Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Politikai klubok alakultak az EAK'ban Izrael és a mögötte álló amerikai imperializmus nem mondott le az 1967-es agres­szió eredeti céljáról: a haladó arab rendszerek, s mindenek­előtt az egyiptomi haladó rendszer megdöntéséről. A „hatnapos háború” napjaink­ban is folytatódik. Ebből kö­vetkezik, hogy az EAK for­radalmi vívmányainak védel­me, a belső front erősítése nagy és felelősségteljes fela­datokat ró az Arab Szocialista Unióra — mondotta az MTl és a Népszabadság tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Dianddin Daud, az ASZÚ leg­felsőbb végrehajtó bizottságá­nak tagja. Az ellenség lélektani offen- zívája arra irányul — mon­dotta —, hogy kételyt, bizony­talanságot, nyugtalanságot keltsen, aláássa, megingassa a tömegek bizalmát Nasszer el­nökben és az ország vezetői­ben, elhitesse velük, hogy a jelenlegi vezetés képtelen megbirkózni feladatával. Az ellenséges propaganda a bel­ső reakcióra támaszkodva éket akar verni egyrészt a tömegek es a vezetők, másrészt az EAK és a szocialista országok közé. Ilyen körülmények* között a párt egyik legfontosabb fela­datának tartjuk a tömegek po­litikai felvilágosítását és az el­4 lliuucsínykísérlet Chilében Pbítícío Rojas* chilei bel­ügyminiszter szerdán bejelen­tette, hogy áHamcsiiny'kísérLe- tet lepleztek le és hiúsítottak . meg. Az elveiéit puccs részvevőit ,— tényleges, valamint nyug­állományú katonatiszteket — akik a bejelentés szerint ..meg akarták változtatná aiz ország alkotmányos jellegét” a hatóságok letartóztatták. Vezetőjük Horacio Gamboa nyugállományú tábornok, aki 1957-ban Carlos Ibanez elnök­sége ..alatt,a belügyminiszté­riumot vezette. A chilei biztonságit-szolgá­lat emberei február 18-a óta követték nyomon az összees­küvés szálait, amikor kato­natisztek egy csoportja kor­mányellenes gyűlést tartott. Az összejövetelek később többször megismétlődtek. Az összeesküvők felett had­bíróság ítélkezik. (MTI) lenséges propaganda leszerelé­sét. Az ASZÚ vezetői e célból gyakran találkoznak a párttagsággal és gyakran vesz­nek részt tömeggyűléseken. Ez azonban önmagában kevés, ezenkívül más módszereket is alkalmazunk. Ez év elején fogtunk hozzá például az úgynevezett politikai klubok szervezéséhez, hogy állandó és megfelelő keretet teremtsünk a politikai felvilágosító mun­kának. Az előttünk álló hosszú és nehéz küzdelem megköveteli, hogy az ASZÚ tagságát fel­készítsük a front, a polgári védelem és a gazdasági építés feladataira. Kezdeményezéseink révén azt szeretnénk elérni, hogy minden állampolgár bekapcso­lódjék a közös harcba, s úgy érezze, hogy szükség van rá, számítanak a közreműködésé­re. A gyárakban termelési bi­zottságok alakultak, s a ben­nük tevékenykedő munkások mindent elkövetnek a terme­lés növeléséért, a háborús ter­melési kiesések elkerüléséért, illetve pótlásáért. Ugyancsak a munkások által alakított bi­zottságok vállalták magukra az üzemi légvédelmi feladatok el­látását. Az ASZÚ kezdemé­nyezésére jöttek létre ország­szerte a polgári hadibizottsá­gok, amelyek a hátországban nagy tömegeket mozgósítanak a katonai, védelmi feladatok teljesítésére. A harc két oldala, a fegy­veres agresszió visszaverése és a gazdasági építőmunka, a szocialista átalakulás folytatá­sa elválaszthatatlan egymástól. Az egyiptomi nép sikeres helytállása igazolta, igazolja ezt a politikát — fejezte be nyilatkozatát Diaeddin Daud, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja. (MTI) Kambodzsa Polgárháborúra vár as Egyesült Államok Londonban szerdán bejelen­tették, hogy Sir Duncan Wil­son, moszkvai brit nagykövet utasítást kapott: továbbítsa a szovjet kormányhoz az új kambodzsai kormány kérését, amely a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság Kam­bodzsába való visszatérését sürgeti. A bizottságot — mint ismeretes — az 1954. évi gen­fi értekezleten állították fel; tagjai: India, Lengyelország és Kanada. Anglia, mint az érte­kezlet egyik társelnöke for­dult a Szovjetunióhoz, a másik társelnökhöz. Nixon elnök szerdára ta­nácskozásra hívta össze a nem­zetbiztonsági tanácsot, legfőbb tanácsadó szervét katonai és külpolitikai kérdésekben. Az ülés napirendjét nem tették közzé, úgy -tudják azonban, hogy sor, került a délkelet­ázsiai katonai és politikai hely­zet elemzésére is, különös te­kintettel a kambodzsai fejle­ményekre. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője korábban ki­tért az egyenes válasz elől az­zal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az USA tervez-e katonai segítségnyújtást az új kam­bodzsai rezsimnek. A szóvivő szerint eddig nem érkezett ilyen kérés Washingtonba, s az amerikai kormány a kato­nai segély kérdését csak ak­kor vitatja meg majd, ha egy ilyen kérés konkrétan felme­rül. A New York Times vé­leménye szerint Washington kulcskérdésnek tekinti, hogy kialakul-e Kambodzsában is egy, a laoszihoz hasonló pol­gárháborús helyzet. Politikai megfigyelők szerint ebben az esetben az USA kész lernte az új kormány segítségére sietni. (MTI) Finnország nem írja alá A finn kormány megitár- működését célzó Nordek-szer- gyalta a skandináv országok ződés kérdését. Az ülés után szorosabb gazdasági együtt- a kormány szóvivője bejelen­tette, hogy Finnország a je­lenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról) zetője. Jekatyerina Furceva, szovjet művelődésügyi minisz­ter, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, valamint a szovjet főváros művészeti éle­tének számos kiváló személyi­sége. Ott volt a kiállítás megnyitásán Ferenczy Béni özvegye. Vlagyimir Popov, szovjet művelődésügyi miniszterhe­lyettes a megnyitó alkalmából mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a két ország kul­turális kapcsolatai a messzi múltba nyúlnak vissza. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy kulturális kapcsolataink különösen megerősödtek és el­mélyültek a Magyarország fel- szabadulását követő negyed­század folyamán. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes kiemelte: a ■ Ferenczy család művészetét bemutató kiállítás a magyar képzőművészet élő hagyomá­nyaiból ad egyfajta áttekin­tést. Aktualitása olyan, mint­ha művészetünk rövid élet­rajzának néhány összefüggő, fontos adatát mondhatnánk el felszabadulásunk negyedszá­zados évfordulóján. A megnyitó közönsége ki­lenc teremben gyönyörködhe­tett a Ferenczy család több mint 250 kiállított művében. Á látogatók különös érdek­lődést tanúsítottak Ferenczy károly feleségének, Fialka Olgának rajzai, Ferenczy Ká­roly festményei, Ferenczy Va­lér akvarelljei és rajzai, Fe­renczy Béni szobrai és érmei, valamint Ferenczy Noémi gobelinjei iránt. Szerdán Moszkvában befe­jeződött a magyar és a szov­jet történészek ülésszaka, amelyet Magyarország felsza­badulása közelgő 25. évfordu­lója alkalmából tartottak. A kétnapos ülésszaknak szerdán is gazdag programja volt. Nyezsinszkij szovjet tör­ténész előadásában a szocia­lizmus építésének általános törvényszerűségeit, és magyar- országi sajátosságait elemezte. Rosszijanova kandidátus a magyarországi antifasiszta el­lenállás irodalmáról, Gersko- vics kandidátus a magyar szó. cialista művészet kérdéseiről adott elő. Magyar részről három refe­rátum hangzott el. Balogh Sándor professzor „A népi de­mokratikus átalakulás néhány kérdése 1945 nyarán”, Ha- buda Miklós, a Párttörténeti Intézet munkatársa „A ma­gyar szakszervezeti mozgalom 1945—48” címmel tartott elő­adást. Orbán Sándor kandidá­tus referátumának témája: a parasztság rétegeződésének problémái a mezőgazdaság szocialista átalakításának elő­estéjén. (MTI) K JGRAD - 1970. március 26., csütörtök A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a skandináv gazdasági szövetség létrejötte és a Nor- dek-szerződésben foglaltak megvalósítása bizonytalanná vált, mivel egyes skandináv országok a Közös Piacba va­ló belépés gondolatával fog­lalkoznak”. „A jelenlegi körülmények között a szerződés Finnország korábban előterjesztett fenn­tartásaiba ütközik és nem fe­lel meg a biztonság és tar­tósság követelményeiiniek” — mondotta a szóvivő. tUPI) Péter János Potsdamban Péter János külügyminisz­ter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodik, szer­dán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Blaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában meg­tekintette a potsdami Cecilien- hof-kastélyt, a történelmi je­lentőségű potsdami megálla­podás aláírásának színhelyét. Péter Jánost, a Cecilienhof­kastélyban Herbert Puchernt, Potsdam megye Tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar .külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a Ceci­lienhof i emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi je­lentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb té­nyezői, a szocialista országok a Német Demokratikus Köz­társasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sans- souci-kastélyt. . Délben a megyei tanács el­nöke ebédet adott Péter Já­nos tiszteletére. Délután Berlinben városné­zés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet, a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. Olasz kormányválság Versenyfutás a tárcákért Mariano Rumor, kijelölt olasz miniszterelnök legna­gyobb problémája pillanatnyi­lag, hogy ki töltse be a négy- párti „ibaJközép” kormámyában a külügyminiszter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tárcát a párt veteránja, Pietro Nen- ni kapja meg. A kereszténydemokrata bal- szárny ezzel szemben azt sze- retné keresztülvinni, hogy Al­do Moro ülhessen be a kül­ügyminiszteri székbe. A PSI, amely a „balközép” második legerősebb pántja, a régi „formula” felmelegítése folytán jogot formál magá­nak arra, hogy a ,,k ul cstár - ca” ismét az övé lehessen, a kereszténydemokrata bal- szárny pedig azért ragaszko­dik Moro személyéhez, hogy a vezetőjének mondott Mono- révén tarthassa kezét az olasz politika ütőerén. Politikai források szerint Rumor még ezen a héten át­nyújtja a kormánylistát Sa- ragat köztársasági elnökinek. (MTI) Huszonhét év múltán. Myugat-Berlínroi TAVALY júliusban Gnomi- ko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakez­désére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet önt­senek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat el­hangzott, a Nyugat-berlini Szö­vetségi Ellenőrző Bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron létezett. A há­rom nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját, azáltal, hogy a vá­rosrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jog­talanul —, átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ez­által olyan válsággócot hoz­tak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármi­kor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „kor­szerűtlenné” válik, hiszen a rossz emlékű hidegháború ter­méke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is haj­landó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatal­mi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végül is meg­egyeztek abban, hogy március 26-án, csütörtökön a Szövetsé­gi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üze­men kívül helyezett”, nyugat­berlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bon­ni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusa annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a há­rom nyugati hatalomhoz tar­tozó zónák egyesítéséből szüle­tett, s megmaradt a tőkés tár­sadalmi rendszerben, miköz­ben körülötte létrejött a szo­cialista Német Demokratikus Köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül ve­zető útvonalakon, vagy légi úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a város­részt az NSZK részének te­kinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbb- utóbb be fogja kebelezni. Nyu­gat-Berlini a három nyugati nagyhatalom sajátos harci elő­őrsként kezelte. Óriási pénze­ket áldozott gazdasági fellen­dítésére, a bonni vezetők pe­dig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t. és hangsúlyozzák: igényt tárta­nak Nyugat-Berlinre. Ez a koncepció nyilvánvaló­an megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demok­ratikus Köztársaság megerő­södött, a világ kilencedik leg­fejlettebb ipari államává nőtt,' és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki ma­gának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ül­nek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt ,or­szággal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyu- gat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusa van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzávezető utakon az NDK teljes mértékben gya­korolhatja felségjogait. Ennek elismertetése a tár­gyalásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgya­lásokat a „közlekedési problé­mákra”; olyan megállapodást szeretnének kötni, amely fel­tétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres út­vonalon, s korlátozná a Né­met Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A KEZDET a tárgyalásokon bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis biztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tar­tó „jegyzókháború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugat­berlini kérdésben. Olyan idő­ben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugat­német, sőt szovjet—nyugatné­met megbeszélések is folynak. Ny.ugat-Berlin státusa kétség­telenül része az általános európai rendezésnek, az euró­pai biztonság széles probléma­körének; az előrehaladás eb­ben az ügyben feltétlenül visz- szahát a kontinensünket érin­tő más fontos sorskérdésekre. Szabó L. István Souvanna Phouma kertel Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök a jelek szerint nem hajlandó tárgya­lási alapnak tekinteni a Lao­szi Hazafias Front Pártjának javaslatát, amely szerint az amerikaiaknak feltétel nél­kül meg kell szüntetniük a laoszi területek bombázását. A miniszterelnök egy ma­gas rangú tanácsadója szerdán azt állította, hogy Szufamu-, vong herceg levele, amelyet vasárnap juttattak el Souvan­na Phouma hercegnek, „nem tartalmazott új elemeket”. Az amerikai bombázásokkal kapcsolatos elutasító állás­pontja ellenére, a laoszi kor­mány mint a szóvivő szavai­ból a továbbiakban kiderült „lehetségesnek tartja azoknak a pontoknak a kiválasztását Szufanuvong javaslataiból, amelyekről esetleg tárgyalá­sokat folytathatnak.” (MTI) Március 26-an kezdődik a fasiszta Németországot legyőző négy nagyhatalom képviselőinek értekezlcie a nyugat-ber­lini kérdés megoldására. Képünkön a megbeszélések résztvevői: (balról jobbra) Roger William Jackling, Anglia rrancios Seydoux, Franciaország, Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov a Szovjetunió berlini nagykövete u.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents