Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Jelenté# u földekről Tavasz a hegyek között Fenn északon, a mostohánál is mostohább viszonyok között gazdálkodnak a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei. A hegyek sokáig tai'tják a ha­vat, csak lassan érkezik meg a tavasz. A szántást, vetést, a tavasszal szokásos egyéb ten­nivalókat egy-két héttel min­dig később kezdik, mint a megye délibb, melegebb terü­letein dolgozó szövetkezetek. Nagy László, a járási me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály előadója jól ismeri a közös gazdaságok gondjait, s látja a szerény, de egyre gya­rapodó eredményeket is. Mint mondotta, csak ezekben a na­pokban láthattak igazán mun­kához a termelőszövetkezetek. Nem azért történt ez így mintha a szövetkezetben nem készültek volna fel kellően a tavaszra. A gépek műszaki szemléje a bizonyíték, hogy a szövetkezeti szakemberek, a szerelők már hónapok óta nem tesznek mást. minthogy előkészítik a munkára a trak­torokat. a munkagépeket. Az sem egészen rajtuk múlott, hogy munkájuk nem volt za­vartalan. Homokterenyén he­tekig nem tudtak boldogulni az Sz—100-as javításával, mert nem volt hozzá alkat­rész. Hasonló gondok más szövetkezetekben is akadá­lyozták a folyamatos munkát. ban a felgyülemlett belvíz miatt nem tudnak dolgozni a gépek. Az egyesült lucfalvi termelőszövetkezetben is a víz akadályozza a talajelőké­szítést, a vetést. Pedig a gaz­daságban jelentős területen, csaknem 900 holdon vetnek árpát, kapásokat. Ezenkívül a tavaszi vetéstervben majd 700 hold pillangós takarmány tele­pítésével is számoltak a szak­emberek. A szövetkezet gép­parkja, a négy Sz—100-as, a hat DT—54-es mellett kisebb teherbírású traktorokból is egész sor van Lucfalván. győzné a munkát. A nedves, felázott talajon azonban na­gyobb lenne a kár, mint a ha­szon, ha egyszerre nekiindul­nának a földeknek. A tavasz azonban megérke­zett, s a munka is megin­dult minden szövetkezetben. A Karancs völgyében gazdál­kodó szövetkezetek tartanak legelöl. A karancslapujtői egyesült szövetkezetben szin­te minden gép dolgozik. Ve­tik a borsót, a tavaszi árpát. A járás közös gazdaságaiban mindössze 400 hold az árpá­val elvetett terület. Ennek csaknem a fele a karancslap­ujtői szövetkezet határában van. S a gépek most már fo­lyamatosan dolgoznak, hiszen április közepe van, nincs mire vámiok. A közös gazdaságok kö­Néhány szövetkezet határá- zül elsőnek megkezdték a cu­korrépa vetését is. Eddig 20 holdon került földbe a mag. Dolgoznak a gépek a mát- raverebélyi, a kishartyáni, a homokterenyei határban is. Tavaszi árpából mintegy két és fél ezer hold a vetésterv a járás szövetkezeteinél. S bi­zony még egészen elején tar­tanak a munkának. A kishar- tyánni szövetkezet a 75—80 holdas teljesítményével az élenjárók közé tartozik. Bor­sóval jó 300 holdat, s cukor­répával is hasonló területet vetnek be ezekben a napok­ban a közös gazdaságok. Ugyancsak igyekezniük kell a munkával, hiszen lassan itt van a burgonya, a kukorica vetésének ideje. Nehéz körülmények között, a mostohánál is mostohább viszonyok között dolgoznak a salgótarjáni járás termelőszö­vetkezetei. Ezért tervezik meg jó előre a tennivalók rendjét, ezért szervezik gondosan, kö­rültekintően, a munkákat, ezért használnak ki minden melegebb órát, napot, hogy dolgozhassanak. A szövetke­zetben dolgozó szakemberek előtt nem kétséges, hogy csak jól szervezett, jó minőségű munkával ellensúlyozhatják az elmaradást. Azt a késedel­met, amit ez a szeszélyes, sze­les. havas tavasz okozott. Vincze Istvánná Műszaki tanulmányi verseny Műszaki tanulmányi ver­senyt rendeztek immár má­sodízben a salgótarjáni Strom­feld Aurél Gépipari Techni­kum és Szakközépiskolában A versenyt a Kohó- és Gépipari Minisztérium oktatási osztálya tartja meg évenként az általá­nos tanulmányi versenyeken kívül. Az idén tizennyolcán vettek részt a dolgozatok írá­sában. öt példát kellett meg­oldaniuk a tanulóknak. A legjobban sikerült dolgozato­kat elküldik a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumnak, s a legjobb eredményeket elérő diákok vesznek részt az orszá­gos döntőn, áprilisban. Kicsiben és nagyban A beosztással élő családok fizetés idején rendszeresen számot vetnek anyagi lehetőségeikkel. A legtöbb otthonban nagy gonddal készül a havi költségvetés, ami egyaránt szá­mol az éppen időszerű kiadásokkal, a távlati elképzelések­kel és a biztonsági tartalék szükségességével. Az egyik he­lyen a feleség, máshol a férj a „pénzügyminiszter”, de va­lójában közös megegyezés alapján, demokratikusan osztják, csoportosítják a becsületes munkával megszerzett forinto­kat. Egymás alá kerülnek a „tartozik” rovat tételei; tévé, rádió, óvodai térítési díj, a villanyszámla és a kölcsöntör- lesiztós. A hű'őszekrényire gyűjtögetett összeghez újra hoz­zácsatolnak néhány százast. A felosztható „tőke” a legritkább esetben nyújt min­denre fedezetet. Elmarad, vagy elhaiasztóddk egyik vagy másik árucikknek a megvásárlása, amire már nem télik. Tartós közszükségleti cikkek beszerzése pedig előrelátás és hosszas takarékoskodás nélkül még a nagyobb jövedelmű családoknál sem képzelhető el. Talán nem túlzás ha azt mondjuk, hogy a családok na­gyobbik hányadának pénzgazdálkodására a józan megfon­tolása jellemző. Annál meglepőbb hogy ugyanaz a családfő aki odahaza mértéktartó belátással képes egyeztetni az igényeket anyagi lehetőségekkel, munkahelyén, a szélesebb értelem­ben vett közösségben könnyen elveszti a talajt a léha alól. Sokszor csöppet sem titkolt sanda örömmel adja beleegye­zését egy-egy ipari termék alig. vagy egyáltalán nem indo­kolt áremeléséhez, amiben nem lát mást, csak a közvetlen nyereség növelésének egyik módiját. Egyik ismerősöm, akinek munkája teljesítményre nem mérhető, ^egykedvűen vonogatta a vállát: „Minek hajtanék! Mennyivel több lesz nekem akkor a borítékban? Akár van ötletem, akár nincs, ha jobban igyekszem is, a fizetésem mindenképpen változatlan marad. Ennyi lesz egy nap, egy hét, vagy talán egy év múlva is.” A mindennapi gyakorlat időnként ezt a tetszetős okiejtést látszik igazolni. Egyes vezetők figyelmieaetlemségéből helytelen módszereiből és szemléletéből következően a jobb munka nem mindig nyeri el a kedvező lélektani pillanatban, méltó jutalmat. Még az is előfordulhat, hogy az irigység légkörében presz- ttasféitésből. s más okok miatt, mint a stréberre, görbe szemmel néznek arra, aki munkaköri kötelezettségén túl dolgozik. Mindezek elkedvetlenítoen hatnak ugyan, fékezik az igyekvő munkakedvét és lendületét, de szocialista vilá­gunk állandóan előremutató fejlődési irányzaitán semmit sem változtatnak Elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Ez _a fej­lődés kulcsa, az életszínvonal emelésének alapvető es fel- remagyarázhatatlan tétele. Mindaz, amit szűkebb körben, a családi költségvetések készítésekor nem nehéz belátni, legalább annyira érvényes a nagy családra, a társada­lomra A közös asztalra, közös szükségleteinkre vaiamany- nyien odate-sszük napi munkánkkal hozzájárulásunkat. Ab­ban, amit visszakapunk, nem mindig mutatkozik meg azon­nal. hogy mennyivel többet adtunk, de csak az egyre gaz­dagabban terített asztalon múlik mindannyiunk tartós bol­dogulása és gyarapodása. K. S. Második forduló Az országos 'középiskolai tanul­mányi verseny második megyei fordulóját a napokban tartották, illetve tartják meg. Április 15-én rendezték meg a matematika, biológia, magyar nyelv és iroda­lom, április 16-án a fizika és tör­ténelem tantárgyak fordulóját. Ma a kémia és a földrajz, majd holnap a könyvviteli írásbelikre kerül sor. A verseny második sza­kaszában tizenöt tanuló vesz részt a megye 19 középiskolájából. A dolgozatok alapján döntik el, hogy ki kerül be a tanulmányi verseny tíz legjobb helyezettje közé. Az írásbeliket a salgótar­jáni Bolyai gimnáziumban rende­zik meg. Az eddigi eredmények alapján a balassagyarmati Balas­si gimnázium, a salgótarjáni Bo­lyt gimnázium és a rétsági gim­názium szereplése a legeredmé­nyesebb. „Azt keressük, ami közös, a mi összeköt • « ••• Műszaki szocialista brigáíl „A megyei pártbizott­ság és az illetékes vezetők minden olyan kezdemé­nyezést támogatnak, amely az építőipar kapacitását növeli. Megyénk közvéle­ménye érdeklődéssel várja az építőipar javaslatait és negyedik ötéves tervünk megvalósítására vonatkozó újabb kezdeményezéseket.” Ezekkel a mondatokkal fe­jeződött be a NÓGRÁD ápri­lis 14-i számában megjelent cikk. A gépesítés fokozása, a munkaerő átcsoportosítása ás bővítése hosszabb időt vesz igénybe, és mindez nem ke­vés pénzbe kerül, de mit tesz­nek a műszakiak most, azon­nal? Hozzákezdtek-e már a belső tartalékok feltárásához, a szellemi kapacitás jobb ki­használásához? Ezekre a kér­désekre vártunk feleletet a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. A munkások jelentős része szocialista brigádban dolgozik, a legjobbak már elnyerték a kitüntető címet. A műszakiak nem mozdulnak? A központ­ban még mindig a régi mó­don dolgoznak? — kérdezték a munkahelyeken. Legutóbb frontáttörésről számolt be Brehó Gyula, az építők párt- bizottságának titkára és dr. Barta Róbert igazgató. Először a műszaki osztály, majd a ter­melési osztály fogott össze, és az utóbbi hetekben nemes vetélkedés folyik, hogy me­lyik osztály nyeri el hamarabb a Szocialista brigád címet. Önként vállalkoztak — A gondolat lassan érle­lődött, de az elhatározást to­vább nem halogathattuk. Nem azért, mintha bárki sürgetett, vagy parancsolgatott volna. Egyetlen kollektívát se lehet arra kötelezni, hogy szocialis­ta brigádként dolgozzék. De. ha.az ember meggyőződik ar­ról. hogy együtt könnyebb és jobban megy a munka, akkor természetesnek tűnik, hogy a kötelességnél is többet vállal­junk — mondta Godó Dezső, a műszaki osztály vezetője. — Mégis mi tette szüksé­gessé, hogy az osztály 24 dol­gozója Szocialista címért dol­gozzék? — Számtalan jel, adat és IU ne kapna kedvet fényképünk megtekintésekor arra, hogy maga is próbálkozzon a barkácsolással? Németországban olyan építőkockákat, illetve -elemeket árusítanak, amelyek­ből bárki ízlése és tetszése szerint falióradíszeket rakhat össze. Persze türelem és ügyesség is kell hozzá tény arról győzött meg ben­nünket, hogy vállalatunktól többet vár a megye lakossága, és ha jól szervezzük meg munkánkat, az eddiginél több­re leszünk képesek. A műsza­ki osztály feladata komplex. Mi készítjük elő a szerződés- kötést, tárgyalunk a beruhá­zókkal és az alvállalkozókkal. A jogszabályok és a vállalati érdekek mindenkit kötnek, de amióta a Szocialista brigád címért dolgozunk, a törvény kiskapui helyett a jogszabály­alkotó szándékát kutatjuk, job­ban értjük és követjük a nép- gazdasági érdeket. Arra is rá­jöttünk, ha az alapvető kö­vetelményeknek eleget te­szünk. akkor nem lehet baj a vállalati érdekkel és mi is megtaláljuk számításunkat. — Említene egy konkrét pél­dát? — Jó ideje és a IV. ötéves terv időszakában is legna­gyobb gond Salgótarján kor­szerűsítése. Minél hamarább, sok, jó lakásra van szükség. A LAKÖTERV-től kapjuk a terveket. Az út- és a közmű­tervek gyakran hiányoznak. De az építkezést kezdem kell, mert sürget az idő. és a la­kosság jogos igénye. Az Arany János utcában is ott állt a drága daru. Ha nem kezdjük az építkezést, a bérleti díjat akkor is fizetni kell, esetleg elviszik a gépet A népgazda­ság, a vállalat érdeke és Sal­gótarján lakáshelyzete azt dik­tálta, hogy a három tömb egyidejű építését a lehető leg­hamarabb megszervezzük. Hi­vatalos idő alatt és hivatali kötelességként aligha lehetett volna elrendelni, hogy „gene- rálorganizácíós tervet” ké­szítsünk. De a fiatal szocialis­ta brigád eddigi legszebb pró­batétele volt, hogy a bonyolult és nagy felelősséggel járó ter­vező munkát elvállalta és be­csülettel teljesítette. Tanulni és tanítani A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a mű­szaki osztály feladatkörébe tartozik a műszaki fejlesztés, a műszaki propaganda, a külön­féle szakmai bemutatók és ki­állítások rendezése. — Minderre hogyan futja erejükből? Bódi Lajos, az előkészítés vezetője és egyben a szocia­lista brigád helyettes vezetője elmondta, hogy az osztály 24 dolgozója közül hatan mérnö­ki képesítéssel, többen techni­kummal rendelkeznek. Peté­nyi László főtechnológus szak­mérnöknek készül, Balázs Ist­ván felsőfokú technikumban tanul, többen rajztanfolyam­ra járnak. Olvasom az ízléses kötésű brigádnaplóban; vállaljuk, hogy a műszaki szocialista bri­gád két dolgozót küld a Mar­xista—Leninista Esti Egyetem­re. — Sikerült teljesíteni? A brigádvezető és helyette­se egymásra nézett. Ügy tűnt, zavarba jöttek. Aztán mutat­ják a feljegyzést, hogy nem­csak Bálint István, hanem Godó Dezső és Bódi Lajos is jelentkezett. Tehát a brigád­vezetők példát mutattak. Az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy Üjhelyi Imre és Pe­tényi László már elvégezték az esti egyetemet. A szocialista brigádba tömörült mérnökök és technikusok is tanulnak, hogy eredményesen taníthas­sanak. A folyamatos szakmai képzést szolgálja a műszaki propaganda. Az összekötőfo­lyosón az elmúlt napokban két vitrinben helyezték el az új szakkony veket. Kölcsönös bizalom — Ha a gyakorlat korszerű elméleti tudással párosul, ak­kor nyugodtan vállalkozha­tunk a munkahelyek negyed- évenkénti értékelésére, szak­mai bemutatók (legutóbb Ap- conj rendezésére. — Évek óta gond, hogy a műszaki osztályra, de a mun­kahelyekre is több fiatal ke­rül, közvetlenül érettségi után. Az idősebb és tapasztalt mér­nökök, technikusok is tanul­janak, hogy taníthassanak. Persze, a siker előfeltétele: a bizalom. A kezdő fiatalok is merjenek kérdezni, majd te­gyenek javaslatokat és észre­vételeket. A mi kollektívánk arra törekszik, hogy munká­ban, tanulásban, sőt szórako­zásban is összetartsunk. Gya­korlattá szeretnénk tenni azt az elvet, hogy egy mindenkiért és mindenki egyért — mond­ták a műszaki brigád vezetői és hasonló törekvéseket hal­lottunk a termelési osztályon is. Nem titok, az építőipari vál­lalatnál a korábbi években az előkészítés, a termelésszerve­zés a mélyponton volt. Az utóbbi egy-két évben több fiatal kapott fontos beosztást Kezdetben a kellő tapasztalat és a fiatalos lendület miatt több hiba is becsúszott, de egészében kedvező tendencia tapasztalható műszaki fejlesz­tés,. az építkezések előkészítése, szervezése és kivitelezése során. Hangsúlyozzuk, hogy az épí­tők műszaki szocialista bri­gádja még a vállalások telje­sítésének kezdetén tart. De a 2300 fős vállalat életében, sőt a negyedik ötéves terv meg­valósításában a műszaki szo­cialista brigádok a kovász sze­repét tölthetik be. Az erjedés, az élet megindult. Milyen lesz a „kenyér”? Ez nemcsak a kovásztól függ. Fazekas L A legemberibb ember A pásztói járás legkiemel­kedőbb műkedvelő művészeti csoportjaival találkozhatnak az érdeklődők április 26-án, Pásztón, a KISZ járási bizott­sága és a Lovász József mű­velődési központ rendezésé­ben az Ünnepelj velünk-moz­galom járási bemutatóján. El­készült a Lenin-oentenárium rendezvénysorozatának prog­ramja is. Az ünnepi járási TIT-elnökségi ülés már lezaj­lott. A művelődési központban április 15-től 30-ig fotó- éf dokumentumkiállítás várja i közönséget. Április 21-én, politikai rendezvény után, a központ irodalmi színpadának műsorára kerül sor. A legem­beribb ember címmel. Más nap, április 22-én pedig ifjú­sági vetélkedőt rendeznek Le­ninről. Népességtudományi konferencia Országos népességtudományi konferenciát tart április 23— 24—25-én a KSH népességtu­dományi kutatóintézete, a TIT népességtudományi csoportja, valamint a KSH és a TIT Borsod, Heves és Nógrád me­gyei szervezete Egerben. A konferencia témája: gazdasá­gi fejlődés Észak-Magyaror­szágon, a társadalmi struktúra változásai és szociológiai vo­natkozásai, valamint a telepü­lésstruktúra fejlődésének kér­dései. Az utóbbi témakörben tart korreferátumot Berkes Jó­zsef, a Salgótarjáni városi Ta­nács VB-titkára. A salgótar­jáni rekonstrukciós városépí­tés kérdései a településstruk­túra összefüggéseiben címmel. r NÓGRÁD B 1970. április 17., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents