Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

1 avass a határban „Alapozzák" a jó termést A pilinyi tsz az elmúlt évben azzal hívta tel ma­gára a figyelmet, hogy me­gyei viszonylatban is kima­gasló mennyiségű, holdan­ként tizenkilenc mázsa bú­zát termelt. Hanzélik Fe­renc, a tsz elnöke szinte tudományos igényességgel feljegyezte, hogy milyen módszereket alkalmaztak a búzatermesztésnél egészen az aratásig, a nagy termésered­mény elérése érdekében. — Az idén megismétlik a múlt évi rekordot? — Ha az idő is engedi, feltétlenül — válaszolta az elnök a kérdésre­Ez nem hangzatos kijelen­tés csupán, hanem az ed­dig elvégzett munka jogosí­totta fel ajra, hogy így nyi­latkozzék. Az őszi szántást- vetést időben elvégezték. Az elmúlt napokban a tsz ve­zetősége és az ellenőrző bi­zottság elnöke is határjárá­son volt. Még akkor a hir­telen dombos szántókon tar- kállott a hó. Ezen a vidéken a télen, méternél is maga­sabb volt a hóréteg és ne­hezebben olvad. Az elnök magabiztos: — Vetéseink nagyon jól teleltek. Ez azt jelenti, hogy az idei jó termés egyik igen fontos feltétele már biztosí­tott- A kora tavaszi tenni­való a vetés fej trágyázása volt. Mindennél fontosabb azon­ban, hogy a műtrágyát idő­ben és kellő szakértelem­mel szórják ki. A határjá­rás után megállapodtak a vezetők, hogy nem várnak a teljes szikkadásig, hanem azonnal megkezdik. Ahol a laza talaj miatt a gép nem boldogul, ott kézzel szór­ják. Ilyen előzmények után indult meg a műtrágyázás, amit 240 holdon már el is végeztek- Nemrégen ellenő­rizték a munka minőségét. — Nem panaszkodhatom, a tagok kifogástalan munkát végeztek — így Hanzélik Ferenc. A napokban az őszi árpát és a pillangósokat fejtrá­gyázzák. A vezetőség és a tagság megegyezett abban, hogy ahol a munka minősé­ge nem felel meg a követel­ményeknek, felelősségre von­ják a mulasztót. — Ha az idő engedi, ha­marosan vetünk — mondja az elnök. Mindenekelőtt nyolcvan hold tavaszi árpát a Kép­dűlőben- A vetésre a gépek, emberek készen állnak. Ez a föld magaslaton van, idő­ben elolvadt róla a hó, és mivel szél járta, gyorsabban szikkadt. Még az sem za­varta a munka megkezdését, hogy az ünnepek alatt hóvi­har dúlt a Kép-dűlőn. A hét elején kigördültek a traktorok, megkezdték a ta­laj előkészítést, nyomukban pedig a vetőgépek adagol­ták a magot. — Időben és jó minőség­ben végezzük el a munkát- Ez a legfontosabb most. Így lesz jó a termés — mondja az elnök. Ennek megfelelően dolgoz­nak. A tét nagy: megismé­telni, ha lehet, túlszárnyal­ni az elmúlt évi gazdag ho­zamokat. B. Gy ................. • »....... ■ - . I . ■ ÍV : Ji-kl I-1 -! ' : ■ , ■ aSffliii^NeaL ü____„JU1 j j _ II ''«öcsiig 3 í:l""! II'1"; S-5|f- '" A téli nagy havazások után igen nagy mennyiségű belvíz támadt jó néhány Ipoly- menti községben, köztük Ipolyszögön is, ahol a kerteket elöntötte a víz. Csúcsforgalom a megyei postahivatalnál Csúcsforgalmat bonyolí­tott le a megyei postahiva­tal a húsvéti ünnepek előtt. Az alapos felkészülés ered­ményeként azonban a nagy forgalom sem okozott fenn­akadást­Kedves hagyomány, hogy húsvétkor rokonok, ismerő­sök alkalmi képeslapokkal üdvözlik egymást. A megyei postahivatalnál 30 ezer fo­rint értékű képeslap fogyott el, ez mintegy 23 ezer da- i-atonak felel meg. Ügy lát­szik, a kedveskedés egyéb formájával is éltek, a pén­zesutalvány-forgalom ugyan­is a szokásosnál tíz száza­sai nagyobb volt. A cso­magkézbesítéssel foglalkozók sem tétlenkedtek, rendkívüli gépkocsit állítottak be, hogy győzzék a sok csomag to­vábbítását. A nem éppen kiváló útviszonyok azonban sok bosszúságot okoztak, a felásott, árkokkal szántott utcákba a csomagot szállí­tó autók nem tudtak bemen­ni. A kézbesítők dupla meny- nyiségű levelet vittek ki a címzetteknek. Csúcsforgalom volt a telefonközpontban és a távírdában is, egyre-más- ra továbbították az ünnepek előtti üzleti rendeléseket, a rokoni „jövök-megyek” tá­viratokat­A postások jó munkáját jelzi, hogy a fokozott meg­terhelés alatt egyetlen pénz­tári eltérés sem történt. Számítanak a postások az április 4-i ünnepek előtti magasabb forgalomra is. Felkészültek rá, s ha szük­séges lesz, megerősítik a távbeszélő és a távírószol­gálatot. Pásztón a nyolcak egyike A Cserhát és Mátra völgyé­ben tizenhat községet lát el a Pásztó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. A megyében a legnagyobb szövetkezetek kö­zé tartozik, de országos rang­ra helyes üzletpolitikája emel­tje. Jó ssövetkesetpolitika A szövetkezet a közelmúlt­ban tartotta küldöttgyűlését. A tanácskozáson megállapították, hogy az egy évvel ezelőtt el­fogadott üzletpolitikát a szö­vetkezet választott vezetői és dolgozói eredményesen meg­valósították. A kereskedelem áruforgalma 1969-ben 214 mil­lió forint volt, 24 millióval több mint az előző évben. A kereskedelmi forgalomból származó nyereség több mint 5 milHó forint. A tavaszi taggyűléseken a tagság 70 százaléka, az alap­szabály-tervezetet jóváhagyó részközgyűléseken pedig 60 százaléka vett részt. Több száz felszólalás, javaslat hangzott el. A szövetkezeti tagság a két- évtizedes szövetkezeti tapasz­talat alapján széles körű vi- kai haladta meg az előző évit. tában alkotta meg az új alap- Közel 34 millió forint for- szabályt, erősítve tulajdonosi értek el az egységek, 4 pozícióját. millióval többet, mint az előző .. . , . . , évben. Az ételforgalom növe­As ellátás javítana bedese 10 4 saázalék Az A szövetkezet több mint anyagi ösztönzés sokat segi- négyszáz dolgozója nagy lel- tett ebben. A szövetkezet még kesedéssel munkálkodott a az év elején több vendéglátó­célok megvalósításán. A szoci- . ___. ... . . a lista brigádok kollektívái ipan eöSegnel a Uszta ^uta~ dolgos részesei annak, hogy a tékos bérezést alkalmazta, bolti kiskereskedelmi forgalom Ezeknél az egységeknél szin- 12,9 százalékkal nőtt az elmúlt te ugrásszerűen emelkedett a évben. A forgalom növekedése forgalom. csaknem egy szinten mozgott az élelmiszereknél és a ve- a kereskedelem mellett gyes iparcikkeknél. A ruliázati szövebke2et a felvásárlási és forgalom novekedese is csak az ipari tevékenységre is nagy gondot fordított. A lakosság primőr áruval való ellátása zöldárukat dob óta elvetett magvak szök­kenhettek szárba. És ezt sem külső erőszak meg nem aka­dályozhatta, sem saját tapasz- talaüanságuink, hibáink nem árthattak neki jóvátehetetle­nül. A hnv/nnöí év mérlege A DUMUnU! mindezt té­telesen felmutatja; kiki a ma­ga életében, a maga érdeklő­dése szerint számba veszi most, és megérti a felszaba­dulás fogalmának történelmi tartalmát: a szocialista fejlő­dés szabaddá vált útját nem­zetünk előtt. Tehát, hogy tár­sadalmi viszonyaink rövid idő alatt évszázados elmara­dottságon lettek úrrá; hogy közművelődésünk és szociális viszonyaink tekintetében há­tul kullogó országiból az él­vonalba felzárkóztunk; hogy koldúsországból, ha nem is a leggazdagabbak közé, de a konszolidált viszonyok közt élők soraiba kerülhettünk. Én ezúttal különösen két dolgot emelnék ki, ma talán leginkább ezeknek időszerűsé­gét látjuk. Az egyik: a felszabadulás minket a szocialista politikai táborhoz és világpiachoz kap­csolt; márpedig csak ez tette lehetővé, hogy ipari országgá váljunk. Nyugat-Európa függ­vényeként soha nem tudtuk volna behozni azt, amit az első ipari forradalom korsza­kában elszalasztottunk. A ka- pi.atal.ista világpiac részeként Magyarország menthetetlenül mezőgazdasági, ezen túl leg­följebb még ipari tartalék­hadsereget termelő ország. Ami iparunk volt, az csupán a nagyszámú és olcsó mun­kaerő következményeként alakult ki. Ez tett minket egyszeriben szegény országgá, amikor a hajózás fejlődésével az európai gabonatermelés jelentősége esőkként; ez tette azután lehetetlenné, hogy csekély energetikai bázisun­kat, valamelyes geológiai kin­cseinket kiaknázzuk és segít­ségükkel sajátos szerkezetű nemzeti ipart fejleszthessünk ki. Vegyük még, hogy ugyan­akkor Kelet Közép-Európa leg­sűrűbben laikott országa va­gyunk. Nagyobb a népsűrűsé­günk, mint a régóta ipari Ausztriáé vagy Csehszlová­kiáé. A század első felében a 80—90-as népsűrűséggel is koldus és kivándorló ország voltunk. Mi volna ma a 110- es népsűrűséggel, vagy a szá­zad végén várható 140-assed, ha világpiaci helyzetünk a ré­gi marad? A szocialista vi­lágpiac lehetővé tette azt a forradalmi átalakulást, hogy ma már a lakosságnak alig több mint negyede foglalko­zik mezőgazdasági termelés­sel. (És termel háromszor annyit, mint valamikor a la­kosságnak csaknem kéthar­mada!) Ez tette lehetővé, hogy iparunk minden ágában sokszorozza a termelést, ugyanakkor struktúrájában is ne a véletlen kényc-kedve, hanem természetes adottsá­gaink szerint alakuljon át. Ez teremtett ugyanis a magyar ioari termelés :Tk nyersanyag- bázist, • energiaforrást és pia­cot. Nem utolsósorban ez tette lehetővé, hogy m.a már szá­mos olyan cikkben jelentkez­hetünk még a tőkés piacokon is, tekintélyes partnerként, ahol azelőtt halvány remé­nyünk sem lehetett, mint pél­dául a gyógyszeriparban, a gépiparban, járműiparban. A másik: hazánk világpoli­tikai súlyának, szerepének meglepő változása negyedszá­zad alatt. Mi azelőtt a világ- politikában. de még az euró­pai politikában is „elhanya­golható menmyiség”-nek szá­mítottunk. Emlékszem azok­ra az időikre, amikor a ma­gyar királyi kormányzatnak súlyos pénzébe került, hogy a világsajtó nem is magasain jegyzett képviselői olykor legalább az országiunk nevét leírják; amikor pirulás nél­kül nem olvashatta az ember, milyen terjedelemben és hangnemben foglalkoznak ha­zánkkal nem is távoli orszá gok iskolai földrajzkönyvei. És ami a legfájdalmasabb volt: amikor nagyhatalmi ér­dekgyűlölet szított a Duna- völigyében a szomszédok kö­zött, bizalmatlanság szakade­ka választotta el egymástól azokat, akiket pedig ezer év történelme kapcsol össze és minden érdek nagyon is egy­másra utal, ha újabb ezer évet még élni akarnak. Fel- szabadulásunk jellege, a vele megnyílt szocialista út tette lehetővé, hogy a szomszédok egymásra találjanak, hogy a régi sérelmeket eltemessük, s hogy a köztük támadható bármi problémát a tudatosan vállalt azonos fejlődés pers­pektívájában görcsök nélkül, természetesen megoldhassuk. És ez a tenatvóriség megemel­te mindannyi unk rangját a világban. l\pm vaSyuink nagyhaita- lom, de régi értelem­ben vett kisországnak sem keld már ereznünk magunkat. Érdeklődéssel nézi a világ eredményeinket és törekvé­seinket egy új típusú társada­lom megteremtésében, gazda­sági építőm unkánkban. És mint a népek közötti megér­tésinek, az európai békének munkálói, megtisztelő hiva­tást tölthetünk be mi is az európai politikában. Nem csu­pán remélhetjük tehát, de nap mint nap tehetünk is róla. hogy a következő ne­gyedszázad végén még több örömmel és büszkeséggel ün­nepeljünk. alig egy százalékkal maradt a két fő árucsoport mögött. A ruházati forgalom növékedé seben az országos átlagot is koral túlszárnyaltak, s ebben apa&z- , , , tói új áruháznak van nagy hoztak a szomszédos megyek- szerepe. A vidéki boltok ru- bőL Az iparban az asztalos- házati ellátására is ügyeltek a üzem beindítása volt a legje fóboltosi rendszer bevezetésé- len,tősebb. Az elmúlt ét vei. Így a falvak lakói is , , . . , .. , __ g yorsan hozzájuthattok a di- nyolc hónapjában közel 800 vatos idénycikkekhez. ezer forint értéket termelt, A jobb élelmiszerellátás főképp bolti és vendéglátó­érdekében még az 1969. év ip>ari berendezések gyártásá- elején együttműködési szerző- vaj dést kötött a szövetkezet a Füszért Vállalattal. Ennek eredményeként 25 százalékkal Elérhető árak emelkedett éves élelmiszer­beszerzésük. A húsellátás ja- A szövetkezet jó üzletpoli- vítása érdekében 155 saját tikáját dicséri, hogy szolid, hizlalású sertést vágtak le, ami 160 mázsával több sertés­húst jelentett a körzet lakos­ságának. Külön említést érdemel a pásztói áruház forgalma, mely túlhaladta az 51 millió forin­tot. Az áruházat ma már az egész körzet lakossága magá­énak tekinti. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult a vá­sárlóknak nyújtott árenged­elérhető árak alkalmazására törekedett. A beszerzés során igyekeztek kedvezményekhez jutni. így a fogyasztókat ke­vésbé terhelték. A szövetkezet pénz- és hitelgazdálkodása is javult az elmúlt évben. Bátran nyúltak az új lehetőségekhez. A BÉTEX Vállalattal történt közös üzletkötés több mint egymillió forinttal javította a készletgazdálkodást. A szövet meny A téli és nyári szezon- kezet szakemberei J** a tóv_ vesi • kiárusításoknál az egyes Iati terveken dolgod. A fő osztályokon összesen 658 ezer v.__j__ir. t elgondolás: a nagy horderejű forint engedményt kaptak a vásárlók. Nem kis p>énz ez, a forgalom 1,3 százaléka. Még vásárlási visszatérítésként is ^ztói szövebkezet rövid jel- csak kévés helyen tudnak lemzéséh hogy ^ utóbbi tíz .lyen mértékű juttatast adni nyerték el a üzletköri társulások, mert versenyképességet csak így le­het fokozni. Hozzátartozik a a tagságnak. Kiváló szövetkezet címet. rf- , , , . , Ilyen eredménnyel az ország­id/ kezdemen \ezesek ^ csak ^c áfész dicse A szövetkezet vendéglátó­ipari forgalma 13,1 százalék­kedhet. K. E. Útnak indul az exportszállítmány Az Országos Bányagépgyár- félév végére maradéktalanul tó Vállalat Salgótarjáni Gyára teljesíteni akarják ezt az ex­az idén többek között 8 mii-___,_, ,. , l ió forint értékű megrendelést p rtrenáelest. kapott a Német Demokratikus A német átvevők a helyszí- Köztársaságból. A weferlinge- nen megelégedéssel nyilatkoz­ni homokelőkészítőmű bérén- tak a gépgyáriak munkájáról, dezéselből már korábban mint- hibát nem találtak. Ez dicséri egy kétmillió forint értékűt elsősorban Szalatovics Lajos elszállítottak. Most ismét meg- és Mocsári Zoltán szocialista kezdték a rakodást, újabb két. lakatosbrigádját, akik a ju- millió forint értékű vasszer- bileumi verseny során kiváló kezetet, illetve tartálysorokat eredményeket értek el. adnak fel a megrendelő üzem számára. A gépgyáriak határ- I _ idő előtt, tehát már az első { NOGRAD — 1970. április 3-, péntek Ötven anyakoca Somogy megyében. Balaton- szabadiban a November 7. Tsz vezetői és a háztáji bizottság mozgalmat indított a háztáji állattenyésztés fellendítése ér­dekében. A háztáji gazdasá­gokban legalább minden má­sodik család saját szükségle­tén felül hizlaljon és adjon át a felvásárló vállalatnak egy hízót — ez a lényege a moz­galomnak. A szövetkezet tag­jai ötven anyakocát igényel­tek. Az istállók, ólak benépe­sítéséről a tsz és a háztáji bi­zottság gondoskodik. Térítés ellenében takarmánnyal is se­gítik az állattartókat. Aranyplakett a kezdeményezőknek A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében Nagy b. István 16 tagú la­katosbrigádja kezdemé­nyezte a versenyt a kettős jubileum tiszteletére, amely­hez az üzem valamennyi brigádja csatlakozott. A Ga- garinról elnevezett brigád nemrég kapta meg az arany plakettet. Kevés KISZ-bri- gád dicsekedhet megyénk­ben ilyen elismeréssel. A múlt évi eredményükért 1500 forint jutalomban is része­sültek a megyei KISZ-bi­zottságtól. Most is élenjárnak a ver­senyben. Arra tettek ígé­retet, hogy éves tervüket tíz százalékkal túlteljesítik. Az első negyedévben 117 száza­lékos átlagteljesítményt ér­tek el. Soron kívül elkészí­tették a vállalat építészeti részlege számára a porelszí­vó berendezést, most pedig az Országos Bányagépgyártó Vállalat, illetve a Vegyimű­veket Szerelő Vállalat szá­mára készítenek öt- és tíz­tonnás futódarukat. A jubi­leumi verseny eredménye­ként ezeket a darukat ha­táridő előtt akarják átadni'. Ki érti? Saját lapomban olvastam nemrég egy piaci írást, amelyről kiderült, hogy a Debreceni Állami Gazda­ság a magas szállítási költség és a nagy távolság miatt lemondta a salgótarjáni piacon levő egyik leg­nagyobb elárusító helyének a bér­leményét. a pavilon jelenleg is üres, csak a tábla maradt még ott, hogy a Debreceni Állami Gazda­ság elárusító helye, a napokban a piacon jártam és az egyik pavilo­non olvasom a tulajdonos címét: Kossuth Termelőszövetkezet, Dombrád, Szabolcs megye. Ha rá­nézek a térképre, kiderül, hogy Debrecen közelebb van, a Sza­bolcs megyei Dombrád termelő- szövetkezet viszont távolabb esik. Debrecen 207, a Szabolcs megyei Dombrád község közel 300 km-re van, még Nyíregyházán is jóval túl. Ügy látszik, a dombrádiaknak meg­éri még a szállítási költség is, hogy a salgótarjáni piacon eláru­sító helyet tartsanak fenn. K- ány « 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents