Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
V 9^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP N OG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 56. SZÁM. ÁRA; 80 FILLER 1970. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Járatlan utat taposott <3 oldal) „Verekedni" tudni kell... (4 oldal) Röpülj páva (szavazólap) (7—8 oldal) Kitüntetések Parlamentben emzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken a .Parlament kupolacsarnokában a nőmozgalomban kifejtett eredményes munkássága elismeréséül 100 nődolgozót tüntettek ki. Az ünnepségen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ott voltak a nemzetközi nőnap alkalmából hazánkba látogatott csehszlovák, indiai. jugoszláv, koreai, lengyel. NDK-beli. román, szovjet és vietnami nőküldöttségek. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkásparaszt kormány nevében köszöntötte a magyar nőmozgalom legjobbjait. Beszédében kiemelte: L<osoiic*zi l*ál beszéde — Aa. idén haitvanadisaoi- emlékeziik meg a haladó világ a nemzetközi nőnapról. Az ünnepre készülve igaz megbecsüléssel és őszinte szeretettel üdvözlöm nőmozgalmunk itt megjelent kiemelkedő munkásait. Egyben pedig igen értékes és vonzó személyükön keresztül hadd köszöntsem a magyar nőket, nélkülözhetetlen és nagyszerű társainkat az építőm«tikéban, a politikai vezetésben és a családi életben. — A felszabadulás óta eltelt negyedszázad küzdelmed és történelmi eredményei azt a lenini igazságot bizonyítják, hogy ,a proletariátus nem vívhatja ki a teljes szabadságot, ha nem vívja ki a nők teljes szabadságát”. — Gyakorlati tapasztalattá lett ennek a megállapításnak a másik oldala is. Az, hogy a nők kizárólag csak a szocialista társadalomban érhetik el a teljes egyenjogúságot: a Magyar Népköztársaságban a keresők 40 százaléka, a diplomások 30 százaléka nő. Szavuk, állásfoglalásuk döntő tényező a munkahelyeken és a közéletben. De van még tennivaló. El kell érnünk, hogy a nők munkához való joga, a munkában teljes anyagi és erkölcsi jogegyenlőséggel, a vezetésben való nagyobbarányú részvétellel párosuljon mindenütt. Le kell küzdeni azt az előítéletet is. amelynek következtéiben a családi feladatok zöme még mindig az anyákra és feleségekre háruL — Kormányunk sokféle szociális intézkedéssel, gyermek- gondozási segéllyel, az anya- és csecsemővédelem kiterjesztésével évről évre fokozottabban javítja a nők helyzetét. Erőteljesen érvényre kell juttatnunk azt a politikai törekvésünket, hogy aZ egész társadalom tisztelettel, megbecsüléssel és gyengédséggel vegye körül a dolgozó nőt, az édesanyát, a hitvesitársat. — Önök különböző munka- területeken végeztek maradandó szolgálatokat — folytatta Losonczi Pál. — De egy dologban mégis hasonló a munkájuk: forrón és áldozatosan szeretik a mi épülő társadalmunkat, felemelkedő népünket, a békét és a szocializmust. Ezzel példát adtak nőtársaiknak és mindannjüuriknak. Az önök munkájának is az eredménye az a fejlődés és létbiztonság, ami hazánk, a családok és egyének sorsát jellemzi. Liononczl Pál ezután átnyújtotta a kitüntetésekét. Tízen kapták a Munka Érdemrend arany, 55-en az ezüst, 35-en pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek és a vendégek tiszteletére. Pádár Istvánnénak, a nagy- bátonyi Búzakalász Tsz növénytermesztési brdgádvezető- jének, a tsz párt-titkárának, a Munka Érdemrend bronz fokozatát adták. (Riportunk o 3. oldalon) Szilárd *1 közbiztonság Befejezte munkáját az országgyűlés» Az országgyűlés márciusi ülésszakának harmadik napján dr. Szénást Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját vitatták meg a képviselők. Az ügyészi munka, valamint a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének elhangzott beszámolói igazolták: > hazánkban a közbiztonság szilárd, a Magyar Népköztársaság állampolgárai általában törvény- tisztelők, becsületben élő és dolgozó emberek, a bűnözés országos statisztikája évről évre javulást jelez. 1965 óta fokozatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma. A múlt esztendőben az összes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt alacsonyabb mint 1968-ban. A 10 ezer büntethető korú lakosra jutó bűnesetek száma 1965-ben 145, tavaly pedig kb. 135 volt. Némileg emelkedett viszont a bűnt elkövetők száma. Ennek főként az a magyarázata, hogy néhány esztendeje — főleg a fiatalkorúak bűnözésében — szaporodott a csoportos bűnelkövetés. A nem nagy számú, de a társadalmi tulajdont súlyosan károsító bűntetteknél is a bűnszövetségben való elkövetési mód az uralkodó. Az ismertté vált bűntetteknek mintegy 70 százalékát a vagyon elleni és a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények tették ki a múlt évben. A vagyon elleni bűntettek kisebb jelentőségét mutatja az, hogy az esetek csaknem 60 százalékában az okozott kár nem haladja meg az ezer forintot. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, vala-* mint több felszólaló is külön aláhúzta: sok bűncselekményre az ellenőrzés példátlan lazasága miatt nem kerül kellő időben fény. Dr. Szénási Géza mondta el, hogy a Hatvani Cukorgyárban például egy bűnbanda öt és fél vagon cukrot lopott el, sokáig háborítatlanul fosztogatták a társadalmi tulajdont, sőt leleplezésük után a gyár azt közölte a nyomozó hatósággal, hogy nincs hiány. Az ilyen nemlétező, vagy csupán formális ellenőrzés felbátorítja a tolvajokat, a sikkasztókat, s az emberek jó részét közönyössé teszi a néptulajdon védelmével szemben. A két beszámoló feletti közös vitában többször szóba - került az ifjúság. Az előadók és a felszólalók egyöntetűen Dr. Szénási Géza állapították meg: ifjúságunk egy csekély töredéktől eltekintve becsületes, törvénytisztelő fiatalok serege. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ország 14—18 éves lakosságának mindössze 1,1 százalékát teszik ki a fiatalkorú bűnelkövetője. 1969-ben az erőszakos szexuális bűntettek elkövetőinek 25,2 százaléka volt fiatalkorú. A garázdaságnál ez az arány 13,2 százalék. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalékát, a személyi tulajdont károsító betöréseknek pedig 33,6 százalékát követték el fiatalkorúak. Az ilyen bűnök jó része a galerik tevékenységét kíséri. Az a körülmény, hogy ezek a galerik felszámolásukat követően újra szerveződnek, fokozottabb megelőző tevékenységre, nagyobb szigorra inti a társadalmi és bűnüldöző szerveket. Mint dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön beszámolójából kitűnt, fokozott védelmet nyújtanak a tórsiadalomnak'az élet és a testi épség elleni A SOKARCÚ, VÁLTOZÓ ETES Csaknem százötven gyerek tanul az etesi központi iskolában Amália-telepen. Az épületet két éve újították fel 400 ezer forintos költséggel. Az iskola épületének megújítása érdekében összefogott az egész község, a falu apraja-nagyja sok társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez. Azóta Etes egyik színfoltja lett az iskola, amely előtt vidám hócsatát vívnak a tízperces szünetben a gyerekek (Összeállításunk az 5. oldalon) bűntettekkel szemben, s a korábbinál szigorúbban sújtják az erőszakos nemi cselekményeket is. ' Több alkalommal is szóba kerültek tegnap a Parlamentben a közlekedéssel kapcsolatos bűntettek. Ezek az összes bűncselekmények 16,8 százalékát teszik lei, s számuk minden erőfeszítés ellenére rendszeresen, s egyre erőteljesebb ütemben növekszik. Ezek többsége az ittasság miatt fordul elő. Az alkohol egyébként sok más bűncselekménynél is első helyen áll a kiváltó okok között. Azön- vádas büntettek több mint 30 százalékát követték el alkoholos állapotban. Az emberölésnél. a testi sértésnél és a nemi erőszaknál az arányszám megközelíti az 50 százalékot, a garázdaságnál és a hivatalos személy elleni erőszaknál pedig a 70 százalékot is meghaladja. Mint dr. Szakács Ödön beszámolójából kitűnt, a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tartja, az állampolgárok panaszaival való foglalkozást. A legfőbb ügyész és á Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójában, valamint dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter felszólalásaiban is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elveinek törvényes védelmével kapcsolatos feladatok. Minit a beszámolókból kiderült, az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulajdon hatékony védelmét, ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is, mert a törvényes egyéni érdek érvényesülése egyben az egész társadalom érdeke is. A társadalmi és az egyéni érdek összehangolásának problémádról beszélt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási perek kapcsán. A beszámolókban és a felszólalásokban — köztük dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter beszédében is — szóba került, hogy a lakosság egy részének megítélése szerint egyes bűncselekményekben enyhe ítéletet hoznak a bíróságok. Ezzel kapcsolatban az igazságügyminiszter elmondta, hogy a törvény szigorának felelős alkalmazása mellett a szocialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat a paragrafusok puszta alkalmazására. A vita lezárása után az országgyűlés, mind a legfőbb ügyész, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta. Ezt követően került sor az interpellációk tárgyalására. Először az országgyűlés mezőgazdasági, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes jelentését hallgatták meg a képviselők, dr. Guba Sándor képviselő múlt év decemberében előterjesztett interpellációja ügyében. Dr. Guba Sándor az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának alacsony volta miatt interpellált akkor a munkaügyi miniszterhez, akinek a válaszát azonban sem az interpelláló képviselő, sem az országgyűlés ndm fogadta el. Az országgyűlés két bizottsága ezért januárban megvizsgálta a munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem rendelkező termelőszövetkezeti járadékosok ügyét, s jogosnak ítélte, hogy azok az idős, keresőképtelen tsz-járadékosok, akik semmiféle természetbeni vagy pénzben! támogatást nem kapnak, munkaképtelenségük folytán pedig a háztáji gazdálkodásból sem juthu;- nak kiegészítő jövedelemhez életük végéig tartó rendszeres segélyben részesüljenek. Az országgyűlés két bizottsága ezért azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy erre a célra évente mintegy 18 millió forintot. 1970-re 15 millió forintot bocsásson a tanácsok rendelkezésére ez é március 1-től kezdődően. \ kormány a javaslatot elfogadta. Molnár József, Komárom megyei képviselő az építőipari munkák szavatossági idejének meghosszabbítása ügyében interpellált Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. A miniszter elismerte, hogy a képviselő aktuális problémát vetett lel: az építkezési munkák megszaporodása, az új technológiák, új anyagok alkalmazása az építőiparban jelentős mértékben előtérbe helyezi a minőség kérdését. Nagyon sokrétű problémát kell megoldani ahhoz, hogy az építőipar hosszabb szavatossági időt adhasson. Jelenleg alkalmatlan szolgáltatás esetén egy évig, rejtett hiba setén pedig három évig kötelesek kijavítani a hibát az építők. A miniszter szerint jelenleg nincs lehetősége annak, hogy a szavatossági időt felemeljék. Az interpelláló képviselő csak részben, az országgyűlés 9 ellenszavazattal fogadta el a miniszter válaszát. Riss Jenő képviselő azt kérte interpellációjában a közlekedés- és postaügyi minisztertől: adjanak engedélyt a gazdasági vezetőknek, hogy aki kívánja, maga vezethesse a rendelkezésére bocsátott álDr. Korom Mihály lami gépkocsikat. Külföldi országokban ez már bevált gyakorlat. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az interpellációra válaszolva bejelentette: jelenleg is biztosítva van, hogy a megfelelő állami szerv vezetője engedélyezze beosztottjainak állami kocsi vezetését. Gondoskodni kívánnak azonban arról, hogy ezt a módszert kiszélesítsék. A kormány gazdasági bizottsága megbízta a pénzügyminisztert gondoskodjék ennek olyan kiterjesztéséről, amely gazdasági szempontból jelentősebb megtakarításokra ad lehetőséget, s elősegíti, hogy az így felszabaduló gépkocsivezetők nagy részét az autóbusz-közlekedésben és az áruszállításban használhassák fel. Az interpelláló képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés idei első ülésszaka ezzel befejezte munkáját.
