Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
1 Magyarország a nemzetek versenyében Petböfi Apostola, Bartók * Concertója világszerte hírt ad érzés világunkról; Mátyás reneszánsz állama, Kossuth Európa-soenbe fáklyát gyújtó lienoi'Zimusa. a Tanácsköztáirsa- ság vakmerő szembeszegülése a múllt irdatlan túlerejével — törtónelimiink e telfénylö pill- lanaitai helyett jelöltek szánunkra a nemzetek között. Mégis: mennyi erő és szándék iáit, tört reménnyé, szembekerülve az elmaradottsággal, a fejlődés meMékös.vém.yéne s.a>ruít ország á.porodott közállapotaival, a „magyar ugar” társadalmi-gazdasága viszonyaival! Hol a helyünk ma a világ nemzetei között? Nem szabad elhamarkodott, egyszerűsített választ adni enre; azért sem ment, hisizien nincs bíró, aki orezóigiok-ineimzetek fejlődési versenypályáján másodperc- órával mérhetné a teljesíbméértéke meghaladja a 600 dollárt; gazdasági fejlettségünk teháit, a nemizeitközí statisztikai besorolás szerint közepesnek mondható. (A háború előtt azonban csaknem minden tekintetben a gyengén fejtettek kategóriájában szerepeltünk; azaz elmaradott, túlnyomórészt külterjes ag_ rár gazda 1 kodást folytató ország valamennyi ismérvével). Á „közepes” fejlettség kö- " zelehbről nézve azt jeleníti, hogy a gazdag kapitalista országok a mi egy főre jutó nemzeti jövedélmünikniél 2—4-szeresen többet érnek el, viszont a világ országainak die tenmeszetesien a következő években, ebből a nézőpontból is erőteljesen folytatódik a korszerűsítési irányzat. A felszabadulás előtt, 1941-ben a keresőit 50,4 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban — 1968-bain ez az arány 30,5 százalék volt. (összehasonlításul: a Közös Piac országsaiban az arány 16, az NDK-ham 15, Csehszlovákiában 19 százalék). Talán célszerű az áitrétegző- dés margójára azt is feljegyezni, hogy miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma erőteljesen csökkent, agrártermelésünk értéke 1968- ban a háború előttinél 34sitóabszolút többsége a mi szín- zalékkail volt magasabb. vonalunk negyedén, vagy annál is alacsonyabban áll. Pontosabb számítások szerint a világ összlakosságának mántBár részletadatnak tűnik, valójában egész gazdasági fejlődésünket jellemzi, a külkereskedelem adatsora. A két egy a negyede—ötödé nálunk világháború között aiz egy lagazdagabb — háromnegyed! négyötöde pedig szegényebb, nyakét. Ámbár ki tudja; ta_ fejletlenebb országiban él. kosra jutó külkereskedelmi forgalom értéke 40 dollár volt (hozzávetőleg annyi, mint a Ián — ha jelképes alaik/bam is — van ilyen bíró? Akadnak A fejlődés átfogó adatairól századforduló évedben!), az sízólva talán azt siem árt hozmércék amelyek megközelítő zátenni, hogy a felszabadulás pontossággal egybevetési alapot adhatnak ezekhez a tetje- sítmén vekhez? óta, immár az elmúlt negyed1968. évi adat pedig: egy lakosra 350 dollár. Ez az érték nagyjából azonos diaszorsízázad belső fejlődési szaka- szagéval. Pontosabbá finomítsíziait tekintve, gazdasági nöHa táireadalmi szemponitból, vekedésünk üteme gyorsuló jellegű. Az előző negyedszázadhoz, a Horthy-korszaik- hoz képest — amikor a növe- kül'önösen. pontos jelzőműszor kedés évi üteme mintegy 1,5 áll rendelkezésünkre. Lényea történelmi hordizont magaslatából pillantunk a nemzetközi versenypályára, akkor ja a képet, ha csupán egyetlen számsort kiemelünk a külkereskedelmi forgalom összegezett adatai közül. A mező- gazdasági és ételmiszeiripari, tehát a viszonylag edmairaidotgébezi az olvasható le e műszer skálájáról: a múlt vagya jövő, a haladás vagy az elmaradottság erőinek oldalán álltunk és álflunk-e? Jelenidőben szólva egyértelmű a válasz, és már önmagában ez is történelmünk imént idézett nagy korszakaihoz rokonítja jefenüntoet. Ám hívjuk a bírót, aki a nemzetiek versenypályáján elfoglalt helyünket határozottabban, pontosabban kijelölheti. A nemzetközi ösz- szehasonűií'tiás tényei tölthetik be eat a funkciót — a gazdasági fejlődés számsorai, amelyek a maguk tömör kifejezésmódján a legtöbbet mondhatják erről. A legfontosabb tényező, amire elsősorban utalnunk kell: a gazdasági növekedés ütemének gyorsulása, ami egyszersmind azt jelenti, hogy előbbre kerültünk a sorban a gazdasági versenypályán és sokat behoztunk a korábbról, különösen az iparoszázalélk volt —, a dinamika tabb áruszerkezetet jellemző mintegy három—négyszeres, termékek exportaránya így (A tárgyilagos egybevetésigé- változott: 1920—1929 között nye itt azt a megjegyzést ve- 70; 1930—1938-ban; 64; 1950— ti közbe, hogy a tőkés országok is gyorsabban fejlőditek a második világháború óta, mint a két világháború között.) A 1959-ben: 28 és végül 1960— 1968 között: 21 százalék. Közben gépekből és fogyasztási cikkekből — tehát az iparilag Központi Statisztikai Hivatal magas feldolgozottsági fokú Gazdaságkutató Intézetének árukból — 1968-ban hétszer adatai szerint azonban 1950 és annyit exportáltunk, mint 1967 között az egy főre jutó 1950-ben, Mindez résalieitasielbb nemzeti jövedelem évi ráitá- hóttérrajz nélkül is jelzi a ja már 5,2 százalék volt ha- gazdaságszerkezet változását, tóinkban, s ezen belül: 1950 és a korszerű irányzatok erőeö1958 között évi 4,6 — 1959 és dósét. 1967 között pedig, erőteljesein felgyorsulva, évi 5,7 százalék. Szűkítsük vizsgálódásunkat hatnak még a sort; az iparaz összegező adatokról most szerkezet árnyalatait szemlélMj éhány számot idéztünk " csupán, — és fodytatmár a gazdaság néhány részterületére. Érdekes adat tudósít példá iul a népesség gazdasági és társadalmi át,rétegződés erői; arról a népvándorlás méretű foglalkozás változási huMmirál, amely a mezőgazdaságiban és a háztartásban dolgozó százezreket az iparba vezette át. Magyarországon, 1968. évi adat szerint, a kenesítás századának, a XIX. szá- sők mintegy 33 százaléka, — tető adatoktól addig a számig; amelyből kitűnik, hogy átlag több orvos jut nálunk 10 000 lakosra, mint Ausztriáiban, Franciaországban, az NSZK- han. Tények tömege — jelezhetné azokat a mérföldköveket, amelyek nemzetünk művelődésének, létbiztonsága alakulásának, társadalmi-szociális ellátottságának negyedszázados útját segélyezadrnak elmaradottsági örök- összesen 1 700 000 foglalkozta- zik. Kétségkívül hozzátehetséigéből, Magyarországon az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1938 és 1966 között, tehát 28 év alatt, 3,6 százalék volt; a tott — dolgozott az iparhan: a megfelelő arány Olaszországban 30, az NSZK-ban 40 százalék. Ami ugyanennek a jelnérnk sok olyan tényt is, amelyek gondjainkat, fejlődési gyengéinket jelzik — a termelékenység viszonylag méraőszámnak a másik oldalát; a sékelt ütemétől az egy lakosfejlett tőkés országokban ez mezőgazdasági foglalkoztatott- ra jutó személyautó-állomány az arány mintegy 2,5 száza,- ságot illeti., negyedlstózari alatt lék. Egészé-ben véve: eigy fő- rendkívül sokat törlesztettünk re jutó nemzeti jövedelmünk korábbi elmaradottságunkból, szerény nemzetközileg még adáitaiig. Tábori András Készülődés az üdülési szezonra A dolgozók nyári pihenésé- dúszoboszló — tölthetnek (téliéről igyekszik gondoskodni az Észak-Magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Salgótarjáni Üzemigazgatósága, amikor kidolgozta évi üdülési programját. A dolgozók ezen a nyáron több ismert üdülőhelyen — Balatonszárszó, Bükkszék, Mátraszentimre és Hajmes napokat szabadságuk ideje alatt. Felvették a kapcsolatot a drezdai testvérvállalattal is. A csereüdültetés megszervezésével a legérdemesebb dolgozók utazhatnak ebben az évben több napos nyaralásra a Német Demokratikus Köztársaságba. Félezer pályamunka Még a múlt évben a megyei Balassi Bálint könyvtár, a megyei úttörőelnökség és a József Attila művelődési központ úttörő olvasónapló pályázatot hirdetett „Szabad hazában Lenin útján” címmel az olvasó népért mozgalom keretén belül. Fábry Györgynétől, a megyei könyvgalmazás, vagy rajz formájában küldték be. A pályázatra a megye valamennyi általános iskolájából több mint félezer úttörő, ősz- szesen 534 pályamunkát küldött. Fordulónként sorsolással 20 pajtás kapott jutalmat, színvonalas, értékes pályatár munkatársától érdeklőd- munkájáért. Ügy döntöttünk, tünk a pályázat eredményéről, hogy a vetélkedőt folytatjuk — A pályázat három for- Salgótarjánban a József Atti- dulóból állt. Mindegyik for- la Művelődési Központban. A dúló három feladatcsoportot legjobb munkák alkotóit, tartalmazott. A résztvevőknek mintegy 50 pajtást a megye- az ajánlott olvasmányokból székhelyre hívunk. Ók vetél- lista állt rendelkezésére. Az kedő formájában selejtezőn, első két feladat megválaszolása' könyvek segítségével történt, adatokat, tényeket kellett közölni. A harmadik feladat a pajtásak önálló, aktív munkáján alapult. A témával dotta tájékoztatójában kapcsolatos gondolataikat fo- Györgyné. középdöntőn döntik el, ki az a legjobb tizenkét pajtás, aki a döntőbe kerül. A döntő májusban lesz és a legjobbakra több értékes díj vár — mon- Fábry Mezőgazdák klubja A szécsényi járási művelődési központban rendkívül eredményesen működik az a klub, amely a járási mezőgaz dák számára nyújt lehetőséget a találkozásra, a tapasztalatok kicserélésére, az aktuális ten nivalók egyeztetésére. A mezőgazdasági szakbizottság által szervezett mezőgazdász klubot Báli András, a tanács vb-elnökhelyettese vezeti. Jelenleg mintegy száz tagja van a klubnak, amelynek idei programjában ugyancsali aktuális témák megvitatása sze repel. tgy többi között szó lesz a vezetéslélektanról, az új bérezést rendszerek bevezetésének problémáiról. Fiatalok kerékasztala Az országos diákparíament előtt A megyei szintű diáktanáes- kiütés, ki hogy látta, értékel- kozások után, április 6-, 7-, 8- te — belülről a megyei párán Budapesten ülésezik a sor- lamentet. Auth András pél- rendban harmadik országos dául, mint megyei elnök szól- diákparlament. A megyei par- hat erről: kimenten megválasztották a — Először voltam elnök és nógrádiak küldötteit, akik kö- mondhatom, cseppet sem zül Kisbali Lászlóval, a me- könnyű feladat. Belülről érgyei küldöttség vezetőjével, dekes, izgalmas és fedelősség- Simonffy Évával és Auth And- teljes munkát jelentett a pártóssal — mindketten az or- lament. „Kívülről” néhány szágos parlament előkészítő szélsőséges vélemény így sar- bizottságának tagjai — beszél- ki tóttá a felszólalásokat: dipgetünk. Az országos tanácskozást megelőző beszélgetésen részt vesz Kiss Aurél, a KISZ megyei bizottságának középiskolai felelőse és Madarász László, a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola párt- összekötő tanára. Mérce: lomatikusak, de túlzottan di- ákszempontúak voltak. A valóság viszont az, hogy egyetlen alapszervezet sem lehet elégedett a saját munkájával. Vélemény a „vertikálisról" Dr. Vajó Péter, az Ifjúsági Magazin múlt év decemberi számában írt a tanintézeti nyilván sok sző esik majd — vélekednek a fiatalok. Sok rendezvény — kis aktivitás — Felsorolni Is lehetetlen szinte, hányféle tevékenységi forma terjedt el a tanintézeti KISZ-ben — mondja Kis*- Aurél. — A szervezettség országosan több mint hetven százalék, az aktivitás „százaléka” viszont lényegesen kisebb. Sok munkaforma egy - felől — kevés munka másfelől. Miért van ez? — „Iskolai KISZ” — ez a fiatalok szemében már-már szétválaszthatatlanul összefonódott — így Kisbali László. — Az effajta egység azonban már nem kedvez a mozgalmi munkának, nehezen ismerhető fel az igazán „ifis” feladat. aZ ©lVGCJZött munka KlSZ-szervezetek újszerű, úgy- Nem látják újnak, másnak a Kisbali László a nagybéto- nyi, Simonffy Éva, a Bolyai, Auth András pedig a Madách gimnáziumot képviseli. Országos képviselőkről lévén szó, mozgalmi munkát sem. A KISZ-ban is iskolában érezzük magunkat. — Nem csoda, ha elég sokan jelentkeznek a KISZ-be csak azért, mert továbbtanulásukat szeretnék biztosítani — mondja Auth András. — Egyetértünk azzal, hogy a jövőben a tagfelvételt differennevezett vertikális felépítéséről. Az elképzelés néhány jellemzője: az első osztályosok valamilyen átmeneti munkaformából kerülnek a KISZ- be. az alapszervezetek tagjai elkerülhetetlen a sztereotip kor szerint különbözőek lehet- kérdés: ki milyen eredmények nek, tehát megszűnik az osz- alapján lett képviselő? Kiss tályjellegű alapszervezeti for- Aurél mondja: ma, a politikai oktatás vita— A mérce az eddig vég- fórumokon bonyolódik... Az ciáltabbá kell tenni. Nem elég zett munka volt, és az a te- elképzelés szerint a vertiká- azonban csupán a felvételnél vékenység, amelyet a megyei lis formát egyelőre kísérlet- magasabb mércét állítani, a parlament előkészítése és le- képpen megyénként egy-két felvétel után is legyen magas bonyolítása során kifejtettek, tanintézetben vezetik be. a követelmény. A mérce a Auth Andrást és Simonffy _ Megyénkben — mondja munka legyen. Évát Mógor Béla, a KISZ köz- Kisg Aurél _ valamelyik ba- Madarász László kiegész) tápon ti bizottságának osztályve- iassagyarmati és salgótarjáni síivel érdekes vita alakult ki zetője kérte fel az országos ta- iskolában alkalmazzuk majd először ezt a formát, az előzetes elképzelések szerint. nácskozás előkészítő bizottságába, az utóbbi azzal a nem titkolt céllal, hogy a referátumot esetleg ő olvassa fel. Kisbali László, a megyei paíVannak erényei és hiányosságai ennek az elképaelamemten, s persze az azt lésnek és az is biztosnak lát- megelőzően kifejtett tevékeny- aajj{) hogy abban a formában, alapján lett a nogra í gj^gy közkézen forog, lett csoport vezetője. . . __ A z országos „nekilendüLés” newl hoznia jó gyakorlatot. Az han már egy külön írást érde- előtt érdekes lehet a visszate- országos parlamenten erről mel. Pataki László a kerekasztal-beszélgetésen a megbízatások rendszerének erősítéséről, és arról, hogy az iskolai pártalapsvservezetek tagjai a legtöbb helyen nem vesznek annyira részt az Ifjúsági mozgalmi munka segítésében, a fiatalok iskolán kívüli nevelésében, mint amilyen elvárható lenne. Ez az»nA képernyő előtt A daloló páva Az új sorozat, amely — sajnos — befejezte pályafutását a nyilvánosság előtt, mindenki kedvenc műsorává vált. A hetenként postára adott szavazatok százai, ezrei a kétezer ismeretlen népdal, amely soron kívül került a Magyar Tudományos Akadémia népzene- kutató csoportjának asztalára, mindez azt sugallja; tudunk mi énekelni, csak kell egy kis biztatás, egy komoly, jóravaló ötlet és hozzá méltó kivitelezés. Heteken keresztül röpült a páva, röpködött Komárom és Nógrád, Szarvas és Sopron között. Nem kellett hozzá hírverés, önmaga ereje vívta ki — (mily nemes gesztus, hogy éppen ez a város részesült abban az örömben, hogy itt tartsák meg!)— arra a vitára gondoltam, amely hónapokkal ezelőtt folyt egyik irodalmi lapunkban. Sokan kétségbeesve hadakoztak a „halódó” népdalért, s vele együtt népi kultúránkért. Többen elsiratták már a magyar népdalt, csupán muzeális értéket láttak benne. Mások a féltés hangján szólaltak meg. Azt hiszem, a Röpülj páva méltó választ adott a kétkedőknek. Feleletet arra, hogy nemcsak a beat érdekli ifjúságunkat. Megmutatta: nemcsak egy-egy művelődési központ nagyterme rangját. Az igazi, tiszta népi képes megszólaltatni az emberi művészet így hatolt be két szoba összkomfortjainkba, tette le névjegyét csendesen, tizenöt alkalommalNagy utat tett meg a páva, míg a tizenegy elődöntő és a három középdöntő után elérkezett a legjobbak versenyéhez. Felszabadulási vetélkedő volt és egyben felszabadult éneklés is. Felfakasztott forrás, éltető erő: mikor énekelt együtt az egész ország lakossága a képernyők előtt?! Hallgatva a soproni döntőt Módosították az etázskazánt A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében tavaly kialakították a hazai szenek tüzelésiére alkalmas és nemcsak a lakás fűtését, hanem melegvíz-szolgáltatását is ellátó etázskazánok prototípusát. A gyakorlati alkalmazás során több probléma merült fel, amelyeket azóta megoldottak. A rostélyszerkezetet például átalakították. A ferde rostéllyal sikerült megoldaniok a tüzelés problémáját, ezenkívül átalakították az eredeti füstjáratokat is úgy, hogy biztosítani tudják azok tisztántartási lehetőségét. Az eredeti típusnál óránként szükségessé vált a szén pótlása, míg az átalakítottnál csak 7—8 óra után kell ismét szenet pótolni. Az átalakított, korszerűsített kazánokból 10 darabot már elkészítettek, és használatba vettek. A tapasztalatok igen kedvezőek. Előnyük, hogy a silányabb minőségű szénnel is jól működnek. Ez a módosított kazántípus szerepel jelenleg Budapesten a TÜ- ZÉP országos kiállításán is. A KERMI-vizsgálat pedig ma, szerdán kezdődik a gépüzem- nól. Az idén még mintegy 7— 800 kazánt gyártanak Nógrád- ban. érzések világát. Arra is fény derült, hogy otthon, a családi tűzhelyek mellett milyen víg dalolgatás folyhat. Énekelt a marós, énekelt a tsz-paraszt, énekelt a beat-rajongó hosszúhajú fiatalember, énekelt az egyetemi tanár. Dalolt az egész ország. Daloltak a budapesti villamosok, a salgótarjáni autóbuszok — igen, nem túlzás —, amikor csak egyetlen percre is beszédtéma volt a hallatlanul népszerű vetélkedő-sorozat. A felszabadulásunk huszön- ötödik évének tiszteletére megrendezett népdalverseny nemcsak történelmet adott. Megmutatta, hogy az ország elraktározza értékeit, de egyben fel is használja. Felhasználja úgy, hogy a szarvasi Lipták Ági népdalait itt Nógrádban is éneklik, akárcsak Szarvason a karancskeszi Petróczi And- rósné dalait. Mert felszabadulásunk negyedszázada alkalmából ismét bemutatkozott az ország. Érzelmileg tárták ki szívüket a különböző tájegységek, hogy a népdal megköthe- tetlen szárnyán röpüljön a páva. A Magyar Televízió fennállása óta egyik legsikeresebb műsorának tarthatja, a Röpülj pávát. Egyszerre tudott megmozgatni, lekötni különböző érdeklődésű, foglalkozású, vérmérsékletű embereket. A felszabadult éneklés új energia- készleteket szabadított fel az emberekben. Nemcsak a népdal iránt érdeklődök, a népdalt szerető nézők érdeklődését fokozta tovább, hanem felhívta tízezrek figyelmét arra: nép- dalkultúránk teljes jogú része annak a műveltségnek, amelyet ez az ország a fel- szabadulás 25 évében mindig teljes valóságában és pompájában vállalt. A daloló páva csupán megerősítette azt a tényt és elfelejtette velünk: nem vetélkedőn vettünk részt, hanem önfeledt népünnepélyen, amellyel az ország lakossága lepte meg önmagát — a Magyar Televízió jóvoltából* Molnár Zsolt Eladása nem gond A Salgótarjáni öblösüveggyárban jóleső érzéssel készülnek felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára, mert az év elején tett ígéretüknek megfelelően, április 4. A többlettermék elhelyezése nem okoz gondot, mert a gyár megrendelésekkel el van látva. A raktárban felhalmozódó készáruk egy részét belföldön értékesítik, ugyanaktiszteletére tett felajánlásaikat kor jelentős mennyiséget szál- már március 20-án teljesítet- ... . , . ték. Azóta 4,7 millió forint Un k a külföldi tőkés piaértékű többlettermelést je- cökra és a demokratikus or- gyeztek a termelési naplóba, szágokba. NÓGRÁD — 1970. április 1., szerda
