Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Zenei éle# i4z életei hirdető dal A képernyő előtt Ünnepi egyveleg AZ ÉNEKKAROK feladata — többek között — kettős. Egyrészt saját magukat mű­velik a tagok, saját maguk gyönyörűségére szólaltatják meg a szebbnél szebb műve­ket, másrészt azt a közönsé­get is felejthetetlen élmény ré­szeseivé avatják, amelynek tagjai ritkán, vagy éppen so­hasem jelennének meg a hangversenyeken. Hazánk mindig vonzó és vi­rágzó énekkari kultúrával ren­delkezett. Munkáskórusaink a század negyedik évtizedében elért külföldi sikerei, a nagy magyar alkotókettős: Bartók és Kodály kórusművei új alapját teremtették meg a fel- szabadulás utáni új magyar énekkari műveltségnek. Ügy tűnik, megyénk kórusai is egyre jobban felzárkóznak a minősíthető színvonalhoz. Leg­alábbis megteremtik az elő­feltételt: a pódiumot, s vele együtt a nélkülözhetetlen kö­zönséget. Kodály mondotta: „A nép dala életet hirdet, el nem mú­ló életet.” Szerencsés véletlen, hogy a hatodik megyei kórus­találkozót felszabadulásunk huszonötödik évfordulójának „elődélutánján” rendezték meg a megyei művelődési központ­ban. A résztvevő kórusok — közöttük egy külföldi — és a zsúfolásig megtelt nézőtér mintegy demonstrálója lehe­tett a Kodály-idézetnék, s ezzel együtt a hazai énekkari kultúrának. A nyolc kórus kö­zsül hat iskolai énekkar volt. A felnőtteket mindössze két, de igen komoly múltra visz- szatekintő kórus képviselte. Kodály Nagyszalontai kö­szöntője mintegy meghatároz­ta a kórustalálkozó légkörét. A Mártírok úti Általános Is­kola ötödikesekből és hatodi­kosokból álló kórusának (ve­zető: Zeke László) mindhárom Kodály-száma jól megfogott volt. Könnyedén, őszintén szó­laltatták meg a műveket, han­gulatos előadást produkáltak. A Szilágyi László által veze­tett nagyok kórusa szép dal­lamformálásával tűnt ki, bár mintha egy kicsit túlságosan a nagy énekkari hangzásra töre­kedtek volna. Előadásukból a Bartók-kórus és a cseh nép­dalfeldolgozás emelkedett ki. A KODÁLYI idézet érvé­nyessége szembetűnő volt a salgótarjáni Rákóczi úti Álta­lános Iskola kórusának meg­szólalásában. Röviden sum­mázva teljesítményüket: a gyerekek élvezték, hogy éne­kelhetnek. A Nagy Zoltán ve­zette kórus előadásából a Békákoncert és a Schumann- mű emelkedett ki. A zagyva- pálfalvi iskolások (kórusveze­tő: Tímár Ottó) érthető szö­vegmondásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Szembe­tűnő az a fejlődés, amelyet a kórus évek óta mutat. A Bar­tók-mű, a Bolyongás még ko­rai az énekkarnak, de Fran- cisci Májusi dalát hiánytala­nul szólaltatták meg. A Bolyai gimnázium kóru­sa figyelemre méltó, remények­re feljogosító énekkar (veze­tőjük: Virág László). Előadá­sukból a Balázs-mű tetszett a legjobban. A Bányász Férfi­kar a már tőle megszokott, ha­tározott, erőteljes előadásmód­dal lépett a közönség elé. Kü­lönösen a Lóránd-kőrusmű drámai megfogalmazása je­lentett újat műsorukban (kar­nagyuk: ‘Maróti Gyula). A rétsági gimnazisták kóru­sánál (vezetőjük Ferencsik János), a hangképzésben még adódtak kifogásolható mozza­natok. A kiegyenlített hang­zásra törekvés azonban már tükröződött a Balázs-mű meg­szólaltatásában. Az országos fesztiválra készülő Pedagógus­kórus (karnagy: Virág Lász­lói érett hangzása élmény volt, bár intonációs problémák itt is akadtak. Szüts Pál és Erdős István Schuyer Ferenc emlé­kére írt kórusműve beérett al­kotás hatását tükrözte, az aaquel Welch, jelenleg a legfelkapottabb és a legesinosabb hollywoodi sztárok cgvlke Párizsba látogatott, hogy felfrissítse ruhatárát. Ver­sengtek érte a legismertebb francia divattervezők; valamennyien rajta akarták bemutatni legújabb, tavaszi-nyári ruhakölteményeiket. A filmsztár alakja (mellbösége »8, derek 55, csípd 88 centiméter) kü­lönösen a „maxi apjának” nevezett divattervezőt, Saint Laurent-t bűvölte el és ihlette a XIX. század utolsó éveinek amerikai divatját felelevenítő kreációkra. A manöken maga Baquei Welch 4 NÓGRAD - 1970. április 7„ kedd együttes repertoár-darabjai kö­zött foglalhatja el helyét. A dalostalálkozó méltó be­fejezéséről a prágai rádió gyermekkórusa gondoskodott. A prágaiak nemcsak a Ma­gyar Rádió ünnepi jubileumi hangversenyén voltak „rang­idősek” huszonöt éves múlt­jukkal, hanem a megyei if­júsági kórusok között is. Bo- humil Kulinsky vezetésével egyformán jártasak a preklasz- szikus, a klasszikus és a mo­dem művek tárházában. Jan Valta zongorák ísérete észre­vétlenül tapadt a kórus szó­lamvezetéséhez, alkalmazkodó volt és mégis önálló színben gazdag. Az önfeledt, boldog éneklést mutatták meg a prá­gai gyerekek is. Műsorukban egy-egy Palestrina-, Dvorák-, Mozart-mű szerepelt, valamint egy népdalfeldolgozás. Mind a magasabb, mind a mélyebb regiszterekben otthonosan mozgott a kórus. Az ismeret­len szerzőtől származó iskolai zenés játék színpadszerű elő­adása hatalmas sikert aratott a közönség előtt. Nemkülön­ben a kis énekes-szólista: Ve­ra Novakova. Szép és kedves színfoltnak bizonyult Kodály: Jelige cfrnű kórusművének magyar nyelvű megszólaltatá­sa. AZ UTÓBBI hetek egyik legszebb zenei eseményének le­hettünk fül- és szemtanúi a múlt hót péntekén. A hatodik megyei kórustalálkozó méltó volt a felszabadulás szellemé­hez. Tömegeket mozgatott meg — a KISZ jóvoltából. S erre a mozzanatra külön is fel kell figyelni. A KISZ egyre több zenei rendezvényt vállal magára — közösen a megyei művelődési központtal. S ha a továbbiakban is ilyen hoz­záállással találkozunk az ifjú­sági szervezet részéről, nyu­godtan remélhetjük: a megye zenei rendezvényei méltó gaz­dára találtak. Molnár Zsolt Szakmát tanulnak a Salgótarjáni Síküveggyárban Hetvennyolc dolgozó ta­nulja szakmáját ezekben a napokban a Salgótarjáni Síküveggyárban- A szakmai képzés arra hivatott, hogy a különböző munkaterülete­ken lehetővé tegye a szak­munkás-utánpótlást. Még ebben a hónapban — a sík­üveggyári földgázprogram megvalósításával egyidejű­leg — újabb szakmunkás- képző tanfolyamok kezdőd­nek, amelyeken a földgáz gya­korlati alkalmazásához és az új berendezések zavartalan üzemeltetéséhez, karbantar­tásához értő szakembereket, edző és hőkezelő szakmun­kásokat képeznek ki. Nem érheti vád a televíziót, hogy elhanyagolta bárkinek is az igényét, óhajét a kétna­pos ünnepi műsor összeállítá­sakor. Felnőtt és fiatal, mun­kás és panaszt, értelmiségi és művész, nő és férfi egyaránt megtalálhatta az ízlésének megfelelő programot. Válto­zatos és tpbbé-kevésbé érté­kes egyveleg szolgált milliók üdítő szórakoztatására. Hogy olykor egy-egy kérdőjel is közbecsúszott a nézők, hall­gatók műélvezetébe, az sem­mit sem von le a szándék és a megy alósa tás nagyszerűségé­ből Kétségkívül az április 4-d műisonösszeáiMítás viszi el a baibért. A délelőtti díszszem­lét és a nemzetközi gyermek­kórus-találkozót követően alig maradt idő az ünnepi ebéd elfogyasztására, máris egy­mást követték a szórakozást jelenítő műsorok. Galambos Lajos dokumentumerejű té- véfilmje, amelyben Bámhidy László Má rton bátyó messze- néző alakjában szép színészi pályájának egyik legmegrá­zóbb alakítását nyújtotta, nyi­totta meg a sort. A „zseb-té­vé”, a következő műsorszám Viszont már a gVerm.eikeVt.ez kívánt szólni. A mostani mű­sor, akár a korábbiak, to­vább táplálta azt a hiedel­met» hogy a gyierekadásokat nem a fiatal korosztálynak írják, hanem játékos kedvű felnőtték játszanak írósdit a2 önmagiukJbam rejtőző örök gyer­mek szórakoztatására. Csak formailag alkalmazkodnak a gyermekeik igényeihez, még Tóth Eszter is nagyon felnőtt módra közeledik kéknyakken- dős publikumához. I A kalandkedvelők a műfaj legjobbját kapták Philippe de Brooa „Cartouche” című film­jében. A felújítás a kaland- film ínyencségein kívül Bel­mondo és Claudia Card inaié árnyékolt 'művészetét is feltá­lalja. Ilyen film lenne jó gyakrabban a képernyőn, ám­de jói tudjuk, kevés van eb­bői a világpiacon is. Pedig derűsebb és ártatlanabb ki­kapcsolódást nyújt, mint egyes krímiik, amelyek azzal a követelménnyel lépnek elő, hogy komolyan vegyük őket. A ..Röpülj páva” fináléján, az ünnepélyes díjkiosztáson vehettünk részt koraeste. Is­mételten elégedetten és őszin­te elismeréssel állapíthattuk meg, hogy ezúttal a televízió vezetősége olyan vállalkozást kezdeményezett, amelyet po­litikailag. kulturálisan, társa­dalmilag régen várunk tö­megkommunikációs eszfcö- zeánfctői. Olyan műsorsorozat ért végiét, hogy átadja helyét más hasonló kezdeményezé­seknek a jó ügy stafétabotját, amefty a legközelebb ál! a munkásság, parasztság és a haladó értelmiség szívéhez. A páva, reméljük, tovább röpül. Viszont a díjkiosztással kap­csolatosan jogosnak tartjuk a tévénézőknek azt a kifogását, hogy kíváncsiságuk kielégítet­len maradt. Olyan díjkiosz­tásnak lehettünk tanúi, amelyből nem derült ki több díjról, hogy mi is az tulajdon­képpen. Magvas két músorszámnak tarthatjuk az UNESCO meg­bízásából készült Lemiin-fii- met és Dobozy Imre kisregé­nyéből készült „Kedd, szerda, csütörtök” című bévéfiimet, Hajdufy Miklós rendezésében. Variáció ez egy témára, mint­ha a „Tizedes és a többiek” környezete kelt volna életre — komolyabb formában. Ki­tünően sikerült megmutatni, milyen lelkiismereti válság­nak teszi ki a kor hadrafog- haitó nemezedékét a történe­lem sodrása, az idők kitelje­sedése. A második ünnepnap mű­sorából a „Pamir ’69”, a „Ga- lántiaí táncok” és az „Őrjárat az égen” befejező része érde­mel említést. Az előző kettő értékei miatt, a második azért a balul sikerült propaganda- szándékért, amely végül is mélyre szállította le a szép felvételekkel dicsekvő soro­zat művészi értékét. Eibből kevesebb több lett volna. L. Gy. Romantika és dráma A salgótarjáni November 7. Filmszínház műsorában az Elvira Madigan című svéd film szerepel április 9-től 11- ig. A fiatal svéd rendező, Bo Widerberg olyan művészi al­kotást hozott létre, amely bár romatikus történet, végig megőrizte realitását. A film egy szép kötéltáncosnő és egy ifjú hadnagy idillikus szerel­mét dolgozza fel. Csajkovszkij világhírű ba­lettjét, a Hattyúk tavát lát­hatja a mozi közönsége áp­rilis 12-től 14-ig, a fél négyes és a háromnegyed hatos elő­adásokon. A filmben nagysze­rű művészek alakítják a ba­lett főbb szerepeit. Az elő­adást a film követelményei­nek megfelelően dolgozták fel. Főszereplők: Jelene Jevtye- jeva, John Markovszkij és Mahmud Eszambajev. Április 12-től 14-ig, az esti nyolc órai előadások program­jában szerepel Marco Ferreri rendező filmje, a Viliinger halott. A rendező az olasz filmgyártás jelentős művésze, aki ebben a filmjében táma­dás]; indít a rideg és ember­telen világ ellen, amely nem enged többé teret az ember szabad fejlődésének. A színes olasz filmdráma főszerepeit Michel Piccoli, Anita Pallen- berg és Annie Girardot ala­kítja. A filmhét — mintegy fel­oldásként — a közikívánatra megismétlendő magyar alko­tással, A veréb is madár cí­mű filmmel zárul április 15- én. Bélyeggyűjtőknek SSSSfSjTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjCrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA Nézzük meg a kiállítást! A filatéliai életnek legna­gyobb eseménye a bélyegki­állítás. Ez nyújt módot arra, hogy a gyűjtők évről évre bi­zonyságot tegyenek fejlődé­sükről, egyben a bélyeggyűj­tés színvonalának emelkedé­séről is. Az utóbbi évek kiállításai- megmutatták, hogy filatelis- táink nagy része a szocialista bélyeggyűjtés útjára lépett, ugyanaktkor azonban a szak.. szerűséget sem hanyagolták el. Megmutatkozott az egyre job­ban hódító motívumgyűjtés elterjedése, ami különösen al­kalmas a bélyeg művelődési jelentőségének dokumentálá­sára. Ez év április 3—12-ig sor kerül a salgótarjáni Bolyai gimnáziumban a „Szabad ha­zában — Lenin útján” égi­sze alatt a VIII. országos if­júsági bélyegkiállítás meg­rendezésére. Ez méltó bizonyí­téka lesz annak, hogy az if­júság körében egyre népsze­rűbb a bélyeggyűjtés, különö­sen mióta sokan felismerték a filatéliában rejlő nagy pe­dagógiai értéket, és támogat­ják az iskolai bélyeggyűjtés fejlődését. A kiállítás ünnepélyességét emeli a MABÉOSZ vezetősé­gi ülése, továbbá az ifjúsági Kevesebb a gyermektelen család szakkörvezetők háromnapos országos értekezlete. Az ifjúsági kiállítás tág te­ret nyit a bélyeggyűjtők kez­deményezésének, új gyűjtési területek és tanulmányok be­mutatására. Ennek elősegítő- je többek között az, hogy ma már az illetékesek felfigyel­tek: a bélyeggyűjtés nemcsak szórakozás, hanem az értékes propagandaeszközök egyike egy fejlődő nemzet számára. A bélyeggyűjtés pedig a dol­gozóéi nemes, tanulságos szó­rakozása lett. A felszabadult emberek bé­lyegekkel való foglalkozásá­nak nem üzlet a célja, hanem az, hogy a világ népeinek kultúráját, tájait, alkotásait megismerjék. Éppen ezért örömmel kell fogadni, hogy az ifjúsági bélyeggyűjtők már idősebb társaikkal is felveszik a versenyt, megmutatva ez­zel: ifjúságunk a bélyegek se­gítségével is kielégíti tanul- nivágyását. Kívánatos, hogy gyűjtőtár­saink minél nagyobb számban tekintsék meg a kiállítást, hassanak oda, hogy megnéz­zék azok is, akik eddig nem tartoztak a filatélia hívei kö­zé, Alkalmuk lesz meggyő­ződni arról, hogy a bélyeg­gyűjtésben milyen tekintélyes művelődési, s politikai nevelő érték rejlik. Ezért a vele való foglalkozás nemcsak szórakoz­tató, de hasznos időtöltés. Bokor János A [Népességtudooiányi Kutató Intézet felmérése A gyermektelen családok aránya mindinkább csökken hazánkban — állapította meg a Népességitudományi Kutató Intézet a legutóbbi felméré­sek alapján. A magyarországi csaiádnagyság alakulásának elemzése azt mutatja. hogy míg 1930-ban a termékeny korban levő házas nők 18 százaléka volt gyermektelen, s még 1960-ban is több mint 15 százalék volt ez az arány, addig a legutóbbi vizsgálatnál 100 család közül átlagosan már csak 11 gyermektelen. Érdekes, hogy az 1936 és 1960 között férjhez ment nők körében a gyermektelenek száma még ennél is kevesebb, csupán 6—8 százalék. E kedvező demográfiai je­lenségek mellett figyelmeztető adat, hogy a családokon belül az átlagos gyermekszám — bár- nem jelentékeny mérték­ben — szintén csökken. Ez főleg abból fakad, hogy egyre ritkább a négy- és többgyer­mekes család. Megállapították azt is, hogy a családon belül a nők fog­lalkozása szerint igen eltérő a gyermekek száma. Például a mezőgazdaságban fizikai munkát végző nők körében sokkal több az élvesczülietés, mint az egyéb — különöskép­pen pedig a szellemi foglalko­zású nőknél. Érdekes tapasztalatokat ho­zott az a vi-zsgáilat is, amely az úgynevezett r-a-gycsaládról kialakított különféle véle­ményeket összegezte. Eszerint hazánkban a nők többsége — 58,2 százaléka — a kétgyer­mekes családot tartja ideális­nak: viszonylag sokan vannak — 29 százalék —, akik még a három gyermeket is elfo­gadják. ugyanakkor a négy, vagy ennél is több gyermek vállalása nagyon ritka. Pe­dig a nők egyharmada csak a hat vagy ennél több gyerme­kes családot tartja igazán „nagy családnak”, további 30 százalék az ötgyermekes, 28 százalék pedig a négygyer­mekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővárosban — sokak véleménye szerint — már a háromgyermekes csa­tád is nagy-családnak számít. Rádiótelefont Kapnak A Nógrádi Szénbányák mélyfúrás részlege számára is megrendelték már a rádiótele­font, hogy az egyes fúrobe- rendezések közötti kapcsolatot javíthassák. Eddig a vállalat drótkötél- pályáin alkalmazták a rádió- telefonokat. Ez nagymérték­ben növelte az üzembiztonsá­got. és elősegítette az üzem­zavarok gyors elhárítását. A híradástechnika új. kor­szerű módszerei tehát egyre inkább bevonulnak az ipar, a termelés tpT”'il=te;­ne. A rádiótelefonokat még ebben az évben üzembe he­lyezik. ,

Next

/
Thumbnails
Contents