Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Április szeszélye közismert, régen bevonult az irodalom­ba is, a költészetben különö­sen népszerű, róla születtek a legszebb tavaszi versek. De április bolondossága kevésbé ihleti meg a szorgalmas pa­rasztembert, sokkal inkább nyugtalanítja, idegesíti, hát ha még szeszélyességben olyan fokot ér el, mint az idei. Nóg- rád legöregebb emberei is azt mondják, ilyen hosszan elhú­zódó, változékony télre, hideg, havas, fagyos áprilisra, kínos íavaszvárásra még ők se em­lékeznek. A meteorológia szakemberei is alig-alig ren­delkeznek az ideihez hasonló tél végi adatokkal. Áprilisi hóviharok, belvizek, sár és fagy nehezítik a parasztem­ber munkáját. A mi északi fekvésű me­gyénkben különösen nagy erő­feszítéssel jár a szántás-vetés még kedvező időjárás esetén is, sokkal inkább az efféle kriminális, szokatlan és ke­gyetlen időben! Már a múlt ősz is kedvezőtlennek bizo­nyult, hiába vártak a tsz-ek, állami gazdaságok, magánosok az életadó esőre, végül is nem várhattak tovább, de a száraz talajt nem tudták meg­felelően előkészíteni. Ez okoz­ta, hogy az őszi vetések negy­ven százaléka rosszul kelt, s csali gondos fej trágyázással lehet rajta javítani. A tavaszi munkáknak mindössze tíz százalékát lehe­tett eddig elvégezni, ami áp­rilisban már édeskevésnek számít. A tizenhatezer hold tavaszra maradt szántatlan területből mindössze négyezer holdat sikerült eddig megfor­gatni. A ötvenezer holdnyi vetésterületből 1500 holdon került földbe a mag. Na­gyobb, 200—400 holdas terü­leten csak három községben, Érsekvadkerten, Dejtáron és Palotáson vetették el a tava­szi árpát, valamint a zöldbor­sót. Több mint 11 ezer hold árpa, 14 ezer hold pillangós, tízezer hold kukorica és négyezer hold burgonya vár még elvetésre a Nógrád me­gyei tsz-ekben. Csaknem hetvenezer hold az a .terület, ahol az elkövetke­ző napokban valamilyen sür­gős tavaszi munkát kell még elvégezni. Körmükre ég a tsz- tagoknak a szántás, a talaj­művelés, fogasolás, hengere- zés, vetés. Ötvenháromezer hold kalászos gabona fej trá­gyázását, 28 ezer holdon pe­dig a vegyszeres gyomirtást kell megoldani. Ebben még nincs benne a négyezer hold­nyi kukoricaterület vegysze­rezése. A gyümölcsösökben mintegy 7—8 ezer holdon szükséges letudni a tavaszi, időszerű tennivalókat. Szeren­csére vetőmag és műtrágya rendelkezésre áll. majdnem ezer tonnával több a műtrá­gya, mint tavaly ilyenkor. Nagy próbatétel előtt álla­nak tehát a mezőgazdaság dolgozói. Ott járnak el helye­sen, ahol nemcsak sopánkod­nak az időjárás viszontagsá­gai fölött, hanem fokozott erő­feszítést fordítanak a munka- szervezésre, az előkészületek­re. Olyan terveket készítenek, amelyekben már figyelembe veszik, hogy minden perc drága és ha az idő engedi, ak­kor minden emberi és gépi erőt a határba kell irányíta­ni. Számítanak arra is, hogy szükség esetén a szállítási munkáktól kell elvonniuk az erőgépeket. Ezúttal nem ér­heti vád a tsz-elnököt azért sem. ha a tavaszi munkák irányítását, általános elveink­kel ellentétben, maga veszi kézbe. Rendkívül helyes kezdemé­nyezés, amiről már hallottunk megyénkben is, hogy célpré­miummal serkentik a tavaszi, időszerű munkák mennyiségi és minőségi végrehajtását. Különösen a minőségi prémi­um jelentősége nagy, hiszen a munkák dandárjában, a nagy és gyors igyekezetben általá­ban a minőségi követelmé­nyek szorulnak háttérbe. Olyan időszaka ez a mezőgaz­dasági munkáknak, amikor a megfontoltan alkalmazott anyagi érdekeltség gazdagon megtérül. A betakarítás ered­ményeit alapozzák meg azok a tsz-ek, állami gazdaságok, ahol valóban kihasználnak minden munkára alkalmas percet. Lakos György AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI B I ZO T-t S Á G A É S A M F G Y E I TANAC5 LAPJA XXVI. ÉVF., 81. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 8., SZERDA Napirenden Az ipartelepítés és a tsz-ek kiegészítő tevékenysége Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Széles körű, nagy érdek­lődést kiváltó kérdésekben döntött a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, amely teg­nap délelőtt tartotta ülését. A végrehajtó bizottság megtár­gyalta az ipari osztály irányí­tó és eüilenőnző tevékenységé­vel kapcsolatos jelentést. Megállapította, hogy az osz­tály miuinkájáibam a várnaia­tokat irányító tevékenység fejlődött. A tanácsi iparban az utóbbi két évben a fej­lesztés, a minőségi-gazdasági mutatók állandó javításával ment végbe, emelkedett a fog­lalkoztatottak száma. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy csökkent a termelési érték, alacsony színvonalú az anyagi-műszaki bázis. így szükségképpen felmerül a ne­gyedik ötéves terv időszakára a fejlesztés fontos módszere­ként a rekonstrukció, a meg­felelő fettételek megteremté­se a megnövekedett létszám^ hoz viszonyítva. Az ipari javítás, szolgálta­tás színvonala az utóbbi két évben nem fejlődött jelentő­sen, sőt 1969-ben csökkent. A tanácsi iparban tett intézke­dések, a különböző szektorok tevékenységének a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgáló összehangolása, és a közgazdasági beavatkozás sem hozta meg a kívánt eredményt. A jövőben intenzivebben kell keresni a szolgáltatá­sok javításának lehetősé­gét, a közgazdasági szabályozók igénybevételével is. Ebben a tanácsi iparnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállal­nia, mert a lakosság érdeke ezt kívánja. A megyei tanács ezt a törekvést anyagilag is támogatja. Ezt követően a végrehajtó bizottság az iparfejlesztési bi­zottság tevékenységét vitatta meg. A megyében gyakorlati­lag befejeződött az ipartelepí­tés és ebben az iparfejlesztési bizottság komoly munkát vég­zett. Jelentős az a tevékeny­ség, amelyet a bányászat visz- szafejleseitéséből adódó fel­adatok kapcsán megoldottak, Nógrád megyében minőségileg más jellegű ipar alakult ki az elmúlt években. Az ipari üze­mekkel kapcsolatos problémá­kat most már inkább az ille­tékes járási-városi szinten kell intézni. Ök vegyék át a stafétabotot. Ennek ellenére természetesen maradinak to­vábbra is megyei szintien megoldandó feladatok, de a jövőben több feladat hárul az alsóbb szintű ta­nácsokra. A liövetkeiző évek feladatát a negyedük ötéves terv célkitű­zéseivel összhangban, a mér letelepített ipari üzemek to­vábbi fejlesztése, építése je­lenti. Ki kell elégíteni a szak­emberigényt és ezért a ré­gebbi vállalatoknak bizonyos áldozatokat is kell hozmok. Az ipartelepités a megyében megoldódott — állapította meg a végrehajtó bizottság — az ütem most már kizárólag az építőipari kapacitásion múlik, ezért a tanácsnak minden, esz- közael az építőipart kelt tá­mogatnia. Rendkívül nagy vitát vál­tott ki a termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékenységé­nek és a tsz-.tá.rsulások mű­ködésének tapasztalatait tár­gyaló előterjesztés. A terme­lőszövetkezetekben létjogo­sultsága van a kiegészítő te­vékenységnek — ebben vala­mennyi hozzászóló egyetértett. Most már csak az a kérdés, hogy a megfelelő lehetőségeket megkeressék. Egyeztessék ter­veiket a tanácsok a termelő­szövetkezeti területi szövetsé­gek, valamint a közös gazda­ságok. Nógrád megyében, ahol sok a kedvezőtlen adott­ságok között gazdálkodó ter­melőszövetkezet, különösen nagy jelentősége van a kiegé­szítő tevékenységnek, amely a tsz alaptevékenységét segíti és állandó foglalkoztatottsá­got nyújt a tagoknak. A na­pirend tárgyalásakor nagyon sok javaslat hangzott el a ki­egészítő tevékenység fokozá­sára. A lakásépítési program — amely rendkívül nagy fel­adatokat ró az építőiparra — lehetőséget nyújt a termelő­szövetkezetek építőipari te­vékenységének fokozására. Ezt a lehetőséget a jövőben job­ban ki kellene használni. A közös gazdaságok sokat segít­hetnek a szolgáltatások fej­lesztésében, csak meg kell ke­resni a megfelelő formákat. Ugyancsak jövedelmező len­ne, ha a termelőszövetkezetek bekapcsolódnának a szál­lítási feladatokba. Jobban kihasználnák meglevő járműveiket és a velük szer­ződést kötő üzem, vállalat is jól járna. Elképzelhető az is, hogy bizonyos alkatrészek gyártására rendezkednének be, amellyel más üzemek munkáját segítenék. A végre­hajtó bizottság javasolta a mezőgazdasági osztálynak, hogy az elhangzott javaslato­kat giyűjtse össze és haszno­sítsa a további ipunkáiban» A végrehajtó bizottság ezt követően a községi közös ta­nácsok további kialakításának feladatait vitatta, meg. Mai számunkban: Mennyit agitáljon a vezető? (3. oldal) Metró vagy földalatti? (4. oldal) Hosszú hajú gondolatok (4. oldal) Egy lány a „jó iskolákból" (5. oldal) Ki tud többet a polgári védelemről? '6 oldal) Heves küzdelmek — nagy meglepetésekkel (7. oldal) M a r—ny inja In é met tárgyalások Képünkön: Emmcl nagykövet (jobb oldalt), valamint Má­dat István, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályve­zetője, a magyar delegáció vezetője a tárgyalások előtt A bonni külügyminiszté- reforgalmi és gazdasági- riumban kedden magyar— műszaki kooperációs egyez- nyugatnémet gazdasági tár- mány megkötése, gyalások kezdődtek. A ma- Mint a bonni külügymi- gyar küldöttséget Mádai nisztérium közölte, a tár- István külkereskedelmi mi- gyalások súlypontja előre- nisztériumi főosztályvezető, láthatólag a kooperációs a nyugatnémet delegációt egyezmény és a Nyugat- Egon Emmel nagykövet ve- Németországba irányuló zeti. A tárgyalások célja magyar export liberalizálá- egy hosszú lejáratú árucse- sának kérdése lesz. (MTI) Stockholmi»«! utazott A kampány jelszava: Jéter János külügyminisz­ter kedden — Torsten Nilsson svéd külügyminiszter meghí­vására — hivatalos látogatás­ra Stockholmba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter el­ső helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes; je­len volt A. Sandström, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Péter János külügyminisz­tert Stockholm felé utaztá- ban, Berlin schönefeldi repü­lőterén Günther Kohrt kül­ügyi államtitkár és az NDK Külügyminisztériumának több vezető munkatársa, valamint dr. Nagy Lajos berilini ma­gyar nagykövet üdvözölte. Günther Kohrt államtitkár villásreggelin látta vendégül a magyar külügyminisztert. Barabás Miklós, az MTI ki­küldött munkatársa jelenti: Kedden, 16,35 órakor szállt le Stockholm Arlanda repü­lőterére az a repülőgép, amely Péter Jánost és kíséretét hoz­ta. Külügyminiszterünket a ma­gyar és svéd zászlókkal fel­díszített repülőtéren Torsten Nilsson, Jödahl külügyi állam­titkár, Landenius, a külügy­minisztérium protokollfőnöke, valamint több más vezető tisztviselő fogadta. Jelen volt Nagy Béla, ha­zánk stockholmi nagykövete és Sigge Lilliehöök, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vete. Ott voltak a magyar Ki V ietnamból! Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: nagykövetség és a kereskedel­mi kirendeltség tagjai. A magyar vendégek a fo­gadtatás után a Stockholmtól 38 kilométerre levő repülő­térről szálláshelyükre, a 18. században épült Haga-kastély- ba hajtattak. Kedden este Forsten Nils­son a külügyminisztérium épületében díszvacsorát adott Péter János és kísérete tisz­teletére. A hivatalos tárgyalások szerdán délelőtt kezdődnek. A Béke-világtanács Elnök­ségének moszkvai ülésszakát követően kedden több kima­gasló békeharcos sajtóértekez­letet tartott. Az újságíróknak hoz, Carlton Goodlet amerikai közéleti személyiséghez, Alek- szandr Kornyejcsukhoz, a Szí­riái Murad Kuatlihoz, Enrique Listerhez, a spanyol polgár- háború legendás tábornokához, Hoang Ninh Giam professzor­hoz, a VDK művelődésügyi módjuk nyílt kérdéseket in- miniszteréhez, tézni Romes Csandrához, a Romes Csandra történelmi Béke-világtanács főtitkárához, jelentőségűnek minősítette a Isabelle Blume asszonyhoz, a Béke-világtanács Elnökségé- békemozgalom egyik alapítójá- nek Moszkvában hétfőn befe­Kozségfanácsi választások előtt Franciaország Az FKP több vezetője nyi­latkozott arról a javaslatról, amelyet Roger Frey, a parla­menti ügyek államminisztere, a következő községtanácsi vá­lasztásokra vonatkozóan tett és ebben valamennyi politi­kai párt összefogását javasol­ta a kommunistákkal szem-i ben. Etienne Fajon, az FKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jelenlegi kor­mány rosszat jelent az or­szágnak, érthető, hogy Frey fél az esedékes községtanácsi választásoktól. Ezért azt kép­zeli, hogy helyesebb széles­körű pártkombinációval fel­készülni a választásokra, olyan kombinációval, amely az FKP-n kívül nyitva áll valamennyi párt előtt. Frey ezzel a maga módján aláhúz­za, hogy az FKP a reakciós kormánypolitikával szemben­álló ellenzék főereje. , Jacques Duclos, az FKP Po. litikai Bizottságának tagja, egy értekezleten rámutatott: a gaulleisták máris megkezd­ték a községtanácsi választá­sok előkészítését, és mint Frey beszéde bizonyítja, megkísér­lik rátenni a kezüket azokra a községekre, amelyeket kom­munisták igazgatnak. Frey lé­nyegében az 1958-as gaulleis- ta győzelemhez hasonló hely­zethez szeretne visszatérni. 1 (MTI) jeződött, a Lenin-jubileumnak szentelt ülésszakát. Hangsú­lyozta, hogy ezzel az ülésszak­kal megkezdődött a békemoz­galom páratlan arányú, eddig legnagyobb kampánya. Ennek a kampánynak jelszava: „Ki Vietnamból”! Goodlet amerikai békedele­gátus ismertette azokat a konkrét intézkedéseket, ame­lyekkel az amerikai békehar­cosok érvényt kívánnak sze­rezni a „Ki Vietnamból” köve­telésnek. Ez év április 15-én, amikor az amerikai állampol­gárok adót fizetnek, az ame­rikai békemozgalom kampányt indít annak az adónak megfize­tése ellen, melyet a vietnami háború költségeire szánnak. Április 15-re Amerika ösz- szes nagyvárosaiban a vietna­mi háború elleni tiltakozás­képpen egynapos munkabe­szüntetést hirdetnek, hogy figyelmeztessék a vezető körö­ket a nép békeakaratára. (Folytatás a 2, oldalon) f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents