Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
Zenei éle# i4z életei hirdető dal A képernyő előtt Ünnepi egyveleg AZ ÉNEKKAROK feladata — többek között — kettős. Egyrészt saját magukat művelik a tagok, saját maguk gyönyörűségére szólaltatják meg a szebbnél szebb műveket, másrészt azt a közönséget is felejthetetlen élmény részeseivé avatják, amelynek tagjai ritkán, vagy éppen sohasem jelennének meg a hangversenyeken. Hazánk mindig vonzó és virágzó énekkari kultúrával rendelkezett. Munkáskórusaink a század negyedik évtizedében elért külföldi sikerei, a nagy magyar alkotókettős: Bartók és Kodály kórusművei új alapját teremtették meg a fel- szabadulás utáni új magyar énekkari műveltségnek. Ügy tűnik, megyénk kórusai is egyre jobban felzárkóznak a minősíthető színvonalhoz. Legalábbis megteremtik az előfeltételt: a pódiumot, s vele együtt a nélkülözhetetlen közönséget. Kodály mondotta: „A nép dala életet hirdet, el nem múló életet.” Szerencsés véletlen, hogy a hatodik megyei kórustalálkozót felszabadulásunk huszonötödik évfordulójának „elődélutánján” rendezték meg a megyei művelődési központban. A résztvevő kórusok — közöttük egy külföldi — és a zsúfolásig megtelt nézőtér mintegy demonstrálója lehetett a Kodály-idézetnék, s ezzel együtt a hazai énekkari kultúrának. A nyolc kórus közsül hat iskolai énekkar volt. A felnőtteket mindössze két, de igen komoly múltra visz- szatekintő kórus képviselte. Kodály Nagyszalontai köszöntője mintegy meghatározta a kórustalálkozó légkörét. A Mártírok úti Általános Iskola ötödikesekből és hatodikosokból álló kórusának (vezető: Zeke László) mindhárom Kodály-száma jól megfogott volt. Könnyedén, őszintén szólaltatták meg a műveket, hangulatos előadást produkáltak. A Szilágyi László által vezetett nagyok kórusa szép dallamformálásával tűnt ki, bár mintha egy kicsit túlságosan a nagy énekkari hangzásra törekedtek volna. Előadásukból a Bartók-kórus és a cseh népdalfeldolgozás emelkedett ki. A KODÁLYI idézet érvényessége szembetűnő volt a salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskola kórusának megszólalásában. Röviden summázva teljesítményüket: a gyerekek élvezték, hogy énekelhetnek. A Nagy Zoltán vezette kórus előadásából a Békákoncert és a Schumann- mű emelkedett ki. A zagyva- pálfalvi iskolások (kórusvezető: Tímár Ottó) érthető szövegmondásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szembetűnő az a fejlődés, amelyet a kórus évek óta mutat. A Bartók-mű, a Bolyongás még korai az énekkarnak, de Fran- cisci Májusi dalát hiánytalanul szólaltatták meg. A Bolyai gimnázium kórusa figyelemre méltó, reményekre feljogosító énekkar (vezetőjük: Virág László). Előadásukból a Balázs-mű tetszett a legjobban. A Bányász Férfikar a már tőle megszokott, határozott, erőteljes előadásmóddal lépett a közönség elé. Különösen a Lóránd-kőrusmű drámai megfogalmazása jelentett újat műsorukban (karnagyuk: ‘Maróti Gyula). A rétsági gimnazisták kórusánál (vezetőjük Ferencsik János), a hangképzésben még adódtak kifogásolható mozzanatok. A kiegyenlített hangzásra törekvés azonban már tükröződött a Balázs-mű megszólaltatásában. Az országos fesztiválra készülő Pedagóguskórus (karnagy: Virág Lászlói érett hangzása élmény volt, bár intonációs problémák itt is akadtak. Szüts Pál és Erdős István Schuyer Ferenc emlékére írt kórusműve beérett alkotás hatását tükrözte, az aaquel Welch, jelenleg a legfelkapottabb és a legesinosabb hollywoodi sztárok cgvlke Párizsba látogatott, hogy felfrissítse ruhatárát. Versengtek érte a legismertebb francia divattervezők; valamennyien rajta akarták bemutatni legújabb, tavaszi-nyári ruhakölteményeiket. A filmsztár alakja (mellbösége »8, derek 55, csípd 88 centiméter) különösen a „maxi apjának” nevezett divattervezőt, Saint Laurent-t bűvölte el és ihlette a XIX. század utolsó éveinek amerikai divatját felelevenítő kreációkra. A manöken maga Baquei Welch 4 NÓGRAD - 1970. április 7„ kedd együttes repertoár-darabjai között foglalhatja el helyét. A dalostalálkozó méltó befejezéséről a prágai rádió gyermekkórusa gondoskodott. A prágaiak nemcsak a Magyar Rádió ünnepi jubileumi hangversenyén voltak „rangidősek” huszonöt éves múltjukkal, hanem a megyei ifjúsági kórusok között is. Bo- humil Kulinsky vezetésével egyformán jártasak a preklasz- szikus, a klasszikus és a modem művek tárházában. Jan Valta zongorák ísérete észrevétlenül tapadt a kórus szólamvezetéséhez, alkalmazkodó volt és mégis önálló színben gazdag. Az önfeledt, boldog éneklést mutatták meg a prágai gyerekek is. Műsorukban egy-egy Palestrina-, Dvorák-, Mozart-mű szerepelt, valamint egy népdalfeldolgozás. Mind a magasabb, mind a mélyebb regiszterekben otthonosan mozgott a kórus. Az ismeretlen szerzőtől származó iskolai zenés játék színpadszerű előadása hatalmas sikert aratott a közönség előtt. Nemkülönben a kis énekes-szólista: Vera Novakova. Szép és kedves színfoltnak bizonyult Kodály: Jelige cfrnű kórusművének magyar nyelvű megszólaltatása. AZ UTÓBBI hetek egyik legszebb zenei eseményének lehettünk fül- és szemtanúi a múlt hót péntekén. A hatodik megyei kórustalálkozó méltó volt a felszabadulás szelleméhez. Tömegeket mozgatott meg — a KISZ jóvoltából. S erre a mozzanatra külön is fel kell figyelni. A KISZ egyre több zenei rendezvényt vállal magára — közösen a megyei művelődési központtal. S ha a továbbiakban is ilyen hozzáállással találkozunk az ifjúsági szervezet részéről, nyugodtan remélhetjük: a megye zenei rendezvényei méltó gazdára találtak. Molnár Zsolt Szakmát tanulnak a Salgótarjáni Síküveggyárban Hetvennyolc dolgozó tanulja szakmáját ezekben a napokban a Salgótarjáni Síküveggyárban- A szakmai képzés arra hivatott, hogy a különböző munkaterületeken lehetővé tegye a szakmunkás-utánpótlást. Még ebben a hónapban — a síküveggyári földgázprogram megvalósításával egyidejűleg — újabb szakmunkás- képző tanfolyamok kezdődnek, amelyeken a földgáz gyakorlati alkalmazásához és az új berendezések zavartalan üzemeltetéséhez, karbantartásához értő szakembereket, edző és hőkezelő szakmunkásokat képeznek ki. Nem érheti vád a televíziót, hogy elhanyagolta bárkinek is az igényét, óhajét a kétnapos ünnepi műsor összeállításakor. Felnőtt és fiatal, munkás és panaszt, értelmiségi és művész, nő és férfi egyaránt megtalálhatta az ízlésének megfelelő programot. Változatos és tpbbé-kevésbé értékes egyveleg szolgált milliók üdítő szórakoztatására. Hogy olykor egy-egy kérdőjel is közbecsúszott a nézők, hallgatók műélvezetébe, az semmit sem von le a szándék és a megy alósa tás nagyszerűségéből Kétségkívül az április 4-d műisonösszeáiMítás viszi el a baibért. A délelőtti díszszemlét és a nemzetközi gyermekkórus-találkozót követően alig maradt idő az ünnepi ebéd elfogyasztására, máris egymást követték a szórakozást jelenítő műsorok. Galambos Lajos dokumentumerejű té- véfilmje, amelyben Bámhidy László Má rton bátyó messze- néző alakjában szép színészi pályájának egyik legmegrázóbb alakítását nyújtotta, nyitotta meg a sort. A „zseb-tévé”, a következő műsorszám Viszont már a gVerm.eikeVt.ez kívánt szólni. A mostani műsor, akár a korábbiak, tovább táplálta azt a hiedelmet» hogy a gyierekadásokat nem a fiatal korosztálynak írják, hanem játékos kedvű felnőtték játszanak írósdit a2 önmagiukJbam rejtőző örök gyermek szórakoztatására. Csak formailag alkalmazkodnak a gyermekeik igényeihez, még Tóth Eszter is nagyon felnőtt módra közeledik kéknyakken- dős publikumához. I A kalandkedvelők a műfaj legjobbját kapták Philippe de Brooa „Cartouche” című filmjében. A felújítás a kaland- film ínyencségein kívül Belmondo és Claudia Card inaié árnyékolt 'művészetét is feltálalja. Ilyen film lenne jó gyakrabban a képernyőn, ámde jói tudjuk, kevés van ebbői a világpiacon is. Pedig derűsebb és ártatlanabb kikapcsolódást nyújt, mint egyes krímiik, amelyek azzal a követelménnyel lépnek elő, hogy komolyan vegyük őket. A ..Röpülj páva” fináléján, az ünnepélyes díjkiosztáson vehettünk részt koraeste. Ismételten elégedetten és őszinte elismeréssel állapíthattuk meg, hogy ezúttal a televízió vezetősége olyan vállalkozást kezdeményezett, amelyet politikailag. kulturálisan, társadalmilag régen várunk tömegkommunikációs eszfcö- zeánfctői. Olyan műsorsorozat ért végiét, hogy átadja helyét más hasonló kezdeményezéseknek a jó ügy stafétabotját, amefty a legközelebb ál! a munkásság, parasztság és a haladó értelmiség szívéhez. A páva, reméljük, tovább röpül. Viszont a díjkiosztással kapcsolatosan jogosnak tartjuk a tévénézőknek azt a kifogását, hogy kíváncsiságuk kielégítetlen maradt. Olyan díjkiosztásnak lehettünk tanúi, amelyből nem derült ki több díjról, hogy mi is az tulajdonképpen. Magvas két músorszámnak tarthatjuk az UNESCO megbízásából készült Lemiin-fii- met és Dobozy Imre kisregényéből készült „Kedd, szerda, csütörtök” című bévéfiimet, Hajdufy Miklós rendezésében. Variáció ez egy témára, mintha a „Tizedes és a többiek” környezete kelt volna életre — komolyabb formában. Kitünően sikerült megmutatni, milyen lelkiismereti válságnak teszi ki a kor hadrafog- haitó nemezedékét a történelem sodrása, az idők kiteljesedése. A második ünnepnap műsorából a „Pamir ’69”, a „Ga- lántiaí táncok” és az „Őrjárat az égen” befejező része érdemel említést. Az előző kettő értékei miatt, a második azért a balul sikerült propaganda- szándékért, amely végül is mélyre szállította le a szép felvételekkel dicsekvő sorozat művészi értékét. Eibből kevesebb több lett volna. L. Gy. Romantika és dráma A salgótarjáni November 7. Filmszínház műsorában az Elvira Madigan című svéd film szerepel április 9-től 11- ig. A fiatal svéd rendező, Bo Widerberg olyan művészi alkotást hozott létre, amely bár romatikus történet, végig megőrizte realitását. A film egy szép kötéltáncosnő és egy ifjú hadnagy idillikus szerelmét dolgozza fel. Csajkovszkij világhírű balettjét, a Hattyúk tavát láthatja a mozi közönsége április 12-től 14-ig, a fél négyes és a háromnegyed hatos előadásokon. A filmben nagyszerű művészek alakítják a balett főbb szerepeit. Az előadást a film követelményeinek megfelelően dolgozták fel. Főszereplők: Jelene Jevtye- jeva, John Markovszkij és Mahmud Eszambajev. Április 12-től 14-ig, az esti nyolc órai előadások programjában szerepel Marco Ferreri rendező filmje, a Viliinger halott. A rendező az olasz filmgyártás jelentős művésze, aki ebben a filmjében támadás]; indít a rideg és embertelen világ ellen, amely nem enged többé teret az ember szabad fejlődésének. A színes olasz filmdráma főszerepeit Michel Piccoli, Anita Pallen- berg és Annie Girardot alakítja. A filmhét — mintegy feloldásként — a közikívánatra megismétlendő magyar alkotással, A veréb is madár című filmmel zárul április 15- én. Bélyeggyűjtőknek SSSSfSjTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjCrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA Nézzük meg a kiállítást! A filatéliai életnek legnagyobb eseménye a bélyegkiállítás. Ez nyújt módot arra, hogy a gyűjtők évről évre bizonyságot tegyenek fejlődésükről, egyben a bélyeggyűjtés színvonalának emelkedéséről is. Az utóbbi évek kiállításai- megmutatták, hogy filatelis- táink nagy része a szocialista bélyeggyűjtés útjára lépett, ugyanaktkor azonban a szak.. szerűséget sem hanyagolták el. Megmutatkozott az egyre jobban hódító motívumgyűjtés elterjedése, ami különösen alkalmas a bélyeg művelődési jelentőségének dokumentálására. Ez év április 3—12-ig sor kerül a salgótarjáni Bolyai gimnáziumban a „Szabad hazában — Lenin útján” égisze alatt a VIII. országos ifjúsági bélyegkiállítás megrendezésére. Ez méltó bizonyítéka lesz annak, hogy az ifjúság körében egyre népszerűbb a bélyeggyűjtés, különösen mióta sokan felismerték a filatéliában rejlő nagy pedagógiai értéket, és támogatják az iskolai bélyeggyűjtés fejlődését. A kiállítás ünnepélyességét emeli a MABÉOSZ vezetőségi ülése, továbbá az ifjúsági Kevesebb a gyermektelen család szakkörvezetők háromnapos országos értekezlete. Az ifjúsági kiállítás tág teret nyit a bélyeggyűjtők kezdeményezésének, új gyűjtési területek és tanulmányok bemutatására. Ennek elősegítő- je többek között az, hogy ma már az illetékesek felfigyeltek: a bélyeggyűjtés nemcsak szórakozás, hanem az értékes propagandaeszközök egyike egy fejlődő nemzet számára. A bélyeggyűjtés pedig a dolgozóéi nemes, tanulságos szórakozása lett. A felszabadult emberek bélyegekkel való foglalkozásának nem üzlet a célja, hanem az, hogy a világ népeinek kultúráját, tájait, alkotásait megismerjék. Éppen ezért örömmel kell fogadni, hogy az ifjúsági bélyeggyűjtők már idősebb társaikkal is felveszik a versenyt, megmutatva ezzel: ifjúságunk a bélyegek segítségével is kielégíti tanul- nivágyását. Kívánatos, hogy gyűjtőtársaink minél nagyobb számban tekintsék meg a kiállítást, hassanak oda, hogy megnézzék azok is, akik eddig nem tartoztak a filatélia hívei közé, Alkalmuk lesz meggyőződni arról, hogy a bélyeggyűjtésben milyen tekintélyes művelődési, s politikai nevelő érték rejlik. Ezért a vele való foglalkozás nemcsak szórakoztató, de hasznos időtöltés. Bokor János A [Népességtudooiányi Kutató Intézet felmérése A gyermektelen családok aránya mindinkább csökken hazánkban — állapította meg a Népességitudományi Kutató Intézet a legutóbbi felmérések alapján. A magyarországi csaiádnagyság alakulásának elemzése azt mutatja. hogy míg 1930-ban a termékeny korban levő házas nők 18 százaléka volt gyermektelen, s még 1960-ban is több mint 15 százalék volt ez az arány, addig a legutóbbi vizsgálatnál 100 család közül átlagosan már csak 11 gyermektelen. Érdekes, hogy az 1936 és 1960 között férjhez ment nők körében a gyermektelenek száma még ennél is kevesebb, csupán 6—8 százalék. E kedvező demográfiai jelenségek mellett figyelmeztető adat, hogy a családokon belül az átlagos gyermekszám — bár- nem jelentékeny mértékben — szintén csökken. Ez főleg abból fakad, hogy egyre ritkább a négy- és többgyermekes család. Megállapították azt is, hogy a családon belül a nők foglalkozása szerint igen eltérő a gyermekek száma. Például a mezőgazdaságban fizikai munkát végző nők körében sokkal több az élvesczülietés, mint az egyéb — különösképpen pedig a szellemi foglalkozású nőknél. Érdekes tapasztalatokat hozott az a vi-zsgáilat is, amely az úgynevezett r-a-gycsaládról kialakított különféle véleményeket összegezte. Eszerint hazánkban a nők többsége — 58,2 százaléka — a kétgyermekes családot tartja ideálisnak: viszonylag sokan vannak — 29 százalék —, akik még a három gyermeket is elfogadják. ugyanakkor a négy, vagy ennél is több gyermek vállalása nagyon ritka. Pedig a nők egyharmada csak a hat vagy ennél több gyermekes családot tartja igazán „nagy családnak”, további 30 százalék az ötgyermekes, 28 százalék pedig a négygyermekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővárosban — sokak véleménye szerint — már a háromgyermekes csatád is nagy-családnak számít. Rádiótelefont Kapnak A Nógrádi Szénbányák mélyfúrás részlege számára is megrendelték már a rádiótelefont, hogy az egyes fúrobe- rendezések közötti kapcsolatot javíthassák. Eddig a vállalat drótkötél- pályáin alkalmazták a rádió- telefonokat. Ez nagymértékben növelte az üzembiztonságot. és elősegítette az üzemzavarok gyors elhárítását. A híradástechnika új. korszerű módszerei tehát egyre inkább bevonulnak az ipar, a termelés tpT”'il=te;ne. A rádiótelefonokat még ebben az évben üzembe helyezik. ,
