Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

LjudmWo Kunyechafa Lenin dolgozószobájában 8. Személyes kapcsolatok A nagykövetek cseréje Af- a Szovjetuniót. Az afgán ki- Szajah űr ma Is élénken ganisztánnal rendkívül jelen- rály a látogatás végén kije- emlékezik az akkori találko- tős esemény volt. Moszkvában ientette: „Ezek a kellemes zóra. Lenin irodája ajtajában türelmetlenül várták az af- emlékek alapozták meg mai fogadta az iráni vendégeket munkatér- szoros barátságunkat.” Azonnal észrevette, hogy nem Miután 1920 végén érkeztek meg lesz elég szék: maga hívott Mirza Muhammed kán Jaftali Moszkvába Irán nagykövet- székeket a szomszédos tanács­nagykövet és munkatársai ségének munkatársai. Ismere- teremből. Vendégeit leültetve tes, hogy az októberi fórra gán nagykövetség sainak megérkezését. megérkeztek Moszkvába, diplomatákat fogadta Vlagyi- dalom előtt ez az ország a L6nin négy nyelvet oroszt. mir Iljics, és hosszú beszél getést folytattak. Lenin hang­súlyozta, milyen nagyra ér­tékeli az afganisztáni kormány baráti lépését. Mirza Muham- med kán Jaftali visszaemléke­zéseiben így emlékezett visz- sze a találkozóra: „ ... Tas- kenttől Moszkváig 13 nap alatt érkeztünk meg. Rosszul közlekedtek a vonatok, folyt a polgárháború. Útközben az afgán diplomáciai misszió tagjai az oroszokkal együtt bontották a kerítéseket, nem egyszer régi faházakat, hogy tovább tudjon menni a moz­dony. Nehéz idők jártak Moszkvában. A fiatal szovjet államot minden oldalról szo­rongatták az ellenségek. De élt Moszkvában egy rendít­hetetlen akaraterejű ember, Lenin ... Megérkezésünk után fogadott bennünket a Kreml­ben, ahol átadtuk a független cári Oroszország és Anglia németet, franciát és angolt — érdekszférájába tartozott. Ok- javasolt társalgási nvelvként­tóber után azonban az orosz A nagykövet a franciát vá- egységek elhagyták a perzsa lasztotta. »Ä SSiráni nép Danin 'nagy Jelentőséget tu­velét. Lenin arra kért, bizto- sítsam Afganisztán kormá­nyomására az angol csapatok lajdonított a szovjet politiku- v. /-w.,™ is kénytelenek voltak távozni, sok és a kapitalista államok nyat, hogy bzovjet-uroszoi - Vlagyimir Iljics két alkalom- képviselői között a személyes mai, 1920. december 8-án és kapcsolatoknak. Lenin szemé- 9-én fogadta az iráni nagykő- lyesen is igen sok külföldi po- vetet. E találkozók egyik rész- litikust és üzletembert foga- vevője, Szajah úr, Irán is- dott. Különösen sok üzletem' Kelet szabadságáért és füg­getlenségéért küzdő népeit, mivel a szovjet állam arra törekszik, hogy a világ min- mert politikum _ 1964 szep- bér érkezett Amerikából, mi­den neoe szabadon eljen. tember 2-án járt a kremli vei megértették, milyen nagy múzeumban. „Nem szégyel- előnyökkel kecsegtetnek a Mirza Muhammed kán Jat- tali 1957. július 19-én lépte lem, hogy ma is meghatódom, gazdasági kapcsolatok és Ie- át ismét Lenin dolgozószobá- — mondotta —, hiszen azok a hetőségek. amelyek nyitva áll­tának küszöbét. Tagja volt percek, amelyeket 1920-ban e tak mindenki előtt, aki együtt annak a küldöttségnek, amely dolgozószobában töltöttem, akart működni Szovjet-Orosz' Mohammed Zahir sah afgán életem legemlékezetesebb per. országgaL király vezetésével kereste fel cei.” (Folytatjuk) Egy teherautó kakas ér­kezett tegnap a tarjáni pi­acra. A kakasok ládában voltak. A rakodómunká­sok lepakolták a ládák egy részét, aztán az autó to­vább indult, s megkezdő­dött a kakasvásár. Közben megkérdeztük a gépkocsi- vezetőt, honnan érkeztek a kakasok. 0 kicsit gyanak­vóan végigmért, majd el­mondta, hogy Bábolna meL löl, Tárkányról hozták a ka­kasokat, összesen 480 ládá­val. Csütörtökön este indul­tak, s tegnap reggelre értek Turjánba. A pilóta arról is szólt, hogy utoljára húsvét előtt voltak Nógrádban, a pótkocsin is kakasok vol­tak s amikor erre ján-nak. útbaejtik Nagybátonyt és Mártanovákot is. Az asszonyok megrohan­ták a kakasos bódét. A két eladó sorra mérte a jószá­gokat, kilóját 20 forintért. Az asszonyok közben tere­feréltek, méregették a megvett kakasokat. Az egyik visszajött, s pana­szolta, hogy az ő kakasa nagyon szomorú, s el fog pusztulni. Cseréljék ki. A többiek azt válaszolták, biztosan rosszul utazott a kakas, le kell vágni, azért win. Szép? — kérdezte az egyik. Szép — volt a vá­lasz. Megéri? Meg — vá­laszoltak. Két asszony ar­ról beszélget: öreg a ka­kas, Saccolták az életko­rát. Az egyik ezt mondta: csak mi lennénk ilyen fia­talok. Nevettek. A kakasos bódé mellett egy mozgóárus kínálta por­tékáját, így: — Arany asszonyok, két forint a kanál, két forint a villa. Szezonvégi kiárusí­tás. Van balos is, van job­bos is. Itt a kanál, itt a villa. Vegyenek az arany­ló kakashúsleveshez. Van még belőle. csak tessék, csak tessék, aranyosok ... Fél órán belül elfogyott az összes kakas. Több mint 80 darab. Az eladók a pénzt számolták, a mozgóárus pedig tovább kínálta a portékáit. — ács — Olvasó ifjúság Lapunk április 8-i számá- 8- A Gruppe 47 1958. évi nak 8. oldalán ismertettük összejövetelén egy busafejű, a KISZ felhívását és a fel- nagy bajúszú fiatalember tételeket az „Olvasó ifjúság” versenyre- A harmadik ver­senykérdéseket közöljük: Mai világirodalom 1. Mindmáig egyetlen re­génye. Regény? Bár jól van jelentek meg magyarul, megírva, sokkal inkább szo­ciográfia, kordokumentum. A középponti hős az ameri­kai „beatgeneration” tipi­ült a felolvasó számára fenntartott „villamosszék­ben.” Ez alkalommal első regényének kéziratából ol­vasott fel. Sikere volt- Meg­kapta a Gruppe 47 aaévi nyagydíját. Ki az író, s milyen műve' 7. A hosszú élet (született Dublinban, s csaknem 100 év múlva meghalt Ayot St. Lawrence-ben) igen röviden kus alakja. A beat irodalom elmondható, ami külső ese- melyik kiemelkedő alakjáról menyeit illeti- „Nem voltak és melyik művéről van szó? hősi kalandjaim. Velem nem 2. A francia egzisztenci alizmusnak két klasszikus regénye van- Az egyik Ca­mus Közönye, egy tragédiá történtek különféle dolgok, ellenformájót öltötték.” — vallotta az író. Ki ö, és melyik műveit 4 KISZ-*xcrve»et egy családért Reggel még .,csí|r a föld A vésztői cigánvsoron él va- gyeri fiú szakmunkás. “.Tárom — Először írtunk a Nép- lahol egy esőt áteresztő, ideig- testvér mellett erősebb a min- szabadságnak, hogy segíteni lenes házacskában Rádai Irén. denkiben élő közösségi érzés szeretnénk, leírtuk a tervün- három gyerek anyja, munká- hatása is. Ez vezette Megyeri két is. hogyan gondoljuk. Azt ban megvakult apjával — só- Amáliát? a választ kaptuk, hogy küld­sav ette ki a szemét — és a *• - lük el bátran a csomagokat a viszonylag fiatal, 48 éves any- — Jó körülmények kozott vésztói tanácsra Biztosan örül- iával aki most 25 __30 kiló le- élünk. Édesapám hivatásos ka- nek majd a példamutató kez­d et, 12 gyermeket szült — 11 tono, édesanyám a házimun- deményezésnek.-na is él Közülük esv a lee- kával van elfoglalva. Mi. ha­nagyobb lány, ftódoi írén. Pá- tan vagyunk, viszo"ylag f°' A lányok levelet írtak a va Lajossal, Irén emberével kan Nem volt nehéz elkép- csomagba i* megírták: olyan üzen hárman vannak összesen *tal. milyen lehet a vésztő, pályára készülnek amely«. Páva Lajos ezernyolcszáz fo- család élete. Nem, reménytele- senki nem dolgozhat eredmé- rintot keres havonta, ehhez nül nem fáztam még es ehes ny^en az ^barek lrant ér­iön még a vaksegély. A vész- sem voltam úgy. hogy ne tud- f« felelősség segitökeszseg -gild méeis éDÍteni akar tam volna, mit hoz a holnap, és áldozatvállalás nélkuL A téglára! gerendára rakja félre Engem a riportból elsősorban levélre azonban sokáig nem szinte forintonként a pénzt az raeadrtt meg. hogv a Rá- kaptak választ... Egyetlen vagyonuk, a spar­herd úgy került hozzájuk hogy elcserélték Páva Lajos -egénykori télikabátját. Páva Lajos — Irén „erős embere” 35 kiló volt legénykorában Ebből a nyolcvanötből huszon­ötöt mostanra „leadott”. De a .ázat egészen biztos felépí­tik... Egy riport visszhangja Megyeri Amália másodikos Jimnazista, a balassagyarmati /.autó Kovács János Gimná­zium és Szakközépiskola tanu­lója elolvasta azt a Népsza­badságban nemrégiben megje­lent riportot, amely a Rádai— Páva család vésztői viszontag­ságairól szólt. Azt mondta az édesanyjának: — Mi lenne, ha a mi osztályunk, a második „C” segítene? Így kezdődött, és úgy foly­tatódott, hogy a lányok közö­sen elolvasták Pünkösti Árpád írását („Ha erre jár keressen meg”), amelynek utolsó mon­datát a II. C KISZ-szervezete magára vette: — Ha erre jár keressen meg bennünket... írja csak fel a címünket: Vésztő, Vajda utca 9. — Mire gondoltak? . — Először arra, hogy talán elolvasni sem tudják. A ri­portban az áll, hogy a Rádai —Páva családban senki sem tud olvasni. Irtunk még egy levelet a vésztői tanácsra. Rö­videsen megérkezett a válasz: Pardi Sándor vb-elnök irta. hogy a három csomagból más rászorulónak is jutott Vésztón. Nagyon örültünk És jólesett, hogy az elnök sok sikert kí­vánt a tanuláshoz, választott pályánkhoz. ba torkolló emberi sorssal játszották Magyarországon? érzékelteti a lét abszurdi- 8. Életébe a háború hoz- tását. A másik puritánabb, fa a nagy témát, s a negy­szigorúbban tartja magát a puszta filozófiához, és... Melyik ma is élő. egzisz venes években írt háborús regényei hozták meg szá­mára a világsikert- Az író tencialista író műve, és mi novelláival tűnt fel. újság­a mű címe? 3. A szovjet harcoló cseh író és publi­cista- Egyik művének sze­íróként a vidéki élet rovatát hadseregben {t-ta a2 egyik nagy napilapban, a háborúban a Királyi Légi Haderő tisztjeként szolgált. replői: Balambér, Gügye, Nevét három háborús regé­Brútusz. Sziszi, Csibécske. Ki a cseh író, s mi annak a művének a címe, mely­nyének címét, s a két-két főszereplő nevét kérjük. 9. Ismertessék azokat az nek szereplőit megneveztük? (rókát,* akik 1960—1969. kö­zött kaptak Lenin Békedi­jat. Az írók nevét, és egy- egy művük címét kérjük- 10. Sorolják fel az 1960— 1969. között Nobel dijat ka­pott írók nevét és azon a 4. Ez a regény, mely 1929- ben, a francia költő, re­gényíró, esztétista, dráma­író, grafikus és filmrendező egyik legtermőbb, legsze­rencsésebb évében született, prózájának talán legszebb müvek címét, melyért teljesítménye. Témájának kitüntetést kapták! élmény szerűsége, a kamasz-- kor álomvilága, a gyermek­kor emlékei, őrületei, s ki­csapongásai közt bolyong. Melyik író, melyik művé­ről van szó? 5. Szinte egyik napról a másikra robbant be az ame­rikai irodalom nagyjai közé és vívott ki magának világ­szerte őszinte elismerést- Regényét sikerrel adták ki a Szovjetunióban, 1965-ben pedig Párizsban neki ítélték oda a legjobb idegen szép- irodalmi mű díjét. Ki az fró. melyik ez a díjazott műve? Ha mikrobusz lenne! A lányok azonban nem elé­gedtek meg a kétségtelenül je­lentős és példamutató segít­séggel — szeretnék a patro- nálást nem csak az anyagiak­ra, hanem a „szubjektív be­avatkozásra” is kiterjeszteni. — Ügy tervezzük, hogy az osztály tagjai közül jó néhá- nyan a nyári időszakban ven­dégül látnák egy időre a vész­tői család legikisebbjeit. Na­gyon kíváncsiak vagyunk a dai gyerekek nagyon féltek a gyerekekre. Otthon a szülők- téltől, ősszel mezítláb jártak kel is megbeszéltük a dolgot, iskolába, és azt mondták az sok megértéssel találkoztunk. A balassagyarmati iskola II. anyjuknak, hogy már nagyon De egyedül nehezein tudjuk C. osztályában csak lányok ta- , ..... , ... nulnak, 33 a létszám, húszon- CS1P a fold- megszervezi a látogatást! ketten tagjai az egészségügyi Megyeri Amália és társai pályára készülő osztály KISZ- . , , .. alapszervezetének. Megyeri Másoknak ÍS bíanak abban» hogy ez a n­Amália ötletét először a gaz- . port felkelti a mikrobusszal dasági és a szervező titkár ka- JniOtt rendelkező megyei szervek fi­rolte fel, de rövidesen az egész gyeimét, és valaki felajánlja osztály mellette szavazott. A harminchárom gyarmati a segítséget, amely nélkül szép — Nem vitatkoztunk, csak diáklány otthon továbbadta az tervük esetleg végleg az okozott gondot, hogyan se- °^y KISZ-szervezetenek gítsünk a vésztői családnak - döntését: nem pénzzel, s nem terv lnaracL mondja a példamutató kezde- £u° ^^e^ldn^^hák- , KaPcsoLatuk a vésztói csa‘ ményezés elindítója, akinek kai ég cipőkkel segítik a Rá- Iáddal nagyrészt véletlenen három testvére van. Nővére a dai—Éáva családot. Számol- múlott. De segíteni akarásuk, szomszédos gimnáziumba, a §^«ák,, ki mit tud hozna és rö- választott hivatásuk nagyon is „Balassiba” jár, negyedikes, az ^ tUdat0S> figyelemre érdemes... idén érettségizik. A két Me- holmi. Pataki László Honorárium Egy amerikai orvos társa­ságban meséli ismerőseinek — Egy látogatásért 50 dol­lárt, otthoni rendelésért 30 dollárt, telefonon keresztül adott orvosi tanácsért 1? dollárt, ismételt receptfel­írásért pedig 10 dollárt ké rek. — És mennyit kér akkor ha valaki az utcán az ön jelenlétében vesz be aszpi­rint? NÓGRÁD - 1970. április 18., szombat Előadássorozat a cigánylakosság részére Érdekes és hasznos kezde- műnk segítsége felemelkedé- métnyezésit indított útjára a giükhöz”, a másodikban. „A ci- Hazafias Népfront szécsényi gánylakosság közegészségügyi járás! bizottsága. A járás négy helyzete, családitervbzés ésne- községéiben. Nagylócon, End- velés’’ cí-m-mel tartanak dó­réi a Iván.. Kanamcsságon és adásit. A harmadik találkozóm Nógrádimegyerem három elő- a két előadás jogi tény-eaőit adásból álló sorozatot indított magyarázzák a ci,gánylakosság be a oigánylakosság számá- számára. Az előadásokat a .iá­ra Az első előadáson „A ci- rás kiváló szakemberei tairt- eánvlakosság eredete és be- ják. illeszkedése a mindenkori Az előadássorozat jövő hé- társad-alomba és -ténsadalf- ten, pénteken ér véget. Örökmécses a bárban Spanyolország templomai- csak amaiyilt érnek, airueimyát ban nagy kiárusítás folyik, az arm vetődő felvóisáriió fi- Értékes madonnáikat helyette- ^ _ teveaet sítenek édeskésen mosolyigo viaszba,bakkal. A súlyos kan­dallá berek modem fényosö­Valóban, a belföldi temp- lomjáirók igen kevéssé érte­veknek adják át helyüket és nek a régi idők figuráihoz, a csúnya fehér foltok mutatják, kedvesen mosolygó babaarcú hol függtek valamikor fara- viaszimadonmát és a hamis gott amgyaüfejek. Az éntekes kövekkel gazdagon hímzett kegytárgyak az amkkvámi.usok- bársonyruhát jobban sztáré­hoz vándorolnak és a „foszto- tik a régi korok faragásainál, gatók”, ahogyan a spanyol kul- A papok tehát többnyire ked- tusziminlsizitéiriumban mondot- vében is járnak községeik- ták, magúik a papok, akik az nek, amikor a régi templomi értékes antikvitások nevetsé- leltárt eladják és érte néhány gese-n csekély ellenértékét tanka, gyárilag előállítóit templomaik restaurálására és szentet vásárodnak, korszerűsítésére használják föl. A minisztérium most fel­szólította a püspököket, azon­A felvásárlók, akik a falusi ____ és kisvárosi templomokból ál­nál vessenek végiét a kiárúsí- hurcolják a régiségeket, kitil­tásnak, sőt beavatkozásra kér- ^ üzleteket csinálnak. Nem te föl a Vatikánt is.___________ritkán a beszerzési ár száz­„ , , . szorosáért adják el zsékmá­dal to^k^eS külltó* nyUka-' A ”fosfI°Sató«>k” teL euemere, tauöno- jies aránya csak most vált sen a hegyi: falvakban, az or- nyilvánvalóvá, miután sok stag északnyugati tartómé- spainyoi díszíti ma^nla^ nyai,ban szazaval mennek gát, éttermét vagy éppen éj­rnl\rTva re^ber! ^8 a xni; szakai mulatóját a kegyes es XIV. szazadból szármázó dekorációval templomok. A lyukas tetőkön át beosorog az eső az értékes A jobb madridi társaság lá- rógi oltárokra, és szobrokra, togatta eayik !>mezkluhban a amelyek ezreket hoznak az bárpult fölött örökmécses vl- amt i-kváni usokmak. A papok- tágít és ostyatartán kínálják a nak és egyházközségeknek whyskárt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents