes és igazságot kereső könyv a senki földjén, olvasásakor hamar „hazatalál” az a korosztály, amely 1944—45-ben maga is élt a senki földjén. Ezen a terepen vonultatja fel a szerző választott korszakának társadalmát — persze csak egy-egy típus erejéig — halálveszedelemben, ahol saját környezetén és emberségén túl nincs más támasza az életnek. Egy szigetre sodródott kis közösséget talál az olvasó, amelynek sorsa az események alakulása során mérlegre tétetik, méghozzá a történelem mérlegére. A kispap, a katona, az értelmiségi, a politikus, a paraszt és a többiek ugyanis, amikor magukról beszélnek, a magyar történelemről szólnak. Azt mutatják be az egyetemtől a tanyáig, a főúri szalontól a bérházig, a polgári életstílustól a hadifogolytáborig, hogy miért alakult tragikusan ez a történelem és szereplőinek mit kell vállalniuk ahhoz, hogy ez a történelem többé ne vezessen tragédiához. A regény cselekményében a mához vezet, de nem a máig és eseményei sodrában végigkísérhetjük egy nagy szerelem történetét. * Bertha Bulcsú: Tűzgömbök című regényének egy 9 éves kisfiú a főszereplője. Nem volna ebben semmi különös, ha írása nem lenne háborús regény. Mindenekelőtt lélekben éli át a háborút a 9 éves Ambrus, de indítékai a valóságból származnak. Szülei ugyanis a fővárosból vidékre viszik a nagyszülőkhöz, de a háború ott sem kíméli. Ott is vannak bombázások, a szörnyű élmények ott is kísértik. Kísértik, mert nem minden szörnyűség valóságos élmény. Á megpróbáltatások nyomán a gyerekfej és a gyermeki idegrendszer sajátos összefüggésekkel és képzetekkel követi az eseményeket. Képzeletvilágába zárkózik, hogy gyermeki naivitással, mégis koravénen dolgozza fel maga számára a történeteket. Gyermeki humor, tragikus körülmények szövődnek egymásba és ez egészen sajátos lélekrajz kialakítására teremt lehetőséget. Az író maga így nyilatkozott művéről: „Könyvem az emberi belső fel- szabadulásának regénye, és úgy érzem, inkább a hangulatában van mindaz a szörnyűség, ami akkor a népünket is érte itt Európa közepén.:.” * Minden értelmes lélek elérkezik egyszer életének ahhoz a pillanatához, amikor számot kell vetnie az eddig történtekkel. Thiery Árpád: Évszakok című regénye a létnek ezt a sorsdöntő pillanatát ragadja meg, ezt teszi a regény alapjául. Az írás tizennégy évet emel ki egy ember életéből, a legszebb éveket, attól a pillanattól, amikor az ember arra a szigorú valóságra ébred: belépett az önálló cselekedetek és döntések szférájába, felelnie kell tetteiért. Erre persze nem egyformán döbbenünk rá, ki előbb, ki később, a regény hőse, Máté, 14 évről felnőtt múltjáról készít leltárt, Egy-egy nagy verseny után mindig az értékelés, a tapasztalatok összegezésének ideje következik. így vagyunk az utóbbi idők egyik legsikerültebb dalversenyével, a „Röpülj páva” népdalversenynyel is. Kodály Zoltán írja egyhe- lyütt, hogy a régi Velencében időről időre búvárok szálltak alá, megvizsgálni épek-e még, nem korhadtak-e el azok a cölöpök, amelyek a várost tartják. így szálltak le ők is Bartók Bélával a parasztzene- hagyomány mélységeibe <és úgy találták: az oszlopok épek, erősek, lehet rájuk építeni. A nyomukban és részben irányításuk alatt meginduló népdalgyűjtés a teljesség igényével feltérképezte, majd az iskolai oktatás anyagaként is — sok más lehetőség mellett — visszajuttatta, a nemzet közkincsévé igyekezett tenni a tiszta és egészséges forrásból merített anyagot. Aztán mintha kimerültek volna ezek a források, sokan arról elmélkedtek, hogy korunkban mar nem is keletkeznek népdalok, s valahogy a korszerűtlenség hangsúlyozása mellett, egyúttal a halálharangot is megamikor egy Don-menti tábori kórház ágyán, a halálveszedelemben világosodik meg előtte, hogy az embernek utolsó leheletéig ragaszkodnia kell emberségéhez. Máté számára egy életre szól ez a pillanat. És ez a felejthetetlen élmény, amely életét a továbbiakban meghatározza. A lecke: hallgass lelkiismeretedre és tedd meg, amit parancsa szerint meg kel! tenned. így lesz kommunista és az is marad jóban-rosszban, megpróbáltatások és sikerek közepette. Kommunista marad, mert azt vallja, hogy az ember válhat olykor külső körülmények foglyává, de gondolataiért, érzéseiért ilyenkor is maga felel. A kezét megköthetik —, a lelkiismeretét nem. Erről szól e szépen megírt és drámaian tanulságos írás. * Mindhárom regény díjat nyert a Szépirodalmi Könyvkiadó felszabadulási pályázatán. húzták a népdalok alig kivirágzott művészete felett. A mostani népdalverseny egyik legfőbb tanulsága ennek a hiedelemnek a cáfolata. Amikor megyénk egyik legsikeresebb versenyzője, Petróczi Andrásné elődöntőbe jutásához népdalok gyűjtésével is lehetett szavazni, a salgótarjáni járás területén Szűcs Pál zeneiskolai igazgató. Hargitai Attila és Takács András mindhárman népművelési vezetők, elindultak a tiszta források felkutatására. Az eredmény még a kutatókat is meglepte. A felkeresettekből szinte „ömlött” a népdal, amelynek egy részét éppen a mozgalomba való aktív bekapcsolódás vágya bányászott elő a feledésből. Meglepetés volt a gyűjtők számára az is, hogy milyen gazdag — és éppen feltárat- lanságuk következtében még mennyi meglepetést ' tartogathat — bányásznépdalkin- csitnk. Ezeknek a forrásoknak és búvópatakoknak a felkeresése a helytörténeti kutatásnak is hálás területe lehet. Bár az idő rövidsége miatt csak egy napig tartott a gyűjtőmunka, mégis sikerült 69 népdalt lejegyezni, illetve doniképpen még a tél derekán megkezdték a kairancsikesizii Március 15 Tér mélősrzö vetke - aetben. Akkor, amikor a gépműhelybe bevitték az első traktort, és a saerelők hozzáláttak, hogy tüzetesen átvizsgálják, újjal cseréljék fel a hibás, törött alkatrészeket. A gépek készenlétben várják az indulásit, tulajdon- ki-open már március közeoe óta. A szövetkezetben annak remdje-modja szerint megtartották a traktorok és a szüksége« munkagépek szemléiét. Rendben -volit minden. Kulcséi. loeres, farkas Ferenc lóag- ronómus és Mátrai István művezető vállalták a felelősséget azért, hogy a gépekkel nem lesz baj. Érthető ez, hisizien jó nár éve már. hogv a géoek játsszák a fő szerepet a munkaiban, a gazdálkodásban. A szövetkezet vezetői, szakemberei most is úgy számollak, a tizenöt traktoron, a műtrágyaszórókon, a vetőgépeken és egyéb munkaeszközökön áll. vagy bukik a tavaszi munkák sikere. Számításuk teljes egészében be is válik, ha időben érkezik a tavasz De, hát április elején még hó hullott a földre, nem a mag. Még most sem szikkadt mag mindenütt annyira, hogy „megálljának” rajta a gépek. így aztán a tavaszi munkákhoz „mozgósítják” a szövetkezet lófogataiit is. Minél előbb végeznek a munkával. annál jobb lesz a termés, a jövedelem a közönben. Régi igazság ez, amelyet esztendős tapasztalatok bizonyítanak Kanancskesziben, így aztán lóval szántják a 114 holdnyi háztáji területet, lóval hordják a szerves trágyát és lovak húzzák, ha szükséges, a kót- három régebbi vetőgépet is. A tavaszi kampánytervbe már így együtt került a gépi és a fogaterő. Bizony szükség lesz a 23 pár lóra, mert a tennivaló sok, az idő meg egyre kurtább. Csaknem 1000 hold gabona, félezer hold pillangós fej trágyázása nem kis feladat. Még akkor sem, ha időben megrendelték és meg is kapták hozzá a műtrágyát. Mert a munkák nagyon össze- iszaladtak. Alliig-alig lehet sort tartani bennük. KI kell végezni az őszi vetések ápolásét, gyomtalanítását, és ellő keli készíteni a tábláikat a tavaszi kalászosok, aztán a kapás növények vetéséhez. Ez újabb 800 hold munkájának megszervezését jelenti. A közös gondok azért időt magnóra rögzíteni .(Mint ismeretes, ebből a zsűri 42 dalt el is fogadott). A népdalok őrzői mindenütt nagy szeretettel fogadták a gyűjtőket, s adták tovább kincsüket. Hadd álljon itt dicséret és köszönet, ként is a nevük: Szever Györgyné, Bakos Vincéné, Jánnó Béla és özv., Sulyok Kopár Lászlóné nagybátonyi, Danyi Józsejné nemti, özv. Gajdár Ferencné mátranová- ki, Dózsa Andrásné, Lőrinc Boszik József nádújfalui, özv. Szartirusz Pálné és Sziszkó János lucfalvi lakosok. A luc- falviak 4 szlovák népdalt adtak. Bartók Béla mondta, hogy a gyűjtött dallamok kincsek, mert népi dallamaink mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabbrendű művészi tökéletességnek. „Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach-fugát vagy Mozart-szonátát.” Segítsük mindannyian, hogy ha ismét felrepül a páva, palócföldünk tiszta forrásaiból is minél többet vihessen a nemzeti dalkincs egyre sokszínűbb tárházába. Csukly László engednek a háztáji területek megmunik.'ii.ásá'ria iis A közös területekkel együtt végziiik majd a háztáji burgonyaföldeik gépi kapálását, töditögeité- síét. Mert a háztáji gazdaságok támogatását komolyan gondolják a Március 15. Termelőszövetkezetben. A gazdaság vezetőinek több okuk is van erre. Ezek közül . csak kettőt említünk: az egyik az, ha van takarmány, van abrak, akkor tej is, hús is lesz a háztájiból. Aztán, ha a szövetkezeti tagok azt látják, hogy a vezetők pártfogolják őket. jobban adnak szavukra. — szívesebben dolgoznak a közösben. A termelőszövetkezeti tagokat ezekben a rendkívül szorgos hetekben, hónapokban anyagilag is érdekeltté teszi a közös munkában. Ment igaz ugyan, hogy Mátyás József, a szövetkezet elnöke. Farkas Ferenc főagronómus, Gordos József üzemgazdász, a növénytermesztés. az állattenyésztés ágazatvezetői elkészítették a tavaszi munkák tervét. Gondosam, pontosan számoltak. Meghatároznák, hogy a rendelkezésre álló erőgépekkel. fogatokkal. hány nap alatt végezhetnek a tavaszi tennivalókkal. Mindez azonban kárba veszett fáradság ha a traktorosokat. , foglalásokat. a gyalogmumkáso. kát, a szövetkezeti asszonyok népes seregiét nem sikerül időben munkába küldeni. Ezért a tavaszi szorgos hónapokra különösen öszitömző prémiumrendszert dolgoztak ki. Eszerint célprémium — a kifizetett munkabér 6 százaléka — illeti meg mindazokat a munkásokat, akik a megszabott tennivalót időben és természetben kifogás’ialain minőségben végzik el. Mert a munka minősége most különösen fontos. A szövetkezet vezetői ped’g gondoskodnak arról, hogy a gépek, emberek zavartalanul dolgo'shassianak. Úgy szervezik, irányítják a munkát, hogy a traktorosok ne fölösleges utazgatásokkal, hanem valóban munkával töltsenek el minden órát. Komplex gépi brigádokat szerveznek, s ígv folyamatosan végzik a soron következő munkálatokat. Megszervezik a nyújtott műszakot, hogy időben előkészítsék a talajt a tavaszi vetésű növényeknek. Ha a szükség úfiY kívánja, a gépek éjszaka is dolgoznak. Akad most munka bőven vezetőknek, szakembereknek, traktorosoknak, férfiaknak és asszonyoknak a karancskeszi termelőszövetkezetben. Azért a szövetkezeti szakemberek arra mindig szakítanak időt. hogv megbeszéljék a napi. illetve a heti tapasztalaitokat. Mert csak így. a gépek, a fogaitok. az emberi erő összefogásával sikerül utolérniük az egyre gyorsabban futó, most már igazán tavaszi napokat, heteket. Vincze Istvánná tükörben A Palóc föld Nógrád megye irodalmi életéről, a Palócföld című megyei folyóirat jelenéről és jövőjéről kaphattak képet tegnap az érdeklődők — mindenekelőtt a lap szerkesztő bizottságának tagjai — Salgótarjánban, a megyei tanács helyiségében. Tóth Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa értékelte a lap múlt évi számait, szólott az eredményekről, a további kibontakozás lehetőségéről. A tanácskozáson jelen volt, s részt vett a vitában Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is. Tóth Dezső bevezetőül az ország megelevenedett szellemi életéről beszélt. Mint — közgazdászokra hivatkozva — mondotta, 1965 óta a magyar ipar termelési bázisa küszöbhatárt ért el, s ezzel összefüggésben utalt arra. hogy ez az új színezetű életforma, az ideológiai és a kulturális élet alakulásával, kibontakozásával is együtt jár. Éppen ezért a folyóiratokra váró általános felelősség is növekszik. E vonatkozásban a Palócföld arculata kettős. A folyóirat az előző évfolyamokhoz viszonyítva kétség kívül fejlődött 1969- ben. Az új helyzethez képest azonban még nem szolgálja megfelelően a korszerű, az ideÚ] gépek az Jó ütemben halad a nagybátonyi Katalin II. bányai épületek harisnyagyárrá történő átalakítása. Az építők azt ígérik, hogy május közepén elkezdődhet a festöde letelepítése, amellyel teljessé válik a Budapesti Harisnyagyár ide települt kikészítő részlege. A festöde berendeMű vészházaspár Nagy érdeklődés kísérte azokat az előadásokat, amelyeket Radó György író, műfordító és felesége, Kormos Márta előadóművésznő tartott a salgótarjáni járás négy községében. A művészházaspár a NÓGRÁD — 1970. óprilis 14., ledd ológiai, szellemi élet országos áramaihoz kapcsolódó tájékozódást. Egyik alapvető gond Tóth Dezső szerint az, hogy a múlt évi négy számot áttekintve, a folyóirat aktualitása elsősorban az évfordulókban gyökeredzik, kevésbé a közéleti korszerűség szenvedélyes keresésében és szolgálásában Másrészt — s ez elsősorban az. olvasók részéről vetődhet fel — a folyóirat kissé elcsúszott a „belterjesen tudományos”, filológiai irányba, a szeml“ jelleg felé. Hiányzik, vagy kevés a közművelődési anyag, a szociológai, az irodalmi riport stb. Tóth Dezső szavaival élve, „féllábas korszerűség” jellemzi a Palócföld tavalyi évfolyamát. Nem lehetünk elégedettek a társadalmi, ideológiai kérdésekkel való foglalkozással, illetve ez a törekvés sajátos módon inkább a szépirodalmi anyagban mutatkozik meg. Mintha a szépirodalmi művek szerzői jobban „ráhallanának” napjaink égető problémáira, mint az elmélet emberei. Márpedig, amikor az irodalom érzékeli az újat, nem lehet, hogy a tanulmányokban az itt felmerült kérdésekre ne keressük a választ. Ezt követően Tóth Dezső műfajok szerint is szólott a folyóiratról, majd vita következett. új üzemnek zéséhez négy korszerű festőgépet kap az új üzem, amik segítségével a Budapestről kapott nyersárut helyben festik, majd elvégzik a kikészítést és a csomagolást. A festőgépeken kívül két nagy teljesítményű centrifugát és a nadrágharisnya-gyártáshoz egy formázógépet kapnak. négy községben salgótarjáni járási könyvtár rendezésében Kisterenyén és Kazáron Jevtusenkóról tartott magnós előadást, majd Lue- falvára és Mátramindszentre látogattak, ahol Maxim Gorkij munkásságával ismertették meg a hallgatóságot. A tiszta források dicsérete
