Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Á KISZ vb megtárgyalta Az úttörőév megyei programja Névsor kerestetik Salgótarjánban mintegy 160 pedagógus-nyugdíjas él. Szak­szervezeti tagok, a tagdíjat •volt iskolájuknál fizetik. A szakszervezeti tagsággal járó kedvezményekben azonban na­gyon kevéssé részesednek, s nem tartanak igényt munká­jukra sem. Éppen ezért többen kérték a Hazafias Népfront városi bi­zottságától, hozzon létre szá­mukra valamiféle fórumot, ahol találkozhatnának egy­mással, s elmondhatnák gond­jaikat, bajaikat. Felajánlották a társadalmi munkák szer­vezésében való segítségüket, szívesen vállalnák előadások megtartását is. A pedagógus-nyugdíjasok összefogása három esztendeje húzódó ügy. Mindeddig azért nem sikerült előre lépni, mert nem tudták összegyűjteni azoknak a névsorát és lakcí­mét, akik a nyugdíjas fórum létrehozásában érintettek le­hetnek. A Hazafias Népfront Salgó­tarjáni városi Bizottságának tervei szerint — amennyiben sikerül ama bizonyos névsor összeállítása — a fórumon kí­vül rendszeres összejöveteleket tartanának a pedagógus-nyug­díjasok számára. A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége nemrégiben tartott sajtótájé­koztatóján foglalkozott a szö­vetség közelgő negyedszázados jubileumával, s azzal > a tár­sadalmi segítséggel, amelyet az évforduló megünneplésével kapcsolatban az úttörők a fel­nőttektől várnak. A KISZ Nógrád megyei végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén többek között tárgyalták és el­fogadták azt a javaslatot, amelyet ezzel kapcsolatban a megyei úttörőelnökség készí­tett. Az úttörőszövetség 25 éves fennállásának tiszteletére ké­szített megyei program tegna­pi megbeszélésén a meghívott társadalmi szervek képviselői, sajnos, nem jelentek meg, pe­dig mindenképpen nagyobb figyelríiet érdemel az úttörő­évre való készülődés, ha te­kintetbe vesszük, hogy a gyer­mekek nevelése nem csupán az iskola és az úttörőmozga­lom, hanem az egész társada­lom feladata. A törekvés arra irányul, hogy a jubileum megünnep­lését úgy kell majd esemény- nyé tenni a gyermekek szá­mára. hogy a felszabadulási évforduló, az úttörőnyár és a következő tanév eseményei­hez, feladataihoz Is szorosan kapcsolódjék. A tervezett és tegnap elfogadott program szerint szükség van arra, hogy a társadalmi szervek, intéz­mények figyelme az eddiginél jobban a gyermekmozgalom előtt álló feladatokra irányul­jon, az úttörők és kisdobosok ezzel összefüggésben kapjanak minél több olyan feladatot, amely megfelel életkoruknak, ugyanakkor hozzájárul életút­juk helyesebb kialakításához, ismerjék meg a gyermekek azt a _ társadalmi erőfeszítést, amely 25 év óta az ő érde­kükben történt, segíteni kell őket abban is, hogy példaké­peiket felnőtt vezetőik köré­ből válasszák. A tegnapi KISZ végrehaj­tó bizottsági ülésén szó volt mindarról az érdekes és hasz­nos tevékenységről, illetve tervezetről, amellyel a nóg­rádi kisdobosok és úttörők az évfordulóra készülnek. Határozat született arra, hogy a gazdag úttörőprogram teljesítését a KISZ szervei is figyelemmel kísérik, segítik. A közeljövőben a program végrehajtása érdekében opera­tív bizottságot hoznak létre, a bizottság munkájában részt vesznek a pedagógusok és a diákok is. A szolgáltatások fejlesztéséről tárgyaltak a KIOSZ-ban A KIOSZ Nógród megyei titkárságán bővített aktíva- ertekezleit tárgyalta a lakos­sági szolgáltatások helyzetét, s a bővítéssel kapcsolatos fel­adatokat Az értekezleten az érdekelt más szervek képvi­selői is részt vettek. Sándor István, a KIOSZ megyei titkárának beszámo­lója után a hozzászólók arról beszéltek, hogy az 1038-as kormányhatározat végrehaj­tását miképpen lehetne ered- naényesebben megvalósítani a megye területén. Mindenek­előtt a kisiparosok létszámát kellene növelni, főképpen munkaviszony mellett ipart gyakorlókkal, továbbá á szak- képzettséggel rendelkező kon­tárkodás megszüntetése út­ján, s nem utolsósorban — Novellái, regényei, drá­mája révén egycsapásra fel­figyelt rá az irodalmi köz­vélemény. A 4447 című kis­regénye, a belőle készült Fe­jünk felől a tetőt című remek drámája, amelyet Salgótar­jánban is bemutattak a szol­nokiak, a Kötél nélkül című novelláskötet, valamint a másfél hónapja megjelent Tartozik és követel című re­gény izgalmas esemény volt könyvkiadásunk amúgy is megterhelt olvasmánytenge­rében. Saját világunk prob- ! ámáiról, kérdéseiről esett szó ezekben a művekben, az őszinteség teljes fegyverzeté­ben. Az írónő. Jókai Anna, ti­zenöt éves pauza után. öt év­vel ezelőtt kezdett újból írás­sal foglalkozni. Egyik novel­lájára felfigyeltek a kistere­ivel gimnázium Madách Im­re irodalmi szakkörének tag­jai is: levelezésbe kezdtek az írónővel. Az ő meghívásukra látogatott el kedden Jókai' Anna Kisterenyére. Lapunk is megragadta az alkalmat, hogy kérdéseket tegyen fel az író­nőnek. — Legutóbbi kötete Tarto­zik és követel címmel jelent meg. Miért pont ezt a címet adta regényének? — Hosszasan töprengtem rajta. A címadás a legnehe­zebb dolog. Azért választot­tam azt, mert úgy érzem: ez fejezi ki legjobban a két hős egymáshoz való viszonyát, s egyúttal az egyén és a társa­dalom kettős kapcsolatát. A Tartozik és követel egyrészt a két együtt élő embernek az ál­landóan nyitott számlája. Az egyiknek szinte annyit kel­iparcsoportokon belüli szak­mai bővítéssel. Lehetőség van arra, hogy nyugdíjba vonult szakembe­rek ipar jogosítványt kapja­nak, nyugdíjuk folyósításá­nak meghagyásával. Ez a le­hetőség 30 szakmára, vala­mint javító-szoígiáltaitó-kar- bantartó tevékenységre vonat­kozik. A különböző szervek képvi­selői — felszólalásaikban — segítséget ígértek a felmerült problémák megoldásához. A megyei tanács pénzügyi osztá­lya figyelemmel kíséri a tör­vény által biztosított adóked­vezmények és adómentessé­gek betartását. Az ipari osz­tály részéről helyesnek tart­ják kiadni az iparjogosít- ványt mindazoknak, akik a Nógrád vendége volt 3ókai lene magából elveszteni, amennyit a másik ebből fel­vehetne ahhoz, hogy valami­lyen egyensúly jöhessen lét­re. — Ezek szrarint a regény két magatartástípus vizsgá­lata? — A Tartozik és követel két ember egymással szembe­ni viszonya, amit sehogyan sem tudnak ebben a regény­ben a mérleg szerinti szüksé­ges egyenlegig eljuttatni. Sze­retem a regénynek azt a figu­ráját. amelyik úgy vonja le a végkövetkeztetést — ha egyál­talán annak nevezhető —, hogy az ideák önmagukban híg'tás nélkül nem b ’ •••«•>. hatnak. Csak az egymáshoz való hajlás — amíg idő van rá —, a megértés, az egymás bajaival való szüntelen fi- gvelem adhatná meg az élet­nek az elviselhetőségét. — Az író szemével: ki a pozitív hős a regényben és ki az életben? — A regényben nincsen po­zitív hős. Még öregmildós sem az. pedig a regény leg- szimpaMkusabb alakjaként szokták emlegetni. A pozitív hős olyan dolog, amit már drámám bemutatása kapcsán is elmondtam, amikor szá­mon kérték tőlem jelenlétét: ezt a figurát nem a regény­ben. nem a színpadon, hanem a nézőtéren keresem A nozi- tív hős az lenne, aki a köny­vet elolvasva, vagy a drámát megtekintve valamiféle kon­saakmai és egyéb feltételek­nek megfelelnek. Az OTP képviselője a kis­iparosoknak nyújtható hitelek folyósításáról szólt. Kaphat­nak a kisiparosok évi 8 szá­zalékos kamat mellett, 4 évig terjedhető visszafizetéssel 40 ezer forint összegű hitelt. To­vábbra is 2 éves adómentes­ség illeti meg az 5000 lakoson aluli községekben ipargyakor- lásukat kezdő új kisiparoso­kat, ha szolgáltatási munkát végeznek és nem új áruk elő­állításával foglalkoznak. Szó esett arról is, hogy va­lamennyi KlOSZ-szervezet te­rületén hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulójára jubi­leumi versenyt szerveztek, amelynek központjában a la­kossági szolgáltatás áU. Anna struktív életelgondolássaíl kel­ne fel a székből. Pozitív hős csak az, aki vagy teljesen büntetlen — tehát csecsemő —, vagy pedig hibáit felis­merve állandóan képes korri­gálni, hogy szembenézzen az igazsággal, ami esetleg maga a tökéletlenség. — Arra kérném, beszéljen munkamódszeréről: hogyan dolgozik? — Látszólag könnyen, való­jában azonban nehezen. A könnyen alatt azt értem, hogy végül is négy óv alatt 3 köte­tet és egy drámát tettem le az asztalra. E mögött 33 év fe­dezet áll, amikor ezek már valahol készülőditek és kiala­kultak. Valami megnyílás, va­lami csoda kellett ahhoz, hogy ezekből munka is legyen. Úgy érzem, nagyon gondosan mű­velem azt. amit csinálok. — Milyen új írásait olvas­hatjuk a közeljövőben? — A nyár elején szándéko­zom leadni a Szépirodalmi Könyvkiadónak az új novel- Láskötetemet. Ebben, részben olvam novellák szerepelnek, amelyeket már ismernek az olvasók, de egy kisregényt is magába foglalna. Egyébként egy regény tervét is dédelge­tem. A felelősség súlya milyen teherként nehezedik az íróra? — Nagyon érzem. Nemcsak mint író. hanem mint ember is. Adott körülményeim vol­tak. amikor írni kezdtem. Olyan dolgokat kell tovább­If júsági hasak Példát mutat Rimóc és Magyargéc Régóta ismert, gyakran emlegetett, és szinte minden fórumon elismételt vidéki probléma a korszerűtlen, nagytermes művelődési há­zak átalakítása. Nógrád me­gyében jelenleg is sok köz­ségben gátolja a fiatal és idősebb lakosság árnyaltabb kulturálódását, művelődé­sét a klubok, kisebb helyi­ségek hiánya — ugyanak­kor évszámra üresen tátong a „színházterem” mert a megváltozott helyzetben' el­vesztette, s' csak ritkán, egy-egy nagyobb ünnepség alkalmával nyeri vissza rö­vid időre jelentőségét a többszáz személyes, egyetlen helyiség. A megragadott lehetőség A megye távlati fejleszté­si terve természetesen tar­talmaz olyan változtatásokat' amelyek végrehajtásával fok­ról fokra megszüntethető az egy nagy helyiségből álló, kihasználatlanul ásítozó mű­velődés házak jelenlegi rend­szere. A sokféle igény azon­ban most jelentkezik és arra ösztönzi a járási és községi tanácsok vezetőit, hogy ke­ressék, önállóan is segítsék kialakítani, kihasználni azo­kat a lehetőségeket, amelyek nyomán a tervezettnél eset­leg jóval előbb megoldható a sürgetően fellépő problé­ma. Magyargécen kezdődött, Rimócon folytatódott az a széles társadalmi összefogást jelentő akció, amelynek cél­ja: egy-egy ifjúsági ház fel­építése. Varga József, a KISZ szécséhyi járási bi­zottságának titkára azt mondja: — Az öreg, hasznavehe­tetlen kultúrházak jó ideje nem jelentettek otthont a magyargéci és a rimóci fiata­loknak. A változtatás lehe­tőségét adta, hogy a KISZ központi bizottsága a megyei bizottságon keresztül bizo­nyos összeget ad abban az esétben, ha az új. vagy át­alakított létesítmények ren­deltetésszerűen a falusi If­júság szórakozási és műve­lődési lehetőségeit bővítik. Ez az összeg Magyargécen és Rimócon az építkezés teljes összegének egyharmaö részét teszi ki. A járási tanács és vinnem, amit más: aki már 18—20 éves korában írói ter­vekkel lép a színtérre, el sem kezd. Magánéletemben is vi­selnem kiéli gondjaimat: to­vábbra is nevelni kell két gyermekemet. Iróilag pedig úgy érzem, ha kényelmetlen is az őszinteség, ha sok em­bert meg is sértek vele, sőt magamat előnytelen helyzet­ben tüntetem fel, mintha én volnék az a ló, akin minden­féle emberi tulajdonság kiüt­közik. S, ha a gyanakvás lég­körébe is kerülök ezért — mert végignéznek rajtam: mi baja lehet ennek az arány­lag még jó karban levő hölgynek —. mégis váTa'ni kell a felelősséget, hogy az ember azt mondja, amit a vi­lágról gondol, és próbál olyan őszinte lenni, mint amilyen őszinte az ember akkor, ami­kor teljesen egyedül van a szobában. . I Molnár Zsolt I a KISZ arra ösztönözte a két község tanácsi vezetőit, hogy megragadják ezt a lehetősé­get. Először Magyargécen is­merték fel a kiváló alkal­mat és ha nehezen is, de biztosították' azt a kéthar­mad részt kitevő összeget,1 amely feltétele a KISZ hoz­zájárulásának. — Magyargécen már áll­nak a falak — mondja- Var­ga József járási titkár. — Az építkezés hétszázezer fo­rintba kerül. A tanács alá­írta a nyilatkozátot, amely szerint a több helyiségből álló művelődési ház az if­júság érdekeit szolgálja. Gólyán András, a rimóci községi tanács vb-elnöke szívesen beszél a felépíten­dő rimóci ifjúsági házról. — Eddig minden tanácsi választáskor felvetődött az építése óta korszerűtlen mű­velődési ház kérdése. A száz­éves, vályogfalú épület va­lamikor közjegyzői hivatal volt és átépítésével még az ötvenes években jelentkező igényeket sem tudtuk kielé­gíteni. A tanácselnök véleménye megegyezik a magyargéci ta­nács vezetőinek véleményé­vel: a régóta húzódó ügy megoldásában a legjelentő­sebb és mindent eldöntő kez­deményezést az említett egy- harmad, rész felajánlásával a KISZ járási bizottsága tet­te. A régóta élő építési kedv így változott rövid idő alatt tettekké Magyargécen és Rimócon. ** Összefognak a rimóciak — Amikor értesültünk a dologról — mondja Gólyán András — nagyon rövid idő alatt döntöttünk: felépítjük a mintegy nyolcszázötvenezer forintba kerülő ifjúsági há­zat. A rimóciak nagy társa­dalmi összefogásra készül­nek. Az építkezést a varsá­nyi Űj Kalász. Term Tőszp- vetkezet brigádja vállalta. Az elnök kiteríti a jóvá­hagyott építési tervet, ame­lyet nagyrészt társadalmi munkában a varsányi tsz- építők műszaki vezetője ké­szített. Rimóc büszkesége, az új ifjúsági ház egy tizenkét méter hosszú „nagyterem­ből”, tágas előtérhez kapcso­lódó raktár-, öltöző- és büfé­helyiségekből és négy vagy öt olyan kisebb teremből áll. amelyet jól használhatnak majd a klubok és szakkö­rök. Az építési összeghez hozzájárul a tsz, a községi és járási tanács, a KISZ és természetesen társadalmi munkával a rimóci • lakosság is. Szubjektív feltételek A társadalmi munkával, az építkezési kedvvel, a szükséges pénzzel, a sokol­dalú segítséggel tehát nincs baj Rimócon. Volt, aki hét nap társadalmi munkát aján­lott fel és sokan szabadsá­guk egy részét is szívesen áldoznák az ifjúsági ház fel­építéséért. És a szubjektív feltételek? Az élő igényt bizonyítja, hogy a fiatalok a vályogfa- lak között is klubot hoztak létre, vetélkedőket rendez­tek, TIT-előadást hallgat­tak, de a szórakozást nagy­részt a „lemezbálok” jelen­tették eddig. A kultúrház vezetője rimóci születésű ag­rármérnök, ő és a tizenkét képzett helyi pedagógus és mindazok, akik most szívü­kön viselik az ifjúsági ház felépítését, sokat tehetnek: tanáccsal, ötlettel, megfelelő irányítással segíthetik a há­romszáz rimóci fiatal tartal­mas művelődését és szóra­kozását. Pataki László A szabadság nem szabadosság A televízióban láttuk Szellemi életünknek mind mázták meg véleményüket, gyakrabban megnyilvánuló sajnos, várakozásaimnak meg- erénye a tömegek közösségi felelően. problémák iránti fokozott ér- Elöljáróban az ötödikes— deklődése, s ami még orvén- nyolcadikos iskolások két fő detesebb, a közös gondok kívánságát idézném. Az első megoldását segítő vélemény- kívánság lényege az volt, nyilvánítás igénye. hogy a „tanár ne vigye el ott­A demokratikus közszel- honi, családi gondjait az isko- lem aktivizálódása egyre több lába”, a másiké, hogy „ne lehetőséget biztosít arra, hogy vigye át hangulatait egyik osz- a bajok kiküszöböléséről — tályból a másikba”, nyíltan és őszintén — azok A töb'bi hozzászólást most és dönthessenek, akiket azok leg- itt figyelmen kívül hagyva a közvetlenebbül érintenek, következő észrevételeket tar- Vagyis levontuk a következte- tóm szükségesnek lejegyezni, tést a „ki mint veti ágyát, úgy az adás közben felmerült kér- alussza álmát” közmondásból, déseim formájában. A fenti tény tagadhatatla- Számolt-e a műsor kiötlője, nul szép ajándéka szocialista rendezője stb. azzal a tény­tár sadalmunknak, de mint nyel, hogy ezek a serdülő ko- minden más jelenség is, csak rú gyerekek sem a társada- bizonyos határokkal körül- lomban elfoglalt helyük, sem mérten egészséges, hasznos és a családban betöltött szere- elfogadható. pük alapján — egyszerű pszi­Az utóbbi feltevés tulajdon- zhikai-, fejlődéslélektani Baja­képpen csak akkor fixálódott ^osságaikból adódóan — ebben bennem meggyőződéssé, ami- a kérdésben alkalmatlanok az kor végignéztem és hallgattam ítéletalkotásra, piárcius 17-én a tv Tízen Tű- Az ilyen — szakmai körök- liak Társasága című ifjúsági ben sem véglegesen tisztázott műsorát. Érdeklődésem ko- — problémával kapcsolatban rántsem volt véletlenszerű, hi- őket nyilvánvalóan felnőttek szén a műsorfüzet arról tudó- által sugalmazott véleniény- sított, hogy az igencsak nyilvánításra kérni: meggon- tcenagerkorúak fórumán dolatlanság. (Mert mit is tud­ez alkalommal a tanár—diák hat egy tizenegynéhány éves viszony lesz vita tárgya. kiskorú a diplomás pedagó­tgy is történt. Sok érdekes, üus hangulatának okairól, ösz- a gyerekekhez közelálló prog- szetevőiről?) rampont után elhangzott a Ha szabad ajánlattal elöho- felhívás: beszéljetek az isko- zakodnom, akkor ez az lenne, lai problémáitokról, arról, ho- hogy a gyerekek az ideális lá­gyán képzelitek el az ideális nár helyett az ideális tanulót tanárt! igyekezzenek „bonckés alá A felszólításra felzajduló venni"T annak hangulatválto- jelenlevők — 11—14 éves gye- zásairól elmélkedjenek, rekek — felnőtteket ( s a kő- Ki tudja, nem lesz-e sz9- zönséget) meghazudtoló éles- mukra hasznosabb, nekünk látással, bölcsességgel fogai- kevésbé kényelmetlen? | NÓGRÁD — 1970. március 20., péntek S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents