Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
Polgári védelem * Lehet védekexni a radiológiai-biológiai és vegyi védelmi anyagok ellen Oj ruhát rendszeresítenek a polgári védelem szakalakulatainak munkájához. Legyen fokozatos a megterhelés A megyei műszaki mentő- és óvóhely elhelyezési szolgálat parancsnoka összevont városijárási értekezletet tartott Balassagyarmaton. Napirenden szerepelt a két szolgálat előtt álló feladatok végrehajtása. Maróthy Győző, a megyei szolgálat parancsnoka hangsúlyozta a gyakorlati felkészítés jelentőségét. Rámutatott, hogy erre azért van szükség, mert a parancsnoki és beosztott állománynak képesnek kell lennie a mentő-mentesítő munkák időbeni megszervezésére és végrehajtására a korszerű elveknek és viszonyoknak megfelelően. Továbbá el kell érni, hogy a beosztott állomány a műszaki munkák végzését védőöltözetben tudja végrehajtani szennyezett területen. Ennek feltétele, hogy a kiképzés során több időt kell szánni a védőöltözetben történő gyakorlásra. A megterhelés fokozatos legyen. Az értekezlet résztvevői több szakmai problémát vetettek fel, melyeknek lényege az volt, hogy az újonnan beszervezett személyek szakmai felkészítését rövid időn belül végre kell hajtani. A MAI KOR hadviselésének eszközei a radioaktív vegyi szennyeződést és biológiai fertőzést okozó fegyverek, ezért az ellenük való védekezési lehetőségek ismerete a lakosság fontos érdeke. Az ilyen jellegű fertőzések hatásainak felszámolására a polgári védelem keretén belül szakmailag képzett mentesítő egységek állnak rendelkezésre, amelyek megfelelő technikai és anyagi felszereltséggel, a leginkább veszélyeztetett területek lakosságának segítségére sietnek. Egy esetleges RBV- támadás után nagy területen, tömeges méretű szeny- nyeződésre kell számítani. A polgári védelem mentesítő egységei nem tudnak mindenhová időben eljutni, ezért szükséges, hogy a lakosság ismerje az önmentés lehetőségeit. AZ RBV JELLEGŰ szeny- nyező ; anyag ellen a legelső és legfontosabb dolog a védekezés, vagyis annak megakadályozása, hogy ez az anyag az emberi testre jusson. Ennek legcélszerűbb módja a teljes elzárkózás, a lakás ajtóinak, ablakainak légmentes elzárása, a kutak, élelmiszerek egyidejű védésé, amelyet a házaknál található műanyagfóliával vagy pokróccal, ponyvával lehet megoldani. A védekezés céljait szolgálják a házilag is előállítható védőruhák, amelyek a test egész területét védik a fertőző anyagokkal való közvetlen érintkezéstől, ugyanakkor a légzést — ha álarc nem áll rendelkezésre — valamilyen szűrőn (vizes zsebkendő, összehajtogatott, laza szövésű textília stb.) keresztül biztosítják. Amennyiben a szennyeződés mégis bekövetkezik, a legfontosabb teendő a szeny- nyező anyag mielőbbi teljes eltávolítása a test felületéről- Erre a célra a háztartásokban és üzemekben is igen sok lehetőség kínálkozik. Vegyük sorba őket. A radioaktív szennyeződést az atomrobbanás után sok kilométer magasságba felszálló és a szél segítségéve] továbbjutó radioaktív porfelhő, illetve az ebből kihulló porszennyeződés okozza. A robbanás helyétől 100—200 kilométeres távolságra is eljuthatnak ezek. A radioaktív szennyeződés veszélye tehát a szél haladásának irányában, hosszú sávban fennáll. EZT A TERÜLETET az úgynevezett „másodlagos hatások” övezetének nevezzük. A mentesítést ezeken a helyeken úgy végezhetjük* hogy a személyekről, élelmiszerekről, ruházatról, használati tárgyakról és állatokról bő vízzel és szappannal eltávolítjuk a porszennyeződést. Erre a célra csak a folyóvíz alkalmas. A szennyes vizet — amely ugyancsak radioaktiv lesz — gödörbe kell vezetni, a gödröt ezután be kell temetni. A por eltávolítására a ruházatból vagy tárgyakról alkalmas a porszívó is, amelyből a port úgy kell eltávolítani, hogy újabb szennyeződést ne okozhasÁz épületek elsötétítését kétféleképpen hajtjuk végre: a. ) kikapcsoljuk a szokásos világítást és fénytechnikai úton csökkentett fényforrásokkal pótoljuk; b. ) a fénykibocsátó felületeket különböző fényáthatol- hatatlan anyagokkal, mechanikai úton zárjuk el. Gyakran mindkét eljárási módot egyidejűleg is alkalmazzák. A csökkentett fényű világítás bizonyos távolságról nem látható. Az e célra alkalmazott világító- és irány- fémyberendezések az alábbi követelményeknek feleljenek meg: — a fényforrás csak a csökkentett világítás előírásainak megfelelő erősségű fényt szolgáltathat, — a világító berendezéseket fényt át nem eresztő anyaggal ernyőzni kell. Az ernyőzés akkor megfelelő, ha a fény irányát, külső világítás esetén legalább 7 fokos védőszög zárja le, — az irányfénylámpák, jelzőkészülékek, valamint a gépkocsik fényszórói az elsötétítés követelményeinek megfelelő fényerővel világítsanak és ne bocsássanak fényt a fényforrás vízszintes síkjánál magasabbra. A szállítóeszközök és gyalo* s forgalom biztosításara a ökkentett fényű elsötétítés- 1 a világítótestek alatt a nyerősség maximálisan 0,4— 1 lux lehet. Jó, ha tudjuk A% épületek elsötétítése A közterületek világító berendezéseit központi vezérléssel kell ellátni abból a célból, hogy légitámadás veszélye esetén és légiriadó felhangzásakor a viágítást egyszerre és azonnal ki lehessen kapcsolni. Ezért a közvilágítási hálózatot lehetőleg függetleníteni kell az épületek világítási hálózatától. A lépcsőházak, előcsarnokok és más közhasználatú helyek, valamint az üzemi helyiségek fényforrásait a légiriadó alatt is gyakran üzemben kell tartani. Ebben az esetben arra kell törekednünk, hogy a lehetőség szerint az ablakokat és más fényátbocsátó szerkezetet elfedjük. A belső helyiségek el* sötétítésére a szükségvilágítás és biztonsági világítás hálózatait, valamint a lépcsőhá- zaknak a belső világítástól függetlenített világítási hálózatát használjuk fel és kis teljesítményű égőkkel ellátott, ernyőzött szerelvényeket alkalmazzunk. A belső ernyÖzött világítás lámpáit úgy kell elhelyezni, hogy közvetlen fény ne essen az ablakokra és a falakra. Az ablakok közelében elhelyezett, világítótestek fényét fokozottan kell ernyözni. Teljes elsötétítés alatt a tájékozódás megkönnyítésére a belső (főként szükség-) világítási hálózatba bekapcsolt, vagy önállóan táplált irányfényeket alkalmazunk. A teljes elsötétítésnél használt irányfények úgy legyenek telepítve, hogy 500 méter távolságból ne lehessen őket észrevenni. A teljes elsörtétítésnél eredményesen lehet alkalmazni világító festékeket, olyan anyagokat, melyek egy bizonyos ideig tartó fénygerjesztés után a sötétben hosszú ideig fényt adnak. Ezekkel az anyagokkal bevonják a műszerek skáláit, egyes tárgyakat, falakat, korlátokat stb. A fénykibocsátó nyílások takarása fényt át nem bocsátó anyagokkal a lakóházak, valamint köz- és ipari épületek elsötétítésének legfontosabb módja. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy az elsötétített helyiségekben fenntartható a rendes világítás. Az ablakok elzárására függönyöket, redőnyöket, táblákat és egyéb elsötétítő eszközöket használunk. Nem szabad az ablakok üres tábláit tökéletesen feketére átfesteni, mert ez nagy nappali áram- fogyasztáshoz vezet. Az üvegtáblák koromfestékkel történő részbeni befestése csak rövid időre, az elsötétítés első napjaira engedhető meg. I A sokablakos üzemépületek és a mennyezetvilágító ablakok elsötétítése céljából az oldalfalablakon beüvegezett felületének 50 százaléka és a mennyezeti ablakok felületének 25—30 százaléka teljesen befalazható, illetve fényátbo- csátásuk megszüntethető. Hogy a világítás egyenletes és természetes maradjon, elsősorban az ablakok alsó, vagy oldalszárnyait kell állandó jellegűen befedni. A világító ablakok többi részét nappal szétnyitható függő nyökkel, redőnyökkel, vagy elsötétítő táblákkal látjuk el. '★ A korszerű elsötétítő berendezések elkészítéséhez a következő anyagokat használják; különleges, fényt át nem eresztő papír, 5 mm vastag Karton, sűrű fekete szövet, fumérlemez, legalább 10 mm vastag deszka, lécből vagy acéllemezből készült redőnyök, roló, zsaluk. Bármilyen vastagságú acéllemez, kátránypapír, különleges bitumenes fedőlemezek, eternitlemez. Célszerű olyan elsötétítő anyagot alkalmazni, amelyek nem éghetők, a fa- rámákat kívánatos lángmentesíteni. Legegyszerűbben előállítha- tók a kb. 3 m magas és 2 m széles ablakokra felszerelt, hengerre feltekerhető függönyök. Hogy a fal és a lazán hozzá simuló függönyök között. ne szűrődjön ki a fénv, a függöny vásznát az ablak- nyílásnál minden oldalpn 20 cm-re, nagyobbra készítik. son. A háztartási mosógép ugyancsak felhasználható a ruházatból a porszertnyező- dés eltávolítására. Mosásra főleg akkor van szükség, ha olaj, vagy zsírszennyeződés a port úgy megköti, hogy az másként nem távolítható el. A VEGYI SZENNYEZŐ ANYAGOK jelentős része a bőrrel való érintkezés útján kerül a szervezetbe. Nagyon fontos tehát a bőr felületére jutó - vegyi anyag azonnali eltávolítása. Ezt bő, szappanos vízzel való lemosással oldjuk meg. A vegyi anyagok néhány óra alatt elbomlanak, hatásuk fokozatosan csökken, majd teljesen megszűnik. Meg lehet gyorsítani ezt az elbomlási folyamatot hőhatással, í szennyezett ruházat kifőzésével is. A védekezést és mentesítést megkönnyíthefi, hogy a mezőgazdasági üzemekben ma már egyre több vegyi növényvédő szert alkalmaznak, így az ezek kezelésével kapcsolatos óvórendszabályok és védőfelszerelések vegyi támadás esetén hasznos segítséget nyújtanak. BIOLÓGIAI FERTŐZÉS akkor történik, ha különféle betegséget okozó vírusokat dobnak le- Az ellenük való védekezés a legszigorúbb egészségügyi rendszabályok betartásával történhet. A mentesítés lényegében fertőtlenítésből áll. Erre a célra bármilyen, a háztartásokban és üzemekben megtalálható fertőtlenítő anyag felhasználható. Nagyon fontos az alapos tisztálkodás, a ruházat kifőzése, a klórmeszezés. PV.WSLEXIKW Együttműködés 1 Az elsődleges mentő, mentesítő munka sikere a polgári védelmi szakegységek és alakulatok összehangolt kezdeményező és öntevékeny munkáján alapul. Atomkárhelyen a sikeres mentőmunka érdekében ugyanis sok és különböző jellegű szakegység bevezetése válik szükségessé. • Az egységek együttműködése azt jelenti, hogy az életmentés eredményes és gyors végrehajtására időben és térben a feladatok szerint az egyes szakegységek. szakalakulatok munkáját összehangoljuk. Az együttműködés során arra kell törekedni, hogy az összemű- ködés a mentőmunkálatok egész ideje alatt folyamatos és minden egységre kiterjedő legyen. Az együttműködésnek azt is biztosítani kell, hogy az egyes szakegységek erőfeszítése a legnagyobb feladatok megoldására irányuljon, vagyis biztosítani kell az egyes fel. adatok végrehajtásának legcélszerűbb sorrendjét. 2 A polgári védelem ál- lamigazgatási szolgálatai között a legjelentősebb helyet foglalja el az egészségügyi szakszolgálat. Az elsődleges mentőmunkában a szolgálat egységei kulcspozíciót töltenek be. Legfelsőbb irányító szerve az Egészségügyi Minisztériumban levő Egészségügyi Szolgálat Országos Parancsnoksága, amely a PVOP-val egyetértésben irányítja az alárendelt (megyei, Budapest fővárosi, városi, járási Stb.) szolgálatparancsnokságok munkáját. Az egészségügyi szolgálat mindenütt a területileg illetékes tanács egészség- ügyi osztályára, s azok intézményére épül. Szakszervezeti tagozódását tekintve a szolgálat megoszlik: egységekre (raj. szakasz, század, zászlóalj) és intézményekre (elsősegély- nyújtó hely, orvosi segélyhely, mentőállomás, kórház). A szolgálat feladata. más szolgálatokkal, egységekkel, intézményekkel szorosan együttműködve megelőző egészségvédelmi intézkedések kidolgozása, háborús körülmények között pedig a támadást szenvedett területeken a sérültek felkutatása, kimentésükben való közreműködés, elsősegélyben, orvosi ellátásban, kórházi kezelésben való részesítésük., Az egészségügyi egységek szervezését, kiképzését, és felkészítését jelentős mértékben a Vöröskereszt végzi. Megbeszélés az idei feladatokról A járási, városi vöröskeresztes titkárok és polgári védelmi felelősök értekezletet tartottak, ahol megtárgyalták az 1970-es kiképzési év feladatait — az elsősegélynyújtó és szállító egységek részére. Szó volt az alapvető feladatok végrehajtásáról — a parancsnokok irányító, munka- szervező készségének növeléséről, a beosztottak szakértelmének, begyakoroltságának fokozásáról az egyszerű és kombinált sérültek ellátása terén. Az értekezlet résztvevőd részletesen megbeszélték a továbbképzés időbeosztását, valamint a szakmai tevékenység tartalmi részét. Sok szó esett a továbbképzés szemléltető és gyakorlati eszközeinek felhasználásáról, például „Elsősegélynyújtás” és az „Egészségügyi szakaszok működése nukleáris kárhelyen’’ cimű filmek — AMBU Phentome-t, —, valamint a szakaszoknál rendszeresített övtáskák stb. szakszerű gyakorlati alkalmazásáról. Az értekezleten megtárgyalták a „zárógyakorlatra” vonatkozó elsősegélynyújtó egységek versenyét is. Eredményes törzsvezetési gyakorlat A Salgótarjáni Síküveggyár polgári védelmi törzse a szakminisztérium utasítása alapján — üzemi szintű törzsvezetési gyakorlatot hajtott végre. A gyakorlat célja az volt, hogy a parancsnoki állomány és az önvédelmi alegységek tevékenységüket a feladatok alapján begyakorolják . A gyakorlaton résztvevő szolgálatparancsnokok és beosztottak az elkészített tervek alapján a rájuk háruló öss feladatokat végrehajtották az üzem sajátosságainak gyelembevételével. Ebben munkában tevékeny mun fejtett ki az üzem főmén ke, mint üzemi polgári véd mi parancsnokhelyettes. A szolgálat parancsnoki lornánya igényli e gyakorlat bonyolultabb körülmény közötti végrehajtását. r NÓGRAD — 1970. április 26., vasárnap IX
