Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUIJETEKI MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A .MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 84. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Parasztságunk új arca — IW. ötéves tervünk •• Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a pártbizottsági tagok Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett Hosszú Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa. Elsőként Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára tartott bevezető előadást, és egészítette ki írásos előterjesztését „A termelőszövetkezeti parasztság erkölcsi-politikai arculata” címmel. Havas Péter előadása Minthogy pártkongresszus és pártértekezlet előtt állunk, különösen fontos a megtett utat elemezni és a további célok érdekében határozott álláspontot elfoglalni — mondta. Külön foglalkozott az újfajta ellentmondások kialakulásával, a nemzedékváltás fontos kérdésével, ami a tsz-tagság elöregedésével függ Ö6sze. Kifejtette, hogy a pártépítés, a szervezett politikai oktatás, a kulturális nevelőmunka a jövőben falusi viszonyok között különleges jelentőséget kap. Eredményes esstendők Írásos előterjesztésében megállapította, hogy összességében, a helyes agrárpolitikai intézkedések révén erősödtek, gyarapodtak a megye termelőszövetkezetei. Az utóbbi evekben jelentősen növekedett, s ma már megközelíti a 100 millió forintot a szövetkezetek közös vagyona ég nőtt a gazdaságokban a bruttó bevétel. Gyarapodtak a szövetkezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak is. Tavaly egy tízórás munkanap értéke megközelítette a 79 forintot, az alkalmazottak ennél is többet kerestek. A nagyobb erőkifejtést igénylő munkát mindinkább a gépek végzik. A falusi lakosság, a szövetkezeti tagok növekvő életszínvonalát jelzi, hogy az elmúlt hat év alatt több mint ötezer lakás épült Nógráöban és meghaladja a 330 millió forintot a takarékbetétek ösz- szege. A falusi emberek jól élnek, rendesen ruházkodnak, sok pénzt költenek tartós fogyasztási cikkekre. Azonban még mindig jelentős a feladat, sok a tennivaló, hogy eltűnjön a lényeges különbség város és a falu között. Éj ellentmondások Az eredmények nem tehetnek elbizakodottá senkit, hiszen mögöttük még akad gond bőven. Mindenekelőtt az ad okot az aggodalomra, hogy magas, eléri az 56 évet a szövetkezeti tagok átlagos életkora. Már most meghaladja a nyolcezret a nyugdíjasok és Járadékosok száma, s számuk a jövőben még növekedni fog. Helyükbe csak lassan, nehezen jönnek a képzett fiatalok. Szövetkezeteinkben mindössze 117 egyetemet, főiskolát végzett szakember dolgozik. Nem sokkal több félszáznál a felsőfokú technikumot végzett szakemberek száma. S a felmérések szerint mintegy 1200 szövetkezeti tag, alkalmazott szerzett eddig szakmunkás-bizonyítványt. A fiatalok a mezőgazdasági munkát az ipar nyújtotta lehetőségekkel, az ipari keresetekkel mérik össze. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell ten- niök a kulturáltabb munkafeltételek megteremtésére. Biztosítani kell azt is, hogy valamennyi szövetkezeti tag folyamatosan dolgozzon. A IX. pártkongresszust követő agrárpolitikai intézkedések a feszültségek egész sorát oldották fel a termelőszövetkezetekben. Az előterjesztés azonban hangsúlyozta, hogy az új helyzet új ellentmondásokat teremtett. Nem talál mindig megértésre a felhalmozás és a fogyasztás megfelelő arányának kialakítása sem. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak között ugyancsak feszültségek húródnak meg. Az idősebb és a fiatalabb tsz- tagok, a férfiak és nők közötti ellentmondásokról ugyancsak szólt a beszámoló. A vezetők és vezetettek között is ellentétek keletkeznek, ha a tagoltnak nem adnak lehetőséget, hogy elmondhassák véleményüket a munkáról, a gazdálkodásról. A szövetkezeti demokrácia sokat fejlődött az utóbbi években, azonban szélesítése, a különböző választott szervek, bizottságok munkájának javítása, a tsz-tagok bevonása a vezetésbe, az irányításba, a további tennivalók közé tartozik. Erősödött, szilárdult népi államunk alapja, a munkás-paraszt szövetség, bál' a munkások egy része túlzottnak, indokolatlannak tartja a mezőgazdaság állami támogatását. A parasztságnál viszont a megkülönböztetett szociális ellátottság vált ki bizonyos értetlenséget, türelmetlenséget. Az egymásra utaltság, a közös felelősség, a közös erőfeszítés azonban mérsékli ezeket az ellentmondásokat. A szövetkezeti parasztság sokat és jól dolgozik, megtalálta helyét a közös gazdaságban. Megítélésének alapja nem a rang, a vagyon, hanem a közösben végzett munka lett. Az a munka, amely egymáshoz köti a falu népét. Múlóban van a mások munkája, mások sorsa iránti közömbösség. A szövetkezeti parasztok egyre nagyobb részt vállalnak a szövetkezet, a közösség ügyeiből, gondjaiból. A szövetkezeti parasztok elfogadják pártunk politikáját, helyeslik agrárpolitikai célkitűzéseinket, s közülük mind többen jutnak el a párthoz. Érdeklődési körük egyre tágul. Tanulnak, olvasnak. A fiatalok körében, éppen a fel- világosító propagandamunka nyomán, mind nagyobb tért hódít a tudományos világnézet, csökken a vallásos ideológia befolyása. Mindezeket összegezve állapította meg a pártbizottsági ülés beszámolója: azzal, hogy a parasztság a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, létrejött az egységes paraszti osztály kialakulásának gazdasági bázisa. Az egységés szocialista paraszti osztállyá alakulás azonban hosszú, bonyolult folyamat eredménye lesz. Erősíteni a siö retkese tehet A termelőszövetkezetek erősítése, szilárdítása, az árutermelés fokozása, a tagok jövedelmének növelése, elsőrendű feladat a közös gazdaságokban. A korábbinál jobban ki kell használni a termelésben rejlő tartalékokat. A hatalmas nagyüzemek kialakítása helyett a termelőszövetkezetek közötti vállalkozásokat, társulásokat, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kooperációját ajánlotta a tanácskozás, mint a jövő leginkább járható útját. Átgondolt, hatékony intézkedésre van szükség, hogy az idős, nyugdíjba vonuló szövetkezeti tagok helyére szakképzett, fiatal mezőgazdasági munkások álljanak. A nehéz fizikai munkák gépesítése, a munkafeltételek, a szociális, kommunális körülmények javítása alapvetően fontos, annak érdekében, hogy a fiatalok falun éljenek, falun dolgozzanak. Erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy minél több parasztfiatal tanuljon közép- és felsőfokú intézményekben, s ha végeznek, a megye termelőszövetkezeteiben vállaljanak munkát. Tovább kell javítani a falu kulturális életének feltételeit. A rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrálásával — községi tanácsok, a termelő- szövetkezetek és az fmsz-ek összefogásával — a jelenleginél gyorsabb előrehaladás lehetséges. Az emberekben pedig táplálni kell az igényt, hogy éljenek a lehetőségekkel. A falu kommunális viszonyainak fejlesztéséhez a termelőszövetkezetek is nagyobb anyagi eszközökkel járuljanak hozzá. A pártsserecsetek szerepe A pártszervezetek szerepe, tevékenysége ugyancsak jelentős helyet kapott a tanácskozás anyagában. A pártszervezetek önállósága. felelőssége megnövekedett. Rendkívül fontos, hogy a kommunisták egységesen foglaljanak állást és egységesen cselekedjenek. Erősíteni kell a pártszervezetek tudatformáló tevékenységét, színvonalasabbá tenni a párt- szervezetek belső életét. Elsőrendű feladat a pártszervezetek szervezeti erősítése, az alapszervezetek „fiatalítása”. A szocialista brigádok, szakmunkások, a szövetkezeti asz- szonyok bőséges forrásait kínálják az alapszervezetek megerősítésének. A politikai nevelőmunka Változatlanul központi kérdés a falusi pártszervezetek tevékenységében. Ezt azonban úgy kell végezni, hogy figyelembe vegyék a falu, a szövetkezet megváltozott helyzetét. Hiszen más az igénye a fiataloknak, mint az idősebb szövetkezeti tagoknak. Vita és javaslatok Az előterjesztést követő, rendkívül élénk vitában elsőként Szabó b. István, a kazárt Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke értékelte a IX. pártkongresszus agrárpolitikai határozatait, méltatta a határozatokat követő intézkedések jelentőségét, majd a nemzedékváltás problémáját elemezte. Mint mondotta, az eredményes gazdálkodás alapvető fel'tétele, hogy növekedjen a szövetkezetekben a fiatal szakemberek, szakmunkások száma. A fiatalokkal meg kell szerettetni a mezőgazda- sági munkát. Hangsúlyozta: az ártámogatásra a szövetkezet eredményes gazdálkodása érdekében, a későbbiek során is szükség van Nógrádban . A szövetkezetek munkaerő- helyzetéről, a szövetkezetben dolgozó fiatalokról beszélt Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke is. A termelőszövetkezeti vezetőknek, a pedagógusoknak, a szülőknek egyaránt össze kell fogniuk, hogy megkedveltessék a falun élő fiatalokkal a mezőgazdasági munkát. Természetesen ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a közös gazdaságokban a korszerű munka feltételeit, lehetőségeit. E gondolatokat erősítette felszólalásában Boros Béla, a 10 ezer holdon gazdálkodó, egyesült ceredi termelőszövetkezet elnöke is. Mint mondotta, becsületet kell szerezni a paraszti munkának, hogy azonos szinten legyen az ipari munkával, hiszen egyik a másikat nem nélkülözheti. Azokról az ellentmondásokról is beszélt, amelyek ma még zavarják az eredményesebb gazdálkodás, az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakulását. Győri János,' a karancssági terrnelősró vetkezet elnöke hozzászólásában . ugyancsak a szakember- és szakmunkásképzés fontosságát, a korszerű gépesített nagyüzemi gazdálkodás kialakítását hangsúlyozta. Ezt követően került sor Matúz Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának felszólalására. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaságban korábban jelentkeztek a gazdasági reform elemei, mint más területeken. Részben ez is egyik oka, hogy a mezőgazdaság annyira reflektorfénybe került. A három- négy éves tapasztalat alapján elmondhatjuk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer kitűnően vizsgázott a megyében. Az 1966 és 1969 között eltelt négy év termésátlaga búzából 13,2, kukoricából 15,1, burgonyából 67,9 és cukorrépából 181,7 mázsa volt holdanként. Tavaly minden előzőt felülmúló eredmények születtek: a halmozott termelési érték egy holdra vetítve 16, az árbevétel 19,5, a személyi jövedelem 17,9 és a felihalmozás 27 százalékkal nőtt. Évről évre ütemesen növekszik a munka termelékenysége : évente országosan 5,7 százalékos a növekedés, egyes állami gazdaságok, így nálunk a Borsosberényi Állami Gazdaság még ennél is jobb eredményeket ért el. Tavaly mindössze három tsz- ben gazdálkodtak v észtéségeSzokatlan helyzetei találtunk Cserhátszentivánon. Oly rohamosan csökken a lakosság száma, hogy már jóformán csak idős, öreg emberek tartózkodnak a faluban, a fia- talabbja pedig csak mutatóban. Ez is egyik oka, hogy a kulturális intézmények nem örvendenek túlzott látogatásnak. Ez a sorsa többek között a háromezer kötetes könyvtárnak is, amelyben a mesés- és szépirodalmi könyveken kívül szakkönyvek is szép számmal találhatók, csak éppen olvasó keresi fel ritkán a helyiséget. Fotóriporterünk ezúttal éppen ezt a ritka alkalmat l(apta lencsevégre. (Ösz- szeállításunk az 5. oldalon.) seal és a veszteség összege nem haladja meg a másfél 'millió forintot. Beszéde második felében, a munkás-parasiat szövetség új tartalmát elemezte Matúz elviére es kiemelte, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás a munkásosztály, a munkások érdeke is. Az állami támogatás mostoha körülmények közt gazdálkodó szövetkezeteink számára nélkülözhetetlen. Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a szövetkezetekben meglevő kulturális alap felhasználásához adott hasznos tanácsot. A szövetkezeti vezetőknek, a pártszervezetnek a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kall terűi,iök, hogy nendeltetésének megfelelően használják fel a kulturális alapot. Herencsényi József, a Cserhát- és a Karancsthegyvidéfei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára arról beszélt, hogy a tsz-pa- rasatság bízik pártunk politikájában, megváltozott a közös munkáihoz, a szövetkezethez való viszonya. A termelőszövetkezeti demokrácia, a nemzedékváltás problémája, az állami támogatás kérdése kapott még helyet hozzásrólá sálban. Az alakuló, egységes paraszti osztály arculatának pozitív vonásait hangsúlyozta Papp László, a magyarnándo- ri termelőszövetkezet elnöke, és a termelőszövetkezeti demokrácia szélesítésének szükségességét hangsúlyozta. A pártbizottság: ülés vitáját Havas Péter, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze. Ezután került sor a tanácskozás második napirendjére. Az Irányelvek Nógrád megye negyedik ötéves területi és tanácsi tervjavaslatának kidolgozáséihoz címmrt. Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tett előterjesztésit. Az erők összefogásával — A megyei párt-vb előzőleg megvitatta és megfelelő határozatokat holott Nógrád megye negyedik ötéves tervjavaslatára — kezdte sróbeld előterjesztését Géczi János, a megyei tanács vb-elmöke. Az írásban előterjesztett tervjavaslathoz különösen kétsizemr- pontból fűzött kiegészítéseket. Részletesen ismertette a negyedik ötéves tervjavaslat legfontosabb célkitűzéseit és jellemzőit, vázolta a koncepcióit és részletesen indokolta az egyes fejezeteket. Az írásbeli előterjesztésből, valamint a szóbeli kiegészítésiből világos, hogy összességében — a közbejött kedvezőtlen körülmények között is — teljesítjük harmadik ötéves tervünket.' Az eddigi eredmények és tapasztalatok lehetővé tették, hogy a megyei pártbizottság elé most először kerülhetett területi terv, tehált az egésiz megye fejlődését átfogó tervjavaslat. Mindez ma még koncepciós jellegű, több adat és céllkltű- zés, előzetes számításokon és különböző információkon alapul és egyik-másik igényt az országos irányelvek véglegesítése még módosíthatja. De az irányelvek már véglegesek: az üzemen belül muntoafeléteieket tovább kel javítaná, a vízellátás, a csatornázás és az utak korszerűsítése, javítása nem halasztható. Az előterjesztés és a felszólalóik egyértelműen hangsúlyozták, hogy a negyedik ötéves terv során az eddiginél is több lakást kellépí- tani. Az előző időszak 6200-as lakástervével szemben 1971—75 között 7100—7400 lakást kell építeni, mintegy ezerrel többet, mint a harmadik ötéves terv során. A vita során felszólalt: Devcsics Miklós, Cser Gyula, Szalai Gáspár és Szoó Béla. Lapzárta miatt, most nem tudjuk részletesen ismertetni a felszólalásokat, de a tanácskozás lényegét azzal lehet összefoglalni, hogy hasznos javaslatok hangzottak el a források bővítésére, a vezetés javítására, a politikai és a gazdasági mun,ka összhangjának további fokozására. A megyei pártbizottság Nógrád megye IV. ötéves területi, tanácsi tér v javast taté - nak irányelveit egyhangúlag elfogadta. Az ülés azzal az elhatározással ért véget, hogv a szellemi és az anyagi erők összefogásával ötéves tervünkéit megvalósítjuk. í
