Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Kis falt ah ifjúsága / — „semmi sincs*’? A névtelen leveleknek nincs becsületük. Az ellenőrizhető, a'áínt sorok mozgósító, felszó­lító erejűek, arra ösztönzik az embert, hogy utánanézzem, mi van a papínra' vetett mon­datok mögött. Gyurkovicg Júlia, nőtincs! fiatal, a váci közgazdasági szakközépiskola negyedikes tanulója ilyen levelet írt szer­kesztőségünknek. Két teljes oldalit töltött máig kerek be­tűivél, még még is számozta a franciakockás lapokat. A le­vélből az derül ki, hogy a nőtincs! fiatalok helyzete sür­gősen orvoslásra szorul... A községi KISZ-saervezet élete ntég formálisnak is alig ne­vezhető, nincs állandó, meg­felelő klubhelyiség, ahol a helyben tanuló-dolgozó vagy elijáró, esténként azonban ott­hon tartózkodó fiatalok értel- mesen-hasznosan tölthetnék szabad idejüket A KISZ rétsá­gi járási bizottságán ismerik a nőtiinosáek gondját, de az a véleményük, hogy a helyzet egyáltalán nem fogható fel egyedinek, a járás községei­nek többségében hasonló gon­dokkai küzdenek a KISZ- saervezetek. __. „ Az eljárók hőzöngenek..." Tény, hogy a nőtincsá kisize- sek sokáig nem nagyon ,rmu* taittáik” magukat, de az utób­bi hónapokban néhány tisztes eredményt azért mégiscsak eléritek: heten jelentkeztek az ."fiú Gárda -rajba ió’ sze’-»-' 1- tektek a felszabadulási KISZ- kupa versenyein, a kommu­nista vasárnapon harminc mé­ter árkot ástak, s az irodalmi színpad is szép sikerrel lé­pett fel a jubileumi rendez­vényen. „Evek óta nem volt akkora érdeklődés kulturális rendezvény iránt, mint akkor” — mondtják a községben, A régi kastélyból átalakí­tott iskolában Viczián Pál igagatóval, Kékesi Gábor mű­velődési ház vezetővel és Vitéz József pedagógussal, a januárban alakult irodalmi színpad irányi tójával beszél­getünk. A társalgás egyoldalú, az igazgató viszi a szót, a töb­biek ritkán beszélnek. A nyil­vánvaló ellentmondások: a fiatalok „telhetetlenek”, márg harmadik helyiség, a „klub” sem felel meg nekik (később megnéztem a barátságtalan hodályt, elképzelhetetlennek tartom, hogy huzamosabb ideig bárki kibírná ott!), igé­nyességük — türelmetlenség, mindent megkaptak, ami a község erejéből telt: hálót a labdarúgópályára (négy éve), több labdát, pingpomeasztaít a tsz-töl (nincs hol felállíta­ni). .. Az ugyancsak nemrég alakult menyecskekórus öt­ezer forintot kapott a tanács­tól, tsa-től, mert a színját­szóknak nincsenek ilyen igé­nyeik (próbalehetőségük sincs jóformán, állandó semmilyen, a klubkönyvtárból kitiltották őket, Sizáz könyv hiányzik, kétszer próbáltak ott...). Az sem igaz — mondja az igaz­gató —, hogy az idősebb, kép­zett emberek nem törődnek a nőtimcsi fiatalok nevelésével. Tíz—tizenöt felnőtt foglalko­zik velük rendszeresen társa­dalmi munkában. (Amikor számolni kezdjük négynél-öt­nél nem jutunk tovább és ak­kor már ide kívánkozik a KISZ járási bizottságának ta­pasztalata: az egész járásban negyvenöt felnőtt végez rend­szeres társadalmi nevelőtevé- kenységet a KISZ-korú fiata­lok körében!). — Az eljárók hőzöngenek — mondja az igazgató. — Körülbelül száz fiatal jár Vácra, Pestre dolgozni. Más körülmények között él­ve, az Itthoni helyzetet érthe­tően sokkal rosszabbnak tart­ják — kockáztatja meg Vitéz Jómsef, aki egyike azoknak, akik nemcsak elítélik, hanem az iskolán kívül is nevelik a fiatalokat. • ___ M eglovagolható lehetőség Sző szerint lehet érteni: a nőtincs! fiatalok évek Óta el­hanyagolnak egy meglovagol­ható lehetőséget. A „Néphad­sereg” Tsz elnöke, Madácsi László lelkes támogatója mindennek, ami a lovaikkal áll összefüggésben. — Nagy keservesen Bssze- sírtam egy csapatra való fia­talt. Jó öttusázóktól szerzett, idomított lovakat adtam alá­juk. Az első dresszír után el­maradtak. Pedig hozzánk rendszeresen járnak lovagol­ni a svájci meg a lengyel kö­vetségtől és máshonnan is. Harminc forintot fizetnek egy órára, de engem egy jó nő- tinicsi csapat érdekelne iga­zán. .. Madácsi László valamikor maga is kiváló versenyló vas voll Az ő álma — egy nő­tincs! versenycsapat kiállítá­sa — és a magúikra hagyott fiatalok vágya — egy vagy több olyan felnőtt, aki eirŐ6 támasz lehet a magukra talá­lásban — könnyen egyeztet­hető, azonosítható lenne. Fantázia dolga — semmi más, — Álljanak már elém egy­szer és mond ják meg, mit szeretnének — mondja Madá­csi László, aki nem is titkol­ja, hogy kevesli azt a nyolc— tíz fiatalt, aki jelenleg trak­torosként, lakatosként a „Nép­hadseregben” dolgozik. Áldoz­na szívesen' a „kulurára” is, bár a versenyszerű lovaglás önmagában is kulturáltságot feltételez, s emellett igazán fiatalos sport! A levél írója Gyurkovics Júliát szándéko­san hagytam a látogatás végé­re. Elmondom, mit mondtak a nőtincs! felnőttek — a nőtin­cs! fiatalokról, s arról sem fe­ledkezem meg, amit az isko­láiban hallottam — a lehető­ségiekhez • m.érten mindent megkaptak. Azt kérdezi: — És megtalálta azt a „min­dent”? — Semmit sem talál­tam, „csak” egy lehetőséget, amelyet hiba lenne így feli­fogni: miért kell lovagolni ah­hoz, hogy a felnőttek törőd­jenek a nőtincsi fiatalokkal?! Nein kell — lehet, s véle mindén mást is talán köny- nyebben, jobb körülmények között csinálhatnának a most még .mostoha” fiúk és lá­nyok. Gyurkovics Júlia nem Nőtincsen KISZ-tag, csak sze­retne. Ezért irta a levelet. Pataki László V erskultúra -197 0 Április 11-e: József Attila születésnapja, a költészet napja. Az utána következő hét a költészet hete. Egy­re több verseskötet jelenik meg. Emelkedik a példány­szám is. A Szép versek 1969. című kötet 52 ezer példány­ban jelent meg. Verskedvelő nemzet vagyunk, vagy in­kább versfogyasztó? ♦ •— Szereted a verset? — Olyan érdekes érzés át­élni, látni az embereken, hogy figyelnek, ha szavalok. Öröm, ha versmon dúsamból megértik a költőt. Igen, szeretem a verseket. Elmondom, átélem és megérzem. A Salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskolába járó hete­dikes Deák Kati szavai ezek. Bármilyen furcsa is, de az általános iskolások zöme nem rajong a költészetért. Megáll a mesénél, vagy általában a re­ális, kézzelfoghatóbb elemeket keresik. A gyakorló pedagógus — Fe- rencz Imrémé — szerint ez az­zal magyarázható, hogy az ötödik—hatodik osztályban még szívesen szerepelnek a gyerekek, s a prózára úgy kell rábeszélni őket. Hetedikben megfordul a kocka, vadászni kell a versmondókat. Az ér­zelem leleplezése tartja vissza őkrt. — A gyerekek jobban kö­tődnek még az ötödikes—hato­dikos emlékekhez: a Toldihoz és a János vitézhez. A továb­bi válogatás nem mindenben a legszerencsésebb. Tanári több­let kell ahhoz, hogy a gyere­kek valóban versrajongókká váljanak. — A középiskolában mi a helyzet? — tettem fel a kér­dést Ravasz Dezsőnek, aki a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépisko­lában tanít. — Talán kegyetlennek tű­nik, amit mondok: nem diva­tos a vers. Akik nem szeretik, azok körülbelül úgy vannak, hogy azért nem kóstolnak meg egy jó ételt, mert nem tud­ják az ízét. Nehéz hadakozni a megszerettetésért, de ha si­kerül valakit rákapatni a vers­re, akkor az örömmel ízlelge­ti tovább. A másodikos Antal Klári nem mindig érti meg a ver­set. A novella közelebb áll hozzá. Erről beszél a két har­madikos fiú: Livo László és Gastanek Nándor is. A máso­dikos Szabó Kati viszont él­hal a versekért. — Kitől szeret verseket ol­vasni? — Radnótitól és Garaitól. Nem azért szeretem őket, mert mások kedvencei is. Gondola­taik számomra érthetőek. — A negyedikes gimnazisták mennyire szeretik a verseket? — hangzott fel az újabb kér­dés Ravasz tanár úrnak. — A IV/C-ben például fő­leg a mai magyar fiatalok ver­seit kedvelik. Nagyra értéke­lik Adyt, József Attilát, de hozzájuk inkább Váci, Garai, Simon áll közelebb. — Mit keresnek a negyedi­kesek a versben? — A társadalmi mondani­valót kedvelik. A közéleti lí­ra érdekli őket. A XX. század emberének problémái. A megyei könyvtár csoport­vezetője, Csizmadia Sándomé szerint, a pedagógustól is ren­geteg függ, hogy milyen vers­kedvelő nemzedéket nevel. A polcokon egymás mellett sorakoznak a kötetek. Kere­sem Garai, Baranyi, Jobbágy, Weöres verseit. Egyet sem ta­lálok. tőlük. — Nem kaphatók, kivitték, olvassák — feleli Csizmadia Sándomé. De nemcsak az ő köteteiket. Keressen akár Kosztolányitól, Radnótitól, Adytól vagy József Attilától kötetet. Egyet sem talál bent. Érződik a költészet hetének hatása. — Ilyen komolyan érdek­lődnek a versek iránt? — Évről évre emelkedik az érdeklődés. Évekkel ezelőtt alig vitték a verseskönyveket. Ügy kellett rábeszélni az olva­sókat. Most magam is megle­pődtem, annyian. kémek ver­seket. — Minek tulajdonítható ez a változás? — Talán elsősorban a tévé­nek. Minden híresztelés elle­nére a tévé nem csökkenti a művelődésre szánt időt. A tá­jékoztatók, ismertetések fokoz­zák az érdeklődést. Az évfor­dulók is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy író munkája előtérbe kerüljön. Mostanában nagyon Raffaello-emlékkiállítást rendeztek a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítótermében: Képünkön: szemlélődés a kiállításon. (MTI fotó — Szebellédy Géza felv.) Iskolájuk: a gépipari technikum AZAZ, HELYESEBBEN: a vődiik ki. Az elsőben—máso- ez? Egyszerű a magyarázat: Stromfeld Aurél Gépipari dikban az alapozó, míg har- a diák elsősorban munka- Technikum és Szakközépis- madikban—negyedikben a tár? legyen. A tanárnak nem kola. Az iskolát húsz évvel szaktárgyak dominálnak. kell parancsolnia; tanításá­ezelőtt, alapítása évében ne- Harmadik éve vezették be val, emberi magatartásával veztéik így. Azóta persze a kabinetrendszer? két elő- ragadja magával a gyere- egyet s mást változott a vi- tást. Nem a tanteremhiány ivet. Vagy ahogyan Kősze- lág. Az épületet többször is vezérelte őket a végrehaj- gi Jenő mondta: átszabdalták, s jelenleg is tásban, hanem az, hogy — A tanárért rajongjanak áll vány erdő veszi körül. minden osztályban nyűgöd- a gyerekek, emberi példa- Fennállása óta mintegy szemléltessék a bemu- képüknek tekintsék­kétezer műszaki középkáder tatandó anyagot- Mert mi is A gépipari technikumban hagyta el az épületet, hogy a kabinetrendszer? Két elő- is arra törekednek, hogy a a hivatalos megfogalmazás adó között egy szertár. A legkorszerűbb szemlélettel szerint a részfolyamatok szertár egyben munkahelyet tanítsanak. Feladatlapos irányításáig terjedő mun- és pihenőhelyet is nyújt a módszerrel kísérleteznek, kakörök végzésére legyenek, pedagógusnak. Csak akkor Gyakoriak az írásos felelte­alkalmasak- De miben kü- lemennie a tanáriba, ha rések. Sokan ezért neheztel­lönbözik az iskola a többi éppen értekezletet tartanak, nek az iskolára — főleg a középiskolától? Kőszegi Je- “ ^ KÖZISMERETI diákok —, de meg kell ér­nő igazgató válaszol: TÁRGYAKAT hogyan be- téniük. ezekkel nem az az­csülik meg? — kérdeztük napi feladatok, hanem egyes Nálunk öt nap alatt az iskola igazgatójától. fejezetek ismeretét mérik kell annyi elméleti órát tar- — Érezzük a műszaki fél. A szakközépiskolai osz­tani. mint a gimnazistáknak tárgyak fontosságát. Ebben tályok felfejlődésével párhu­hat nap alatt A hatodik az évben kezdtünk tanítani zamosan bevezetik a prog­nap a nyolcórás műhely- az eiső szakközépiskolai rámozott oktatást is. De foglalkozásé. Az elméleti osztályban- Ök már negye- egyben az is cél, hogy a órák fele közismereti, másik dikben — új jelenség —■ technikus tanárok pedagó­fele műszaki tárgyakból te- biológiát és világnézetünk gial végzettséggel rendelkez­alapjai tantárgyat is ta- zenek- A technikus tanárok nulnak majd. Különben is' kiválóan nevelhetik a egyáltalán nincsen alóren- tanulókat, hiszen előfordul, delt szerep tantárgy és hogy egész napjukat velük tantárgy között. Nézzük töltik. A tanárok közül min­például az oroszt. Jónak denki elvégzi az esti egye­tartanám, ha az első-máso- temet. A korszerű szellemet dik év nyelvtani alapképzé- jelenti az is, hogy a neve­se után szakmai szöveget is lök kétharmada párttag, olvashatnának tanulóink. Hi- Szűcs Gyula, az iskola szén az a célunk, hogy a KISZ-titkára is arról az diagramokkal együtt értsék önállóságról beszél, ami kö­meg a gépek magyarázatát, rülveszi őket. Bármely ké­Az iskolából száműzték a réssel fordulnak a tanári­hagyományos tanítási eszkö- karhoz, mindig megkapják zöket: a táblát, a szivacsot, a megoldásra a választ. Ta­a krétát- No, ne tessék ezt Ián éppen ezért, vagy szi­szé szerint érteni. Már a gorúságáról híres a gépipa­gépiparban is diavetítőket ri technikum. Hiszen jön­használnak, többségében sa- nek ide Hevesből, Szolnok­ját maguk által készített ról. de még a román határ tanműhelyi modelleket, mellől is. A tanulmányi szemléltető eszközöket. S a szint évek óta 3—3,2 között gépparkellátásban sokat se- mozog- Nem a legkiemelke­gít az esti levelező tagozat dőbb. De az egyetemi fel­révén a Kohászati Üzemek vételi statisztikák azt mu­és a LAMPART gyáregysé- tatjók. hogy az itteni 3,5 ge. a további tanulmányok so­Változatos az iskola tanú- rán legalább 3,9-et ér. S lóösszetétele. Szinte vala- ez éppen a fizikai dolgozók mennyi Nógrád megyei köz- gyermekeinek továbbtanuló­ség képviselteti magát egy- sa szempontjából lényeges, egy gyerekkel. S ebből adó- akik a tanulólétszám 67 szá­dik az. hogy az első év zalékát adják, mindig a kollektíva össze- AZ ISKOLA BELÜLRŐL kovácsolásával megy el-Ré- ostromlott vár képéhez ha­gebben például akadozott az sonlít jelenleg. A 16 tanu­egyetemi felvételeihez szűk- lócsoport — 600 gyerek — séges jellemzés megfogal- egyik teremből a másikba mazása. Ma mi sem terme- vándorol- Festés, új padló, szetesebb annál, hogy fej- vízvezeték-szerelés bővíti á lődési törzslapot vezetnek a mindennapi izgalmakat. Az tanulókról, s a negyedik év udvarban készül az új mű­végére máris készen áll a helycsarnok is. Remélhető­tanuló személyiségével kap- ]eg augusztus 20-ra min­csolatos dokumentum. dennel elkészülnek az épí­Az iskola arról híres, tők. S akkor tanárok, diá­hogy a salgótarjáni közép- kok nyugodtabban kezdhetik iskolák közül itt alakult ki a huszadik tanévet, mint az a legjobban a tanár—diák előtte levőt, szocialista viszony. Miből áll — mzs —* NÓGRÁD — 1970. április 19.. vasárnap S sokan keresnek Leninről szóló verseket. De a megélénkült verskiadás is hozzájárult az emelkedéshez. Sorban érkeznek az olvasók. Középiskolások, háziasszonyok. Kérik a költészet napjára megjelent köteteket. Azokkal bizony még nem szolgálhat­nak, hátra van még a leltáro­zás. Salgótarjánba, a megjele­nés után két-három héttel jut el csak a kért kiadvány, s ilyenkor — sajnos — várni kell. Szerencsére a könyvesbolt most időben megkapta a köny­veket. A versek külön osz­lopba rendezve várják a vá­sárlókat. A Szép versek 1969 kiadványból, amely az elmúlt év legszebb magyar verseit tartalmazza, már több mint ötven példány fogyott. Után- rendelésre lesz szükség. A könyvesbolti statisztika azt mutatja, hogy a vásárlási kedv évenként nő, egyre töb­ben keresik a versesköteteket. Általában a mai magyar köl­tőket kedvelik. Csak keveset kapnak belőlük, s néha több­szöri utánrendeléssel tudják kielégíteni az igényeket. Szeretjük a verseket? Embe­re válogatja. A beszélgetések felemás képet mutatnak. A magyar tanárok munkáját mé­ri a könyvtár. A könyvesbolt is. A versek szeretete művelt­ségi szintet ad. Megértést? Így is mondhatnánk. A könyvtár­ban emelkedik a kölcsönzött verseskötetek száma. Milyen szép lenne, ha nemcsak egy napig, vagy egy hétig ünne­pelnénk a költészetet, hanem mindennapjaink éltető elemé­vé válna. Molnár Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents