Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
Holdon innen. Holdon túl A Delta legújabb számából ALIGHOGY ELHAGYTA bölcsőjét, a Földet, alighogy az első idegien égitestre, a Holdra tette lábét, még nagyobb válla lk.o zásokra készül az ember. A hetvenes években Föld körüli űrállomások létesítésére, az évtized végére, a nyolcvanas évekre pedig bolygóközi utazásokra, a Mars, a Vémüs elérésére. A merész lépések és a még merészebb tervek reális alapja a rekétatechniika fejlődése, az új feladatoknak megfelelő hajtóművek és üzemanyagok kidolgozása. A tervezett űrállomások személyzete rendszeresen váltja majd egymást, utánpótlást kap, stb. Ehhez Ismételten startra kése, sokszor felhasználható rakétákra — űrrepülőgépekre — lesa szükség, amelyeknek Föld körüli repülését a légikőzileke- déshez hasonlóan menetrendszerűvé kell tenni. A bolygóközi utak csa/k a mainál nagyobb sebességű rakétákkal képzelhetőik éL Olyan energiában gazdagabb üzemanyaggal, amely a mainál nagyobb sebességgel áramlik ki a rakétáiból és ezzel nagyobb végsebességet hoz létre. Föld körüli pályára két fokozattal juttatható rakéta. A másodikat keli olyanra kialakítani, hogy visszatérhessen a földre. A léghíjas térben csiaJk rakéta hajthatja, de nem lehet az ismert, hagyományos szerkezet, hiszen nemcsak az ubasfüllkéneik, hanem az egész hajtóműrendszernek épségben kell visszatérnie az űnrepülőtónre. A külön,leges alakú, szárny nélküli, rakétahajtóműv ekkel felszerelt repülőszerke zethez, az űrállomások utánpótlást szállító „űrdongóhoz” hosszas áramlástani vizsgálatok vezettek eL A szárny és ejtőernyő nélküli leszállás megoldása után a pályára álláshoz szükséges sebesség elérése a következő lépés. Kísérleteket végeznek nukleáris és villamos nakéta- hajtóművek kifejlesztésére. A nukleáris hajtómű egyik nagy feladatait már kijelölték: asztronautákat kell majd szállítania a Marsra és vissza. A villamos hajtómű, amellyel feltehetően eljuthatunk majd a naprendszer határára, még gyermekcipőiben jár. A nukleáris rakétahajtómű sóik tervezett változata közül a fűtőr,eaktoros változat keget vet a tengeri ütközet első napjának. Don Fernandez, a sevillai spanyol grande kabinjába megy. Hazájának azon 1500 nemesembere közé tartozik, akik részt akarnak venni az armadának az eretnek Anglia felett aratandó győzelmében. Mint mindannyian, 6 Is magával vitte legértékesebb ékszereit, legszebb ruháit, legjobb fegyevereit, mert ha meghódítják a gyűlölt szigetet, rangjának megfelelően kell megjelennie az új alattvalóik előtt. Jobb kezének kisujján Don Fernandez legdrágább ékszerét hordja. Azt a gyűrűt, amelyet Maria Dolores adott neki La Coruna kikötőjében. A szerencse elpártolt Éjfél felé az armada félholdat képez, amelynek hossza egyik hegyétől a másikig 50 kilométer. Ebben a csatarendben ismét támad. A hajókon a nemes embereken kívül 8000 matróz, 16 000 katona és 2000 gályarab van. Ugyancsak velük van a főinkvizítor a szerzetesekkel és a hóhérlegényekkel. Ö majd kínos vallatásnak veti alá az eretnekeket odaát és a megátalkodottakat a máglyának adja. Hirtelen nyolc, lobogó lánggal égő hajó úszik az armada felé. Francis Drake, Anglia engeri hőse gyújtotta meg őaet, hogy megzavarja a spart® megépítésre. Folyékony hidrogén felhasználásával nukleáris energiát alakit át hővé. Az elérhető hőmérséklet, vagyis a felfűtött hidrogén energiatartalma jóval nagyobb, mint a ma használatos vegyi hajtóanyagoké. A folyékony hidrogént szivattyú nyomja az üzemanyagtankból a hajtóműbe. A hideg hidrogén a fúvóka és a hajtómű falában áramlik visszafelé, a reaktortérbe vezető nyílásokhoz Eközben hűti a fúvóka és reaktor falát, védi a túlmelegedésitől, míg saját maga etómelegs/zik. (Ezit az elvet a mai vegyirakéták is felhasználják). A meleg hidrogén egy része „félúton” kilép a hűtőelőmelegítő körből és a szivattyút hajtó turbinának szolgáltat üzemanyagot. A turbinából kilépve, a repülési irányt szabályozó fúvókákon át távozik. A REAKTORMAGOT reflektor veszi körül, amely szabályozza a maghasadás! reakció sebességét és ezzel a reaktor hőmérsékletét. Az üzemanyagtartályt és a vezér- lőfülikét sugárzást árnyékoló pajzs védi A hidrogén a neaktormag hosszanti csatornáin áramlik végig a reaktortérben és eközben nagy hőmérsékletre me- legsiziik fel. A fúvókán kilépve az üzemanyag hőenergiája mozgási energiává alakul árt és így gyorsítja az űrhajóit. A NASA és az Amerikai Atomenergia Bizottság közös programjában készülő NER- VA nukleáris naikétahajtómű az ismertetett elvet felhasználva, túljutott az előkísérle- teken, megkezdték az első kí- sérletirepülő-példány végső tervezését és építésért. A naprendszer távolabbi tájainak elérésére tervezett villamos hajtóművekkel elvileg mlindien eddiginél nagyobb kiáramlás! sebességet,- -• ■■(10— 100 000 km/s) lehet elérni. A kísérletek még „csupán” 30— 100 km/s-nál tartanak és az eddigi villamos hajtóművek tolóereje is rendkívül kicsi, mindössze néhány miililá- grarnm. ÜZEMANYAGÜK könnyen ionizálható anyag, pl. cézium vagy higany. A tartályból vékony csövön jut a gőzölögte- tóbe, majd az ionizáló kamrába, s ott a gőzrészecskék vdi- laimos kisüléssel pozitív atommagokra (ionokra) és negatív elektronokra hasadnak szét. nyólokat. A trükk sikerül, a gyorsgályák felszedik a horgonyt, s a csatarend felbomlik. A hajnali derengésben ott teremnek a gyors angol hajók, minden ágyújuk tüzet okád, azonban visszafordulnák, majd ismét támadnak. A spanyolok olyan szörnyű veszteségeket szenvednek, hogy az armada főparancsnoka kiadja a parancsot a visszafordulásra: „Vissza La Coruná- ba!" Ez azonban lehetetlennek bizonyul. Egy erős délnyugati szél kelet felé hajtja a gályákat. Elhatározzák, hogy észak felé, Skóciát és Írországot megkerülve térnek vissza Spanyolországba. Az armadát azonban, amelyet „La Felicissima”-nak, a „Legszerencsésebbnek” Is neveznek, elhagyja a szerencse. Az angol üldözők ugyan elmaradnak, ellenben új, félelmetes ellenség mutatkozik. Egy naphosszat dühöngő orkán a skót és ír partok sziklái felé sodorja a manőverezésre képtelen hajókat. 72 gálya elsüllyed. Velük együtt több mint 10 000 ember leli halálát a hullámokban. Köztük az 1500 fiatal grande, akiket Spanyolország színe-vi- rágának tartanak. A Gironának két másik hajóval együtt sikerült az észak- írországi Killybeg kikötőjébe menekülnie. Mind a három hajó erősen megsérült és inkább roncsokra hasonlít, mint tenger járásra alkalmas hajóra. Az ütegíedélzeteket ideiglenes Az elektronok felfutnak az anódra, a pozitív ionok pedig a gyorsítórács villamos terében egyre növekvő sebességgel haladva, a gyorsa tórács nyílásain árt kiinohaiimak a szabadba. A pozitív részecskék taszítják egymást. Ezért, hogy a hajtóműben együtt gyorsuljanak és ne ütközzenek a falakba, mágneses térrel tartják együtt őket. Ha csak pozitív részecskék hagynák el a hajtóművet, az űrhajó negatív villamossággal töltődne fel. ami önmagában sem kívánatos, de vonzásával le is fékezné a pozitív töltésű kilépő üzemanyagot és az űrhajó nem gyorsulna. Ezért a kilépésnél elektronokat kibocsátó, semlegesítő egységet helyeztek el, amely állandóan elektronokat bocsárt ki. Minthogy tömegük néhány ezerszer kisebb a pozitív ionokénál, a kiáramló felgyorsított iomnya- láb magával ragadja az elektronokat. Az űrhajó tehát nem tölrtőd-iik fel és a hajtóműből kilépő üzemanyiagmya- láib is semleges lesz. Ez év elején a NASA fejlesztésében készült egyik villamos hajtóműtípus két példányát műholdra szerelve Föld körüli pályára juttatták. A SERT—II. műhold két kísérleti hajtóművének higany az üzemanyaga. Kiáramlása sebessége kb. 35 km/s, a hajtómű tolóereje pedig mindössze 3 milligramm. A hajtóművek működéséhez szükséges 1,5 kW villamos energiát napelemek szolgáltatják. A műhold „testét” alkotó Agene- fokoaaitra úgy szerelték fel a hajtóműveket, hogy a tolóerő iránya a tömegközépponton át mutasson. így a hajtóművek működése kissé módosítja a műhold pályáját AZ ELSŐ LÉPESEKET már próbálgatjuk, de hosszú még az út, amíg eljutunk a Marsön túli repülésekhez szükséges villamos hajtóműrendszerekhez. A repülő- és rakétoíipaidban a fejlődés ütemére jellemző a közmondásszerű szólás: „Mire felszáll, már elavult”. A Szojuz- és Apolló-kísérletek rakétahajtóműved ezek szerint „elavultak”, a korszerű hajtóművek próbaipadon vannak. Egyik-másik hamarosan lekerül róla, hogy — akkor már „élavult” rakétahajtóműként — új, ismeretlen világok félé Indítsa el az emberiség úttörőit. kórházakká alakítják át. Ott fekszenek a sebesültek és a betegek. Nyögéseik, imádságaik, kiáltásaik olyan szörnyűek, hogy a tisztiek viasszal dugják be a fülüket. Don Femamdez is a sebesültek között van. Martinez de Leiva, egy híres spanyol kapitány lesz a három hajó parancsnoka. De Leiva szétszedett a másik két hajót. Az így nyert anyaggal összetoldozza-foldozza a Giro- nát. Ezerháromszáz ember a hajón Az új kapitánynak most valamennyire használható hajója van, de túlságosan sok embere. Ezért a parton hagyja a beteg, vagy gyenge gályarabokat. ' Amikor a Girona 1588. október 25-én elhagyja a Donegal Bay-t, az ütegfedélzet olyan mélyen fekszik a vízben, hogy a fenékvíz-szivattyúknak teljes erővel kell dolgozniuk. A hajón 1300 ember. Ez háromszor annyi, mint amennyit tulajdonképpen elbír a hajó. De Leiva tudja, hogy túlterhelt hajójával soha nem juthat él Spanyolországig. Ezért Skócia nyugati partjai felé irányítja a hajót. Skóciában ezidótájt VI. James uralkodik, a vérpadon kivégzett Stuart Mária katolikus királynő fia. James, úgy remélik a spanyolok, menedéket fog adni hittestvéreinek. A Girona azonban nem éri Varga Jóxsef Ulfcmouszktöl Moszkuaíg 1. A legtöldibb ember, ki valaha élt a földön — Az emberek lettek má- menti parasztok: mezeinken aki annak idején Kun Béla sok. Őket figyelje meg, mert egyetlen növény termett, az oldalán a leninizmus hű vé- csak úgy tudja megérteni azt éhség... Hosszú lenne annak delmezője volt. A nagy moszk- a nagy változást, ami itt vég- a felsorolása, mit ettek a vai gyár pártbizottsága, bement. Gyáróriásokat, vízi Volga vidéken: kalász, szál- amelynek ő volt a titkára, erőműveket, atomreaktort ma, laboda, tüske, makk, gyö- egyik szilárd bázisa volt a másutt is tudnak építeni. A kerek, fűrészpor, agyag, mész, frakciósok elleni harcnak. A legolvasottabb szerző. Moszkvában, a központi Lenin-múzeumban bemutatják műveinek egy töredékét Szovjetunióban felépült erőművek és űrrakéták, gyárak és tudományos intézetek azért mások, többek a nyugati világ büszkeségeinél, mert mögöttük egy nép felnőtté válása van. Gazda Jenőt hallgatom moszkvai lakásán. A veterán forradalmárt, pártunk egyik alapító tagját, a 19-es híres Latinka-század egykori parancsnokát, aki azon a borzalmas hideg januári éjszakán Vlagyimir Iljics koporsója mellett állt. — Ml, kommunisták nagyhitű emberek vagyunk. Fiatal korunkban méginkább ilyenek voltunk. De közülünk csak Lenin hitte egyedül, csak ő látta előre, ami van. Együtt olvassuk Gazda Jenővel Drabkina új könyvét, a Téli napfordulót, ezeknek az éveknek, Lenin munkásságának krónikáját: „Ezerkilenc- százhuszonegyben írták kollektív levelükben a Volga el célját. Vihar jön, eltöri a kormányt, s kormány nélkül sodródik a hajó Írország partjai felé. Október 26-a reggelén a gyorsgálya megsemmisül. A vihar és a szikla egész munkát végzett. Az 1300 emberből ösz- szesen öt menekül meg. Lord James McDonnel,: Donluce Castle ura, védelmet és szállást ad nekik. Hálából elmondják neki, milyen kincsek voltak a Gironán. A kastélyt a következő hónapokban nagyszerűen, újjáépítették, ami azt bizonyítja, hogy a lord nem eresztette el a füle mellett a nagyszerű tippet. De még így is elegendő kincs marad hátra a modern kincsekereső búvárok számára. Azidőtájt a búvártechnika érthető okokból kezdetleges volt, s a mai, egészen fejlett búvártechnikával ég módszerekkel Robert Sténuit felszínre hozhatta a Gironán maradt nagy értékű aranyékszereket. A korszerű búváröltözék és a technika lehetővé teszi, hogy hosszabb Ideig maradjanak a tengerben. A napfényerejű víz alatti fényszórók is megköny- nyítették a nehéz munkát A modern kincskereső most az ékszerdarabokat, aranyérmeket az elszürkült ezüstérmeket pontosan katalogizálja és rendezi, hogy ezzel megkönnyítse a tudományos értékelés munkáját. ==■? -C8 aas elporladt csontok. Mindezt megőrölték, vagy mozsárba törték össze, s vízzel, meg a „kötésnek” hozzáadott csipetnyi rozsliszttel tésztát csináltak belőle, abból pedig „baj- ételt” sütöttek, keserű lepényeket, hol feketét, mint a föld, hol zöldet, mint a fű...” — És Lenin? *— idéz egy másik, korabeli írást Gazda Jenő. — Jöjjön el tíz év múlva, mondta H. G. Wells- nek, a forradalommal szimpatizáló, de erősen szkeptikus angol regényírónak. E riport megírása előtt újra elővettem Wells-et, íme a részlet, amire Gazda Jenő utal: „Mikor találkoztam Leninnel, már beteg volt. Gyakran félbe kellett szakítania munkáját, 1922-ben az orvosok végleg eltiltották a munkától. Beszélgettünk Oroszország villamosításáról, ami akkor még csak Lenin agyában megszületett álom volt... szkeptikusan viszonyultam a villamosítás gondolatához. — Jöjjön el tíz év múlva, válaszolta Lenin kérdéseimre.. És elment Wells újra, 193á- ben tett látogatása után fogalmazódott meg benne az alábbi Lenin-kép: „...rendíthetetlen alkotó lelkesedést oltott az orosz népbe, hogy megoldja előtte tornyosuló problémáit. Ez a lelkesedés a mai napig él benne... Bár az általa vezetett kommunista párt tapasztalatlan volt, mégis sikerül megteremtenie a kísérlete sikeréhez szükséges feltételeket, elegendő fegyelmezett kádert biztosított a gyorsan lérehozott, odaadó államigazgatás részére... Gyümölcsöző gondolatai hatnak ; azután is. hogy létrehozójuk megszűnt alkotni. Hatásuk éppoly erős, mint annak élőt- te.** A lenini gondolatok hatása ma... Beszélgetünk erről is Gazda Jenővel. Faggatom, vallatom az öreg forradalmárt, — Ma? Nem lehet olyan egyszerűen elmondani, hogyan hat a leninizmus mindennapi életünkre. Tulajdonképpen számunkra Lenin nem halt meg. Él. Hisz’ naponta beszélgetünk vele. Nélküle ma sem látnánk előre, gondjainkat, problémáinkat sokkal nehezebben oldanánk meg —• mondja Gazda Jenő, Lenin valóban él. Nem vonhatja ki magát hatása alól a földkerekség egyetlen pontján, egyetlen ország, vagy társadalmi, politikai mozgalom sem. Egyetlen példa: a legtöbbet, a leggyakrabban fordított szerzők sorában a világon Lenin áll. Csak a Szovjetunióban több mint tízezer kiadásban, száz nyelvre lefordítva jelentették meg Lenin művelt, összesen mintegy 350 millió példányban. Hogy az öt kontinensen, az egész földkerekségen hány példányban jelentek meg eddig, vagy vannak éppen nyomdában Lenin művei — azt nem is lehet felmérni. Moszkvában a központi Lenin-múzeumban egy hatalmas teremben bemutatják ennek egy töredékét. Szédítő a látvány. Lenin műveinek elterjedtsége a világon messze megelőzi ma már a Bibliát. Milyen volt Lenin, az ember? Ezt kerestem életútjának emlékhelyein járva Ulja- novszktól Moszkváig. Az embert kerestem, a kommunisták első és örök példaképét. Majakovszkijjal szólva: „Tudom, hogy nem a hősök zúdítják lávádat forradalom. Könyvmolyok meséje mind, ami balgán hősöket dicsért! De, hogy ne zendüljöm dalom érette, Iljicsért?”, s vallja a költő, aki élete nagy céljának tartotta, hogy méltó emléket állítson Leninnek, „a legföl- dlbbnek, ki a földiek között valaha élt a földön”. Következik: II. „Fal, de korhadt, döngesd és leomlik!" Gyalogos rezervátumok Rómában Rómában a gyalogosok örömmel vettek birtokukba két újabb teret, miután lezárták az autósforgalom elől a Piazza Marganat és a híres Trevi-kutat szegélyező kicsiny teret. A római városi hatóságok ezzel ötre emelték a gyalogosoknak fenntartott terek számát, amelyek ily módon olyan légkört sugároznak, mint amilyen eredetileg rendeltetésük volt. A hatóságok NÖGRÁD - 1970. eltökélt szándéka, hogy ezeket a város központjában fekvő rezervátumokat megtartják sőt bővítik számukat. Eleinte heves tiltakozási kampány folyt, amiért Róma legszebb részeit elzárták az autóforgalom. elöl, ezúttal azonban már nem sok szó hallatszott, kivéve azt az ellenvetést, hogy az újabb terek elzárása csak növeli a forgalmi káoszt a tereken kívül. ilis 19., vasárnap 11
