Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
Lj úri mil fa Kunyechaja Lenin do’gozószobájában 3. Várakozás: őt perc Az Oroszoi’szágba látogató külföldieket általában meglepte a néptömegek és vezérük egysége, kölcsönös megértése. Minek köszönhette Lenin, hogy rövid beszélge- 1 tésböl is megtudta a leglényegesebb dolgokat? Ebben nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy Lenint rendkívül érdekelték az emberek, őszintén törekedett megértésükre, de segített egyszerűsége és egyenessége is. Az ember iránti tisztelet abban is megmutatkozott, ahogyan látogatóit fogadta. Nemcsak arra kérte titkárait, hogy minden látogatónak időben biztosítsák a belépőt, hanem hogy elmagyarázzák azt is, merre kell menniök, hogy ne tévedjenek el a Kremlben. Minden őrt álló katonának tudnia kellett, hogy ezt meg ezt az embert haladéktalanul be kell engednie. A látogatást úgy kellett megszervezni, hogy senki se várakozzék öt percnél tovább. 1959- júliusában ellátogatott Lenin dolgozószobájába és lakásába a Kremlbe az amerikai és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló képviselője, Albert Williams. Elmondotta, hogy egy alkalommal több külföldi vendéggel együtt hosszú ideig kellett várakozniok. Ez rendkívül szokatlan volt a mindig pontos Vlagyimir Iljicstől. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy bizonyára valami rendkívül fontos személyiség tartóztatja fel. Eltelt egy fél óra, egy óra, másfél, de még mindig csak ültünk. Volt aki kezdte elveszíteni türelmét, de a dolgozószobából még mindig kihallatszott a látogató egyenletes, halk beszédének nesze. Ugyan ki kaphatott ilyen hosszú audenciát? Végre kinyílt az ajtó, általános meglepetésükre nem valami katonai vezető, diplomata vagy magas rangú külföldi vendég lépett ki, hanem egy közönséges muzsik, aki a sok millió szegényparaszt jellegzetes öltözékét, bekecset és boos- kort viselt- — Elnézést kérek, — mondta Lenin, amikor dolgozószobájába beléptem. — Egy tambovi parasztember volt nálam, s érdekelt, hogy mit gondol a villamosításról, a kollektivizálásról és a cári adósságok kifizetéséről. Olyan érdekes és magávalragadó beszélgetés alakult ki, hogy teljesen felelős elvtái'saktíoz írányít- megfeledkeztem az időről”, tatott. A Lenintől távozó parasz- 1920-ban Xvanovo-Voztok nemi egyszer iga- nyeszenszkböl, a textilipar zolást kértek arról, hogy központjából jött egy mun- Lenin valóban fogadta kás, hogy elmondja Lenin- őket. Ezeket otthon bemu- nek, milyen kevés a fűtőtatták a parasztgyűléseken, s ereklyeként őrizték egész életükben. Lenin a párt egyik legelső feladatának azt tekintette, hogy a dolgozókat, elsősorban a munkásokat bevonja az ország irányításába. Bátran nevezett ki vezető állásba tehetséges, jó képességű embereket- Egyszer például D. I. Kurszkoj igazságügyi népbiztos beszámolt Leninnek arról, milyen kitűnő érvekkel zúzta szét egy Jeszin nevű munkás a GOELRO-terVet támadó neves professzor ellenvetéseit. Krzsizsanovszkij ugyancsak tehetséges emberként jellemezte Jeszint. Vlagyimir Iljics azt javasolta, hogy vonják be a fiatalembert a Munka és Védelmi Bizottság általános állami tervbizottságába. Így lett az állami tervbizottság tagja Jeszin szerelő. A titkárságon Lenin utasítására pontosan felírták, hogy ki kér kihallgatást, mikorra és miről akar beszélni- Az ügyeletes titkár minden reggel megmutatta Vlagyimir Iljicsnek a jelentkezők névsorát. Lenin feljegyezte naptárára, hogy kit mikor fogad, másokat pedig anyag, a pénz és az élelem. Lenin javaslatára a Munka és a Védelmi Bizottság külön határozatban kötelezte a megfelelő szerveket, hogy biztosítsanak mindent, amire az ivanovo-voznyeszensz- ki gyár helyreállításához és a termelés megindításához szükség van. Amikor az országban éhínség volt, a pétervári munkások javasolták, hogy szervezzenek különleges osztagokat, amelyek segítenek az állami élelmezési szerveknek az élelmiszer-gyűjtésben, nyilvántartásban és szállításban. A forradalmi hagyományairól híres Putyi- lov gyárban a munkások 1918. tavaszán alakították meg az első ilyen osztagot, hogy élelmet biztosítsanak a gyárnak- • N. K. Ivanovot pedig elküldték Moszkvába, Leninhez. Vlagyimir Iljics figyelmesen meghallgatta a pétervári munkást és még Ivanov jelenlétében írt az élelmezésügyi népbiztosnak, kérte, hogy támogassa a péterváriak kezdeményezését. A Pravdában néhány nappal később megjelent Lenin cikke, az „Éhség”, amelyet a pétervári munkásokhoz írt. (Folytatjuk) Minden perc drága ísan érezhetnek magukat Az őrhalmi termelőszövetkezet január elseje óta, amióta a hugyagi és patvar- ci szövetkezettel egyesült, a megye legnagyobb termelőszövetkezeteinek sorába került. Megnőtt a taglétszám, a terület és érthetően a vezetők, tsz-tagok gondja is. A gondot csak növeli, hogy az időjárás késlelteti, nehezíti a tavaszi munkákat: A nagy tsz- ben tehát a tavaszi munkák megoldása különösen körültekintő, gondos előkészületeket igényel. Minden földet megszántottak A környező tsz-ekben azonban ennek ellenére némi irigységgel figyelik az őrhalmiak munkáját, úgy mondják: ők azután páholyban érezhetik magukat. Ezt az állítást arra alapozzák, hogy őrhalmon, Hugyagon és Patvarcon még az ősszel befejezték a szántást, ez pedig roppant nagy előny. Az őrhalmi egyesült szövetkezet vezetői azt is elmondhatnák, hogy az alapműtrágyázás is megtörtént, a gépek javításával is végeztek. Az asszonyok szedik már a burgonyát a prizmákból. A kétszáz vagonos prizmázott, tavaszra tárolt tételből már hetven vagonnal fel is szedtek. Mindezek ellenére Bállá István, a nagy szövetkezet elnöke némi óvatosságot tanúsít. Mint elmondta: valóban páholyban érezhetnék magukat, ha az időjárás kedvezne a tavaszi munkáknak. Csakhogy most már azzal is számolni kell, hogy rendkívül rövid idő jut a még hátralevő feladatok, a vetőágykészítés, tavaszi vetés, növényápolás és -vedelem megoldására. S azt se titkolja, hogy az adott esetben az ócska erőgépek költséges javítása helyett jobb lett volna néhány új erőgépet, a maguk területén kitűnően alkalmazható D4K B-t vásárolniuk. A régi elhasználódott erőgépek esetleges elromlása csak növeli majd a gondokat. Természetesen arra nem . számítanak, hogy más végzi el helyettük a munkát. Készülnek, éspedig úgy, hogy a gyors munka ne járjon a minőségi követelmények mellőzésével. Hogyan csinálják Az előkészítést a vezetőknél kezdték. Meghatározták az egyes részfeladatokat, ezeket brigádokra, munkacsapatokra is beosztották: mihelyt engedi az idő, már kezdhetik is a munkát. Vezető, tsz-tag jól tudja már, hová hívja, csalogatja a napsütés. Emellett azonban rendkívüli intézkedéseket is tettek. A vetőmagot úgy előkészítették, hogy bármely percben megkezdhessék a vetést, s ha az időjárás csak órákat engedélyez, a rövid jó időket is kihasználhassák. A vegyszeres gyomirtás gépeit készenlétbe helyezték, és a gyomirtó szerek is rendelkezésre állnak. A fontosabb gépeket kezdésre kész állapotban a kijelölt táblák szélére, a dűlő- utakra vontatták. A műtrágyaszórók, amelyekkel az őszi kalászosok fejtrágyázását kívánják végrehajtani, az ekék, vetőgépek, hengerek, boronák is mind a munkahelyen várják az erőgépeket és a gépArcképek Gazdag, aki jól választ Mi minden lehetne az ember, ha akarna? Végtelen a választási lehetőség. Gyermekkorában ki pilóta., ki kéményseprő, auitóbuszkalauz, vagy varrónő szeretett volna lenni, aztán később tervező- asztal mögé ülit, kiváló esztergályos vádit belőle, vagy éppen igazgatói megbízásit kapott. Kanyargós uitak vezetnek a tegnapokból a mába, a régi akarások sokszor mieigp fakulnak, s átalakulnak egészen más irányú törekvésekké. A hétköznapok sodrában az életlehetőségek számtalan variációjából végül mindenki csak egyet választhat, Egyidejűleg néha több foglalkozás is választásira kínálja magát. Mikus Józsefné gyors- és gépíróiskolába járt. Bizonyéra sokszor elvonult előtte egy-egy képzeletbeli képsor holnapi munkájáról és életformájáról. Ül /az íróasztal mögött, a főnök diktál, de most a sízokotitnái türelmetHe- nebb, gyorsan beszél, amit mond, nehezen követhető. Zavaróban összeütí a betűket. Egy röpke szünetben lopva kitekint az ablakon, odakinm szürke, felhős az ég, egy pillanatra a gondolatai közé villan, hogy valahol azt olvasta: a gépírás az egyik legnehezebb fizikai munka... Lehetséges, hogy a közgazdasági technikum sem vezette el ahhoz a munkához, az egyetlenhez, ahol megtalálhatta volna helyét és saját mágiát? Sorolni lehetne a szakmákat: statisztikus, könyvelő, bérelszámoló és közgazdász. .. Csupa irodai munka, fárasztó, száraz számsorok, amelyek világában a legapróbb tévedés is nagy bajt okozhat. Kétség sem fér hozzá, hogy egyik sem bizonyult elégjgé vonzónak Miikus Józsefeié számára, hiszen akkor ezek közül választott volna. S az emléfesorok közül még egy kép kiválik. Reggel nyolc óra. Végighalad a folyosón, hallja a gyerekek zsibongá- sát, belép az osztályba föl a katedrára, a terem elcsendesedik. „Gyerekek, hiányzik valaki? Nem? Nagyon jó. Akkor most figyeljetek. egy szép mesét fogok elmondani nektek a költőről, Petőfi Sándorról, aki a legszebb verseket írta. .. Míg egymást követik csendesem a lassú folyású szavak, kis, apró fénypontok gyúimak a gyerekek szemében. A figyelő, értelmes arcokon szemmel látható nyomot hagynak a történet fordulatai, mint a hideg, téli ablaküvegietn a könnyű lehelet. Nem sikerült bejutni a főiskolára. Talán meg sem próbálta. Közben asszony lett, a szaporodó giondak és kötelezettségek egyre szorosabban körbefogták és nem engedték. Az álomkép amilyen gyorsan jött, úgy vissizahuIM a mélybe, a szunnyadó, be nem váltott választások közé. Vajon fáj-e, ha az éjszakai kellemes, futó álmokról reggel kiderül, hogy nem történtek meg ezek az események, csak a képzeletünk játszott velünk? Talán igen, de mély nyomot ritkán hagy. délre már többnyire elfelejtjük. . A. valóság, a hétköznapok, a kis örömök és sikerek mindenért kárpótolhatnak. Ha valaki örömét leli a mindennapi munkájában, végűi megtalálja helyét és számítását, otthon érzi magát azon a területen, amelyet a végtelen sok lehetőség közül kiválasztott. Mikus Józsefné lassan két év óta dolgozik a buda pesti Kötő Hisz Salgótarján; üzemében. A törzsgárdatagok közül való, az egyik legjobb kötőnő, szereti munkáját, munkahelyét. A múlt hónapban 2500 forintot keresett, de egy közepes hónapban is leg alább 1800 forintot visz haza. Legutóbb Bocsó Juliannával kettesben készítették el e-gr új modell mintadarabját. Hát. kell ennél szebb feladat? Az évek múlásával végül az élet- lehetőségek számtalan variációjából mindenki csak egyet választhat. A többi egy időre, vagy véglegesen elveszik számunkra, s mintha ezzel szegényebbek lennénk, pedig valójában igazain csak az gazdag, aki választ és jól válását... —is Európa— Skandinávia hidak Európa és Skandinávia között még 1980. előtt szárazföldi összeköttetés (autó- és vasúti közlekedés) létesül- Több összekötőhíd tervein dolgoznak; a leghosz- szabb híd a német partot köti össze a Fehmarn-szoro- son keresztül Lolland dán szigettel, hossza 20,4 km lesz, építésének költségein (4,25 millió nyugatnémet márka) német, skandináv, francia és olasz intézetek osztoznak. A vízszint és a támközök közötti távolság 68 m lesz, ami lehetővé teszi majd, hogy a híd alatt hajók közlekedjenek. kezelőket. De glédában állnak a burgonyasornyitók és a házi konstrukciójú burgonyata- karők is, hiszen a három község megyénk burgonyatermesztő zónájába tartozik. Eiőcsírázott vetőgumó Ha a tél nem húzódik el mé,g ezután is, akkor a bur- gonyatermesztéssel nem lesz fennakadás, s legfeljebb egykét heti késéssel jelentkeznek a korai burgonyával a piacon. Ezt annak köszönhetik, hogy mintegy 14—15 vagon vetőborgonyát ládákba szedve, egy kimustrált szerfás Istállóban tároltak, és ennek a csíráztatását egyszerűbben, praktikusabban meg tudták oldani, mint a prizmákban tárolt vetőgumóét. Egyébként megkezdték az eddig felszedett hetven vagonnyi vetőgumó előcsíráztatását is. Jövőre már a teljes burgonyatermést új' módszerrel, fólia alatt óhajtják tárolni. Örhalom és a hozzája tartó, zó két községben már az őszszel kiváló munkát végeztek, s ez némi előnyt jelent a jelenlegi kritikus napokban. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy a szövetkezet vezetői mégsem érzik páholyban magukat. Naponta figyelik a területet, a talajt és mérik a hőmérsékletet. Jó szervezéssel, nagy technikai felkészültséggel kívánnak úrrá lenni a rendkívüli nehézségeken. Lakos György Buchenwaüd tanítása Emlékezés a haláltábor felszabadulásának 25. évfordulójára GOETHE egyik nevezetes mondása így hangzik: „Eine Chronik screibfc nur derjenige, dem die Gegenwart wichtig1 ist.” Szabadon fordítva: A történelemiből mindig az tanul, akinek a jelen fontos. Valóban, Buchenwald felsiaabadiulá- sártak 25. évfordulója jelenkori tanulságokkal . szolgál. Ezekre megrázó erővel figyelmeztet a túlélők buohenw-aldi esküje és a nemzetek emlékműve is: Soha többé... Ez a Weimar melletti koncentrációs tábor HimJier nendőndiiktétor parancsára vált a poklok poklává. A krematórium, a lovardának nevezett ki-végzőcsamok, az orvosi kísérletező állomás, a halál,menetek völgye, „a cső” és a kínzó-kamrák labirintusa az ő tervei szerint változott igazi halélgyárrá, ahol a kommunista Ernst Thälmann és a szociáldemokrata Rudolf Breátsicheide szenvedte el mártírhalálát 55 000 német, osztrák, lengyel, magyar és más nemzetiségű társával együtt. Buchenwald drótsövényei mögött eleinte csak német politikai foglyokat és közönséges bűnözőket sorvasztottak. 1941 után hadifogoly szovjet katonákat és különféle állampolgárságú deportáltakat is „ezres szériákban”. Itt tökéletesítették síziadizmusukat az SS-ek, és az Ilse Koeh-típusú fene-vadaik, akik tetovált emberbőnbe köttették könyveiket és készítetitek maguknak lám-paernyőt. Sokszor és sokat írtak BuchemwaiM borzalmairól, pedig a lesújtó szörnyűségek mellett az emberi hősiesség és helytállás valóságos csodái iis megnyilatkoztak itt. Vollt egy sajátos buchenwaldi fogolyenkölcs, amelyet a szívbemankoió dal szövege őriz: „Denn einmal kommt der Tag, dann sind wir frei” — eljön majd a nap, amikor szabadok leszünk. Ezt az erkölcsöt a buchenwaldi illegális kommunista pártszervezet ápolttá. Célját így foglalta egybe Betten Oszkár, aki szintén túlélte a poklot: „Azt mondtuk: harc az élet és halé-1 közt — tehát élet. Harc, amelyet nem szabad soha feladni, amelyben lehet és kell győzni, újra és ezredszer is. Itt, ahol minden rabot kimondatlan ítélettel ítéltek halálra, a mi legfőbb feladatunk, hogy minél több rabtársunkinól akadályozzuk ennek a halálos ítéletnek a végrehajtását.. • Vitába szálltunk azokkal, aki-k ezt a harcot kilátás,talainnak mondták... Mi másképp fogalmaztuk m.eg álmunkat Valahogy így: átplántálni új és új rab-társaim,kba hitünket, tapasztalataikat és fasászitaelleoes gyűlöletünket. Menteni másokat, hogy azok megint más-o-kat menthessenek. Egyszer be fog telni a halálárok, les-zne-k aikiik élve maradnak s ítélkezni fognak gyilkosaink felett, ítélkezni a rend felett, amely ezieket a gyilkosokat adta. ..” SOK EMBER elpusztult Buchen.wald-bam, de a komm.u- niisták szervezettségie és akaratereje nélkül senki sem maradt volna életben. Amikor a hitlerista ámokfutás már a végét járta, s Him-ler parancsára az utolsó emberig likvidálni akarták Buchenwaildot. a kommunisták vezetésével felkelt a tábor és győzött. Lefe-gyverezté-k az őrséget, megfutamították az SS-t és megmentették 25 000 fogoly életét, köztük 900 gyermekét. Ezért aztán Buchenwald kettős tanulsággal szolgál a jelenkornak: öl az imperializmus, gyilkol a fasizmus, ha nem talál ellenállásra; de pusztul, ha az igaz emberek szembeszállnak velük. F. VI NÓGRÁD m 1970. április 11., szombat 3 \ í