Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI 'GVESUUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I BI ZO TTS ÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 68. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Egyenletes fejlődés, emelkedő életszínvonal Ülést tartott a megyei tanács Illést tartott Elnöki Tanács 0 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács V. I. Lenin születésének 100. évfordulójára, a szovjet népek és a magyar nép örök barátsága jeléül a felszabadulás óta épült új, szocialista város, Tisza- szederkény elnevezését április 22-i hatállyal Leninvárosra változtatta. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének előterjesztése alapján Budapesten a 4. és a 38. számú és Vas megyében a 3. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői helyek betöltésére az Elnöki Tanács 1970. május 24-re új választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács hozzájárult tanulmányait kitűnő eredménnyel végzett tizenegy diplomás, kitüntetéses doktorrá avatásához. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen négy orvost, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen egy filozófust, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy matematikust és egy tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen két orvost és a Szegedi Orvostudományi Egyetemen két orvost avatnak a Magyar Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűs doktorrá. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. Megalakult az MTESZ Nógrád megyei szervezete A hccsiilés mércéje Számtalanszor elmondtuk, leírtuk az utóbbi időben, hogy nagyobb megbecsülést kell kapniuk a tanácsapparátus dolgozóinak. Érdemük szerint kell becsülni azokat az embereket, akik hosszú évek sora óta becsületesen dolgoznak a közösség érdekében. Az is nagyon sokszor elhangzott, hogy az állampolgárok sok- sok szállal kötődnek tanácsainkhoz, ami természetes is, mert a születéstől a halálig minden ügyes-bajos dolgunkban oda fordulunk. A tanácsi dolgozók intézik a különböző igazolások, hivatalos okiratok kiállítását, a lakásügyeket, a szabálysértéseket, a gyámügyeket, és még hosszú listát lehetne felsorolni, hogy mi mindent. A megbecsülésről természetesen nem elég csak beszélni. Tenni is kell annak érdekében, hogy az elképzelések valóra váljanak, és a tanácsok dolgozóinak megbecsülése érvényre jusson erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt. Az új gazdaságirányítási rendszer az eddigieknél kötetlenebb, szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé a vállalatok számára. Ez vonatkozik a tanácsok munkájára is, amelyek nagyobb önállósággal és ebből következően, nagyobb felelősséggel tevékenykednek. Van a dolognak egy másik oldala is. A tanácsokon általában nagy tapasztalattal rendelkező, jól képzett szakemberek dolgoznak. Az új gazdaságirányítási rendszer azt is lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jól képzett munkaerővel egészítsék ki saját vállalatuk szakember- gárdáját. Lehetőségük nyílik arra is, hogy anyagilag jobban megbecsüljék őket. Nem túlozunk tehát, ha azt mondjuk, hivatásszeretetre van szükség ahhoz, hogy a tanácsapparátusban maradjon egy- egy olyan szakember, akinek máshol esetleg több fizetést kínálnak. Természetesen vannak, akik elmennek. A többség azonban helyén marad, mert élethivatásának tekinti a tanácsi munkát. A tanácsok vezetői nem maradnak tétlenek az elismerés kifejezésében. A megyék legnagyobb részében mó- uot és lehetőséget találnak arra, hogy ez a megbecsülés a nyagiakban és erkölcsiekben egyaránt kifejezésre jusson. Nemrég adtunk hírt róla, hogy Nógrád megye Tanácsa törzsgárdajelvényt alapított a tanácsapparátusban a 10, 15, 20 éve dolgozók jutalmazására. Ez annyit jelent, hogy a jövőben az eddigieknél jobban elismerik munkájuk fontosságát. A törzsgárda kialakítása minden üzemben és vállalatnál általánossá vált. Ök azok, akikre a vállalat mindig, minden körülmények között számíthat. Ugyanilyen kipróbált, regi törzsgárdájuk van a tanácsoknak is, akik joggal tartanak számot munkájuk . elismerésére, mint az üzemi törzsgárdák. Ezért örvendetes, hogy a megyei tanács élt lehetőségeivel és megalapította a tanácsi munkáért adható elismerést. A törzsgárdajel- vény az erkölcsi elismerésen kívül egyúttal anyagi elismerést is jelent. Pénzjutalomban és rendkivüli szabadságban részesülnek a jelvény tulajdonosai. «. Az idei évtől kezdve folyamatosan kerül sor a törzsgár- dajelvény kiosztására. Ebben egyúttal benne van a tanácsok munkájának elismerése is, amely annál inkább időszerű, mert közeledik a tanácsok létrehozásának 20. évfordulója. Gs. E. A harmadik ötéves terv időarányos teljesítését és a megye 1969. évi fejlesztési terv- és fenntartási költség- vetését vitatta meg a megyei tanács, amely tegnap délelőtt tartotta ülését. Az előterjesztés, valamint Illés Miklósnak, a megyei tanács vb. elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése részletesen és mélyrehatóan elemezte Nógrád megye fejlődését az elmúlt négy esztendőben. Biztató eredmények Megyénk az elmúlt években tovább gazdagodott, a lakosság életkörülményei — kommunális, szociális, egészségügyi és kulturális ellátása — jelentősen fejlődött. A foglalkoztatottságban viszonylagos egyensúlyi helyzet alakult ki, a tervidőszak elején szinte megoldhatatlannak látszó bányászprobléma rendeződött. Emelkedett az életszínvonal, dinamikusan fejlődött a tanácsi ipar. Javult az ipar szerkezeti összetétele és területi elhelyezkedése. Egészségügyi és szociális ellátásra 116 milliót, lakásra és más szolgáltatásokra 395 milliót, kulturális ellátásra több mint 100 milliót költünk. Az elmúlt négy év alatt több mint ezer tanácsi bér- és szövetkezeti lakás épült. Ebből 1970-ben 335-öt adnak át. Az ivóvíz- ellátásra, valamint a szennyvíz és csapadékvíz csatornázására 35 százalékkal fordítottunk többet az előirányzottnál, a tanácsi utak, hidak fejlesztésére, felújítására több mint százmillió forintot, mintegy kétszeresét a tervezettnek. A harmadik ötéves tervet sok gond és nehézség közepette kezdtük. A nehézségeket fokozta, hogy — a jelenlegi előkészítő munkával ellentétben —. nem volt meg a zökkenőmentes átmenet, elhúzódott a beruházások előkészítése, tisztázatlan volt az új ipari üzemek sorsa. A tervidőszak második évében még a szakmunkástanulóA Tanácsköztársaság kikiáltásának 51., a magyar demokratikus ifjúsági mozgalom létrejöttének 25., valamint a KISZ életrehívásámak 13. évfordulója alkalmából ünnepi ifjúsági nagygyűlést tartottak tegnap este. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központjában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt többek között fíerezeg István, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a városi pártbizottság és KISZ-bizottság képviselői, a vállalati párt- és gazdasági vezetők, egykori ifjúsági vezetők. Grosch Támás, vállalati KISZ-titkóir ünnepi megnyitó szavaiban köszöntötte a nagygyűlés több száz főnyi résztvevőjét, mindenekelőtt azokat a vendégeket, akik egy-két évtizeddel ezelőtt vezető szerepet töltöttek be aa kát sem tudtuk kellően elhelyezni. Ma büszkék lehetünk arra, hogy megvalósult a teljes foglalkoztatottság, több mint 8 ezer ember részére teremtettünk új munkalehetőséget. Csökkent a termelékenység A harmadik ötéves terv időarányos részét a túlteljesítés jellemzi szinte minden tekintetben. Nem mehetünk el azonban szó nélkül az iparban a termelékenység alakulása mellett Számottevő az új ipari üzemek telepítése, de emellett a termelés évről évre romlott. A termelékenység csökkenését több tényező befolyásolja. Első helyen kell említeni az utóbbi időben jelentkező nagyarányú fluktuációt, amely már a törzsgárdát is érinti. Megyénkben 1969-ben a munkások mintegy 25 százaléka szüntette meg munkaviszonyát, és keresett új helyet. A vállalatok vezetői az érvényben levő jogszabályokkal éljenek a jövőben, és határozottabban járjanak el a fegyelmezetlenségekkel szemben. követeljék meg a normák rendszeres betartását, foglalkozzanak többet a munkaszervezéssel. A jelentés részletesen elemezte a megye építőiparának helyzetét. Az elért eredmények mellett — az építőipar termelése közel megkétszereződött. De a munkát akadályozza az alacsony műszaki, technikai színvonal és bizonyos szemléletbeli problémák. A negyedik ötéves tervben az építőiparral szembeni igények nagyobbak lesznek, jelentős műszaki fejlesztésre, az erők összehangolt, dinamikus fejlesztésére van szükség. Előkészítés Az idei év a harmadik ötéves terv utolsó éve, és így a negyedik ötéves terv előkészítésének fontos szakaacélgyári ifjúsági mozgalomban, s napjainkban különböző felelős beosztásokban tevékenykednek szerte az országban. Az ünnepi beszédben Patai József, a nagyüzemi KISZ végrehajtó bizottságnak tagja hangoztatta: — A magyar nép történelmének nagyszerű évfordulóira emlékezünk. Azokra, amelyek népünk, ifjúságunk életének jelentős állomásai voltak. Emlékezünk a Tanács- köztársaság kikiáltásának 51. évfordulójára és meghajtjuk zászlóinkat az • egykori hősök előtt. Emlékezünk a szabad hazában 25 évvel ezelőtt megalakított ejső demokratikus, a kommunista párthoz való hűséget nyíltan valló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö(Folytatás a 2. oldalonJ sza. Az idei tervteljesítések, a jó előkészítések megalapozhatják a negyedik ötéves terv sikeres indítását, biztosíthatják a zavartalan átmenetet. Új gazdasági rendszerünk bevezetésével növekedett a tanácsok önállósága, fejlesztési és fenntartási lehetőségeink lényegesen meghaladják a tervezettet. A tanácsok harmadik ötéves terveinek feladatai valamennyi szinten megvalósíthatók, sőt túltelj esíthetők. A párt- és tanácshatározatoknak megfelelően különösen ugrásszerű a járási székhelyközségek fejlődése. Új kezdeményezés A tanácsok saját bevételének, a helyi forrásoknak fokozott jelentősége lesz, a jövőben, a lehetőségeket nagy részben saját bevételek szabják meg. A további fejlődést minden bizonnyal elősegíti az a kezdeményezés, amely elsőként Nógrád megyében valósult meg és országosan nagy visszhangot váltott ki. 1970. január 1- től a megyei tanács határozata értelmében a tanacs; vállalatok az eszközlekötési járulékot és illetményadót, továbbá az ÁFÉSZ-ek és ktsz-ek illetményadóit a helyileg illetékes városi, illetve járási tanácsoknak fizetik be. A járási, illetve városi tanácsok gazdálkodnak a befolyt összegekkel és a tanácsok, valamint a területükön levő vállalatok egyaránt érdekeltté válnak a gazdaságosabb termelésben, nagyobb szerepe lesz a helyi kezdeményezéseknek. Az előterjesztés igen nagy visszhangot váltott ki, sok tanácstag mondotta el véleményét, javaslatait, illetve egészítette ki a jelentést. A tanács megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy az elhangzott javaslatokat vizsgálja felül és hasznosítsa. Pénteken délelőtt Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában tartotta alakuló küldöttértekezletét a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete. Megyénkben hét tudományos egyesületnek volt már eddig is helyi csoportja. Ezeket az egyesületeket fogja össze a jövőben az MTESZ. Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója, az értekezlet elnöke köszöntötte a küldötteket, majd dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára tartott tájékoztatót az MTESZ feladatairól. Többek között elmondotta, hogy időszerű volt már Nógrád megyében is létrehozni ezt a szervezetet, amelyben országosan 27 különböző tudományos egyesületnek csaknem 87 ezer tagja tömörül. Céljuk az, hogy a különböző területeken dolgozó szakembereket összehozzák, lehetőséget nyújtsanak az egyes szakmák eredményeinek, fejlesztési kérdéseinek megismerésére, a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére. Társadalmi tanácsadó testület is ez, és olyan nagyobb feladatokkal is foglalkozik, mint például egy- egy terület regionális fejlesztési tervének kidolgozása. Véleményt adnak, bírálatot gyakorolnak az elkészített tervekről. Egyre erősödik a szövetség nemzetközi kapcsolata is. Évente mintegy 1500 szakembert küldenek ki külföldi tudományos konferenciákra, ezenkívül tanulmányutakat szerveznek. Az MTESZ főtitkára után Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a megye időszerű gazdaságpolitikai feladatairól, ami egyben programot is adott a MTESZ Nógrád megyei szervezetének. Röviden vázolta a III. ötéves terv eredményeit, és azokat a gondokat, amelyekkel megyénkben meg kellett küzdeni. — Ma már van olyan fejlesztési elképzelésünk, ami elemzően, műszaki számítások alapján készült. Szándékunk, hogy a terv elgondolásainak elfogadása után, széles műszaki-gazdasági aktívahálózatot vonunk be a megvalósítás érdekében — mondotta többek között. A továbbiakban beszélt a sajátos nógrádi helyzetről, az ipar struktúrájának változásáról és azokról az új üzemekről, amelyeket a közeljövőben telepítenek le megyénkbe. A meglevő, régi üzemekben is jelentős rekonstrukció folyik. A megye igényei egyre nagyobbak lesznek, s itt elsősorban a szellemi kapacitás és a differenciált szakmai képzés helyzetét elemezte. A fejlesztési elképzelések megvalósulásának alapkérdése — mint mondotta — a.3 építőipar. Feltétlenül nagy arányú fejlesztést igényel. Az egyesületek, illetve az MTESZ éppen abban adhat majd tanácsot, segítséget, miképpen lehetne célszerűbben feltárni, hasznosítani a megyei lehetőségeket. Ma még kérdés, hogy például milyen lakásépítési módszerek lennének leggazdaságosabbak, amelyekkel gyorsítani lehetne az építkezéseket, A küldöttek ezután megválasztották a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei szervezetének választmányát, majd ez megtartotta első ülését és soraiból megválasztotta a 9 tagú elnökséget. A MTEISZ elnökévé Varga Gyulát, az Öblösüveggyár igazgatóját, titkárává pedig Kőszegi Jenőt, a gépipari technikum igazgatóját választották meg. Az Ipoly partján Ősi település az Ipoly partján Nógrádszakál. Lakóinak, a hajdani cselédeknek élete roppant sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. Művelődési otthoni, iskolát, óvodát építettek az állam segítségével, a maguk erejéből. Azonban még így is sok a megoldásra váró gond- (Összeállításunk az 5. oldalon) Fotó: Céhmester E. illegem lékesés a demokratikus ifjúsági mozgalmuk évfordulóján
