Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Muzsikáról röviden Klasszikus zene Irta: Gál György Sándor A legtöbbet használt és a lég­id bször félreértett műkifeje­zés, már csak azért is, mert sokértelmű, tehát sokfelé mu­tat. Hajdanán a klasszikus szó azt jelentette, hogy vala­mi olyan, műalkotásról, gon­dolatról, vagy történelmi vo­natkozásról van szó, mely az európai kultúra bölcsőjére, a klasszikus görög—latin mű- \ eLtségre utal. Később, a szó átértelmezésével, klasszikus­nak mondták mindazt, ami mintaszerű, [teldamutató, te­hát olyan t tökéletes — Leg­alábbis így vélekedtek hajda­ni eleink — mint a görög szo­bor, vers, dráma vagy böl­cseleti gondolkodás. A leg­utóbbi fél évszázad során a zenetörténeti, zeneelméleti írásokban a zenei klassziciz­musnak egy merőben új ér­telmezése bukkant elő. A szót, zenei-klasszicizmus, eset­leg ilyen változatban: bécsi klasszicizmus, a zenehistória paraszti élet ezer színű, ezer hangiú, kimeríthetetlen vál­tozatosságé világát. Mozart — folytatva a klasszikusok út­ját, eljut a zenés színpadihoz, az operához. Élete csúqsán ugyanazt teszi, mint Haydn: a Varázsfuvolában tökéletes összhangot teremt a nép egy­szerű fia (Papageno) és a legemelkedettebb filozófiai gondolat (Sarastro) között. Beethoven mindkettőjüknél továbbmegy: nemcsak leír, megjelenít, zenébe foglal, ha­nem célokat is tűz az embe­riség elé. A Hősi szimfóniá­ban a nagy eszmékért küzdő ember hőskölteményét írja meg. A Sors-szimfóniában az igazi férfit, akit az istenek ereje sem törhet meg. S vé­gül a IX-szimfóniában (csak­úgy, mint Haydn a Teremtés­ben, vagy Mozart a Varázs­fű volá'ban) az emberiség him­nuszát zendíti. Énekel az élet­örömről, mely mindazoknak egy bizonyos korszakára al- , díja. akik önnön érdekükön kalmazták. Arra a háromne­gyed évszázadra, mely Haydn működésével indul, Mozart életművével teljesedik ki és a Beethoven-i alkotással szár­nyal át a jövő század muzsi­kájába. Vajon miért éppen ezt a korszakot illeti a nagy­szerű jelző: klasszikus bécsi túltekintve, az egész emberi ség örömét keresik. Ez hát a zenei klasszicizmus mélyebb értelme. S, ha ehhez hozzá­tesszük még, hogy ez a kor­szak teremti meg, vagy leg­alábbis teljesíti ki mindazo­kat a formákat, (szonáta, vo­nósnégyes, szimfónia, ver iskola?! Nemcsak azért, mert senymű) amelyek mindmáig a három nagy alkotó valóban mércét, iskolát, követendő példát jelent, hanem azért is, mert bár figyelmüket nem kerülték el az élet apró je­lenségei sem, művükben még­is és talán elsősorban az em­ber nagy érzéseit, hatalmas gondolatait, legnemesebb szenvedélyeit foglalták össze. hang v ersenym űsoraimk zö­mét teszik ki, akkor nagyjá­ból előttünk áll a korszak és a korszak nagy mestereinek jelentősége. Persze nem ta­gadhatjuk, hogy közhaszná­latú a klasszikus szó oly mó­don is: komoly, értékes zene, vagy mondjuk így: hangver­senydobogóra méltó muzsika, Haydn a bécsi és a népies a pehelykönnyű, tiszavirág- derűtől eljut az emberi gon- életű muzsikával szemben. Ez dolat !egmagasztosabb csű- a szóhasználat nem nagyon csatra: a Teremtésben a ze- szerencsés. Kerüljük Is tehe­ne kimeríthetetlen eszközei- tőség szerint. Használjuk in- vel a csodát jeleníti meg, kább abban az értelemben, mely az őskáosszal indul, s hogy klasszikus, tehát mércét, végződik az emberrel, aki — példát jelent, vagy használ- t.erem,tőjének másaként — juk zenetörténeti értelemben ugyancsak alkot, folytatva a — a zene klasszikus korsza- teremtés munkáját. A csúcsra ka a bécsi mestereké, akik jutott Haydn megalkotja az olyan nagy elődök után, mint Évszakok-at, a klasszikus al- • .... _, , k otas hídjaval kötve össze a ’ művészi alkotás leghatalma- Shakespeare, Goethe magas­sá bb formáit, s az egyszerű latára emelték. Ifjúságvédelmi tanácsok alakulnak Az állami irányítású ifjú- működő állami ifjúságvé- ságvédelmi munkabizottsá- delmi munkabizottságokat, gok után rövidesen me- Az ifjúságvédelmi tanácsok gyünkben is' megalakulnak vezetői mindenütt a már a KISZ által vezetett ifjú- említett munkabizottságok ságvédelmi tanácsok. Az if- KISZ-képviselőiből kerül- júsági szövetség központi nek ki. A most is folyó gya- bizottságának határozata korlati munkában közvetle- afapján megyei, járási és nül a városi és járási taná- városi bizottsági szinten csők vesznek majd részt, alakítanak ilyen tanácsokat Munkaprogramjuk kialakí- az ügyészség, a bíróság, a tásához nagy segítséget rendőrség képviselőinek be- nyújt majd a KISZ kb rö- vonásával. A tanácsok nem videsen megjelenő módszer­helyettesítik az évek óta tani útmutatója. ílj gyártmányok 1 Crsekvadkerten Az egyenlőség, nem egyenlősdi A Pásztói Mezőgazdasági Cépjavító Vállalat érsekvad- kerti állomása nagy felada­tokat vállalt az idén. Ez érthető, hiszen a kiépített, korszerűsített telephelyen sokkal kedvezőbbek a lehe­tőségek az eredményesebb, jobb munkára. Eddig a na­gyobb termelést a bizony­talan munkaerőhelyzet, va­lamint a gépesítés alacsony színvonala gátolta. Hozzá­tartozik az igazsághoz az is, hogy a helyi vezetők te­vékenysége, kezdeményező­készsége is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ismeretes, hogy a vállalat szécsényi és tolmácsi állo­mását ipari üzemek vették át. Így az érsekvadkerti te­lepre a korábbinál nagyobb feladat hárult. A vállalat már régebben vásárolt több, a munkához szükséges gé­pet, berendezést, az idén pe­dig újabb két és fél milliós beruházást valósítanak meg. A feltételek tehát nem hiá­nyoznak az eredményesebb munkához. A szakosításnak megfele­lően Érsekvadkerten ja­vítják a gumikerekes trakto­rokat, itt újítják fel a te­hergépkocsikat. A gépjaví­tások nagy részét a termelő- szövetkezetek maguk végzik. Azonban van javítani valója az éresekvadkerti telepnek is. A tehergépjárművek fel­újítása és műszaki szemléje iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A jelenleg 17 szerelőből álló javítórészleg nem is győzi, a munkát. Mindenképpen indokolt len­ne tehát a szerelőlétszámot növelni. Az idén különböző állatte­nyésztési berendezések — etetővályú, s egyéb eszközök gyártása is megkezdődik a telepen. E munka során szükség lesz arra, hogy £r- sekvadkertről és a kör­nyékről új, mindenekelőtt női munkaerőt toborozza­nak. Jelenleg Érsekvadker­ten mintegy 150 olyan nő van, akinek foglalkoztatásá­ra nincs lehetőség, de szí­vesen dolgoznának. Tárgya­lásokat folytattak a Csepel Autógyárral és a Vörös Csil­lag Traktorgyárral is a te­lep vezetői. Ezek eredmé­nyeként az év második fe­létől tehergépkocsi és trak­tor üzemanyag-tartályainak gyártását kezdik el nagyobb mennyiségben. S. E. MÓDOSÍTOTTAK az 1969—1970-ire kötött vállalati kollektív szerződéseket. És miután az igazgató aláírásával hitelesítette a mérle­get, megkezdték az év végi nyereségrészese­dés kifizetését. Űj, helyileg szabályozott fel­tételek szeriint, a dolgozók kategorizálása nélkül. Miit mutatnak az első tapasztalaitok? Szükséges előrebocsátani, hogy nincs és nem lehet olyan pénzosztás, amellyel min­denki egyformán elégedett. S, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a nyereségrészesedés mostani fizetésétől sokam a vezetők és a munkások közötti felosztási arány lényeges megváltoztatását a különbségek kiegyenlíté­sét várták, akár még úgy is fogalmazhatunk: közvéleményünk nyugodtan, megértéssel fo­gadta a helyileg kialakított módszereket és arányokat. Már a kollektív szerződéseket módosító vitákban, szűk körű beszélgetéseken és szakszervezeti taggyűléseken, legalábbis részben, sikerült megértetni, hogy a kategó­riák eltörlésével automatikusan .egy fillérrel sem nőtt a nyereség. A jövőben pedig csak akkor növekedhet az egész kollektíva és va­lamennyi dolgozó jövedelme, ha nem csök­kentik, hanem növelik a munkáiban szerzett érdemek szerinti különbségeket a nyereség- iészesedés felosztásánál. E helyes elv megértését, gyakorlatias el­fogadtatását segítette, hogy szinte mindenütt növelték a törzsgárda anyagi megbecsülését, a vállalatnál eltöltött évek után fizetik a nyereségrészesedést. (Van ahol ezenkívül a szokásos évi bérfejlesztés egy részét is auto­matikusam, eleve meghatározott feltételek szerint a törzsgámda tagjainak juttatják.) Ez­zel egyrészt mérsékelhetik az utóbbi időbeli megélénkült munkaerő-vándorlást a törzsgár­da soraiban. Másrészt ellensúlyozhatják a többnyire jól kereső új dolgozók és a válla­lathoz hű törzsgárdatagok között támadt bér­feszültségeket. De a törzsgárdisták fokozat:1, anyagi megbecsülése egyúttal oldja azokat a feszültségeket is, amelyek éppen a kategori­zálás nyomán a vezetők és a munkások kö­zött éleződtek ki. A vezetők és a beosztottak közötti feszült­ség mérséklése szempontjából különösen fon­tos, hogy sikerül-e szakítani a kategorizálás hibás gyakorlatával. Vagyis; hogy következe­tesen, a végzett munka szerint és nem pe­dig mechanikusan, csupán a beosztások ará­nyában tegyenek különbségeket a nyereség­részesedés elosztásánál. Sokfelé bátran növe­lik a jövedelmi különbségeket az azonos be­osztású vezetők között így a vezetők nem élveznek hivataluknál, beosztásuknál fogva anyagi előnyöket A jól dolgozó vezetők meghatározott feladatok elvégzéséért és nem beosztásuknál fogva kapnak prémiumot, ju­talmat, nagyobb év végi nyereségrészesedést. De megfelelő jutalom és nagyobb nyereség­részesedés illeti meg a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó munkásokat, beosztott alkal­mazottakat is. Ezzel szemben anyagilag kell sújtani a rosszul dolgozó vezetőket, akik az egész kollektívát csakúgy, mint beosztottai­kat megkárosítják. , Ahol viszont nem értik, hogy a szocializ­mus csupán a ^ehetőségekben, a munkában teremt egyenlőséget és nem az anyagi ja­vak elosztásában, ott rendszerint a felvilágo­sításon kívül a gyakorlattal is baj van. így például, ha tekintet nélkül a végzett munká­ra a beosztást fetisizálják, frázisként hang­zik a munka szerinti eloszlás, a szocialista bérezés. Mert ez is egyenlősdi — a vezetők között. Sajnos, nem ritka, hogy a korábbi prémiumé talányt,, amit idáig is a bérköltsé­gek terhére fizettek minden vezető számára egyenlő arányban alapbéresítik. Gyakran még az irányító minisztériumok is e median i- kus gyakorlatot követték. Mindez nem ösz­tönzi a vezetőket kiemelkedő munkára, kez­deményezőkészségre, kockázatvállalásra. In­kább a középszerűséget erősíti. A dolgozók körében pedig joggal vált ki ellenszenvet, s nehezíti a szocialista bérezés elveinek meg­értését. HELYENKÉNT azzal kívánják a sértődött­ségnek, a vitáknak elejét venni. hogy a nyil­vánosság teljes kizárásával, többnyire szub­jektív alapon osztják el a rendelkezésre ál­ló összegeket A dolgozókat közvetlenül érin­tő kérdések, a kollektív szerződés elkonspi- rálása nem csupán törvénytelen, hanem fe­lettébb káros gyakorlat is. A titkolódzás az intrika és a pletyka melegágya. A nyilvá­nosság, az érveké ellenérvek nyílt összecsa­pása, a vita, a meggyőzés nemcsak meg­véd az ilyen hangulatkeltéssel szemben, s fórumot teremt a téves nézetek elleni küzde­lemben. De egyúttal a vezetőt is segíti az igazságos, s a tömegek számára érthető és el­fogadható megoldások kialakításában. Kovács József Nagyobb nyereség A»közeim úilüban, tartotta év záró közgyűlését a szécsényi ktsz. Az elmúlt év rendkívül jéLemitős volt a ktsz életében. Ismeretes, hogy tavaly no­vemberben átadták rendelte' tésének Szécsémyben a 2.1 millió forintos beruházással készült új szolgáltatási házat, így a dolgozók jobb munka körülmények közé kerültek, lehetővé válik a lakosság kulturáltabb, gyorsabb ki­szolgálása, A ktsz célja a továbbiak­ban is az, hogy kielégítse lakosság egyre növekvő igé nyelt, e óéiból Pilányben fod­rászrészleget létesítettek. Az eredményesebb munkának hasznát látták a dolgozók is. Nemcsak a bérek növekedtek tavaly, hanem mintegy 100 ezer forinttal a nyereségalap is. A közgyűlésen csaknem egyhavi fizetésnek megfele­lő nyereségrészesedést kap­tak. Megjutalmazták a mun­kaverseny legjobbjait, a leg­eredményesebben tevékeny­kedő brigádokat. A közigyű lésen osztották ki a törzsgár- da jel vény arany, ezüst és bronz fokozatát is. Sz. F. Szomorú dátum Budán laktunk akkor, a Kruspér utca egyik tipikus proliházának szoba-konyhás, földszinti lakásában... Abla­komból elláttam a Lágymá- \eim sirját a budapesti rákos- zsef körúton gyalog, át, nyos meg beépítetlen síkjára, keresztúri temetőben. Ezen a akkori Horthy- (ma Petőfi-) szállójában már felütötte kínzó főhadiszállását a német Ges­tapo és a magyar csatlósok se­gítségével megkezdődött < az haladó szelleműek összefogdo sása, megkínzása. No — és az összekötő vasúti hídig. napon isr kimentem a temető- hídon. Nagy , sürgés-forgás egyidejűleg megkezdődött Ma 1944. március 18. éjjelén, g(> kora délelőtt. Megtörtént a mindenfelé, már előtiinedez- övarország teljes német meg­szüntclenül, szinte percenként tiszteletadás, indultam haza- tek horogkercszte$ emblémák szállása, és mindaz, ami még szállottak fölöttünk a repülő gépek, egész éjjel nem alud­tunk — vajon mi lehet ez? Aztán eszembe jutott az a mó­dosított történelmi anekdota, felé... is, és a magyar rendőrök, ka­A 28-as villamos ugyanúgy, tonák mellett már német ka- mint napjainkban, jó félórás tonák is állottak, átvették a utat tett meg, mire megérkez- forgalom irányítását, igazol­- T í tünk a József körút és Nép- látták, sőt egyeseket le is tar­amit meg 1938rban hallottam színház utca sarkán levő vég- tóztattak. Megállítottak min­Bécsben az Anschlusskor: „Mi az, ha Hitler Budapestre akár repülni, és útközben le­zuhan a állomásához. . . egy volt, mi a beosztása. Óriási hangyabolyba érkéz- rendőr, katona, tűzoltó, pénz ezt követte. A magyar törté­nelemben sajnos, elég sok a gyásznap, volt itt tatárjárás és törökdúlás, volt mohácsi vész is, de azt hiszem, 1944. már­cius 19-ének napját illeti a den egyenruhás férfit, mind- l^Q^zélesebb gyászkeret. Ma, amikor e sorokat írom, gép? Nos az bal- tünk: az emberek össze-visz- ügyör stb. és fülem hallatára riagy nap Talpr^magvarr’-'ja eset. És ha nem zuhan le, sza járkáltak, s egy-egy meg- bedirigálták őket a legköze- cseng fülembe. Ha méa mea­hanem megérkezik Budapest- kérdezett lehorgasztott fejjel jebbi kaszárnyába. Így az adatik az idén u meaállok re? - Az: katasztrófa!” csak nehezen tudta kinyögni: akkori> a Fere„c körút és S a József körű? és a Az anekdotd lényege betel- « németek megszállották Bu- Oíiői út sarkán állott Mária Népszínház utca sarkán hogy jesedett 1944. március 19-én, dapestet. Jómagam is a le- Terézia-laktanya is rövidesen hogy 25 év elmúltával ezen egy napsütéses vasárnapi na- tengők megtelt egyenruhásokkal... a helyen emlékezzem vissza a Huszonöt év elmúltával is s egyszerre csak láttam, sűrű Átértem a híd túlsó oIda- ^nnen** üdvözöliem^n^rnJrnrn- lehet ilyen pontosan emlékez- nyüzsgés van az^ akkori Conti iára; Budán hasonló helyzet léptekben közeledő április 4­között, születésnapom, i epizódokra? Igen, egyebek utcában. Itt volt a Népszava kezdett kialakulni; már itt is, ét. ránkvirradt szabadsáaunk özött, mert ez a nap saját Szerkesztősége es nyomdája mindenütt hosszú orral jár- évfordulóját, születésnapom. Amikor csak Véli fél 12 óra tájban ezt káltak az emberek. Később módomban állott, ezen a na- kezdték elhordani a németek... tudtam meg, hogy egyidejűleg pon fel szoktam keresni szü- Megindultam hazafelé, a Jó- az egykori Svábhegy Majestic­Dr. Szálkái Géza nyűg. áll. közeg, felügyelő. Felszabadulási kiállítás Budapesten Nógrádi művészek munkái A magyar képzőművészek és mond Csehik Ferencné, az V. a szocialista műkereskedelem kerületi Tanács VB elnöke. A dolgozói kiállítással köszöntik festmények között nógrádi mű­hazánk felszabadulásának ne- vész. Mustó János Nógrádi gyedszázados évfordulóját. A partizánok című alkotása, a Képcsarnok Vállalat évfordu- Felszabadulási rézkarcsoro- lós kiállításának ünnepélyes zatban Czinke Ferenc Képvi- megnyitására március 18-án selőválasztás 1947-ben ' című , _ ,, , _ müve, a Lenm-centenárium kerül sor, a Csők István Ga- r^zkarcsorozatban ugyancsak lériában (Budapest, V., Váci Czinke: Távirat Leninnek cí- utca 25.). Megnyitó beszédet mű munkája szerepel. Iskolanap Rétságon gimnáziumban szép hazánk elnevezésű föld­A rétsági második ízben rendezik meg .az iskolanapot. A március húszadikán sorra kerülő ren­dezvényt a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére szer­vezik. Délelőtt kiállítást nyit­nak meg, majd az angol nyel­vi szakkör ülésezik. Ugyan­csak elekor tartják az Épülő rajzi vetélkedő döntőjét. A délelőtti program sakk ver­sennyel zárul. Délután kultu­rális bemutatók lesznek a já­rási tanács dísztermében. Az iskolanapot sportversenyek egészítik ki, majd zenés klub­délutánt tartanak. Utat, gyalogjárót építenek Sok gondot okoz Ecsegen a be hozzák a Várszeg utca túl­községi tanácsnak az utak, a só oldalát. gyalogjárók javítása. Tavaly önerőből enne nem képes a mintegy 400 ezer forintot for- község. A községiéjlesztés-i dítottak a Várszeg utca épi- pénzből járdát építettek. E tésére. A Szuha-patak áradá- munkát szeretnék befejezni, sa azonban megrongálta az Mintegy 5200 méter hosszú utcát. Most, ha kitavaszodik, járdaszakasz készült el az el­megpróbálják helyrehozni a kárt. Belekerül legalább 30 ezer forintjába a tanácsnak, de még 400 ezer forintra len­ne szükség ahhoz, hogy rend­múlt években Ecsegen. Még így is jó 3000 méteren kelle­ne lerakni a lapokat, hogy valamennyi utcában elkészül­jenek a gyalogjárók. vUás szemmel Melyik a legtakarékosabb ? A Mozgóképior galmazási Válla­lat egy Vietnamról készült ame­rikai dokumentumfilmet mutat be április 2-án, Budapesten, s ezt kővetően vidéken is. Címe: Viet­nam amerikai szemmel. Bár a vietnami probléma régi, de mind­addig aktuális, amíg az utóbbi két évtized leg szenny esebb és legvéresebb háborúja be nem fe­jeződik. A film rendezője objek- ______ ______________________ w m ind a Mborút^mná peTga M-'^0 takarékű6Sa'íi versenk A borúval kapcsolatos, a legkülön­bözőbb szintű politikai fórumo­kon, illetve a köznapi életben megfogalmazott véleményeket, és kialakult magatartásformákat. Al­kotásának hitelességét fokozza, hogy mindvégig belülről vizsgál­ja a kérdést, és keresi a meg­oldást. Szombaton eldől, melyik a salgótarjáni járás legtakaré­kosabb községe. A salgótar­jáni járási takarékossági bi­zottsága szombaton tartja ülé­sét, s ekkor beszélik meg a múlt év tapasztalatait. Érté­kelik a községek között fő­bizottság javaslatot tesz a já­rási tanács vb-nek a díjak odaítéléséről. A leg takaréko­sabb három község összesen 60 ezer forint pénzjutalom­ban részesül. NÓGRÁD — 1970. március 18., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents