Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
Álla mesíny kísérlet a Kongói Népi Köztársaságban Vörös zászlós tüntetés a fővárosban A brazzaville-i rádió Kins- hasában lehallgatott adása szerint a hatalmat egy magát ..Nemzeti Félszabadító Bizottságnak” nevező testület vette at,.. A „Nemzeti Felszabadító Bizottság” felfüggesztette az 1969. december 31-i alkotmányt, amely az országot Kongói Népi Köztársaságnak nyilvánította ki. A hatalomra került katonatisztek letartóztatták Ngouabi államfőt, de a rádió adása szérint „nem ölték meg, mert a nép katonái nem gyilkosok”. A brazzaville-i rádió a híradások között a néhai kongói himnuszt játssza. A december 31-i alkotmány — mint ismeretes — az Internacioná- ét tette meg a Kongói Népi Köztársaság nemzeti himnuszává. A brazzaville-i rádió Ngoua. bi kormányát „alkalmatlansággal, a politikai kezdeményezőkészség teljes hiányával, a problémák figyelmen kívül • hagyásával” vádolja. Ikőnga, a Kongói Népi Köztársaság külügyminisztere hétfőn délelőtt bejelentette, hogy a Ngouabi elnökhöz hű erők visszafoglalták a Brazzaville-i központi rádióállomás épületét a lázadóktól, s azok vezetőjét megölték. Mobutu, a szomszédos (Kinshasa) Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke a brazzaville-i események kapcsán hétfőn reggel összehívta Ne fejlesszék New York-i képviselők és más közéleti személyiségek egy csoportja táviratban szólította fel Nixon elnököt, hogy a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások befejeztéig függessze fel az amerikai antiballasztikus és több robbanófejes rakéták fejlesztését. A távirat szerint az ABM raxétaelhárí tó-rendszer közelmúltban bejelentett kiterjesz- ése arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy maga is fokozza stratégiai fegyverkezési programjának végrehajtását. (MTI) kormányát. A kabinetülést az újabb fejlemények ismeretében az utolsó pillanatban lemondták. Ikonga külügyminiszter a „Szabadság hangja” központi rádióállomás megtisztításáért folytatott harcokról elmondotta: az akciót különösen bonyolulttá tette, hogy az épületben tartózkodott a rádióállomás számos polgári alkalmazottja is. A harcokban a lázadók több embert vesztettek, köztük vezérüket, Kiken- ga főhadnagyot is. A polgári alkalmazottak és a Ngouabi- hoz hű erpk soraiban személyi sérülés nem történt. A rádióállomás a délelőtt folyamán már folytatta normális működését. Adásában megszólalt Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság államfője is. Beszédében élesen elítélte a Kikenga vezette kalandot. A TASZSZ hírügynökség brazzaville-i tudósításban beszámol arról, hogy a város utcáin a tömeg vörös zászlókkal tüntet Ngouabi mellett. <* Marien Ngouabi ejtőernyős százados 1968. augusztus 3-án Massemba-Debat kormányának megdöntésével került az ország élére. 1969. január 1-f hatállyal a hatalom gyakorlására 1968 augusztusában meg. alakult Forradalmi Nemzeti Tanács Ngouabit államelnökké nevezte ki, aki egyúttal a nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi minisztériumot is vezette. Marien Ngouabi 32 éves, az ország északi részéből szárma, zik. Katonai tanumányait Strassbourgban végezte, a kongói néphadsereg kötelékébe 1961-be lépett be. 1964-ben léptették elő századossá. Ngouabi kormányzata ellenezte az amerikaiak vietnami háborúját, elítélte a közel-keleti izraeli agressziót. Belpolitikai téren az ország szocialista átalakítását tűzte ki célul. Független gazdasági rendszer létrehozásán, a magán- szektor megszüntetésén munkálkodott. A földet az egész nép tulajdonának nyilvánította. 1970. január 4-én új alkotmány lépett életbe. Az ország a Kongói Népi Köztársaság nevet nevette fel. Az alkotmány az új nemzeti himnusz- szá az lnternacionálét tette meg. Üj kormánypárt alakult, a Kongói Dolgozók Pártja, amelynek elnöke — az alkotmány értelmében — Marien Ngouabi lett. A párt szervezeti szabályzata leszögezi, hogy tevékenységének elméleti alapja a marxizmus—leni- nizmus, célja a kizsákmányolás minden formájától mentes, demokratikus és szocialista társadalom építése. A párt legfőbb szervezeti elvévé a demokratikus centralizmust választotta. (MTI) Szihanuk kiáltványa 2 ör Kénytelen a hatalomátvétel Norodom Szihanuk magán- titkársága hétfőn este Peking- ben a következő közleményt adta ki: Norodom Szihanuk kambodzsai államfő magántitkársága közli, hogy a khmer nemzethez 1970. március 23-án intézett ünnepélyes kiáltványában: 1. Norodom Szihanuk, mint az állam törvényes feje, hazaárulás bűntette miatt feloszlatja a Lón Nol tábornok elnöklete alatt álló minisztertanácsot, a Cheng Heng elnöklete alatt álló nemzetgyűlést, és az Ong Sim elnöklete alatt álló királyi tanácsot. 2. Meg fogják alakítani a nemzeti egység kormányát. 3. Addig is, amíg Kambodzsában helyreáll a normális helyzet, tanácskozó gyűlést hoznak létre. Annak tagjai a buddhista papság, a hadsereg, a rendőrség, a tartományi gárda, az ifjúság, az értelmiségiek, a parasztok, a munkások, más dolgozók, iparosok, kereskedők. funkcionáriusok, nők stb. Olyan érdemes képviselői lesznek, akik a különféle hazafias, haladó és imperialistaellenes irányzatokhoz tartoznak. 4. Nemzeti feiszabadítási mozgalmat hoznak létre a haza felszabadítására azon reakciós árulók és imperialistabarátok diktatúrája és elnyomása alól, akiknek az élén Lón Nol, Sirik Matak és Cheng Heng áll és uraik, az amerikai imperialisták elleni harcra, amelyet közösen vívnak majd a testvéri országok más népi és imperialistaellenes erőivel. 5. A nemzeti egység kormánya, a nemzetgyűlés és a nemzeti felszabadító hadsereg egyesülni fog a nép tömegével, hogy egységfrontot alkosson, amelynek neve „Kambodzsa Nemzeti Egységfrontja” (SULK) lesz és amelynek kettős féladata az orszá| felszabadítása és az imperialista ellenség és lakájai felett aratott győzelem után annak újjáépítése lesz. (MTI) Támogatják az egységtörekvéseket Musztafa el Barzani kurd vezető nyilatkozatot adott az AFP különtudósítójának. Az újságíró az iráni határ közelében levő kurd főhadiszálláson kereste fel Barzanit, ciki elmondta, hogy véleménye szerint a kurdok és a központi kormány által nemrég aláírt egyezmény egyszer s mindenkorra véget vet az arabok és kurdok viszályának. A kurd vezető megelégedését fejezte ki, hogy az egyezményt az arab és kurd lakosság nagy többsége elfogadta. Azt mondta, reméli, hogy az iraki kormány jó szándéka és a kölcsönös megértés legyőzhetővé teszi az egyezmény megvalósításával kapcsolatos nehézségeket. „A kurdok Irakhoz tartoznak és ha Irak és a többi arab ország egysége az iraki nép érdekeit szolgálja, és nem érinti nemzetiségi jogainkat, mi támogatjuk ezeket az egységtörekvéseket.” A berlini látogatás A MAGAS szintű államférfiúi találkozók sorozatában, amelyeken a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság vezetői rendszeresen konzultának a két szocialista ország közöst ügyeiről, új tanácskozás kezdődött: Péter János, hazánk külügyminisztere Otto Winzernek, az NDK külügyminiszterének meghívására Berlinbe utazott. E külügyminiszteri tanácskozásra alig két hónappal azután került sor, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást az NDK-ban, s folytatott tárgyalásokat a testvéri szocialista német állam legfelsőbb vezetőivel. Külügyminiszterünknek mostani berlini útján alkalma lesz berlini kollégájával áttekinteni azt a fejlődést, amely hazánk és az NDK kapcsolataiban a párt- és kormánydelegációnk ottjárta óta végbement. Ezen túlmenően a tárgyalások előterében a nemzetközi politika legfontosabb eseményei állnak. Péter János látogatásának ezekben a napokban az ad különleges aktualitást, hogy röviddel ezelőtt folyt le Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének és Willy Brandtnak. az NSZK kancellárjának erfurti találkozója. A két német állam kormányfőinek első megbeszélése nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. ÁLLÁSPONTUNK, amelyet a magyar külügyminiszter is képvisel Berlinben, szilárd és egyértelmű: teljes erőnkkel és meggyőződésünkkel támogatjuk az NDK álláspontját a két német állam kapcsolatainak rendezésére irányuló törekvésekben- Maradéktalanul egyetértünk mindenekelőtt azzal, hogy a két német állam viszonyának rendezésében az első lépés nem lehet más, mint hogy az NDK és az NSZK az egyenjogúságon alapuló, minden megkülönböztetést kizáró, nemzetközi jogi érvényű kapcsolatot létesítsen, elismerve a háború után kialakult helyzetet, beleértve az NDK államhatárait és az Európában levő több határokat. Az ilyen szerződést nyomon követhetnék a többi megállapodások, mint az atomfegyverek birtoklásáról és az erőszakról való lemondás és mások. A két német állam közti tárgyalások megindulása, és ebben az NDK által előterjesztett rendezési program szélesebb, nemzetközi vonatkozásban is jelentős: nagy hozzájárulást jelenthet az európai béke és biztonság megszilárdításához. Meggyőződésünk, hogy a két német állam viszonyának rendezése, a realitások és a józan megítélések alapján, lényegesen csökkentheti az európai politikai feszültséget. Ha haladást érnek el az előbbiben, jelentős akadályok hárulnak el az európai biztonsági konferencia eredményes megrendezésének útjából. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy Péter János nem sokkal berlini útja előtt látogatott el Belgiumba, Bulgáriába, Lengyelországba és ezt követően tárgyalásokat folytat más európai országokban is. A berlini tárgyalások beleillenek abba a nagyszabású tevékenységbe, amelyet a magyar diplomácia az európai biztonsági konferencia sikeres előkészítése érdekében kifejt. HAZANK és az NDK kapcsolatai minden tekintetben kielégítően fejlődnek. A Varsói Szerződés, illetve a KGST tagállamaiként, a lenini internacionalizmus szellemében, mindkét szocialista ország együttesen és külön-külön is, nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szocialista tábor tovább növelje sikereit az egész emberiség békéje és biztonsága érdekében. Választási előkészületek a Szovjetunióban A Szovjetunióban június 14- si bizottság tagjainak jelölése, re kitűzött Legfelsőbb Tanács- A központi választási bízott- választásokkal ■ kapcsolatban, ság feladata lesz ellenőrizni, a választási kampány első hogy országszerte pontosan mozzanataként hétfőn meg- betartsák a választási törvé- kezdődött a központi választá. nyékét. (MTI) Erkölcsi kötelesség: tiltakozni az amerikaiak vietnami népirtása ellen Szőke Zoltán salgótarjáni lakos sajtóértekezlete Budapesten Nem hallgathatok tovább — ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát hétfőn a 28 éves Szőke Zoltán, aki 1956-ban disszidensként hagyta el Magyarországot, majd Ausztriából az Egyesült Államokba került, az amerikai hadsereg katonája lett, részt vett a Vietnam elleni agresszióban, megsebesült, s mikor megkapta a Vietnamba szólító második hadparan- csot, megszökött, hazamenekült hazájába. „Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy tiltakozásul az Amerikai Egyesült Államok bűnös, népirtó háborúja ellen, lemondjak amerikai állampolgárságomról, és amerikai kitüntetéseimről, mivel ezeket olyan ügy szolgálatában kaptam, amelyre ma már nemhogy büszke nem lehetek, hanem amely mélységes szégyenérzetet kelt bennem” — jelentette ki. Ezeket a gondolatokat levélben írta meg Nixon elnöknek. A sajtóértekezleten, amelyet Szőke Zoltán kérésére a magyar kormány Tájékoztatási Hivatala rendezett Budapesten, az Üjságíró Szövetség székházában, a hazai sajtó, rádió és televízió munkatársaival együtt számos külföldi tudósító is részt vett. Képviseltette magát a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetsége is. Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetője mutatta be a sajtó munkatársainak Szőke Zoltánt, aki To- my Tyler néven csaknem egy évet szolgált az amerikai hadsereg kötelékében. Elmondta, hogy 1963 februárjában önként jelentkezett a hadseregbe, ejtőernyős és helikopteres kiképzést kapott. Belőle is — mint minden társából —, már az alapkiképzéskor megpróbáltak kiirtani minden emberi érzést, mert csak a gondolkodás nélküli, „engedelmes automatákat” tartják jó katonának. Azt igyekeztek tudatosítani bennük, hogy hatalmas technikai fölényükkel mindenkit elsöpörnek, aki útjukban áll. Szövetségeseiket, a dél-vietnámiakat — kihangsúlyozva felsőbbrendűségüket — sárga patkányoknak nevezték tisztjeik. Különleges osztagok katonáinak kiképzésében vett részt Szőke — miután elsajátíttatták vele a dzsungelháború alapismereteit —, majd a partizánok ellen bevetett ejtőernyős brigádot szállított Bien Hoaba. Kétszer lelőtték helikopterét. Kutass és rombolj! — ez volt a jelszó aLalkulatá- nál, meg kellett semmisíteniük minden embert és élőlényt. „Számos esetben voltam szemtanúja a polgári lakosság elleni atrocitásoknak, védtelen nők puskatussal való verésének, elfogott partizánok meg- kínzásának. Egységünk az ültetvények megsemmisítésére vegyszereket használt, más alakulatok a lakosság ellen is bevetettek vegyi-biológiai fegyvereket”. Gyakran szállította helikopterén Szőke ejtőernyős alakulatának parancsnokait, Williamson és Smith tábornokot, akik közül különösen Williamson volt hírhedt könyörtelenségéről. A vietnami amerikai főparancsnok, Westmoreland tábornok Is Szőke helikopterén utazott, amikor megtekintette a hadműveleteket. Már csak egy hónap volt hátra a vietnami szolgálat egy esztendejéből, amikor „Tomy Tyler” helikopterét kilőtték, s a pilóta csak a kórházban tért magához. San Franciscóba vitték, ahonnan több hónapos kórházi kezelés és hátgerinccsigolya-mű- tét után távozott. Ezután, nem érezvén magát alkalmasnak, hogy helytálljon a polgári életben, s mivel biztosították, hogy nem kell újból Vietnamban teljesítenie szolgálatot, 1966 augusztusában 6 éves szerződést írt alá tovább- szolgálatra a hadseregben. Az NSZK-ban állomásozó gépesített hadosztályhoz került. Megnősült, magyar lányt vett feleségül. Az ígéretet megszegve 1969 tavaszán mégiscsak megkapta a Vietnamba szólító második parancsot. „A vietnami háborút, amelyet minden szörnyűségével saját magam tapasztaltam — egyre > inkább igazságtalannak és bűnösnek tartottam, semmilyen körülmények között sem akartam Szőke Zoltán vietnami tapasztalatairól tájékoztatja a meg je- --------- . l ent újságírókat, a Magyar Újságírók Szövetsége székhazában zik. (MTI) elpusztulni egy olyan ügyárt, amelyet nézeteimmel, lelkiismeretemmel nem tudtam ösz- szeegyeztetni. Alakulatomnál Igen sok baj társam? volt ezen a véleményen, valamennyien keresték a kivezető utat”- — hangsúlyozta a sajtóértekezle ten Szőke, majd elmondotta hogy 1969 májusában hagyta ott egységét és családjával együtt visszatért Magyarországra. „Hazám — mondta —. amelyet meggondolatlanul elhagytam, visszafogadott, és lehetőséget biztosított egy becsületes, új élet kezdésére”. Az amerikai állampolgárság és az amerikai katonaként kapott kitüntetések elvetésével a magyar fiatalember — mint mondotta — azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy az emberiségnek azzal a túlnyomó többségével érez együtt, amely a közelgő húsvéti békemenetek idején is egyhangúlag fogja követelni, együtt az amerikai háborúellenes mozgalommal: vessen véget a háborúnak Vietnamban az Egyesült Államok kormánya. Itthoni életéről úgy nyilat- között Szőke Zoltán, hogy igazán csak most talált magára, hiszen hazájától távol sosem volt boldog, a pénz, ami ideig- óráig kint tartotta, nem boldogít. Most Salgótarjánban él, műszaki fordítóként — angol nyelvű munkákon — dolgoHúsvéti vasát ■ Centrum Áruházban1 HÜSVÉTRA A CENTRUM ÁRUHÁZ EZT AJÁNLJA: Bakfis kötöttiruha, divatszínekben: 275,— Ft Kisméretű női .orkánkabát: 330,— Ft Női csipkeblúz: 265,— Ft Női tergánpulóver h. u. 410—480,— Ft Férfi tergángarbó 617,— Ft Női lakktáska, divatszinekben 190,— Ft Férfi nyloning, fehér és színes 163—230,— Ft Férfinyakkendő, több színben 78,— Ft Francia kőpúder 104,— Ft Importrúzs 135,— Ft >A/agy áruház — »*sy választéki
