Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Kis falvak ifjúsága

A

haladó hagyományokért Cscsztvén

Most már bizonyos, hogy jék benne a Balassagyarmatra sara. A jó kapcsolat alapja a

jól választottak Csőszt vén A bejárók igénye is. közös munka és a kölcsönös

legutóbbi KISZ-vezetőségvá- • • , , megbecsülés, amiben nem

lasztások idején „A csesztvei tisztelik, ápoljak a hagyó- szenvedünk hiányt. Saeret- inagasugrók” címmel riportot monyokat. Védnökségét vál- nénfc az ez évi akcióprogt-am- írtam azokról a fiatalokról, lábúak a Madach-muzeum fe- ban vállalt háromszáz társa- akik Madách falvában élnek. , etz idegenforgalom Ráírni munkaóránál is többet

Csesztve ugyan nem az egyet- Jebonyoütasát, részt vesznek a telj ékíteni a csesztvei tsz len község, ahol a választá- T? körülvevő park §on- földjein. Ennek érdekében sok előtt és után megélénkült dozasaban, ápoljak azt a ha- hattagú, úgynevezett készen- a KISZ-élet, de a korábbi pan- rom ^yj^ katonaslrt, amely fóti brigádot alakítunk a kö- gáshoz viszonyítva mégis ok- a Madach-kurla közelében zeljövőben. Ez az ifibrigád a kal-joggal beszéltek nagy ug- részt víznek a „tegyük legsürgősebb tavaszi és nyári

rásról a KISZ járási bizottsá- szebbé községünket mozga- munkákban nyújt

majd se- gazdasággán. Azóta sok víz lefolyt az beneveztek a ..Kivé- gítséget a közös

Ipolyon, de a lendület nem ““*» cimért nak..

csökkent - ellenkezőleg, to- országos versenybe,

vább fokozódott a nevezetes több mint hároms^z óra tarfaluban. A csesztvei „magas- sadalmmunkát végeznek eb- Garat Gábort, várják ugrók” sikerrel vették az aka- ^ 82 ***? * >elyi ts2;ben;

viályt, s mostanra tovább f;ho^^n a legtöbb segítséget Cse&ztve Madáchat jelenti emelték a mércét. Erről be- kapjaik- és a csesztvei fiatalok szeretszéliem az új KISZ-titkárral, _ A csesztvei fiatalok nagy !±fkJ^?b ke,rtU"'

Bacia Pállal, aki a balassa- lelkesedéssel és leieménél

gyarmati nyomdában dolgozik készülnek a Lenin-centenári- kertiln1k “If* szülőfaluős a napokban tért haza a umra — mondja a titkár. — Jufc“°iz’ a , haladó hagyoma- salgóbányai KISZ-vezetőképző ^ évfordulón ünnepi taggyű- nyakt, ápolásához és a horus- jS"1- , .ahol.bathetes t0- lést tartunk, előadásokat hall- “

vábbképzésen vett részt.

Lenin és Madách emléke

A fiatalok igazán vonzó ott- gozni. hont alakítottak ki a csesztvei Madách Imre Művelődési

gátunk Lenin és a forradalom ^P^hoz is Bajnóczi Aiv kapcsolatáról és Leninről, az ^1 a K1SZ. .^túrosa” rövi- emberrői. A legtöbb teleményesség azoknak a dokumen- Csesztvéhez,

turnéknak a gyűjtésében mu- ^'?^Jelhagy ,a bejárósAa tetkozik, amelyeket egy önálló “p8a*yarl’f,ti

kiállításon szeretnénk feldől- FinomkotöUárngyúrban dolgozik), a közös gazdaságban vállal munkát. Ö állította ösz- sze azt az irodalmi

műsort,

Házban. Takarítással kezdték, K/uirsnlat n Gálival“ nemrégiben alakult

fnivtntták az- *VÍ,Pcso,ar U,„l*OllVai csesztvei irodalmi színpad a

évfordulójára

csinosítással folytatták, azután kijelölték a rendért, fe- .. . n pls^a-badulas

gyelemért felelősöket is. Az . A GoU a Budapesü Gold- tanul be.

ifjúsági klubnak - amely ber§eJ Textilipar. Vallalat.

egyben szabadpolcos könyv- rad Gábor költőt - mondja a

tar is - négy állandó felelő- KISZ-titkár és ha tetőse van.

— Klubunk meghívta Galevélre, amelyet a csesztvei KISZ-titkar —, és ha létre- fiatalak nevében Bacsa Pál jön ez a találkozó, előadjuk

__ Érezzük jól magunkat, Irt és amelyet, a Magyar Ifjú- irodalmi műsort, amelyben

d

e legyen rend körülöttünk — ság Is közölt. A pesti és a 3° .n£haay Garai-vers is hev&lljók a csesztvei fiúit és Iá- csesztvei KlSZ-szervezetet a iyet kapott.

nyok, akik közül a legtöbben közös névadó hozta össze, de . M ., h T

Balassagyarmatra járnak is- ezen túl élénken érdeklődnek Művelődési Házra tulaidon

1»UL.. 1___-í_ t.1 mvmik munkáé) é« éi«te ‘vluveioaeM Hazra tulajdonk

éppen már most fel lehetne írni: ifjúsági ház. Az irodalkolába, munkába; de akik ki- egymás munkája

vétel nélkül Csesztvén érzik iránt. 1L™^, ,Amagukat a leglobban. — A csesztvei közös gazdag Z mouaimagukat a íegjoDDan ^g tette Ehetővé, mj színpad mellett megata— A választások idején 16 hogy a kezdeti levélváltás kult a tainccsopont is és rovitagja volt a Kerekes Árpád- után a nyáron vendégül lás- desen létrehozzák Klincsok

ról elnevezett csesztvei KISZ- suk a textiles Ifjúmunkásokat. László vezetésével a helyi

alapszervezetnek —- mondja Természetesen a viszonzás ,_. ___, , ... , .. y

B

acsa Pál titkár -, jelenleg részükről sem marad el. szakkört is. Hon,

34 bejegyzett tagja van. de Mindannyian nagyon örülünk, ismeretl munka Madách-faikörülbelül hatvan fiatallal hogy a helyi tsz felismerte a vában — ez mindannyiuk

számolunk egy-egy akciónk KISZ jelentőségét és tőle tel- számára vonzó feladat során. A programot is úgy ál- hetőem mindent megad azelelítottuk össze, hogy tükröződ- ven, mozgalmi étet támogatta- Pataki László

fiatal művészek tárlata

Nógrád Esztergomban

Mint már hírül adtuk, színvilág, s bizonyos érte- zárt kompozícióban fejezi ki, április közepén két Nógrád lemben konstruktívabb kép- tematikája sokfétű. A Palóc megyében élő fiatál képző- építés jellemez. Képei közül udvar, a Siratok, a Palóc művész közös kiállítást ren_ kiemelkedik a Gacsaj Pesta madonna, a Gyarmati vá- dez Esztergomban, a Techni- című mű, amely a híres be- roskép megannyi értő birka Házában. A tárlat a két tyárt mutatja be. A Palóc adás Nógrádról.

alkotó 25—25 munkáját mu- menyecske elsősorban arra . PSzteraomi kiállítást tatja be a közönségnek, íze- utal, hogy a fiatal művész Az esztergomi Kiállítást

lítőt adva a Nógrád megyei a könnyebben megoldható Végh Antal író nyitja meg. amatör képzőművészeti élet külsődleges népi motívumok színvonaláról, korszerű tö- mellőzésével inkább a íigu- rekvéseiről. ra belső ábrázolására törekOrosz István 1941-ben szü- szik. Ügynevezett tematikus letet Salgótarjánban, rajz- képele, a Hősök voltak, a pedagógus, jelenleg a Mo- Vörösen kélt a nap egészí- horal Általános Iskola igaz- tik ki, teszik teljessé Orosz gatója, aki a falu közműve- István mai munkásságának lődési életében Is szerepet reprezentálását. kér magának. Eddig több

(te)

Fel§zag;g;aloü, Altaian

utakon

A KPTiitmliíil keltet va- raforgómagot, s egyéb élei- tatta n ormiul ihm iamjt dő- miszereket hoztunk a tarjá- raszts

Élő tanúk a negyedszázadról

Zeisler György a nemzeti segély salgótarjáni csoportokét. Végül egy pa- asztszekeret kaptak, azzai teremteni. Eleimet, ruhát, ni munkásoknak. vontatták be a rakományt a

tüzelőt, mindent, ami az élet Ám, akkoriban a köziéire- városba, megindulásához kellett. dés koránt sem volt olyan

25 esztendeje történt. Az olajozott mint manapság, ország egyik feléből még Bombaszaggatott, feltépett £££ bTtaő^^ügyintézőjekém nem értek véget a felszaba- uttalan utak szabdaltak fel dító harcok, amikor a deb- az országot. Felrobbantott receni Ideiglenes Kormány harckocsikat, bombatölcsére- más életre hívta a nemzeti két kerülgettek a bátor uta- segélyakciót. A salgótarjáni- sok. ak is kapcsolatba léptek a — Járműről nemzeti segély debreceni gondoskodnunk.

tevékenykedett.

— Elhoztuk a gabonát,

az Alföldről csakhogy nem megőrölni. Sülném kellett gótarjánban volt egy ma* azt kaptunk lom, gazdáit elhurcolták s

tudtuk hol

Szabályzatok nélküli, sajátos szervezet volt a nemzeti segély. Igaz, szabály- fabrikálására akkor nem jutott idő. Segített mindenki, olyanok is, akik ma már nem szerepelnek a krónikákban. Előfordult, hogy a képviselőtestület ülése idején érkezett a hír: egy vagon gabona áll a vasútállomáson. Félbeszakították

Önálló tárlattal jelentkezett.

Salgótarjánban 1963-ban,

64-ben és 68-ban nyílt kiállítása. A magyar néphadsereg képzőművészeti pályá- tevékenven kaDcsolódik oe zatának első díját nyerte el ön-k. ykiáu(ktása ^ Deb_ 1962-ben. A pedagógus kép- recenben 1963_ban és 64-ben.

Gonda Zoltán Hajdú-Bi- har megye szülötte, jelenleg a balassagyarmati járási könyvtár igazgatója. A város képzőművészeti életébe

zőművészek országos kiállításán 1964-ben és 65-ben szerepeltek művei BudapesLapjai jelentek meg az Élet és Irodalomban, a Valóságban, a Napjainkban, az Alten. _ Az északmagyarországi ^ közli őket aNóg

képzőművészek területi kial- . , ’ . Palócföld s a

tóm Aliiig,*! h-i e laa megyei raiocioia, s a

lításán 1969-ben állított ki, s még több megyei kiállítás közönsége találkozott képeivel.

— Ügy érzem, jelenlegi

NÖGRAD is.

— Munkásságomban jelentősnek tartom az esztergomi tárlatot, amely lehetőmunkakörömben lehetőségem «eget nyújt szamomra hogy nyílik az elmélyültebb mun- az utóbbi időben folytatott kára - mondja. - A pa- grafikai törekvéseimről a lóc táj, a palóc nép közel- magam szamára Is viszony- sége termékenyítőén hat teg átfogó képet kapjak, s képzőművészeti tevékenysé- bemutatkozzam a kulturális «emre is hagyományokkal rendelkező

“ Esztergomban elsősorban Komárom megyei városban az utóbbi időszakban szüle- mondja, teti munkáival szerepel, Gonda Zoltán anyaga a pa- amelyeket a letisztultabb lócföld egyszerűségét tömör,

központjával, hiszen ha va- a szovjet katonáktól — em- nyilasok, a malmot leszerel" lahol, itt igazán szükség volt lékezik Bognár József, a ték, de a berendezések nagy az élelemre. E nélkül nem nemzeti segély salgótarjáni részét sikerült megmenteni, kerülhetett volna fel a szén csoportjának üzletszerzője. Gyorsan helyreállítottuk, és a bányákból, nem Indulhat- — Üzemanyagra azonban máris őrölhettünk, tak volna be a gyárak gé- csak többszörös áttétellel

pel. tudtunk szert tenni. Az üvegAz azóta Írott feljegyző- gyártól kaptunk üveget, ezt ^ sekből nevek kerülnek elő. Gyöngyösön elcseréltük bor- Gólián Sándor, a tarján! ra, amiért útközben — ha

pékmester, Bognár József, szerencsénk volt — olajat.

Zeisler György, Duda Lajos, benzint kaptunk. S ha elfo- Kovács Imre, Ponyi Erzsé- gyott az üzemanyag, akkor

bet, Kozik Ferenc — övé vártunk. Mint az első bevolt a híres-neves mondás: szerző úton is, ahonnan két ide figyelj, átyá, ha egyszer hét múlva tértünk haza. meghalok, sohse lesz olyan Ha viszontagságos körüljó gazdája a gyomromnak, menyek között is, de meg- qz testületi tagok

mint én voltami - íme a érkezett az étetet Jelent* lndultak hogy kirakják B nemzeti segély salgótarjáni etetem a dósba Üzemek, bonát Senkit61 nem kér. csoportjának szervezői úgy- insegkonyhák kaptak belő- d ki a 8Xéll(tó munkás

intézői, üzletvezetői, kony- te. A falusi emberek önként M a rakodói ott dolgozoU

VelA01' , -x • , .. ... t- ®zivesen adtak’ mindenki, ahol a legnagyobb

A salgotarjaniak osszeko- kertek: gyorsan küldjenek ... . ’ .

tője a debreceni központtal nekik szenet, gazdasági szer- B

Bognár József volt. így em- számokat, mert a front ki- lépt Lórjvm hónapig mű- lékezik vissza a negyedszá- merítette őket, a föld meg- i»CI“ll«l WU1 kbdbt^. zaddal ezelőtti események- művelése pedig nem várhat. qSSZS a nemzeti segély, ez re: Az akkori viszonyokra jel- jd5 alatt betöltötte hivatását.

— Debrecenben készen állt lemző a következő eset is. Az ejsd és legsúlyosabb nemár a helységnévsor: holta- Gyöngyöspatánál elromlottá kézségeket áthidalták, követlálhatunk összegyűjtött, ön- beszerzők gépkocsija. Egy kezg szakaszába lépett 6 kéntes adományokat. Kisúj- napig álltak, vártak, aztán munka. Megalakult az élel- szállás, Dévaványa, Kunma- egy traktorral kisegítették mezésj kormánybiztosság, daras, Kunkeresztes — ezek őket. Nem messze Salgó- ameiy a közellátás új feje- voltak a fő beszerző köz- tarjántól a traktor kiszakí- ze(^t nyitotta meg. pontjaink. Gabonát, füstölt tóttá a gépkocsi elejét, s ez

szalonnát, élő baromfit, nap- ismét várakozásra kárhoz- Szendi Mám

A Kossuth Könyv kiadó évlorduiós könyvei

Hazánk felszabadulása 25.és Lenin: Az ideológiai munká- ról szól Nemes Dezső: A le- Lenin születése 100. évfordu- ról című műve szemelvényeket nini eszmék ere)e, Réti Lászlójának méltó megünneplésé- közöl Leninnek az ideológiai ló: Lenin és a magyar mun- hez a Kossuth Könyvkludó munkáról alkotott véleményé- ká'mozgalom oímü műve, A

kiadványainak egész sorával ről, Lenin sokoldalúan rávi- Találkozások Leninnel c. kö- kíván hozájárulni. A kiadó ün- tágított a marxizmus alkotó tét visszaemlékezéseket tartal- nepí könyvei Nógrád megye továbbfejlesztésének fontossá- máz, s napvilágot lát a 4 kép lakói számára is lehetővé te- gára, valamint az elmélet és a Leninről című kiadvány is.

hogy ünnepeink fénye gyakorlat szoros kapcsolatára. Jfesef Amla A Dunánál cí. tudatunk formálásáig pohti- Hangsúlyozva a dolgozok kom- mű verséb61 idéaett sorokkal ktu muvelteegunk elmélyítése- munísta neveljenek, a poll- vezethetnénk ^ a feiszabadu- ra te ösztönözzön valamennyi- tlkai nevelés és az élet kap- 2g évfordulójára megunlret. raotatanak, s az emberek tu- jelen6 kiadványok rövld is.

Papp Lajos Lenin című köl- databan elő kapitalista cső- rnertetését. töményéből idézzük: kevények elleni harcnak fontosságát. Megfogalmazta, hogy „a harcot, melyet őseink milyen a jó pártpropaganda és vívtak,

1ta^nál -agitáció, s milyen a jó pro- békévé oldja az emlékezés méltóbban őrzi, már a kor pagandista és agitátor. A kö- s rendezni végre közös Ha nemJ,dézzük, akkor is hat tetet jegyzet és tárgymutató dolgainkat,

egészíti ki. A kommunista er- ez a mi munkánk: és nem is kölesről című könyv mellék- kevés."

Jetében kortársak vallanak Lenin jelleméről, az erkölcs kü- 1944. szeptember í4-én Bat- löni'éle kérdéseiben elfoglalt községnél magyar íöld« álláspontjáról. Lenin utolsó re féí>ett a Vörös Hadsereg, és

lő helyet foglalnak el a Lenin- írásaiból miniatűr kiadás je- J™jd het hónap múlva íelsza- nel foglalkozó, s az őt idéző lenik meg. Ugyancsak a nagy helyig, a

könyvek. Idézik őt magát is. forradalmárról és gondolkodó- Vds megyei Nemesmedves fa- y ^ lu. A felszabadulás krónikává ját Kársai Elek és M. Somlyai Magda adja közre. Baktai Fe„Az 6 emlékét

idegeinkben valahol.

Képére formált képe e század Razliv s a világűr között. Testetlenné szabadult lelke agysejtjeinkbe költözött.”

A kiadványok között elökeA Budapest Kötő Htsz salgótarjáni export síkkötő üzer-ének termelési tervében az idén 95 ezer darab kötöttáru szerepel. Az első negyedévre 22 ezer 500 darab terme' lését irányozták elő, azonban az üzem dolgozói már január és február hónapban

20100-at készítettek el (Koppány György felvétele)

renc Akik mertek ... című műve a negyedszázaddal ezelőtti események szereplői közül hoz közel néhányat. A mt negyedszázadunk c. munkát Ré- nyi Péter és Sánta Ilona írta. illetve állította össze. Visszaemlékezéseket publikál a Szabadság, Te szülj nekem rendet című kötet. A felszabadulás óta eltelt 25 esztendő egy- egy jelentős eseményét mutatja be képekkel és rövid ismertető szöveggel a 25 év — 23 kép. Darvasi István szerkesztésében lát napvilágot az Ez történt huszonöt év alatt című kötet. A nagy sikerű ta nácsköztársasági plakátgyűjtemény méltó folytatása a Politikai plakátok — 1945—1948. A téma legszakavatottabb ismerői és művelői önálló tanulmányokba foglalták össze az ország felszabadulása óta elért eredményeket 25 év ipar, mezőgazdaság, életszínvonal, kultúra címmel. Dr. Kóródí József Változások Magyarország gazdasági térképén című művét több mint ötven illusztráció teszi szemléletesebbé.

** (t)