Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
Tanulnak, szórakoznak Szabináim' Zoltánná mi-nd- öasiae egy hónapja vezeti a művelődési otthonit Sóik tapasztalata nincs, hiszen egészen fiatalasszony. Ám, annál több tervet elképzelést forgat fejéiben, hogy a faliubelá- ek, idősek és fiatalok egyaránt szívesen látogassák a művelődés házát. Mindenekelőtt a művelődési otthont és kornyékét szeretné széppé tenni. Ebben a munkában számíthat a KlSZ-fiatalokra. Ami az otthon munkáját illeti, egyelőre figyeli az embereket, méregeti az igényeket. Azt mondotta, az indulás egészen biztató, volt. Az irodalmi est, a Lenin-emléfc- műsor egyaránt sok érdeklődőt vonzott. A TIT-előadások nagy helyet kapnak az idei programban. De Szatmári Zoltánná /azt szeretné, ha ösz- szegyűjtenélk, s tovább ápolnák a népi hagyományokat. Szlovák táncokban, dalokban igen gazdag a község. A fiataloknak klubot rendeznek be, ahol tanulinak is, szórakozhatnak is. Uj ty-t kaptak A tsz-major Nagy öröm érte az általános iskolásokat. Az Agcser- nyőn dolgozó megyei brigád, egy új, színes vételre is átalakítható televízióval lepte meg őket. Moravszki András, a brigád vezetője néhány társa jelenlétében ünnepélyes keretek között adta át a készüléket. Elmondta, hogy távol dolgoznak a megyétől és nagyon jó barátság alakult ki a magyar brigád és a szlovák lakosság között. A televíziót is azért hozták a szlovák nemzetiségi községbe, hogy ezzel is kifejezésre juttassák: a magyar és szlovák nép barátsága mély gyökerekből fakad. A községhez tartozó Kis- keresztúrpusztán épül a tsz egyik legszebb majorja. A múlt évben építették meg az idevezető új utat- Mos építenek egy új, 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót, amelynek a padlásán csibenevelőt képeznek ki. A régi istálló padlásán is nevelnek csirkét. Kollár Pálné gondozó büszkén újságolta, hogy 12 ezer 700 csibét nevelnek hárman, három nyolc órás műszakban. Az új nevelőt, amelyet folyosó köt majd össze a régivel ugyancsak ők fogják ellátni. Szlovák falu a Kis-Zagyvánál Nógrádban nem Lucfalvának mondják, ahogyan az útjelző mutatja, hanem Luczinnak Ezzel a régies elnevezéshasználattal is azt akarják megmutatni, hogy olyan szlovák település ez, amely híven őrzi eredeti nyelvét, népszokásait. S ezen semmit sem kisebbít, hogy a szlovák telepesek csupán a XVIII. században vándoroltak be ide, Zólyom, Turócz Liptó és Árva megyéből. Egyébként ez a zárt. szűk völgy végében meghúzódó település egyike a legrégibbeknek, még történelmi hagyományokkal bőven büszkélkedő megyénkben is. 1235-ben álló fatemplomáról már írásos hagyományok vannak, sőt azt is tudjuk, hogy 1241-ben az ide is behatoló tatárok porrá égették. Az 1548. évi adóösszeírásban a teljesen elpusztult községek sorában szerepelt, s az 1715-ös összeírás mindössze három, öt évvel később az 1720-as pedig csak négy szlovák család háztartását vette számba. 1865-ben, amikor már a felvidéki szlovákokkal ismét benépesült a község, a templom kivételével minden ház leégett. Lucfalva csak a nagy tűzvész, majd a kolera után kezdett igazán újjáépülni. Ámde a község vezetői, akár a tanácstitkár, akár a párttitkár, vagy pedig az egyesülésből létrehozott új, kilencezerholdas, Kiszagyvavölgye Tsz elnöke egyaránt vallja, hogy a község életében az igazi fordulatot, a nagy építkezések korszakát, a felszabadulás hozta meg. Űj lakóházak, középületek, majorok jelzik az építés korszakát, nemcsak az anyaközségben, hanem a közigazgatásilag hozzátartozó Kis- és Nagykeresztúron is. Üj utcák és házsorok nyílnak szép családi házakból, sokat nőtt az emberek életszínvonala, életmódja és igénye A fejlődés, amely 1945-ben megindult, egyre fokozottabb ütemet vesz fel. Most erről a sajátos helyzetű, összetételű és sorsú községről adunk keresztmetszetet. Szlovák nyelven la Összefog a falu Szeretik községüket a luc- falviak. Papp Zoltán, a tanácstitkár mondotta, hogy kezük munkája ott van minden létesítményen. A községi művelődési ház 1962-ben épült, sok társadalmi munkával. Az orvosi rendelőhöz és a lakáshoz 18 kőműves jelentkezett, és ajánlott fel két-három napi munkát, díjazás nélkül. A ravatalozóhoz csak az építőanyagot vásárolta a tanács, egyébként társadalmi munkával épülit. összefogott a falu a tanácsháza és az új óvoda építésénél is. A tanács mindig számíthat az emberekre, ha a község szépítéséről, gyarapításáról van sző. Régi harcok élő hőse A Lucfalvához tartozó Nagykeresztúrpusztan él Mó- csány János, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett veterán, a Vörös Csillag Érdemrend birtokosa. Az öreg harcos jó egészségnek örvend- Kis szőlője van, abban foglala- tosodiik. Amikor ráún, felkeresi nyolc fia közül valamelyiket. Mócsány János neveztes ember, büszkék rá a helybeliek is. Kemény csatákat vívott ezért a rendszerért. A felszabadulás után pedig következetesen küzdött és küzd mind a mai napig a szocializmus kiteljesedéséért Nehéz napok a tsz-ben Nehéz napokait élt át a lucfalvi központú, kétszáz hold híján kilencezer holdas egyesült Kiszagyvavölgye Tsz. Gaál László, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy különösen a tavaszi munkák elvégzése okoz gondot, hiszen az időjárás a hideg völgyben még rosszabb mint másutt Nagy Géza, a nagy szövetkezet főagronőmusa Is rendkívül jó dolognak tartja, hogy végre az első lánctalpas traktor megindult a nehéz fogassal a meredek lejtőkön. A műtrágyaszórás is nagy ütemben folyik, részben fej trágyázásként, részben a magágyakba. Szerencsére az építkezések a sáros, nehéz útviszonyok ellenére is megkezdődtek: tart a gépműhely kialakítása, épül az új, százas istálló, helyére hordták az új tésztaüzem építkezési anyagát. Az első tavaszi termést, a csirkék adják: hétheti tartás után huszonnyolc- ezer bábolnai származású, Lohman-csirkét adnak el. Az első hatezer, előrenevelt csirkét az igénylő termelőszövetkezeti tagok kapják. A csirkebevétel hozzájárul ahhoz, hogy az előleg- és bérfizetések zökkenőmentesek legyenek, de teljesen nem oszlatják el a szakvezetők gondjait. Jelenleg a központi kérdés: a lehető leggyorsabban és jó minőségben végezni a vetéssel. Cserényi János és felesége tanítja a szlovák nyelvet az általános iskolában- Hetenként négy órát fordítanak erre az oktatásra, amely nagyon népszerű a gyerekek körében, de a szülők is nagyon örülnek neki. Nagy a Szlovákiában élő rokonság, szükség van arra, hogy a gyerekek ismerjék a szlovák nyelvet. Különböző műsorokat is tanulnak szlovák nyelven, amivel a járásban nagy sikereket érnek el. Legutóbb Mátramind- szenten szerepeltek magyar —szlovák vegyes műsorral, és a zsűri bronzoklevéllel tüntette ki őket. A könyvtár Szeberényi Gyuláné, a könyvtáros 1500 kötet könyvből kínál olvasnivalót a fiataloknak, idősebbeknek. Hetenként két alkalommal, hétfőn és pénteken tart kölcsönzési órákat. Az érdeklődés különösen a fiatalok körében nagy. Szívesen olvassák a szépirodalmi könyveket. Nemrégiben a művelődési otthonban jól sikerült irodalmi estet is tartottak. Munka az asszonyoknak Naponta három autóbusz szállítja a munkásokat Luc- falváról Nagyba tonyiba A bányában, az üzemekben nyol'c- vanan-kilencvenen dolgoznak. Nemrégiben a Közlekedési Építőipari Vállalat „vitt el” embereket Budapestire. Többen járnak dolgozni Zagyva- pálfalvára, az Üveg- és a Bányagépgyárba. Lucfalván egyedül a termelőszövetkezet jelent mUn/kialie- hetőséget. A meglevő férfierőnek a gépműhely, a traktorok, az áliiaitteinyós.2tés, a kőbánya ad munkát bőven. Ám az asszonyok csak nyáron és az őszi hónapokban dolgozhatnak folyamatosam. A szövetkezet vezetői most azon fáradoznak. hogy téli munkalehetőségről is gondoskodjanak az asszonyok számára. Tésztagyár létesítését tervezik, amely hativam nőt foglalkoztat majd. Gondok az iskolában Szeberényi Gyula, az iskola igazgatója tájékoztatott bennünket arról, hogy az iskola új ugyan, de kicsi. Nem tudják elhelyezni az iskolai felszereléseket. Nagv gond az is. hogy az iskola mosdója teljesen korszerűtlen, nem felel meg az egészségügyi követelményeknek és nem kapnak segítséget, hogy újat. folyóvizeset építhessenek. Estig tart a tanítás, az * úttörőknek csak ilyenkor tudnak összejövetelükhöz helyet adni. Kihat ez a sportéletre is. Épülnek a házak Megérkezett a kenyér A lucfalvi völgy üzletei a pásztói sütőüzemből kapják a kenyeret és péksüteményt. Egy-két éve még sok panasz volt a kenyér minőségére, újabban azonban sokat javult a helyzet. Lucfalván jártunkkor is friss, ruganyos, ízletes kenyeret kapott a vegyesbolt, amelynek Himes Pálné a vezetője. Mint elmondja, az ilyen szállítmánnyal mindenki elégedett. Most már remeit, hogy egyenletessé, állandóvá válik a jő minőség a ke- ■ nyérgyárban. Szocialista szerződés Talán 15 éve is van már annak, hogy a völgy lakosai kérik, építsék meg a Nagy- keresztúr—Zagyvapálfalva közötti öt és fél kilométeres útszakaszt. A földút csak nyáron használható közlekedésre. Ősztől egészen tavaszig Taron át juthatnak Salgótarjánba az utazók. A 12 kilométeres távolság így bizony 36 kilométerre nyúlt. A községi tanácsok, az egyesült lucfalvi termelőszövetkezetek szocialista szerződést kötöttek a KPMmel. A termelőszövetkezet 5000 köbméter kő és ugyanannyi homok bányászását, szállítását vállalta díjmentesen. Az útépítők pedig azt ígérték, hogy november 7-re átadják a forgalomnak az új utat. A munka megindult, a követ most hordják a szövetkezetiek. A másfél évtizedes álomból végre valóság lesz.7 Uj éttermet építenek Pribisán Pál, az italbolt fiatal vezetője örömmel újságolta, hogy az illetékes ÁFÉSZ 350 ezer forintot szavazott meg az italbolt felújítására. A régi italbolt rossz állapotban van. Elavult, nedves a fala, rossz a levegője. A község dolgozói szeretnek szórakozni, méghozzá kultúrált körülmények között Itt azonban erre nem volt lehetőség. Most az új létesítményt úgy tervezték meg, hogy a régit felújítják, ás melléje még egy éttermet is építenek. Rendezvényeket is tarthatnak benne. A Lakosság nagy örömmel értesült a határozatról és még társadalmi munkát is felajánlott. Az építést rövidesen megkezdik, hogy augusztus 20-ára megtarthassák az avató ünnepséget Ügy mondják Lucfalván, hogy olyan a falu széle, mint egy serpenyős mérleg, amelynek egyik tányérja tele van súllyal, a másikba meg semmi sem jutott. Ugyanis az utca egyik oldalán házalt sorakoznak egymás után, a másik oldala meg kopár, lakatlan maradt. A községi tanács most 14 házhelyet parcellázott ki itt. Előtte azonban 30 ezer forint költséggel rendezték a zabolátlan, minduntalan áradó patakot A tulajdonosok már hozzáláttak az építkezéshez. Évente öt-hat ház épül fel Lucfalván. Általában két- három egészségies, tágas szobát terveznek és nem hiányzik a fürdőszoba sem. Lehetett volna nagyobb Dénes Józsefné, a postamester szerint takarékos, de érdeklődő emberek lakják a községet. A takarékbetétkönyvek mintegy kétmillió forintot őriznek. Van a faluban majd 80 televízió és 139 rádió. Sok Népszabadságot, NÓGRAD-ot, Képes Újságot és Szabad Földet olvasnak. A küldemények kézbesítése időben, rendben történik. Nines is különösebb panaszra ok a postamesternek. Amit szóvá tesz, abban viszont teljesen igaza van. Nem csak az bántja, hogy eldugott helyre épült az új posta, hanem az is, hogy olyan apróra méretezték. mint a korábbi posta volt. Ha már új hivatalt építettek. csinálhatták volna kényelmesebbre, nagyobbra, korszerűbbre is. \ Á l •• • • ff koszorus „Ha még egyszer születnék, akkor is vándorköszörűs lennék” — mondta Farkas Kálmán, aki hat gyermek atyja és immár negyven éve köszörűs- Hiába járt el azonban az idő, ő Kisterenyéről még mindig, minden évben elindult késeket, húsdarálópengéket, borotvát élezni, esernyőt javítani. Ezúttal Lucfalván találkoztunk vele és örökítettük meg képen is munkáját. ö az egyedüli, akinek a munkájában nem tett kárt a későig húzódó tél. Mint elmondja, legrosszabb évszaka a nyár, amikor a falusiak kapával a vállon szinte egy szálig kiköltözködnek a határba. Lucfalván, a sámsonházi völgy egyik eldugott községében jártunk a héten és ismerkedtünk az itt élő emberek gondjaival, problémáival. a cikkeket BOBÁL GYULA, LAKOS GYÖRGY és VINCZE ISTVANNÉ írta, a felvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb, április 22-én. szerdán KISBAGYONBA látogat el szerkesztőségünk brigádja, ahol szokás szerint fogadóórát is tartunk. I
