Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Veda goi* utiszein met A valódi nevelésről A CSALÁD ÉS AZ ISKOLA egy üt'esen munkálkodik azon. hogy a ma gyermekéből maj­dan társadalmilag értékes, boldog ember véljék. EJredmé- r/es a munkájuk, ha céljaik- jz s’.kerül megnyerni a gyér - ir.es szívé és eszet — ered­ménytelen \iszont minden erőfeszítésük. ha neveié szán- • --'.uk a gyermek ellenállásá­ba ütközik. Iskolás gyerme­ki jói nevelni fcsak szerete­den alapuló tekintély birtoká­ban. maganak a gyermeknek hallga o’agos egyetértésével lehet. Sok helyes nevelői szánnék vall kudarcot azért, mert célját hibás eszközökkel, a gyermek érzelmi együtt- múbötés.? nélkül akarja el­em;. A szeretetlen, máltány- talan vagy goromba bánás­mód elvadítja a gyermeket és ellenállásra ingerli nevelőivel szemben. Az elvadult gyer­mek hozzáférhetetlenné, be- foiyáso Ihatatlanná. sokszor szinte nevelhetetlenné válik. Igaz. hogy fenyegetés es kény­szer hatására azonnal enge­delmeskedik. de hogy az ilyen szófogadás mögött mi fortyog, arról jobb nem beszélni. Be­szélnek arról a gyermeki bű­nözés adatai. \ VALÓDI NEVELÉSNEK az a célja. hogy a gyermek ne csupán alkalmazkodjon szülei kívánalmaihoz és az általuk képviselt eszmények­hez, hanem valósággal azono­suljon velük. Akkor is igye­kezzék megfelelni a követel­ményeknek, ha a szülők nin­csenek jelen, ha nem fenye­geti őt büntetés a szó fogadat - lanságért. A meggyőződésből jól viselkedő gyermek meg­bízható; a félelemből enge­delmeskedő viszont alatto­mossá válik, megbízhatatlan­ná mind erkölcsileg, mind ér­zelmileg. A gyermek környezete pél­dáján nevelkedik. Azt utá­nozza, ahhoz alkalmazkodik, és annak célkitűzéseit vallja magáénak Éppen ezért mér­hetetlenül nagy a szülők fe­lelőssége. A gyermek ugyanis első példáit mindig közvetlen környezetéből választja; első­sorban anyját és apját. Ha az ő példájuk valóban méltó a követésre — és nevelési mód­szereikkel nem idegenítették el magáiktól gyermeküket, hanem benne élnek érzelmei­ben és gondol, kodásában — úgy a gyermek magatartási- lag és erkölcsileg kitűnően fog fejlődni. Ha azonban a család rossz példát mutat, vagy ha a nevelés rossz mód­szerei miatt szembekerül a gyermek a szülők egyébként helyes követelményeivel — akkor félő. hogy erkölcsi ma­gatartása, sőt egész személyi­ségfejlődése rossz irányba tér ei_ Így válik a felbomló és zi­lált családban élő, a kétes eg- zisztenciájú vagy alkoholista szülők gyermeke maga is tár- sadalomelieneásé. Csalt ne­mes érzelmek ösztönöznek kö- telességtelj-esítésre, becsüle- .tességre. közösségi érzésre. A durva kényszer, a. „kemény kéz" kíméletlensége csalt újabb gorombaságot, erkölcsi érzéketlenséget, a gyermek eizüllését okozhatja. A HIBÁS nevelési mód­szerek gyakran a szülők önelégültségéből fakadnak, ..Engem is vert az apám — halljuk gyakran — áldom őt, ment így lett ember belőlem!” Hogy más neveléssel milyen, ember vált volna belőle.' az persze nem dönthető el. Az viszont kétséges. hogy az ilyenfajta kérkedő valóban olyan derék émber-e, minit amilyennek hiszi magát. A rossz nevelési módszerek szí­vósan átörökítődnek nemze­dékről nemzedékre, mígnem a felviiláigosult szülő elhatá­rozza, hogy szakít a rossz ha­gyománnyal ; kevesebb szen­vedéssel és több megértéssel lógja nevelni gyermekét, mint őt nevelték. Így csökkenhet a családjuktól lélekben elsza­kadt, értaelmileg kallódók szá­ma, valamint az „álsaociáli- sóik”, a kényszerből színleg alkalmazkodók és csak féle­lemből engedelmeskedő gyer­mekek és felnőttek szomo­rúan nagy serege. A jól nevelt gyermek öntu­datosan alkalmazkodik ahhoz a közösséghez (a család is közösség!), amelyben él. és tudatosan, szándékosan azo­nosul annak céljaival, össze­rosfcad azonban erkölcsi tar­tása is, ha súlyos csalódás éri; ha az elvárható vagy már megszokott törődést és szereteket nem kapja meg. Ez is egyik oka annak, hogy a felbomló családok gyermekei magatartásban és tanulásban gyakran erősen leromlanak. A szülőit perlekedése, „nagy jelenetei”, önmaguk keserűsé­gének szakadatlan nyilvánítá­sa mérhetetlenül romboló ha­tású. A gyermekben megdől a szülei iránti bizalom, tisz­telet — s azzal együtt min­den szép és jó is, amire őt szülei korábban tanították. A GYERMEK LELKI LE­ROMLÁSÁNAK kezdetét rendszerint dacos állapotok jelzik, amelyek többsége elke­seredésből fakad. A magát mellőzöótnek. személyében „leértékeltnek” érző gyer­mek válik könnyen dacossá. De erejét meghaladó követel­ményekkel szemben is (ké­pességeit felülmúló jó bizo­nyítvány elvárása) daccal vé­dekezik, és szülője törődését is ezzel kényszeríti ki, ha úgy éírzá, hogy elhanyagolják (gya­kori ez a testvér féltékenysé­geknél), sőt dacossággal feje­zi ki ellenállását minden va­lódi vagy vélt sérelme esetén. A jól megoldott dachelyzet nevelő értékű, mert megta­nulja a gyermek a maga konf­liktusait kulturáltan megol­dani. A megtört dac, a ki- kényszerített engedelmesség viszont több kárt okozhat mint hasznot. A dacosságöt feloldani, a helyes arányt megtalálni a szigor és az engedékenység közt: a nevelés művészete. Megvannak ennek is a szüle­tett tehetséges művészei, ava­tott mestered, de koritárai is. A szülők — sajnos — nem válnak automatikusan jó ne­velővé. Tanulniok kell a ne­velést, a maguk és mások ká­rán, személyes tapasztalatból és mások véleményéből, soil kudarccal és még több szép sikerrel. A jó nevelésre fordí­tott idő azonban busásan megtérül: a szülök örömének, boldog öregkorának biztosíté­ka. Dr. Gáti Ferenc Lepra Nápolybán Egy nápolyi autóbuszsofőr felkereste a bőrgyógyászati rendelést, mert kiütéseket vett észre magán, amelyekről úgy vélte, hogy ekcéma. Az orvos kénytelen volt közölni páci­ensével, aki egyébként három- gyermekes családapa, a ször­nyű diagnózist, hogy leprás. Az egész családot Olaszország egyetlen lepratelepére, Bari mellé szállították. Utoljára mintegy 15 évvel ezelőtt for­dult elő lepra Nápoly közelé­ben. Úttörő szak tár Az úttörő szaktárgyi verse­nyek megyei döntőit — az orosz kivételével — az elmúlt héten rendezték meg Salgó­tarjánban. A verseny győzte­sei a következők: Rajz, kép­zőművészet 5—6. osztály: Gaj- zágó Adrienne (Csizmadia úti általános iskola), 6—7. osztály: Szilcz Martern (B.-gvarmat, II. Rákóczi F. isk.); történe­lem: 7. oszt.: Meló Magdolna (Hugyag), 8. oszt.: Feien ez Ildikó (Mártírok); élővilág: 7. oszt: Kovács Erika (Gagarin), 8. oszt.: Nagy Ildikó (Rákóczi úti); kémia; 7. oszt.: Kiss Margit (B.-gyarmat, Rákóczi), 8. oszt.: Radios Dénes (Szé- csény, Mikszáth); fizika: 7. íívi versenyek oszt.: Butkai István (Nagylóc). 8. oszt.: Bozó László (Rákóczi úti); matematika: 7. oszt.: Szőcs Gyula (Malinovszkij), 8. oszt.: Ádám András (Za- bar); földrajz: 7. oszt.: Kal­már Ottó (Ságújfalu), 8. oszt.: Gritz Attila (Rákóczi úti); ma­gyar nyelv és irodalom: 7. oszt.: Gordos József (Karancs- keszi), 8. oszt.: Pesenyánszky László (Rákóczi úti); orosz ta­gozat: 7. oszt.: Szabó Sándor (Rákóczi úti), 8. oszt.: Bodnár Béla (Rákóczi úti). A győz­tesek a földrajz, fizika, élővi­lág. történelem, kémia hete­dikesek kivételével — mivel itt nem hirdettek országos versenyt — bejutottak az or­szágos döntőbe. A Mátra-vidék közlekedésének központja az új gyöngyösi autóbusz-pályaudvar. Közelé­ben működik az ország egyik legjobban gépesített telepe, amely a Gyöngyös-vidéki sző­lőkből tömegborokat szűr. A város ipari fejlődése is számottevő, üzemei a felszabadulás után alakultak ki, a vidéki iparosítási program keretében. Kérdésünk; Mi a neve az em­lített telepnek? Kérjük továbbá, nevezzen meg egyet az új gyöngyösi üzemek közül Tavasz a méhesben Amikor a hőmérséklet en­gedi a kaptár felbontását, a gondos méliész azonnal mun­kához lát. „Takarít” és el­végzi az első vizsgálatot. Fekvő kaptárban könnyebb a dolga, mert a fészek keret­készletét — rajta a bogarak­kal — oldalra tolja. A kap­tár alja a fészek helyén mu­tatja a telelés képét. Van a kaptár alján elhullott bogár, néha a télen elpusztult anya is itt látható. Előfordulhat, hogy két anyával volt ősszel a család és az öreg, vagy a hibás anya került a kaptár aljára. Van itt viaszmorzsalék is, amit gondosan átrostálva, tekintélyes mennyiségű viasz nyerhető. Ez alkalommal kel) elbírál­ni az élelemkészlet és Hasí­tás mennyiségét. Rakodó kap­tárnál szükséges egy pótkap­tár használata is, melynek két oldalára melegített cserepet ta­nácsos helyezni. A szalmapár­nák a fészek oldalain ma­radhatnak továbbra is. A fel­ső takarásra is szükség van. hiszen hidegek még az éjsza­kák. Helyes ilyenkor enyhén cukrozott vizet helyezni az etetőkeretbe. A féllitemyi langyos vizet a méhek szét­hordják a keretekbe, s bizo­nyos ideig ellátásuk biztosít­va van. A szeles és hűvös időben a vizet kereső méhek egy része elpusztul. A Hasí­tás ápolására, etetésére, viasz­építésre pedig minden bogár­ra szükség van. Később az etetővályú a serkentő, élelem­pótló etetésre is szolgál. Az időjárás állandó javulá­sára számítva állítsuk fel a szabadban az itató edényt. Ha módunkban áll, állandó me­legítőeszközzel tartsuk fenn a víz megfelelő hőmérsékletét. A méhek, ha meleg vizet nem találnak, rászállnak a hideg­vizes pocsolyákra, árnyékok­ban meghúzódó maradékhóra, ahol a hidegtől megbénulva el­pusztulnak. Ha a méhész úgy látja, hogy a virágpor kevés a fészekben, annak pótlásáról is gondoskod­ni kell. Erre sokféle anyag al­kalmas. Legjobb azonban a nyár végén, ősz elején elraktá­rozott és mézzel konzervált vi­rágpor. Hasznos, ha az élelem fedettmézes léppel egészül ki. A tavasszal beadásra kerülő élelempótlás — ha az nem tiszta méz —, a méhekel nagy mértékben igénybe veszi. A beadott szirupot érlelni kell. Ez olyan munka, ami a méhek életét rövidíti. Ezért jó, ha nyár végén biztosítunk családonként 2—3 jó mézzel teli, lepecsételt mézes kere­tet, amit ilyenkor beadunk. A kereteket enyhén felkarcol­juk. Előzőleg meleg szobaion átmelegítjük, s úgy helyezzük közel a Hasításhoz. A kaptárak védelme a szél­től ilyenkor fontosabb, mint télen. A Hasítás óvása a csa­lád erősítése miatt lényeges. A méh egyik legnagyobb ellen­sége a szél, ami még nyáron is hűti a kaptár belsejét. A kaptárak elé helyezzünk fa- harasztot, pelyvát, nem hasz­nosítható kátránypapírt, kö­zönséges papírt, amire a mé­hek leszállva megpihennek. Mind a megmaradt hó, mind a nedves, nyirkos talaj hidege végzetesen hat a méh re, s pusztul, csökken a család né­pessége. Kovács István Használt ííijyy eltVkwo csomagolóeszközöket, göngyölegeket (hordókat, ládákat, zsákokat, egyéb fa. és vasedényeket) ELŐNYÖS ÁRON ÁTVESZNEK A PEST—BACS—NÖGRAD MEGYEI MÉH VALLALAT TELEPEI. Telephelyek a megyében: Balassagyarmat, Rétság, Salgótarján, Pásztó, Szécsény, göngyölegszaktelep: Budapest, XIII., Kresz Géza u. 45­r 23. sx. Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: — kőműves, — ács, állványozó, — víz*, gázszerelő, — központi fűtésszerelő, — épületi villanyszerelő, — karbantartó villanyszerelő, — hidegburkoló, — festő, mázoló, — üveges, — épületlakatos szakmunkásokat, — hegesztőket, — könnyűgépkezelőket, — kubikosokat, — betanított segédmunkásokat, — segédmunkásokat­A bérezés és szociális juttatás a vállalati kollektív szerződésben lerögzítettek szerint történik. JELENTKEZÉS: Budapest. V.. Rosenberg hp. u. 16. IV. emelet. 23. sz. Állami építőipari vallalat munkaügyi osztályán,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents