Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Több építőanyag: — több lakás Kínálni enempéböl — hiány cementből Van lefolyócttő, fürdőkád — »okát segít as import „A negyedik ötéves terv loezésnól használják égetett Javítják a TÜZÉP-kzol­Már kétszer megbukott A Balaton egykori „fővárosa”, Keszthely új szállóval gazdagodik. A 284 szobás csupaszéin szálló minden lakosztálya a Balaton felé néz. Az új idegenforgalmi létesítmény az év végére nyitja meg kapuit a vendégek előtt Cj bérezési kísérlet Érdemes-e harmadszor is? Feszült a hangulat néhány dolgozók két—háromszáz fo- aggodalmak, hiszen a bútor­hét óta a balassagyarmati rinttal kevesebbet vinnének gyár meglehetősen gyenge ne­Ipoly Bútorgyárban. Az üzem- haza a családnak. gyedévet zárt, nagy a fluktu­ben tervbe vették a teljesít- ■ áció és sok a gond. önkén­ménybérezés helyett a csoport- Sok BZ ellOilZOfO telenül kínálkozik a kérdés: bérezés bevezetését, s március ^ mi lesz. ha líjabb elégedet: hónapban az egyik üzemrész- Hasonlóképpen vélekedtek lenségí hullám jön? Hogyan i:él. a réginek érvényben ha- mindazok, akik részt vettek a lehetne behozni a lemaradást, gvasával az új formának meg- kis kerekasztal-beszélgetésein, ha éppen a legjobb dolgozók - 1 lelő próbaelszámolást vé- Hollóst Gyula gépkezelő ép- ra nem lehet majd megíelelő- geztek. A tervezett intézkedés P«n úgy, mint Fekete István en támaszkodni? Elgondolkoz- a kollektívák, a dolgozók kiváló dolgozó. Mezei László, tató az is, hogy az intézkedés meglehetősen széles körének a szakszervezeti bizottság tit- kidolgozásába és bevezetésé- ellenőrzésével találta szemben kára, maga is a dolgozók ol- nek előkészítésébe nemcsak magát. Ma is vitatják, hol in- dalán foglalt állást: neon vonták be a szak­dulatosan, hol érvekkel alá- — Van olyan' munkaterület, szervezetet, hanem minded­támasztva, hogy valóban jobb ahol a csoportos bérezés, míg dig a támogatásukat sem és ösztönzőbb-e a jelenlegi el- máshol csak az egyéni elszá- nyerték el. számolási módnál a csoport- molás a célravezető — mond- bérezés? ta. — Nem tudom helyeselni, CSOk B hogy fokozatosan mindéin mun- n>abs.<>.,.aFaifaj katerületen —, a körülmények és a sajátosságok figyelembe- Egyedül Róza János üzem­vétele nélkül — az előbbit te- vezető vette védelmébe a cso- gyük kizárólagossá. A csoport- portbérezést. Érthető, hiszen El kell mondani — amint bérezés jó lehet a kisebb kői- az egyik kidolgozója az új bé- Mezei László szb-titkárral, lektívák esetében, főleg a szó- rezósi forrna bevezetésének. Otott Pál személyzeti osztály- cialista brigádoknál, de na- Ráadásul ebben újabb ellen t- vezetővel és néhány dolgozó- gyobb létszámú brigádoknál mondás rejlik: nemcsak üzem- val folytatott beszélgetés köz- inkább fékezően, mint ösztön- vezető, hanem a szakszervizé­ben elhangzott, hogy — mér zően hat. Még azt is megwnlí- ti bizottság bér- és termelési két ízben bukott meg a gyár- feném, hogy a változtatás felelőse is, bár már bejelen- ban ez az elszámolási forrna, mennyire nem találkozik a tette, hogy lemond erről az 'Víz évveL ezelőtt, amikor a dolgozók egyetértésével. Hu- utóbbi megbízásáról, ami be- mai helyzet fordítottjaként szomöt dolgozót kérdeztem osztásával nem látszik össze­áttértek a teljesítménybérezés- meg, mi a véleményük a tér- fórhetőnek. Éppen ő ne tűd­re, egyik évről a másikra nagy- vezeti, intézkedésről? Ketten ná, hogy a vállalat egészének mértékben nőtt a termelés, vállat vontak, öten kijelentet- bizonyos hányadát, vagy egy- Két évvel ezelőtt újra vissza- fék, hogy inkább kilépnek, a egy üzemrész dolgozóinak le­tértek a régi módszerhez, ami többiek kivétel nélkül az egyé- galább húsz százalékát érintő akkor sem vált be. Kénytelen ni bérezés érvényben tartása Intézkedéshez a szakszervezet voltak visszaállítani az mellett kardoskodtak. egyetértése szükséges? elvégzett munka egyedüli Annál inkább jogosak az Kiss Sándor mércéjéül az egyéni teljesít- • ______________________ m onyt. • — Szerintem az egy-egy dolgozó által elvégzett tényle­ges munkára erdemes építeni az elszámolást, ami ösztönzőbb bármilyen más formánál — fejtette ki véleményét Székes György, az illesztő műhely ötszörös szocialista brigádjá­nak vezetője. — így kidombo­rodik az egyéni teljesítmény, és mindenki igyekszik képes­ségei legjavát nyújtani. Tud­juk, hogy nincsen két egyfor­ma ember. Aki jobban dolgo­zik, igyekvőbb, szorgalmasabb a másiknál, az elvárja, hogy többet is keressen. A csoport­bérezésnél a különbségek el­mosódnak, nem tükröződnek eléggé a fizetésben. Az eddigi tapasztalatok szerint az ará­nyokat legfeljebb az fejezné ki,, ha az egyiknek hat, a má­siknak akár tizenkét forintos órabére lenne. Pribeli András, a szerelő­üzem szakszervezeti bizalmija így fogalmazott: — A csoport bérezés csak a kényelmeskedőknek kedvez, akik nem tartják szükséges­nek, vagy fontosnak, hogy hajtsanak. Ezekután még in­kább elengedik magukat, hi­szen majd rá vernek a többi­ek, s megkeresik az ő pénzü­ket is. A családos emberek­nek, akik nemrégen építettek, vagy most építik házukat, mindén forintra szükségük van. Már a próbaelszámolás­nál bebizonyosodott, amikor még a régi és az, új forma szerint is elszámolták a bérün­ket, hogy éppen a legjobb során az eddiginél na- mész helyett a mésiahidráiiot, gáMatásokat? gyobb arányú lakásépítést de nálunk még kevesen is­sed megvalósítani; tovább merik. Pedig jjO kilogrammos Heves és Nógmád megye­keli fejleszteni a lakosság csomagolásban jól adagolta- bem az elmúlt évben 28 ezer részvételi formált a lakás- tó, szárazon keverhető a ho- vagon árut szállítottunk ház­építésben:” (Idézet: az mokkái, tehát sokkal keve- hoz — az AKÖV-megegyezés MSZMP Központi Bizott- sebb vízre van szükség. Nóg- szerint. Az idén a városok- ság és a kormány 1910. áp- rád és Heves megyében az or- han, illetve a nagyobb forgal- rilis 16-i együttes üléséről szagos átlagnál jobb a mész- niú telepeken létrákat, áUvá- kiadott közleményből.) ellátás, mert a Bükkben több- nyolcat és meszesládákat köl­helyen fával égetik és a TU- csönzüink. Az eddiginél is s»e- Isimeretes, hogy Nógmád me- ZÉP, helyi meszet vásárai. lesebb rétegekre ki akarjuk _ Ajtó, ablak van elegendő “ anyagbiztostas1 „ telerilckn,? megállapodásit. Ennek lényege, a peKie . hogy az építkezni szándékozó — Igen, van. Azt mondtat- bakos szerződést köt a Tü - julk, hogy minden igényt ki z ÉP-pel és a vállalat a csalá- tudunk elégíteni. Jugoszlávia- ^ építéséhez szükséges gye IV. ötéves tervjavaslata szerint 1911—75 között 7100— 7300 Lakást kell építeni, leg­alább ezerrel többet, mint a nanmadik ötéves terv idősza­ka alatt Az elavult, korsze rűjtien és lebontásra ítélt, ha- JSbóiélílíNDK-Sf^abb anyagit idejében nemdelke- zak állapota, a lakasigénylök bocsátJa' nagy szarna miatt jo lenne a - - ­tervezettnél is több lakást lenleg több mint ezer lakás- Egy-egy megye lakosságé­én item Érmen ezéirt nem le- hoz eleS?nd" nyílászáró-szer- nafc építóamyag-eilótása nem- epiterm. Éppen ezért nem le teiaetelt tárolunk és a minőség cs,ak a TÜZÉP vezetőinek ru­het csak az állami erőre vár- jetontöfian jaVuU. ni, partunk és kormányunk minden rendelkezésre áldó eszközzel támogatja a farsas­galmas6égáJtól és helytállósá- — Miónt nincs sóder? tói, hanem országos intézke­o. — A bányóktan valóságos dósoktól függ. A lakosság hált-, az OTP-, a vállalati és a sóderhegyek tornyosulnak, de ópitöanyag-ellátásiával a kö­rt ISZ-lakásépítési kezdemé- nincs vagon. A szállátóeszkö- f6 , Vl™"? országos szervek ■nyezéseket. De ezen túlmenő- zöket fontossági sorrendbe» foglalkoztak és olyan initezike­nagyobb adják az igénylőknek. Mosit dések történtek, amelyek se en az eddiginél is szükség van a családi házak- hogy az építkezések ütemmel kezdődnek, teljes gíiségével sikerül csökkenteni, sürgős sietve megszüntetni a hiá­“Ä*25? KÄÄÄ « 1075-1,2’ Ez főles az énítő- h°6y a nélkülözhetetlen sóder- . _ , iioartól és az anyagellátástól mennyiséget az építkezések vagyis meghatározták, hogy n ipartól es az anyagenatastai szállítsák gyárak és a szállítóik mennyit függ. A lakosság az eddiginél neiyere szar irtsa a. kötelesek a lakossáe rendelke is jobban Iparkodik, hogy új Padiobunkolo hajópadló, pLldéljl ' ő lakást építsen és a régit kor- parketta-, mozaiklap es mett- oemenfkészllet 77 százalékát a szerűsít,eni, (átárazni akarják. lakossá« ka^a és 23 százalék segiben, Kuionieje azinetcDen várnai Vajon van-e és lesz-e elegen­dő építőanyag? Erre a közér- és gazdag választék szerint dekű kérdésre kértünk vá_ kapható a telepeiken. Az el­jut a vállalatoknak és közülié - teknek. Tavaly oementbőí 915 lasat Jakkel Jánostól, az Eger mütt napokban'a TÜZÉP eg- a-Salgótarjáni TÜZÉP Válla- ri és salgótarjáni telepére szi- lcede!em’ “ ldén * hazat tef­melésiből 1,1 milllió tonnát és „ Wábbi 100 «r okozr jut a_ lakosságnak. Fa­lat főosztályvezetőjétől. — Jelenleg gondot ------, ... - . h ogy a lakosságot mindenütt h?®f 5íncs Lazóanyagiból az elmúlt évben és folyamatosam el tudjuk lát- szükség. A konyha, furdoszo- mj^árd kis téglának meg- ná cementtel. Heves és Nóg- e8 a^saoba könnyem, hsa- fetelő jutott a belkeresfoedel pád megyére az elmúlt évben taft, 08 tagyzetméte- ^ 145 58 ezer, az idén 77 ezer fon- re 102 ionin®- dot kontingientáltak. És ezen na cementet kaptunk. Tehát _ Honnan lett egyszerre felül 300 ezer négyzetméter a oemeniteHátás javul, de so- ennyi és ilyen gazdag válás®- fal építéséhez elegendő árnya­kam túlzott mértékben előre fékü falburkolócsempe és got hoznak be külföldről, vásárolnak és ez átmeneti ne- ^niozaiiklap? hézségieket okoz. , Külkereskedelmi mérlegünk — Van-e elegendő tégla és —, °lafa?rsz?glbó'1, ff kedvező alakulása lehetővé cserép? gosz. lay iából érkezett. Ügy lat- tette, hogy sokkal több építö­«inflräi.» m s®ik’ árukín^1)at’ an.yagot vásároljunk külföld­«aT “T?” versMy kedvező- ^ ^ elmúlt években « tnmásé&re és az Az intézkedések kö­árakra is. Az olasz, spanyol vetkeatében 1970-bem közel és neonéit I. osztályú fehér hétmiill-iÁrd ficvriTit értékű épí- . . csempe 2*70 fonoi/t helyett 230 toiíLrLViSiE áilfl. a lateosistá 2 retn­dolgoznak, a vállalatok intéz- forint 100 darabonként. De 12—15 százalék kedtek, hogy a lema.radást be- ^bb és olosóbb a színes ^ ^ az eÄt csempe is. ben. Tehát a jelek kedvezőek. Eternttcsövekeib, fürdő- A szállítások ütemét, a taná­taitta a tégla- és a oserépgyár tásit, de mosit már nincs aka­dály, a gyárak teljes erővel hozzák. Igaz, cserép nincs ele­gendő, de Romániából, Szov­jetunióból etermit-hulílóm,le­mez, Indiából, Franciaország- kádakat, különböző konyha- v ktez'ek bóil, Olaszorezá gból, Görögor szágiból és Jugoszláviából ele­gendő pala érkezik. A Német és fürdőszobai berendezéseket vállalkozási kedvét kell meg vásárolhat-e a lakosság? fokozni, akkor sikerül azlgé­, nyékét kielégíteni és 1970-ben — Igém, a korábbá hiattiy- több loikás épül a tavalyúina 1 Demokratikus cikkekből már jó az ellátás és és a tervezettnél is. Köató.rtsiasáigbam és Lengyelor- szép, modern berendezésieket szagban kedvelik és sok épít- hozunk forgalomba Fazekas L. T átni, hallani mentünk azon a tavasztváró délutánon Szurdokpüspöki­be. A népesebb községek közé tartozik, két kilomé­ternél is hosszabban húzó­dik a Mátra nyugati lábá­nál. Az óközség szélein palotának beillő új házak épültek. Az emberek a ki­csi ablakok helyett széles, fényt fogadó ablakokat vág­Valóságot látni... munkacsapat-vezetőjéhez. tűk. Egy mai könyv. Azt mondja, hogy egy falusi asszonynaK nincs ideje olvasni. De meg is szólnák érte, ha megtud­nák. Színházba is elmenng és a többiek is, csak félnek, hogy kibeszélik őket. Azt mondja Budáné, hogy ami- kor este egy jó tv-előadást reggelit, látnak, másnap munka köz- kávé, t>en tele élménnyel erről beszélnek. Amikor estén­ként zenét hallgat, nagyon jó érzés fogja el, szinte megkönnyebbül. Az elnök megkérdezte, —— —- —_—hogy volt-e 'Hár & presszó“ naponta többször végígdü- nak, kettőt magának. Az szerető asszonyt dicsér. Bu- Ha ráún a nyers szalonnára, ban Meerökönvödve vála J1né gokat dolgozik_ akkor nyárson megsüti, így szolta gondolhat ró­zsák így lehet, hogy aha- fogyasztja el. Otthon a la ü’t fiit Szólnának a vi jövedelméből néhány esz- munkakönyvekbe bevezeti a faluba ha őt régi ikerház Kint lakik a falu szélén, cara eső részén lakik, ahol a Mátra emelkedője lakuk közvetlen a ut­ab­tak és sokszínűre festették kezdődik. Jó erőben levő, csipkés vonulatának a házak falát- Az utca gid- res-gödrös, ápolatlan és az idegen járművek " helyett középkorú, élénk asszony. Éppen akkor tért meg a pásztói vásárból. Négy ma­erdeire néz. Tiszta az udva­ruk, a konyhában rend, és fényesség. Az üveges ajtón tán elkészíti a amely váltakozik: Mátra sült szalonna, sült tojás. Há- fakadó romnegyed hétkor Indul a tsz-be dolgozni. Este öt óráig van kint a munkahe­lyen és bizony rendszerint tsz gépei poroznak, amikor lacot vett. Kettőt a rokonok- keresztül a szoba is rendet szalonnát, kolbászt ebédel. naponta többször végígdü- nak, kettőt magának. Az szerető asszonyt dicsé" - -----­hörögnek a falun Az üzle- egyiket ha majd felhizlalta, dáné sokat dolgozik. tek a régiek, modernizálták Eldugva, egy kis utcában építettek egy új iskolát, ki­egészítésül a régi mellé. A kultúrotthon viszont maradt. a kocsmát eladja, a másikat levágja valamelyest, saját háztartása számára. A háztáji állatállomány ^dŐVfl ezeiőttátépítette a munkacsapat tagjainak az- meglätnäk? ................... ......................... lakasat. Ül. széles ablako- nap végzett munkáját, aztán ■ j ól kiegészíti a közös kere­setet. Nem kell szükösköd­lakását. Üj, széles kát tettek a régi, i, ; A sertéseken tart ^ h^' re. Klstafitozva férjhez ad­tüntesse a föld mert nedves, egészségtelen, burgonyára, senki sem látogatja. a presszóban Azt mondta, ,,,,, bogy a munka, csak a mun­kevés hozzáfog az állatok ellatá- ka! _ ez a falugi as6Z0nv sahoz. Később készíti el a sorsa Vasárnap sincs pihe- vacsorat, amit terített asz- nőnaD mert p!k(S,.ít, ta a lányát. Bútort vásárolt tálnál fogyasztanak el a fiá- ebédet aztán indul is az esküvői ünnepsé- val. Í k á 1 jiba dolgozni. Vacsora után elvégzi a nincs condia Részben mefi- számitásokat végzünk az el- legszükségesebb varrnivaló­kinla ft -tői észtan nök ^«tógével. Körülbelül kát, hallgatja a rádiót és amilyen volt. Azt mondták. tfz libát, húsz tyúkot, száz- egy buldózer kéne, hogy el- nál több csirkét, tíz nyulat. “. ? ,l° színéről zöldségfélére, takarmányra, ne, f- . . ' - ’ gyümölcsre get .ls megrendezte. Gyors C7Qmí+QBnlro+ cif» eil _ a háztá­kapja a tsz-től, résztan fje­dig megterem a háztájiban. Így aztán az átlagos havi .“““ « .c““u“ ,egyetJ;en 4 2000 forint jövedelemből klflzetett- Azt mondja, közönként Igaz, kurtán elintézett fo­galmazása ez a látottaknak. Beszélhetnénk ugyan a jár­dákról, de azokon kívül már egyre kevesebbről és a ró­zsaszín ábrándozásnak vaj­mi kevés értelme volna. Hi­szen nagyobb teret kell en- lében gedni a hallottaknak. Fent gyón Lajosnak, a jómódú tsz el- rosszkor mentünk. Egész, dolgozni? Tulajdonképpen sem szépirodalmi, sem szak fiával, a 14 esztendős Buda Szilveszterrel megélnek. Amikor az elnök kísére­meglátogattuk, na- arca, 40 ezer forintot számolunk belelapoz az újságba. Ez az Ezt láttuk, hallottuk össze, amit az elmúlt évek- egyetlen szórakozása. Idő- Szurdokpüspökiben egy be­elmegy lányá- csületben élő, dolgozó ász­hoz megnézni a televíziót, szonytól, aki minden tiszte- Budáné még soha életében letet megérdemel. De ez a nem volt színházban, fii- beszélgetés nem csupán ..az Akkor komolyodott el az met is akkor nézett, ami- elismerés miatt zajlott le. faggattuk, kor a tsz Hévízre küldte Szefnbesítés volt ez a ki­az életének egyik legna­gyobb boldogságát élte át ezekben az esztendőkben. amikor mentegetőzött, hogy hogy mit kell ezért neki pihenni. A lakásban nincsen csit lehangoló valósággal nőkének javaslatára mentünk el özvegy Istvánnéhoz, a tsz ezért nap távol volt és a lakásban erre voltunk a legkíváncsi- Buda nincs rend. Ám a rendet- abbak. Négy órakor felkel, egyik lenségnek nyomát sem lát- ellátja a Bobál Gyula háziállatokat. Ezu- | NÖGRÁD — 1970. április 19., vasárnap I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents