Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Beszédes számok Mennyi újságot olvasnak Nógrádiban 5a tr'Ml.nv' idő mái »Veen­dő ahhoz .log- !js; negye kul ú’-á iában. olvasottságá­ba r sarkalatos változások kö­ve ik.e2zen.ek be. Ezl bizonyít­A csecsemőket és aggokat pedig 94 ezer 133 előfizetőit is számítva 10 éve a megye tartottak nyilván a megyei valamennyi lakosa 2 forint postahivatalok. 40 fillért adott ki havonta a oostahivatalok által tenjesca- A terjesztett hírlapok az tett lapokra. (Ez nem tártál- 1960-tól eltelt ^ 9 esztendő mázzá az alkalmi kiadványo- ^latít nyolcmillióval gyarapod­hat.) Tíz esztendő alatt ez az tak, az 1970 februárig eltelt összeg csalinem .megnégysze- évtized alatt a hirLapbevetel reződött kb. egymillió 253 ezer fotiimt­tal növekedett. 1 Egyes lapoknál kiemelkedő fejlődés tapasztalható az elő- Álcád még tenarivátó is a fizetők számánál is. Ilyen lapok olvasottsága területén, többi között a Rádió- és Tv- A megyei napilap és néhány újság, ahol megd'üo1 áz-Vi ott, más újság olvasottságát is a Magyar Mezőgazdaság, ahol növelni kell. megkétszereződött, vagy a évvel korábban csak 20 féle szakszervezet lapja, a Népsza- Fontos redadatot jelez^ az lapot igényeltek a megyében. Va. ahol csaknem megkétsze- aiaobi szám fs: egy városi Igaz. időközben, több új lap reződött 10 év alatt az elöfi- lakosra jutó lap a havonta jelent meg a magyar sajtótér- setők száma összesen terjesztett példány» mékek sorában: a Magyar ' bál 12, falun ugyanez éppen Hírlap, a Világgazdaság. az Szintén emelkedést mutat csak a fele. A cél pedig az, Autó-Motor, a rendkívül nép- az összes előfizetők száma. A hogy a falusi emberek épp­szerű Ifjúsági Magazin, több posta által előfizetésben tér- úgy igényeljék az újságokat, mint ezer előfizetővel a Ma- iésztét: lapokra 10 éve 56 folyóiratokat, mint a vtá/rosi­gyiarország sifcb. ezer 890, az idén februárban ak. olvasottsága is. 1900 februárjában a posta által előfizetésben terjesztett lapok előfizetési díja címén mintegy 445 ezer forintot ad­tak lti a nógrádiak. Tíz esz­tendővel később ez az összeg meghaladta az 1 millió 273 ezer forintot. Az összeget 40 fele napi- veti és havilap díjaként fizették ki, míg 10 A vásárló*» érdekében Nem a kereskecEelmi igények! Negyvennyolc boltban — ál- máig a felügyelőség kezdemé- vizsgálatok során tapasztalt lami, szövetkezeti — egy gyár- nyezésén kívül húsértékesítés- fogyasztói megkárosításért és ban három szakaszban 59 al- , , , , ellenőrzést nam szabálytalan húsbontasakert kálómmal a KÖJÁL, a Pest— sel kapcsolatos ellenőrzést nem nyoJc boltvezetőt vontak Nógrád megyei Állatforgalmi tartottak. Pedig erre szükség felelősségre. Közülük hárman és Húsipari Vállalat szakembe- van, mert a fogyasztók megká- figyelmeztetésben részesültek, re, két társadalmi ellenőr és az rosításának lehetőségei még öten P^g pénzbírságot kap- ÁHatni Kereskedelmi Felüeve- „ „ , , , tak. A szövetkezeteknél a fo­nta sem szűntek meg. Erre al- gyasztók megkárosításáért kaimat adnak az új húsbontá- három boltvezető közül egyet sí szabályok. Ezt használják 1000 forint pénzbírsággal súj­fel egyesek a fogyasztók be- tottak kettőnek pedig a fe- , , gyelmi felelősségre vonását ja­csapasara. vasolták. Mivel a Pest—Nóg­Megakadályozni, illetve mér- rád megyei Állatforgalmi és ,, , , , Húsipart Vallalat balassagyar­sekehn csak következetes el- mati telepe által készített töl- lenőrzéssel és szigorú felelős- telekáruk egy része nem felelt ségre vonással lehetséges. Mi- meg az előírt követelmények- vel ez jórészt hiányzik, egyik- szabálysértésért feljelen­másik állami húsboltban olyan Mivel a korábbi időszakban hibákat is találták, ami nem a kiskereskedelmi vállalatok- jellemző a boltok többségére, nál — állami és ÁFÉSZ — el­sősorban a tőkehús bontásá­A fogyasztók Állami Kereskedelmi Felügye löség Nógrád megyei Felügye­lőségének munkatársa azt vizs­gálta, hogy milyen körülmé­nyek között történik a hús és húskészítmények értékesítése, mennyiben és hol történt elő­nyös változás az elmúlt évben végzett ellenőrzés óta? Azonosság — különbség ban és a felszámított ár helyes ségében mutatkozott jelentős hiányosság, ezért e területekre irányították figyelmüket az el­lenőrzés résztvevői. Lehet, hogy egyesek kevés­nek, mások soknak tartják a mulasztásokért történt fele­lősségre vonást. Ezen lehet vi­tatkozni, de úgy sem változtat a helyzeten. Egy azonban a lOVásáia vizsgálatból világosan kitűnik: * a vágóhíd vállalat dolgozói és A Pest—Nógrád megyei Ál- vezetői anyagilag még nem ér­A fogyasztói érdekvédelem íalaT^^s^yarmatf^telepétől zik hanyag munkájuk karos betartásában mindkét szektor- kapják boltjaink a tőkehúst és következményeit. Ha itt megtör- ban jelentős javulást tapasz- a töltelékárut. Sajnos, nem ténik az alapvető változás, ak- taltak. Ennek oka, hogy a mu- az előírt minőségben. A ko- kor iavul a minőséé kevesebb lasztokat felelősségre vonták, rábbi időszakhoz viszonyítva „ , , , ily módon tilalomtáblát állítot- sem csökkentek a minőségi ki- lesz a fogyasztói erdek- tak a további szabálytalanko- fogások, sőt a vizsgált időszak- védelemmel kapcsolatos visz- dók elé, ugyanakkor az érintett ban még fokozottabban jelent- szaélés- vállalatok vezetői is levontak 3 keztek. A félsertések en»y ré­szükséges tanulságokat, több ÖZén az előírtnál vastagabb Venesz Károly intézkedést tettek- Hatásukra volt a szalonna, a csülökbőrök csökkenj; a szabálytalanságot hosszúra voltak vágva, a hely­elkövetők száma, a fogyasztói télén szúrásból eredő vér­megkárosítások mértéke. Ha- szennyeződések nem voltak le- mis elszámolást csak elvétve tisztítva, véres volt a marhahú- tapasztaltak, helytelen mérés soknál a nyakrész, rajta hagy- pedig csak .egy esetben fordult ták a faggyút. Többször szeny­H pdrtirdnyitds iddsserli kérdései (II.) A döntések, határozatok előkészítése Irta f Mat ás József A párthatározatok funkciói az- is, hogy igen sok liataro- gednünk annak az igénynek, és a velük szemben támasz- zaíot, írásos anyagot lcészí- amelyet egyes szervek támasz­tott követelmények mellett tünk. Ezért nincs elég idő a tanak a párt iránt, hogy a — amelyekről az előző szám- végrehajtás megszervezésére testület, az alapszervezet meg­bán szóltunk — meghatározó és ellenőrzésére. Tapasztalha- tárgyalja tevékenységüket, szerepe van a döntések, a ha- tó az is, hogy egyes alsóbb csak azért, mert már régen tározatok jó előkészítésének, pártszervek, alapszervezetek voltak napirenden. A párt Ilyen irányú a tevékenysé- szinte minden kérdés eldönté- egyetlen szerve sem mondhat- günk egyik legfontosabb moz- sét a felsőbb szervektől vár- ja ki a döntést olyan kérdé­ják. sekben, amelyek állami, tár­sadalmi szervek feladata! Egy. Ezek a jelenségek számotte- ben továbbra sem érthetünk vően csökkentik a helyszíni egyel, azzal a felfogással, tevékenységet és a pártmun- amely egyes pártmunkások ka szépségét. Erősítik azt a részéről jelentkezik, hogy felfogást is, hogy a határoza- „csak akkor mennek jól a tok előkészítésével és megho- dolgok, csak az a biztos, amit zatalával véget ért a munka. a pártban is megtárgyalunk T A sok határozat és kötelező­en előírt napirend jelentősen zanata, amely lényegesen be­folyásolja munkánk további fázisait. Időben, bátran és megalapozottan Minden döntés, határozat előkészítésének, hatékonyságá­nak sarkalatos kérdése, hogy csökkenti az alsóbb pártszer- időben történjen. Alapkérdés, vek és szervezetek önálló te- hogy az érlelődő, vagy döntés, vékenységének lehetőségeit, re érett probléma időben fel- Nem fejlesztik megfelelően a ismerésre, eldöntésre kerül- bátorságot és kezdeményező jön. Ennek pedig elsőrendű készséget a kérdések napi­követelménye, hogy a veze- rendre tűzésében és eldönté­tés — minden szinten és min­den szervnél — megfelelő, magas színvonalú és reális tá- jékozódottsággal rendelkezzék. Ismerje működési területével összefüggésben az élet alapve­tő jelenségeit, folyamatos in­formációt kapjon a napi mun­káról, a lényeges mozzanatok­ról! a dolgozók hangulatáról. A másik jelentős forrás a munka e fázisához, hogy to­vább fejlesszük az egyes re­szortterületek, részlegek dön­tési igényeit. Azt, hogy meg­felelő felismerés és igény alakuljon ki, mikor, milyen kérdésekben szükséges a tes­tület, a taggyűlés döntését kérni. Az utóbbi időben ta­sében. A munkatervek összeállítá­sánál az alábbi főbb tényező­ket kell figyelembe venni: — a felsőbb pártszervek ha­tározatait, a saját, korábban hozott határozatokat; — a középtávú és éves, fél­éves tervek teljesítését szol­gáló politikai tevékenységet: — az adptt terület sajátos helyzetéből, körülményeiből eredő tennivalókat; — az állami. társadalmi szervek, az egyes reszortterü­letek reális döntési igényeit; — a napi gyakorlati mun- Az előbb említett követel- kából eredő olyan tapasztala­tokat, amelyeket helyes és érdemes napirendre tűzni. A munkaterv az élet által i munkaterv összeállításánál kezd/ük... mények jobb érvényesítése és a negatív jelenségek leküzdé­se érdekében mindenekelőtt a testületi, alapszervezeti mun- . "‘“'‘'"‘f '" az katervek készítésénél szüksé- telvetett igényeket tükrözze, ges kedvező hatású változást elérnünk. Biztosítsa a céltudatos tevé­kenységet. az irányító munka színvonalának fejlődését. Ugyanakkor a munkaterve: nem szabad fetisizálni. Ha rá. tartózkodás tapasztalható, amellyel nem érthetünk egyet. A döntések időiben! előké­szítéséhez szükséges, hogy a Hatékonyabb módszerekkel Elsősorban tovább kell küz- denünk az e kérdésekben fel­lelhető helytelen szemlélet és indokolt és szükség van paszta!juk. hőg7‘ezek7z igl- ^korlat ellen, támaszkodva bátran módosítsuk, nyék csökkennek, esetenként es továbbfejlesztve az utóbbi J -- - idők kedvező tapasztalatait. Határozottabban törekedünk például arra, hogy csökkent­sük a testületi ülésekre kerü­------- - - 10 .napirendi pontok számát, A testületi, taggyűlési elő­p árt-, állami és társadalmi ami az eloterjesztesek minő- terjesztések, javaslatok ké- szervek kölcsönösen támasz- segenek javulását, a felelős- szl'tésének van még néhány kódjának egymásra, és figye- ségteljesebb döntést szolgálja. 0iyan gyakorlati, szervezeti lembe vegyék egymás tapasz- Ezután sem szabad engednünk követelménye, amelyekre talatait, információit, kicserél- annak a törekvésnek, hogy az szükséges és helyes kitérni, jék véleményeiket és helye- alsóbb szervek mechanikusan Bevált módszer hogy — főleg sen osszák el az egyes felada- másolják^ a felsőbbek munka- fontosabb témáknál — előze­tokat. Végül: a gyors, a reá- tervét. Ez a gyakorlat — a tes vizsgálati prograjnvázlat, nyezetten, összezúzva érkezett az áru, ugyanakkor nem tudni mi okból, a vágóhíd dolgozói nem használják a minőséget jelző bélyegzőt. Nem jobb a helyzet a tölte­lékáruknál sem. Ezt bizo­elő. Más a helyzet a két szektor között a tőkehúsok minőségi átvételében. Az állami boltok­ban sem következett be a kí­vánt fejlődés. Majdnem min­den boltban annak ellenére, hogy az áru nem felel meg az nyitják a Kereskedelmi Minő­előírt szabványnak, — átve- ségvizsgáló Intézet megállapí- szik. Tetézik ezt azzal, hogy tásal Azért teheti meg ezt a minőségi kifogással sem élnek, vágóhíd, mert a kereskedelem Még rosszabbak az állapotok a nem ellenőrzi a minőséget, szövetkezeti húsboltokban. nem él minőségi kifogásokkal, Többségüknél az árut nem a fél a vágóhíd retorziójától, hús boltos veszi át — mivel nem ugyanakkor a minőségi hibák ez a fő foglalkozása — hanem '}em °*-> hanem ^ a fogyasztót , _ érintik. A vágóhíd felügyeleti az altala megbízott ital-, vagy szervének ellenőrzése pedig vegyesbolt vezetője. Ily módon sokszor laza, felületes. A vá- képtelenség megkövetelni a laszték összeállítását nem a minőségi előírások betartását, kereskedelmi igények, hanem a káros következményeit viszont vágóhíd gazdaságossági számí- a fogyasztó viseli. tásai szabják meg. Az előbBI megállapítás csak a községi húsboltokra vonat­kozik, amelyek heteként egy alkalommal tartanak nyitva. Ellenőrzésük azért is nehéz, mert a nyitvatartási időt a ügyelőség Nógrád megyei boltok vezetői kényük-kedvük Felügyelősége igen helyesen, szerint határozzák meg- Tété- megbírságolta a mulasztó bolti zi a gondokat, hogy a megye dolgozókat. Az állatai kereske- 21 szövetkezete közül mind- delemben a próbavásárlások és Feljelentés — bírságolás Az Állami Kereskedelmi Fel­Mit viszünk a kiállításra? lis döntés megkívánja azt is, kötelezően előírt napirendek készüljön. Ez gvakorlatilas az hogy a felsőbb pártszervek nagy szamaval együtt — meg. előterjesztés vázlata, orientál- határozataiból adódó helyi nehezíti a járási üzemi koz- ja a vizsgálatba;n & a S2el, feladatokat árnyaltabban és segi politika kialuKitásat. Az kesztésben résztvevőket Ter- értelemszerűbben figyelembe alsóbb partszervek es szerve- mészetesen nem jelentheti vegyük az előkészítő munka zetek szamara több időt, le- hogy az életet ehhez prog. SOrán\. . tes S Ätak es1 prob- ramhoz próbájuk igazítani. érvényesüíé^enyazonbanek°az megvizsgálására és el- A jövőben az előkészítő f.töKhTnr, döntésére. munka során jobban meg kel! utóbbi időben egyre több bu- választanunk azokat a témá­rokratikus vonás, bátortalan- Bátrabban kell előrelepnünk kát, amelyekben brigádvizs- sag, az mjtol való felelem za- a napirendre tűzendő témák gálatot tartunk. Az előkészí- varja. A többi kozott például megválasztásában is. Jobban tésnek ezt a módját csak na- az irányító tevekenyseg mind- el kell határolnunk egymás- gyobb horderejű, alapvető po- jobban eltolódik az ertekezle- tól a fontos és kevésbé fon- litikai. hatalmi és ideológiai tek fele. Eros a hajiam arra, toSj vagy lényegtelen kérdé- kérdéseknél alkalmazzuk, hogy egy-egy feladatot az er- seket. Egyértelműen tisztázni Ugyanakkor jobban kell tá- tekezlet megtartásával megöl- szükséges. hogy egy-egy téma maszkodnunk a személyes to- dottnak tekintsünk. megtárgyalása melyik szerv- pusztaiatokra, az információra Tevékenységünkre jellemző re tartozik. Nem szabad en- és a napi gyakorlati munká­ból eredő következtetésekre. Az elemző tevékenység fej­lesztése érdekében szükséges, hogy egy-egy kérdés, vagy kérdéscsoport eldöntésekor minden összefüggést, a tények összességét jobban figyelembe vegyük. Különösen fontos, hogy meglássuk, feltárjuk az új jelenségeket, a jövőbe mu­tató tendenciákat. Reális kö­vetelmény, hogy az elemző munkához jobban hasznosít­suk a rendelkezésre álló, ál­landóan gazdagodó irodalmat. A jövőben tovább kell foly­tatnunk azt a gyakorlatot, hogy a párttagság, a dolgozók egyre szélesebb köre vegyen részt a határozatok, a javas­latok előkészítésében. Bátrab­ban kell a közvéleményhez fordulnunk nagy horderejű és átfogó kérdések eldöntése előtt. Jobban igényelnünk kell a párttagság véleményét a párt belső életének néhány alapvető kérdésében. Pártsze­rű keretek között körültekin­tően meg kell hallgatnunk az illetékes pártszervek és párt­tagok véleményét hatalmi jel­legű kérdésekben. Többször és szélesebb körben szüksé­ges véleményt cserélnünk a közvéleménnyel, szakemberek­kel, gazdaságpolitikai, terület- fejlesztési, valamint eszmei­ideológiai kérdésekben is. Jóváhagyták a jelentkezéseket Hazánk negyedszázados év- előkészítésre megyei bizottság korrépa termesztési eredmé- fordulójának évében kerül alakult a párt, a tsz-szövet- nyeinek bemutatására vállál- megrendelésre a 67. országos ségók és a megyei mezőgazda- kozott. A bíráló bizottság kü- mezőgazdasági és élelmiszer- sági és élelmezési osztály kép- lön-külön értékelte a jelent­ipari kiállítás és vásár. A viselőiből. A bizottságban az kezeseket és megállapította, rendezvénynek nemcsak orszá- elnöki tisztet Hajczinger hogy megfelelnek a kiállítás gos, hanem nemzetközi szem- György osztályvezető, a titkári céljainak. pontból is nagy jelentősége teendőket Lotharidesz Imre, az A műszaki újdonságok és van. Méltóképpen kívánja osztály munkatársa látja el. újítások bemutatójára két ter- reprezentálni a magyar élei- A bizottság már megvizs- melőszövetkezet jelentkezését miszergazdaság, a fagazdaság gálta a kiállításon és vásáron hagyták jóvá, Szécsényből, a negyedszázados fejlődését, va- való részvételre a jelentkező- tsz-t és a TÖVÁLL-t. Bemu- laimint szemlélteti az élelmi- seket. Jóváhagyta négy terme- tátják a 10 ezer férőhelyes pe- szer- és fagazdaság előtt álló lőszövetkezet jelentkezését a csenyepulyka-hizlalót és en- célkitűzéseket és feladatokat. növénytermesztés eredményei- nek technológiáját A diósje­A felszabadulás 25. évfordu- nek bemutatására. Ezek sze- riöi közös mint újí­tójának történelmi jelentősé- rint a kiállításon és vásáron tást> az olajszűrő mosógépet géhez kapcsolódva a kiállítás az őrhalmi Hazafias Népfront mutatja be. bemutatja a párt vezetésével Tsz az őszi búza, az őszi árpa, végbement, a mezőgazdaság a tavaszi árpa, a burgonya és A bizottság jóváhagyta az termelési módjában és a pa- a cukorrépa termesztési ered- állattenyésztési eredménybe- rasztság életkörülményeiben menyeit mutatja be. Az érsek- mutatóra beküldött jelentke- bekövetkezett forradalmi át- vadkerti szövetkezet, mint a zéseket is. Az őrhalmi tsz alakulást. Ismerteti agrárpoli- megye legaktívabb dohányter- sertéssel, a pásztói és felsőtol- tikai eredményeinket és a szó- mesztő gazdasága, dohányter- di szarvasmarhával, a nőtin- cializmug teljes felépítésére mesztésünket reprezentálja. Az esi juhval reprezentálja me- irányuló célkitűzéseket. erdőtarcsai Szabadság Tsz a gyénket. A bizottság jóváhagy­Megyénk mezőgazdasága is megye déli részén termesztett ta a Magyarnándori Állami készül a kiállításra és vásár- őszi búza és őszi árpa bemuta- Gazdaság sertéstenyésztési ra, ahol méltóképpen kívánják tására jelentkezett. A szécsé- eredményeinek bemutatását is. reprezentálni Nógrád megye nyi II. Rákóczi Termelőszö- mezőgazdaságának és élelmi- vetkezet őszi búza, tavaszi ár- I szeriparának fejlődését. Az pa, kukorica, burgonya és cu- | NOGRAD — 1970. március 25., szerda (Folytatjuk) 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents