Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
A vezérigazgatóé a szó Bőven van * még Az Üvegipari Művekhez tartozó gyárak, köztük a Salgótarjáni Öblösüveggyár is nagy önállósággal végzi termelő-gazdálkodó tevékenységét. A tavalyi és az idei eredmények többé-kevésbé megmutatják a gyár jó tulajdonságait, s rávilágítanak gyengéire. Hogy még teljesebb képet kapjunk a kollektíva eddigi tevékenységéről, szerkesztőségünk munkatársa felkereste Szokup Lajost, az Üvegipari Művek vezérigazgatóját, és megkérte, válaszoljon az öblösüveggyárral kapcsolatos kérdéseinkre. — Miben tér el a gyár elmúlt évi és idei gazdálkodása, eredményessége a hozzá hasonló gyárakétól? — A gyár gazdálkodási tevékenységének elbírálásánál — mint döntő tényezőből — abból helyes kiindulni, hogy a jelenleg folyó fejlesztési munkák; a rekonstrukció és a földgáztüzelésre való átállás, báj igen nagy erőt kötnek le, de megvan az eredménye. Már eddig is számos fejlődőben levő kapacitás került, illetve kerül folyamatosan a termelésbe. Jó dolog, hogy a fejlesztésből adódó többletmunkával a kollektíva egyre eredményesebben birkózik meg, s dicséretes módon használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek e munka eredményéből adódnak. Ezt tükrözi a tavaly elért eredmény. A tervezett 6 millió 300 ezer forint nyereség helyett 14 millió 800 ezer forintot értek el. Ebben az összegben bizonyos mértékig tükröződik az a konjunkturális helyzet, amelyet a gyár az eladásnál mind belföldön, mind pedig külföldön élvez. Mivel a nyereségen kívül az egyéb mutatók is kedvezően alakultak, a gyár dolgozói elnyerték az Élüzem címet. A kétségtelenül tiszteletre méltó eredmények mellett sem produkálta a gyár az eredeti programban előirányzott feilődési ütemet. Az elképzelésektől való elmaradás részben külső tényezők — munkaerő- és építőipari kapacitás hiánya stb. — okozták, s emiatt menet közben kellett átértékelni, módosítani a programot. A korábban kijelölt célok elérését nagyban segíti az első negyedévben elért jó eredmény, amelyben döntő szerepe volt a felszabadulási és a Lenin-centená- rium tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek. — Hogyan ítélj meg Szokup elvtárs a gyár műszaki fejlesztői tevékenységét, s ez a munka mennyiben segítette elő a gyártás- és gyártmány- fejlesztést. — A rekonstrukció, a föld- gáztüzelésre való átállás és az ezekkel párhuzamosan jelentkező profilrendezés külön- külön is nehéz feladatokat rótt a dolgozókra. Mindezeket jól végrehajtották. Gépesítették a IV. számú kádkemencét, megvalósították az új kemence konstrukciókat, új gyártmányok előállítását vezették be a kikogépeken, a konvejorson beállításával pedig korszerűsítették a szállítást. Legújabb, s igen dicséretes vállakózása a gyárnak a kehelygyártás automatizálásának nagyrészt önerőből, saját tervezésű és kivitelezésű berendezések segítségével való megoldása. Olyan bonyolult és nagy feladat megoldására vállalkozik a kollektíva, amelyhez kiforrott technológia világviszonylatban sincs. Siker esetén kétszáz-kétszázötven ezer dollárt takarítunk meg. Bízom a sikerben, mert a műszaki gárda a IV. számú kemence gépesítésénél több, az előbbihez hasonló nehéz feladatot sikerrel oldott meg. Jó lenne, ha az öblösüveggyárban kibontakozó vállalkozó szellem lábra kapna a többi gyárban is, ahol igen sok tehetséges mérnök dolgozik. — Megfelelőnek, vagy egészségesnek tartja-e a gyár külföldi piaci igényekre való gyors reagálását? — E tekintetben az elmúlt évben lényeges fejlődés következett be. Ez elsősorban a rugalmas alkalmazkodásban, a piaci igények minél jobb kielégítésére való törekvésben mutatkozik meg. A gyár külföldön járt vezetői jól hasznosították a külkereskedelmi dolgozókkal együtt szer* Egy hónap múlva nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. A városligeti vásárvárosban nagy a sürgés-forgás, új pavilonok készülnek, megszépülnek a régi kiállítóhelyiségek. Képünkön: festik az élelmiszeripari pavilon díszes nennyezetét tartalék zett személyes tapasztalatokat. Részben ennek a munkának, részben a kedvező piaci konjunktúrának tulajdonítható, hogy a gyár export- tevékenysége dinamikusan fejlődik, amit az elmúlt évi, csaknem 25 százalékos növekedés is bizonyít. A tőkés piacokra irányuló exportot a jövőben tovább kívánjuk fokozni. Ismerjük az itt folyó igen éles versenyt, ezért az exportban tavaly elért eredményt csak bíztató kezdetnek tekinthetjük. Csak akkor tud a gyár újabb piacokat szerezni, s akkor tudja a régieket megtartani, ha a jelenleginél gyorsabb fejlődés következik be a gyártmányok minőségében, a szállítási határidők betartásában és a felmerülő piaci igényekre való reagálásban. — Tartósnak bizonyulnak-e az eddig elért eredmények? ön szerint mit csinálhatna még jobban a gyár vezetősége és a munkáskollektíva? — Az eddig elért eredmények stabilizálásának és a további fejlődésnek a lehetősége megvan. Erre biztosíték az a nagy és sokrétű tapasztalat, mely évtizedeken át halmozódott fel a gyárban. Az Élüzem cím elnyerése nem jelenti, hogy a gyár termelő- gazdálkodó tevékenységében most már minden kifogástalan. Olyan belső tartalékok vannak, amelyeknek okos fel- használása nem a holnap, hanem a ma feladata. Értékes eredmények forrása lehet a gyártásprogramozás megjavítása, a különböző feldolgozási technológiák kő zötti összhang megteremtése, a műhelyek egyenletes igény- bevétele, az átfutási idők mérséklése, s ezzel párhuzamosan a félkész termékek mennyiségének csökkentése Végül szeretném felhívni s figyelmet a szakmunkásképzés színvonalának további emelésére. Ez előfeltétele a külföldi piacokon való helytállásnak, a termelőberendezések maximális kihasználásának, a gyár további bővítésének és fejlesztésének — fejezte be nyilatkozatát Szokup Lajos vezér- igazgató. V. K. iA/éprajzi múzeum Néprajzi múzeumot rendeznek be a főváros XVII. kerületében a Ferihegyi út 124. szám alatti épületben. A múzeumnak kiválasztott 130 éves vert falból készült, nádfedeles ház kisebb-nagyobb felújításra szorul; a munkát már megkezdték. Az épület két szobájában német, illetve szlovák népviseleteket és lakberendezési tárgyakat mutatnak majd be. A konyhát magyarosan rendezik be. A kerületi néprajzi múzeumban láthatják majd első ízben az érdeklődők a százdi monostor alapító levelének hiteles másolatát, amely Ráikoscsaba-település kilenc évszázados fennállását tanúsítja t H centenáriuma vonal útja Cili.) Találkozás az orosz városok anyjával A krónika szavai szerint az sőbb Tanács épületének tete- ború nem pusztított. Elhalad- orosz városok anyja elhelyez- jén. Mellette a régi barokk cá- tunk a legrégibb emlék, az kedése után Ukrajna fővárosa, ri palotát csodáltuk meg. ahol Aranykapu előtt, amely a XI lakói szerint az oroszok, a most ünnepi fogadásokat ren- századi Kijev határát jelezte beloruszok és az ukránok ha- deznek. A két épület előtt, az Területe a mai város központ- zája. Viruló kertjei után a Október téren jókedvű diákok jához tartozik, parkok városa nevet kapta, s a menetelést. gyakorolták. — Gyönyörű, kedves, barátmert fekvése nagyon rokon a „Ráz, dva, tri...” — s a kö- ságos város Kijev — summáz- magyar fővároséval, a cente- vezeten egyszerre, fegyelme- tunk este a Metró-étterem ben- náriumi vonat utasai Kijevet zetten döngtek a léptek A té- — Kijevet csak egyszer lát- Budapest Il-nek keresztelték, ren masírozó diákok a cente- n; nem elég, ide máskor is el náriumi felvonulásra készül- kell jönnünk — határoztuk el. tek. s hogy valóban így Is legyein. erről nyomban gondoskodtunk * Utolsó kopejkáinkat az étterem szökőkutas medencéjébe __ ________________ A város több létesítménye dobtuk, természetesen háttal n yű azonnal eligazodni, város- üz ukrán irodalom nagy kiasz- és bal kézzel, merthogy csakis néző sétánk közben mégis szikusának, Sevcsenkónak ne- így hatásos. S ha igaz, hogy a többen így kiáltottak: vét őrzi. Az író és festő nevét medence mozaikaljára süllyedt- Mintha csak Budapesten aZ J**? apró pénzdarabok elszakíthaSnk, egyetem, róla neveztek el mu- tatlan szállal kötnek össze benzeumot, parkot, sugárutat. A nünket e bájos-szép várossal, száműzetésében is városát Kijevtől nem búcsúztunk szerető, érte aggódó Sevcsen- örökre, ko örökbecsű sorait, verses Moszkva beton-monumentalitása és Kijev bensőséges bája közötti ellentét az első percekben szembetűnő. Természetes, hogy a legnagyobb városok ez egyikében nem könyjámánk! Először a Vla^imir-hegyre vé deletét több mint hat kaptattunk fel. Lábunk alatt f bronzszobra taa megduzzadt Dnyeper hőm- SnSárT^ték pálygött, az Ezüst-Dnyepemek lapzatara vesteKbecézett nagy folyó, amely mint csillogó-habos szalag kettéválasztja a dimbes-dombos várost. Ezüstös színét most fakóra váltotta az áradás, elöntötte a szemközti szigeten épített strandot, hullámai a fák derekát nyaldosták. Ügy hittük, mindent lát- y, .. _ tunk a városban, ami szemet. ... s m i na szívet gyönyörködtető. Az esti tényekben ragyogó Kijevet azonban még csak ezután pillantottuk meg. A piros, kék, zöld, sárga villanyfüzérekkel új, szabad családban Említsetek engem is meg. Szíves szóval, lágyan A művelt, szabad népért szegélyezett Krescsatyik, s küzdő költő álma valóság lett. város „főutcája”, a neonféKiievhe már beköszöntött a Kiiev 18 íelsőoktatási intéz- nyekkel átszőtt sugárutak és Kijevbe mar beköszöntött a mbny^t vették birtokba a fia- sétányok az ékszeres kazettáSTíJSi Ä r<S *** s csak * Lenin-rendes £”2*5 kwffiSHÄ hamra indult, de ez már csak dták tenid^Tel" éP,ületek. mGSfzéppf varázsolhiábavaló próbálkozás volt. Az n- k közülÍáJ eteden har- ^ * toPtén*Jmi "J”*. ukrán mm akkai faragott ut- madik tankönyvet veSz a ke- . Bar szívunk szerűit marad- cai kővázakban feher es ro- .. tunk volna még, búcsúznunk zsaszín hortenziák nyíltak, a ' kellett az orosz városok anyváros 150 parkjában rügyek Autóbuszunk keresztül-kasul jától. Itt Kijevben mondtunk duzzadtak a bokrokon. A járta velük a várost. Láttuk a búcsút egyben a Szovjetuniókora tavasz sejttette: milyen városalapító fejedelmek palotá- nak is, ahol ezeket a csodála- szép lesz majd Ukrajna fővá- ja mellett emelt Andrejevszkij- tos napokat töltöttük, ha kivirágzanak, ldzöl- székesegyházat, a hatalmas érrosa, na kiviragzanak, kizoi- szeKesegynazar, a naiaimas er- Viszontlátásra dűlnek a parkszigetek. tékű freskókat és mozaikképe- viszontlátásra! Piros-kék lobogót csattog- két őrző Szófia-székesegyházat, tatott a szél az Ukrán Legfel- amelyet idő nem rontott, háKijev, Szendi Márt* A szarvasmarha-tenyésztés gondjai Előzzük meg a betegségeket A szarvasmarha-tenyésztés nek legfőbb orvossága kétségte- Ez ellen a borjak helyes nemcsak a mezőgazdaság lenül a szigorúan betartott hi- táplálásával és a jó higiéniá- egyik legégetőbb problémája, giénia. Márpedig jó minősé* val kell védekezni, hanem a népgazdaságé is. Ép- gű szarvasmarha-állomány ki. Nagy tétről van szó pen ezért országos ügy. Leg- alakításának egyik fontos fel* sZarvasmarha-állomány menytétele a borjak jó elhelyezése, nyiségi és minőségi fejleszté- De az is igaz, hogy sok üzem* séről. Ezért kötelező a betegség ben tenyésztésre még fejlet* minden áron való megelőzése, len állatokat állítanak be. Eh- Ennek érdekében a borjúne* hez párosul, ha nem szaksze* velőknek ragyogni kell a tisz* a szarvasmarha-állományt rűen takarmányozzák, ellésre taságtól. Hasonlóan az állat* mennyiségileg és minőségileg nem készítik elő őket. így le* gondozóknak, akik utcai ru* fejleszteni kell. romlanak, emiatt igen sok az hában nem léphetnek a ne* Megyénkre különösen vo* úgynevezett nehéz ellés és a velőkbe. A borjak születésé kis súlyú borjak szama. Ezé« a borjak csökkent immun- biológiai készséggel, gyenge vitalitással születnek. A betegségek elsősorban ezeket érik el és a legszakszerűb is gyakran kerülnek, vagy elhullanak. utóbb a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium a fővárosba hívta tanácskozásra az ország állattenyésztőit. Megegyezés született, hogy natkozik ez a határozat. A fejésí átlag alatta van az országosnak, az állatok létszáma az utóbbi években nem emelkedett lényegesen a tsz-ek- ben. Jóllehet ezt megmagyarázhatjuk azzal, hogy a gümőkórtól kezelés ellenére mentesítés miatt jelentős szá- kényszervágásra mú szarvasmarhát kiselejteztek, amit még nem lehetett mindenütt pótolni. Ezzel magyarázható a viszonylag alacsony fejési átlag is. Megyénk szarvasmarha "tenyésztésére jellemző, hogy a viszonylag jelentéktelen számszerű növekedés ellenére sem tudott az építkezés lépést tartani az igényekkel. Például a borjúneveíők elavultak, túlTöbb helyen — mivel a bor j únevelők korszerű tte °- — a tejet sem az előírásoknak megfelelően itatják. A megszületett borjakat napon* ben közreműködő állatgondozók tetőtől talpig fertőtlenítettek legyenek: de az állatok szájához még így sem nyúlhatnak. A borjak nyakára csak frissen fertőtlenített kötelet szabad kötni. Ahoi ennek ellenére mégis tapasztalnak betegséget, a beteg állatot azonnal különítsék el és ketrecét naponta oltott mésszel meszeljék be. Szólnunk kell végül a másik legnagyobb veszteségei ta több alkalommal szoptat- okozó borjúbetegségről: a víni, illetve az úgynevezett föcstejjel itatni kellene. De a mesterséges borjúnevelők egy részének fölszerelése nem felel meg az állategészségügyi zsúfoltak, emiatt gyakoriak a követelményeknek. felnevelési betegségek, amelyekSikerrel járt az első jugoszláv veseátültetés Most mór teljes biztonsággal A műtétet követően a beteg hangoztatják, hogy sikerrel szervezete igyekezett eltávolí- járt az első jugoszláviai szerv- tani magából az átültetett ve- átültetés. A 26 éves Zágráb- sét, holott az orvosok abban környéki asztalos, Joszip Pod- bíztak, hogy az új vese a le- vorec műtétjét április 16-án hető legkevésbé zavarja meg hajtották végre Ljubljanában. Podvorec szervezetét, mive! A szlovéniai orvoscsoport dr. édesanyjának az egyik veséje Mirko Kosak és Slavko Rakó- került be a beteg testbe. Az vec professzor vezetésével a orvosok tétele később igazolófiatal beteg 53 éves édesany- dott- A válságos órák után a-ának egvi-k veséiét ültette át vese a vártnál is gyorsabb anaa egyik vesejet ültette at. ütem5en vette át funkcióját, s a teljes 14 hónapon át bete- a foetejg fizikai állapota ma geskedő Podvorec be. már kitűnő. Most, a tavaszi hónapokban különösen ügyelni kell a jószágok helyes táplálására. Sok ilyenkor a coli hasmenés, a vírusos légző- és emésztőszerrusos tüdőgyulladásról. A védekezés legfőbb gondja a vemhes állatok szakszerű előkészítése legyen. A betegség leginkább ott lép fel, ahol a borjúnevelő párás, hideg, huzatos. Ezt kell megszüntetni. Ismeretes, hogy nagyüzemeink sok gonddal küzdenek, anyagi lehetőségeik még korlátozottak. De ha a rendelvi megbetegedés. Ezek arra kezésre álló összeget' a tsz és vezethetők vissza, hogy a az ország érdekeinek megfe- gyenge takarmányozás követ- lelően a helyes arányban ál- keztében a tehenek tejében lattenyésztésre fordítják, bizlecsökken az A-vitamintar- tos, hogy megtérül. A másik talorn. Ezt az okozza, hogy ilyenkor silótakarmányt, vermelt cukorrépafejet és ‘más savanyított takarmányokat etetünk. Az újszülött borjak nem kapják meg azokat az anyagokat, amelyek a betegséget ókozó csírák ellen védenék őket. Leginkább a coli baktérium szaporodik el, ami a naposborjak tömeges elhullását is előidézheti. feltétel az állattenyésztésben dolgozók szakadatlan képzése az állategészségügyi szakemberek utasításainak betartása. Ha így dolgoznak, jó minőségű. nagy létszámú szarvasmarha-állományról adhatnak majd számot, amely gazdag jövedelmet ad a tagságnak és az országnak egyaránt. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. április 24., péntek
