Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Ljudmilla Kunyeehaja Lenin do'gozószohájiban Tengerentúli burátok 1920. október 25-én kereste fel Vlagyimir Iljlcset Washington Wanderliep amerikai gyáros. Az Egyesült Államok es Oroszország gazdasági kapcsolatairól és a kam- csaökai kőol a j koncesszió m.egte remité síének leh etöségé- ről tárgyaltak, 1921 nyarán Leniin Francé marylandi szenátort fogadta, november 28- án pedig Christiansen amerikai közgazdász, a neves politikus tárgyalt vele. Christiansen 1920-ban elnökjelölt volt. A találkozó emlékét több fénykép őrzi. amelyek a Népbiztosok Tanácsa elnökének do!gaaós«obájáij>ain készültek, s egy rövid fii mf el vét el a Kreml egyik terén a beszélgető Leninről és Christiansen- ről. Ezek a találkozók módot Körbe-körbe, karikába élt, többször felkereste Le- nehéz körülmények között vénint, majd kétszer járt a géz. További sikereket fcíváadtak Leninnek ahhoz, hogy Kremlben levő múzeumban, nők önnek és töretlenül hiAmikor megvettük a rádiót, sokan a fejüket csóválták, hogy milyen könnyelmű kiadásokat engedünk meg magunknak. Hi. szén néhány hónap múlva úgyis visszatérnek az amerikaiak, ‘be kell szolgáltatni... Aztán a mosógép következett. Erre Mancsák néni, aki naponta három mosóteknő fölött hajlongott mosogatva a család szennyesét, azt mondta, ez őr- döngős találmány, szétrágja még' a vászonlepedőt is, ha ingyen adnák neki, akkor sem kellene. Amikor kiderült, hogy a jólét nem akadályozza a szocializmus építését, sorba vettünk lemezjátszót, televíziót, por- szívógépet és hűtőszekrényt. A televíziót eleinte csak fél szemmel mertük nézni, mert úgy hfrlett, rontja u szemet. Mit lehessen tudni? Legalább a fél látóképességünk maradjon épen. A hűtőszekrény pedig országraszóló elvi vihart kakid erí tse, miként vélekednek a hivaitalos és az üzleti körök a Szovjetunióval folytatandó kereskedelemről. Ez a Mr. Hammer jól tudott oro- szem, hogy el is érik ezt. szül és szívesen beszélt emlé- Mindig örömmel tölt el, ha ketrőL Lenin nem titkolta technikai, előeorban elekt.ro- vendége ellőtt, milyen nehéz technikai téren erőmhöz mér kereskedelem Lassan, de még- az ország helyzete és öröm- ten tanácsokkal segíthetem is megindult. Svédországból m.el fogadta az üzletember Siemens-telefonkészülékeik és -mozdonyok érkeztek. Németországból ..bidroTőzeg-terme- léshez” szükséges berendezést vásároltak. Szovjet mérnökök indultak Finnországba, módszerrel tanul Svédországba. Dániába és oroszul. Kanadába, hogy a helyszínen „Ismerőseim összeírták a tanulmányozzak a tőzegkiter- leggyakrabban használatos melés módszereit. Armand szavakat és kifejezéseket, én ajánlatát, hogy 1 millió tonna púd gabonát vaséiról külföldön Oroszország számára. Beszélgetés közben Lenin az iránt érdeklődött, milyen Ham mer Hammer amerikai üzletember saját kezdeményezésből' látogatott az Egyesült Államokból Oroszországba. Lenin dolgozószobájában, a tárgyalóasztalom áll eg1)' kis szobor, amely mindiig felkelti a Iá toga lók érdeklődését: Darwin könyvén ül egy ma- elektronikával pedig naponta tucatnyit megOroszországot. Híve, Charles Steinmetz!” Hosszú ideig utazott az óceánon át a levél. amelyet a hazatérő Loszev mérnök vitt Leninnek. Vlagyimir Iljics beszélt Stein- metzről Krzsizsanovszkijjal és Ludiwig Manrensszel, Áprilisban válaszolt Lenin a levélre. A válasz egyeljek között a következők et foglalta magában: ..Különösen szeretném vart, vajon összeegyeztethető-e a harcos forradalmisággal. Mi akar ez lenni, „fridzsider”- szocializmus? Jó ideig nem is mertük használni a készüléket, a naposcsibéket csak akkor költöztettük ki belőle, amikor eldőlt, hogy az or- szágépitést elsősorban nem a hűtőszekrények hátráltatják. Végtére teljesen gépesítettük a háztartást. Már-már a jól végzett munka örömével nyújtózkodtunk el a kényelmes fotelben. Azt gondoltuk, íme készen a mű, a törekvő joggal pihenhet... Ám, a megpróbáltatások valójában ekkor kezdődtek. Az egyik napon főirobbant a kávéfőzőgép és kihunyt a fény a televízió képernyőjén. Másnap a porszívó zenegépnek képzelve magát, nem volt hajlandó szívni, csak kozmikus dallamokat eregetett. Még azon a héten fölmondta a szolgálatot a hűtőszekrény, a gázresó, a mosógép csak úgy indult el, ha vizet nem öntöttünk bele, a rádiót meg a fiam lelökte az asztalról. Ettől kezdve, ha valamelyik háztartási gépet látni akartuk, időnként elsétáltunk a javítószervizbe. Egy-egy darab időnként néhány napig otthon tartózkodott, aztán újra ápolásra szorult, bár többnyire dicséretes gyorsasággal megjavították, de hol 1 az egyik, hol a másik gép hiányzott a háztartásból. Némelyikre már csak legyintettek a szerelők. „Mit vár tőle? öreg bútordarab ez már.” Amikor vettünk egy új japán zsebrádiót, sokan csak a fejüket csóválták. Vajon miből telik ezeknek a Krampá- kéknak egy új rádióra, amikor még a régit sem nyűtték él? Nem fog sokáig tartani a pünkösdi királyság, hiszen néhány hónap múlva úgyis kiderül, mennyit sikkasztott... Aztán az új mosógép következett. .. —Is tanulok ezekből” — válaszolt megköszönni 'ajánlatát, hogy Hammer. — „Én is majdnem tanácsaival segít Orosizorsziág- ugyainí-gy tanultam meg ango- nak. Mivel Szovjet-Oroszor- tul, amikor Londonban éltem” &zág és az Egyesült Államot*. — mondita Leniin. között nincsenek hivatalos 1922 februárjában Vlagyi- 'ö^nyesen elismert kapt*o- mir Iljics levelet kapottegy ez elektron,iikiávw! foglalkozó ki- megnehezíti mind saájom és csodálkozva bámul váló amerikai tudóstól, Char. egy emberi koponyára, nyilván az evolúcióról, „töpreng”. A szobor Hammer ajándéka. Ez a vállalkozó a 20-as években az Uraiban több a zbeszt les Steiinmetzitől. „Kedves Mr. Lenini Élek az alkalommal, hogy Mr. Loszev hazatér Oroszországba. Szeretném kifejezni elragadtatásomat áss feldolgozó üzemet épített, tränt a rendkívüli munka Moszkvában pedig ceruaagyó- nait létesített. Mr. Hammer hosszú éveikig Oroszországban Oroszország ilyen rendkívül tránt, amelyet a szociális és a gazdasági helyreállításért Üttörőolimpiai sportfotópályázat A VI. Nyári Országos űttörőolimpia' Szervező Bizottsága pályázatot hirdet az úttörőcsapattal foglalkozó, művészi kivitelezésű fotók készítésére. A PÁLYÁZAT CÉLJA: ‘ hogy a pályaművek kifejezésre juttassák a VI. nyári országos úttörőolímpiára való felkészülés — a járási, városi, megyei versenyek, döntők — csapatszintű küzdelmeinek eseményeit a különböző sportágakban. A PÁLYÁZAT FELTÉTELÉI: A pályázaton részt vehet minden hivatásos és amatőr fotós, fehér-fekete felvételekkel, 18x24 cm. nagyságú képekkel, (maximum 3 pályaművel. A képek minden előzetes nevezés nélkül KISZ Csomgrád megyei bizottság (Szeged, Rákóczi tér 2. VI. era.) címre küldendők. A kép hátoldalán közlendő a kép címe, valamint a pályázó neve és lakáscíme is. Beküldési határidő: 1970. június 1. A pályaművek elbírálásának szempontjai: a) a téma, ötlet sikeres megválasztása, a felvétel milyen mértékben ragadja mag a figyelmet és jelent propagandát a választott sportágnak, általában a sportnak, b) a felvétel, a kép művészi kivitelezése. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA: A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt kép az első helyezettnek járó tiszteletdíjat, továbbá az úttörőolimpia plakettjét kapja, oklevéllel. A beérkezett képek számától és minőségétől függően egy vagy két második helyezett tiszteletdíjat, továbbá az úttö- rőolimpía plakettjét kapja oklevéllel. A pályázat minden résztvevője emléklapban részesül. A beérkezett pályaművekből a szervező bizottság — a képek címének és szerzők nevének feltüntetésével — a VI. nyári országos úttörőolimpia ideje alatt: június 29-től július 5-ig reprezentatív kiállítást rendez a József Attila Tudomány- egyetem központi épületének aulájában (Szeged, Dugonics tér 5. sz.) A pályázat eredményét nyilvánosságra hozzuk a Pajtás újságban. A pályázatra beküldött képeket a szervező bizottság által felkért zsűri bírálja el. VI. Nyári Országos Űttörőolimpia Szervező Bizottsága munkra, mind az ön számára javaslatának gyakorlati megvalósítását, engedd méve1. nyilvánosságra hozom az ön levelét és válaszomat, abban a reményiben, hogy Amerikában, vagy azokban az. országokban — amelyek kereskedelmi egyezményeket kötöttek az Egyesült Államokkal csakúgy, mint Oroszországgal, sokan élnek, akik segíthetnek (információikkal, oroszról angolra fordítással stb.) önnek, hogy megvalósítsa tervét és támogassa a szovjetköztársaságot. Legjobb, testvéri kívánságaimat küldöm, az ön — Leninje.” Az amerikai tudó® és a szovjet kormányfő a levelek mellett fényképet is küldött egymásnak. Hosszú ideig nem sikerült megtalálnunk Steinmetz fényképét, de nemrégiben előkerült. A professzor azt írta a fényképre: „Leninnek, az új és legjobb világ vezérének. Elragadtatással és, tiMteletibel, Charles Steinmetz.” (Folytatjuk) Kedvencük a gitár... A tizenöt éves iskoláslány félrevonja anyukáját és suttogva kérdezi: Mama, meg lehet engedni egy fiúnak, akivel egyszer találkozott az ember, hogy megcsinálja a házi feladatát?! Férj: Nagyon csodálom, hogy a nők sokkal többet foglalkoznak külsejükkel, mint az értelmük fejlesztésével. Feleség: Pedig a magyarázat elég egyszerű: buta férfi bőven van, de vak alig akad. Csat Gyakorló anya tanácsolja a fiatal anyának: — Csak arra gondolj, hogy ez nem a te gyereked. A más gyerekét mindenki tudja nevelni. Feleség: A tudósok azt állítják, hogy egy átlagember száját tízezer szó hagyja el naponta. Férj: Drágám, ezek szerint te korántsem vagy átlagember. Az igazgató szobájába belép az egyik előadó, de a direktor éppen az ölében ülő szép fiatal hölggyel foglalkozik. — Igazgató úr, közölni szeretném, hogy éppen most érkezett meg önért a felesége. Egyúttal van szerencsém emlékeztetni önt a fizetésemelésre irányuld kérésemre ... * Papácska, mi az az élő kép? — Az fiacskám... hát hogy is mondjam ... az fiacskám az, amikor az emberek olyan mozdulatlanul állnak, hogy halottnak néznek ki. NÓGRÁD - 1970. április 21., kedd Az érdekes hír — különösen, ha rossz — a legnagyobb településen is pillanatok alatt fut végig. Balassagyarmaton az elmúlt napokban ilyen érdekes hír adott okot a beszélgetésre. Pedig az. ami az érdeklődést kiváltotta nem is rossz, hanem „csak” jó hír volt, lényege egyetlen mondatban foglalható össze: a Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat telepén a dolgozók 54 napi, tehát több mint kéthóna- pi bérüknek megfelelő nyereséget vittek haza. A legtöbbet nemcsak Balassagyarmat, hanem az egész megye dolgozói közül. A nyereségrészesedés kiosztását követő napok egyikén meglátogattuk a balassagyarmati telepet. Utólag könnyű volna okosnak lenni, s a dolgozók teljesítménye láttán kinyilvánítani, hogy jó munkájuk alapján nem hiába kapták a nagy nyereséget. Egy látogatás azonban kevés ahhoz, hogy a telep munkájából a nyereségre vonatkozó mesz- szemenő következtetéseket lehessen levonni. Beszéljenek inkább maguk a dolgozók a nyereségrészesedésről, s arról: hogyan sikerült az 54 napot elérni. Trubiánszky Pálné és Szedő László a gyártáselőkészítésen dolgoznak. Az üzem Ötvennégy nap „Ennyire nem számítottunk..." nehézkonfekciót, textilanyagból felszerelési tárgyakat előállító dolgozói közül az övék a legváltozatosabb munka: a szériagyártmányok prototípusait tervezik, állítják össze. Szedő József: — 1962 óta dolgozom itt, amióta létrejött a telep. Nem számoltam, de legalább 600 termék került ki a kezem alól. A megrendelők kész tervvel érkeznek, de előfordul, hogy néha módosítani kell a tervrajzokon, vagy — mint a vadószpuskatokok esetében — mi állunk elő új tervekkel. — A nyereség? ... ötezer- hatszáz forint volt, a kolléganőm 4200-at vitt haza. Mit mondhatunk erre? ... Már félévkor tudtuk, hogy szépen kapunk majd az 1969-es év után, de ennyire nem számítottunk ... Sári Jánosné, a telep Tye- reskováról elnevezett brigádjának tagja. Akárcsak munkatársaiéra, az ő tavalyi teljesítményére is az volt a jellemző, hogy a második félévben többet teljesített és keresett, mint az elsőben. Az ok: az év derekán tartott mérlegbeszámolón már kirajzolódtak a magas nyereségrészesedés körvonalai. — Négyezer-négyszáznegy- venöt forintot kaptam nyereségrészesedésként. Ebben az összegben benne van a törzsgárda bronzfokozatért járó 500 forint, valamint az évek után fizetett 190—190 forint. (Sáriné is törzsgárdatag). Idén, márciusban 1600 forintot kerestem. Nemrég volt normarendezés, ez egy kicsit visszavetett. De remélem, idén sem lesz kevesebb a nyereség mint tavaly volt. A varrógépek hosszú sorának végén — most éppen vízhatlan anyagból készült oldaltáska formálódik készre a szalagon — dolgozik Ráfi Fe- rencné és Guba Erzsébet. A gyakorlatilag elnyűhetetlen, kemény, vászontáska szíjának felszerelése nemcsak figyelmet, hanem erőt is igényel. A nehéz munka vállalásának azonban a fizetésben is éppúgy megmutatkozik az eredménye, mint az egy műhely- lyel odébb, a ponyvavarró ■ brigád férfidolgozói körében. A férfiak mindegyike ugyanolyan Union típusú gépen dolgozik, mint a két nő — ezek a 2,3 mm-es tűt használó gépek jóval erősebbek a normál varrógépeknél. A ponyvavarró munkát nem végezhetnék nők: nemcsak bőrük menne tönkre a durva anyagtól, hanem a munkadarabokkal is nehezen bírnának: egy-egy ponyva olykor 80— 100 kilót is nyom. Petényi Lajos, a részleg egyik dolgozója: — A tavalyi munkám után 6 ezer forint nyereségrészesedést kaptam, de több is lehetett volna, ha két hónapot nem töltök betegállományban. Mégis azt mondom: nincs okom az elégedetlenségre... A textilipari vállalatnak Balassagyarmaton kívül még két helyen van telepe a megyében. Egységes vélemény, hogy az 54 napos nyereség- részesedés akkor is megillette volna a balassagyarmatiakat, ha a telepet önálló egységként kezelik. Baranyai László
