Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Szovjet termékek Salgótarjánban Az Energorrmsexport szovjet külkereskedelmi vállalat, va­lamint a KGM Műszaki Tu­dományos Tájékoztató Intéze­te kedden délelőtt Salgótarján­ban az SZMT székhazában ermékbeiúutató-ertekezletet, illetve kiállítást rendezett Lip- ták Sándor, az MSZMP me­gyei pártbizottsága közgazda­sági osztályának helyettes ve­zetője megnyitójában méltatta a szovjet—magyar baráti és gazdasági kapcsolatokat. Ez a kiállítás bizonyítéka. hogy gazdasági téren is egyre szé­lesedik kapcsolatunk a Szov­jetunióval. Perminova 'gomíirt’Xport ben N. V.. az vállalat Ener­nevé­nógrádi szakembereket El­mondotta, hogy a fiatal szov­jet vállalat ma már mintegy 70 országgal tart fenn keres­kedelmi kapcsolatokat, közöt­tük jelentős, sőt évről évre nö­vekvő, a hazánkba irányuló áruforgalom is. Ök foglalkoz­nak többek között az energia- exporttal, amiből mintegy 28 millió rubel értékűt szállíta­nak évente hazánkba, ezenkí­vül 16 millió rubel értékben egyéb termékeket. A szovjet vállalat elsősor­ban elektromosipari berende­zésekkel, ipari kondenzátorok­kal, erősáramú félvezető-ké­szülékekkel, villamosmotorok­de ugyan­vontatási köszöntötte a megjelent kai, generátorokkal, kapcso­lókkal foglalkozik, akikor közlekedési, eszközöket is szállít. Többek között Se szállították a buda­pesti metró egyes berendezé­seit is. Zsalnyin J. í. mérnök tar­tott előadást az egyik újabb termékről, az erősáramú szili ciumszelepekről. Ezután film­vetítés következett, ahol a szovjet vállalat bemutatta a legújabb tipusú elektromos hegesztőberendezéseit, majd a különféle félvezetők gyártás­technológiáját ég felhasználha­tóságuknak széles körét. Az elő­adás után a nógrádi szakem berek a kiállítási autóbuszban is megtekinthették a különbö­ző új termékeket. Ha vagon lenne ••• Az év első hónapjaiban már elfelejtettük a vagonhiányt. Kaptak a bányák és a koráb­ban nagy költséget jelentő, a szén előállítását drágító ki- és belapátolás szinte fölöslegessé vált. Tavasz van. Valószínű az építőiparon kívül ilyenkor másnak nemigen van túlzott vasútikocsi-igénye. Ennek el­lenére áprilisban ismét va­gonhiányról panaszkodnak a szénbányáknál. Áprilisban 12- ig a nagybátonyi osztályozó ká- nyási részén 36 és fél óra, Mát- ranovákon ugyanennyi, a nagy­bátonyi osztályozó ménkesi ré­szén több mint 40 óra állásidő volt vagonhiány miatt. A nógrádi szén nagy része nem gazdaságos. Vagyis, a ki­termelési költsége, több mint az eladási ár, tehát állami ártá­mogatásra szorul. Ezt csak nö­veli a sorozatos vagonhiány. Egyes helyeken igaz. létesíttet- tek széntárolóbunkert, tárolóhe­lyet, ahol egy-két órás vagon­hiányt még ellensúlyozni tud­nak, anélkül, hogy különösebb zavart okozzon a termelésben. Sajnos áprilisnak eddig eltelt napjaiban egyszer előfordult olyan eset is, amikor 16 órán keresztül nem kapott üres va­gont a bánya. A készlet növe­kedett. Nagybátonyban például szabad szombaton és vasár­nap — amikor nem volt ter­melés — 324 vagon szenet la­pátoltak be, de mégis földön maradt 220 vagon szén. A mát- ranováki osztályozón vasárnap a termelés ellenére 70 vagon szenet adtak fel, de itt is ma­radt 20 vagon. A MÁV gazdasági mutatói a feladott és elszállított áru- mennyiségtől függenek. Saj­nos, nem így van ez a szénbá­nyáknál, ahol a ki- és belapá­tolás, a tárolás súlyos gazdasá­gi kérdés. A szénbányászat egyébként sem olyan iparág, amelynek napi termelését ne lehetne már hosszú időre előre megbecsülni és a szükséges vasútikocsi-igényt biztosítani. Igaz, hogy hosszabb ideig nem marad elszállítatlanul egyetlen csille szén sem, de azért még­sem mindegy, hogy mikor szál­lítják el és milyen önköltség­gel. Sajnos, ebben a verseny­ben csak az egyoldalúság ér­vényes. A MÄV a késedelmes kocsikirakásért bírságol, de a kocsik késedelmes rendelkezés­re bocsátásáért a MÁV-ot nem lehet megterhelni a többlet- költségekkel. B. J. Fizetésemelés Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat is megrendezte gyáregységei részére az ifjú szakmunkások országos ver­senyét. A nemes versengés­be bekapcsolódtak az OBV salgótarjáni gyárának fiatal­jai és versenymunkájukkal több értékes helyezést értek el. A legjobbakat a gyári KISZ- bizottság javaslatára a párt- és a szakszervezet egyetértésével és támogatásával fizetésemelés­re terjesztik elő, amivel ki­váló munkájukat kívánják ju­talmazni. A fizetésemelés ré­vén mind az órabéres, mind a teljesítménybérben dolgozó fiatalok havonta mintegy 80— 100 forinttal többet keresnek. Á centenárium jegyében Levelet kapitunk CeredröL, amelyben Czene Zoltán, kör­zeti TIT-csoportvezető arról számol be, hogy Cereden Le­nin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére előadásokra került sor. Nagy érdeklődés mellett három előadás hang­zott el és a llevél írója dicsé­ri az előadókat, akik mint ínja „reálisan, sokoldalúan mutatták be Lenin és a ma­gyarok kapcsolatát, Lenint, a forradalmárt, a leninizmus korszerűsítését és iidiösizerű/sé- giót”. Szívből vállalni a munkát... Mikor Handó Jánosné 1953- ban kilépett a budapesti Ven­del utcai tanítóképző kapu­ján, még nem tudta, hogy 1970-ben Nógrád megyében él majd. A fiatal pedagógus Patakon kezdte a pályafutá­sát. Ott töltötte el gyakorló­évét, s 1957-től Hugyagon ta­ni t­Handó Jánosné nyugodt, szemlélődő asszony. Amikor beszélni kezd. lelkesen magya­ráz a gyerekekről. Megszeret­te a megyét, s most már nem menne el semmi pénzért. — Akik most szülők, azok is tanítványaim voltak — mondja, s ahogy felcsillan a szeme, érződik rajta: — kö­zel állnak egymáshoz. Nemrég tartotta bemutatko­zását a hugyagi KISZ-esék irodalmi színpada. Handóné a függöny mellett állt, s úgy drukkolta végig az előadást. — Tiszta víz voltam — me­séli. — Drukk kell itt is, de a tanítási órákon is. Érdekes a hatás-visszahatás a felnőt­tek és a gyerekek között. A mi lelkesedésünk hat a gye­rekekre, s az ő munkájuk minket tesz még bizakodóbbá. Handó Jánosné „bedolgoz­ta” magát. Ismeri a szülők szokását, s így könnyebb a kapcsolatot tantani. Hugyagon elég sok cigány gyerek tanul az iskolában. A tanítónő arról az átformáló' dásról beszél, ahogy az isko­la, a televízió, a közös mun­ka öröme hat rájuk. — A gyerekek hatnak a szülőkre is — mondja boldo­gan. Öröm nézni, látni azt a lelkesedést, ahogy próbálnak, meg hozzák a magnót, s fel­veszik Beethoven muzsikáját. Handó Jánosné az úttörő- csapat vezetője, a kultúrház igazgatója. Reggeltől estig tal­pon van. Alig van szabad ideje. Mikor este fáradtan hazamegy, leül a televízió elé, megnézi férjével a műsort, aztán vázlatírás következik, vagy nagymosás. Élete nem különbözik a népművelőkétől. — Csak az érhet el ered­ményes munkát, aki szívből vállalja. A kis falvakban nem lehet megpihenni a babéro­kon, tovább kell lépni. Kor­szerű kultúrát kell nyújtani felnőttnek, fiatalnak egyaránt. Handó Jánosné munkájára felfigyeltek. Eredményeit jegyzik a népművelésben. Ezt nyugtázta a legújabb elisme­rés is, amikor hazánk felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából a Nógrád megyei Tanács VB elnöke Elnöki di­cséretben részesítette kiemel­kedő népművelési tevékeny, ségéért. (m) Bor Mélában a MOST KAPTAK első ízben felemelt bért a felsőoktatás dolgozód, az ápolónők, a vasuta­sok és némileg nagyobb összeget a kisnyug­díjasok. A többlet, amit március elsejétől folyósítanak nekik, nem azonos; az á.poló- SEemelyiziet bérét emelték a legszámottevőbb arányban, míg az érintett nyugdíjasok sze­rény többletet kapnak. Az államháztartás je­lenlegi lehetőségei szabták meg a béremelés­ben részesülők társadalmilag jelentős, or­szágossal mégis viszonylag szűk körét, s a béremelés mértékét is, értve e lehetőségeken a gazdálkodás mér elért eredményeit, de még inkább a bemné rejlő és a reform segít­ségével kibontakoztatható további lehetősé­geket. Ez egyszersmind a piltonatnyiilag egyedül tehetséges váltasz azoknak is, akik ugyancsak joggal várják életkörülményeik megjavulá- sát. Válasz olyan értelemben, hogy íme, a kormányzat, mihelyt a nemzett jövedelem alakulása, a költségvetés saámoszlopai bár­mily csekély módot adnak a leginkább rá­szoruló rétegek gondjainak enyhítésére, az intézkedések nem késlekednek, még ha né­mileg előtegzetiten, már mint a jobb munka, a jobb közélet reményében kell is meghite­lezni a szükséges pénzügyi fedezet egy ré- sszét. Nem véletlen tehát, hogy a művelődés­ügyi miniszter nemrég az országgyűlésen je­lentette be: a következő tervidőszakban ki­emelt feladat lesz a pedagógusok fizetésé­nek, étetkörütonényeiinek megjavítása. A párt- és a kormány éfletezínvonal-politt- kájónak, ezen belül jövedelemelosztási gya­korlatának megnyilvánulásai ezek, amely po­litika keretében nem kis kérdéseket keil megoldani. Többek között azt a talán legtöb­bet vitatott kérdést, hogy most vajon a jöve­delmek kiegyenlítése, vagy éppen nagyobb mértékű eltérítése, úgymond návéllálása vagy differenciálása van-e napirenden? Nos, a kormányzat, mint látnivaló, mindkettőre tö­rekszik, mert mindkettőre szükség van Amíg ugyanis a legalacsonyabb jövedelmű rétegek nem kapjak meg hiánytalanul mind­azt, amire az ország adott fejlettségi szín­vonalén szükségük van, addig a szocialista jövedelempolitika nem mondhat le e rétegeik — tehát a legkisebb keresetűek, a sokgyere­„lényeg” kiesek, a csekély nyugdíjúak — sorsának kö­vetkezetes javításáról Sőt, társadalmunk, államunk végiül is en­nél többre törekszik, hogy mindenki kultu­rált emberhez méltó körülmények között él­vezhesse a kor és a rendszer vívmányait. In­nen származik tehát a kiegyenlítés, a mívél- lálás szükségessége­De ténylegesen nagyobb hangsúlyt kaipott mostanában, főleg a gazdasági reform^ be­vezetésével, a jövedelmek nagyobb mérté­kű differenciálásának szükségiessége is, mert e nélkül nincs anyagi ösztönzés, s az ország élért fejlettségi színvonalán nem lehetséges e nélkül megfelelően gyors, dinamikus gazda­sági, műszaki továbbfejlődés sem! Nem egyszerű dolog e két követelménynek egyszerre eleget tenni, de megsem lehetet­ten. Mindkettő ugyanis annak az alapvető elvnek van alárendelve, amely szerint jö­vőnk, sőt, jelenünk kockáztatása nélkül, csak azt oszthatjuk el, amit már megszerzett amit már magáénak tud gazdaságunk. As ösztönzésnek ilyen értelmű különleges fon­tossága tűzte egyebek mellett napirendire an­nak idején a gazdálkodás megreformálása' is. És ezt a gondolatmenetét továbbfűzve vetődnek fel olyan kérdések is — éppen a nyereségrészesedés kifizetésének napjaiban —, hogy vajon mennyiben lehet függővé ten­ni a munkás vagy az alkalmazott keresetéta vállalat anyagi eredményeitől, amelyeket so*k külső, a munkavállaló által alig korrigálható tényező is erősen befolyásol Akad e körül is vita. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy a vállalat, mint ahogy az egész népgiaz- diaság, nem fejlődhet megfelelően, bizonyos ösztönző bérpolitika nélkül. KÖVETKEZÉSKÉPPEN: a jól dolgozó és anyagilag sikeres vállalatnak lehetővé kel! tenni, hogy — a szocialista elosztás elvével összhangban — jobban fizessen és magához vonzza, kösse az embereket. Mint ahogy az emberéket is meg keil győzni arról, hogy jobb, sikeresebb munkájúk anyagi eredmé­nye, jutalma nem maradhat el. Huzamos ideig semmi esetre sem. Ez a lényeg. fc * Előnyben a testvéri>yáruk Nagy mennyiségben szállít kisgépet, üvegipari berendezé­séket, formákat és tartalékaid katrészeket üvegipari testvér- üzemeinek a Pásztói Szer­szám- és Készülékgyár. Be­kapcsolódtak a Síküveggyár gáz- és olajprogramjának be­fejezésébe. Elkészítik a Zagy­va II. kemence vasszerkeaetét, s ugyancsak részt vesznek a kisegítő üzemek földgáz-, il­letve olajtüzelésre történő át­állításának munkálataiban. A miskolci üveggyár számára egymillió forintos költséggel opakmOzaik-gyártó gépsort terveznek, amit még ebben az évben üzembe is helyeznek. A tofcodi üveggyártól tartalékáL katrészre és formagyártásra kaptak megrendelésit. Malac a háztájiban A legeltetés veszélyei Köztudomású, hogy a mező- gazdaság belterjességének fo­kozódása mellett is a legelő szolgáltatja a legtermészete­sebb és legolcsóbb takarmányt. A legeltetés azért is fontos, mert az állatok állandóan friss levegőn vannak, tetszés szerint mozoghatnak, ezáltal edzettsé­gük, ellenálló képességük fo­kozódik, anyagcseréjük élén­kül, s kitűnően érvényesül a napfény vitaminképző hatása is. Természetesen azt sem lehet elhallgatni, hogy a szakszerűt­len legeltetés esetleg tömeges elhullással is járhat. Az élet már sokszor szolgáltatott arra példát, hogy a legnagyobb elő­vigyázatosság mellett, a leg­jobb szervezés esetén is a pil­lanatnyi figyelmetlenség tö­meges elhullást követel. így a heveny felfúvódás, tejsavmér- gezés — de jelentős kárt oko­zott a szög- vagy drótnyelés is. Mivel hatónk éghajlati vi­szonyai között a legeltetési idény meglehetősen hossziá — átlagosan 180—200 nap — az állatok veszélyeztetettsége is nagyobb, ezért rendkívül nagy jelentősége van a szakszerű le­geltetésnek, a legeltetési ár­talmak megelőzésének, és ha már a baj bekövetkezett az anyagi védelemnek: a biztosí­tásnak, amely lehetőséget nyújt az állatállomány megőrzésére, feltöltésére, ami nemcsak vál­lalati, szövetkezeti és egyéni, hanem népgazdasági érdek is. Állatállományunk az utób­bi három év közül 1969-ben volt a legkisebb, mert járvá­nyok, betegségek sújtották. Államunk minden lehetőt megtesz az állattenyésztés fel­lendítésére, a háztáji haszon- állattartás növelésére, ami népgazdasági szempontból rendkívüli jelentőségű. Ezért most, a legeltetési idény kez­detén hívjuk fel az érdekeltek figyelmét a legeltetés körülte­kintő megszervezésére és ve­szélyeinek megelőzésére. Sokan tudják azt Cserhátszentivánban, hogy jó dolog az, ha nem áll üresen az ól az ud­varban. A háztáji gazdaság állatállománya még akkor is sokat segít a lakosság ellátásá­ban, ha a család kizárólag saját szükségletére tartja a jószágokat, özvegy Deák Péter- né is azért ment el malacért a pásztói vásárra, hogy karácsonyra hízónyi nagyságúra gyarapodjék a sertése. Képünkön: azt az örömteli percet örökítettük meg, amikor megér­kezett a házhoz a „malacka”, yfteqyedszázad magyar verseiből Felszabadulásunk 25. évfordulójára készült ez a több mint 700 oldalnyi versválogatás. Az időrend 1945-től 1970-ig évről évre vezeti végig az olvasót, megelevenednek előtte 25 év esemenyei, ahogy líránk megörökítette, ahogy költő­ink látták. Ahogy az Antológia bevezetője szellemesen meg­jegyzi: „a lírai időgépből” kitekintve többfelé is láthat és többféle élményben részesül az olvasó. Bár össze nem fog­ható tematikáról van szó, a 25 év lírája mégis egybehangzó az emberi lélek mélységeinek feltárásában és abban a tö­rekvésében, hogy érzelmeket ébresszen, szenvedélyeket szít­son ég újabb nemzedékeket késztessen megszólalásra. Ter­mészetesen nem ad lehetőséget a könyv — és nem is célja — hogy a kor történelmi, társadalmi összefüggéseit mutassa meg, de jól érzékelteti negyedszázad lírájának mozgását, a műfaji átlakulását. Az értő és érzékeny olvasóközönség újra átélheti azokat a gondolatokat és konfliktusokat, melyek e forradalmian szép, de gondoktól egyáltalában nem mentes korban szenvedéllyel érintették és töltötték el a társadalmat és az egyént. A kötet előszavában méltón fejezi ki törekvéseit 111 '* Lajos, az Antológia összeállítója: „Legyen ez a könyv az elmúlt negyedszázad költészetének olvasására vezérlő »szíves kalauz« és emlékeztető — Magyarország tavaszára, szocialis­ta társadalmunk nagy átalakulásokat hordozó és véghezvi- vő korszakára...” r NÓGRÁD — 1970. április 15., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents