Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Hivatalos látogatáson Prágában tartózkodik Oromiko szovjet külügyminiszter. Képünkön balról jobbra: Vaszil Bilak. a CSKP KB titkára. Gromikó és Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter azon a fogadáson, amelyet Marko adott szovjet kollégája tiszteletére Kambodzsa nem változtat politikáján Sziltanuk nyilatkozata Norodom Sziltanuk herceg kambodzsai államfő, aki Pá­rizsból hazafelé utazva már­cius 13. óta Moszkvában tar* tózkodik, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának Moszkvában folytatott tárgya- íásalról. — Igen elégedett vagyok a szovjet—kambodzsai tárgya­lások menetével — mondot­ta, — A megbeszélések a köl­csönös bizalom légkörében folytak és eredményük révén fokozódik barátságunk és an- tiimperiaüsfca ^stolddiaritásunk. — A hazámban napokban ^lezajlott események — mon­dotta a magas vendég —- egyes külföldi megfigyelőket arra a feltevésre késztethet­tek, hogy Kambodzsa megvál- . matatja orientációját és ideo­lógiáját. En azonban mint ál­lamfő, kijelenthetem, hogy nem változtatunk elveinken. Fenntartjuk semlegességün­ket, nemzeti függetlenségün­ket. A khmer nép és jóma­gáim nem tűnünk olyan vál­toztatásokat, amelyek a szo­cialista táborhoz és különö­sen a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat érintik, min­dent megteszünk e barátság erősítéséért. Norodom Szifoanuk elmond­ta. hogy mély megelégedést keltett benne a szovjet kor­mány és a szovjet nép részé­ről iránta és honfitársai iránt tanúsított vendégszeretete. Hálás köszönetét mondotta szovjet népnek azért a sok­oldalú segítségért, amelyet a Szovjetunió nyújt országának számos területen, így a khmer nép jólétének fellendítésében. — Nagy lelkesedéssel tölt el a szovjet nép, gratulálok ki­váló eredményeihez. A Szov­jetunió a világ legélenjáróbb országa — mondotta befeje­zésül Norodom Szthanuk her­ceg. (MTI) Todor Zsivkov Krakkóban A Todor Zsivkov vezetésé­vel hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó bolgár párt- és állami küldöttség kedden reggel vidéki körútra indult. Kétnapos vidéki tar­tózkodása során a * többi kö­zött megtekinti Krakkót, No- wa-Hutát és az auschwitzi volt hitlerista haláltábort. Krakkóban és környékén a , bolgár delegáció vezetője és tagjai a Lenin -centenárium alkalmából a többi között megismerkednek azokkal a • történelmi helyekkel is, ahol az októberi szocialista forra­dalom vezére 1912—14-ben élt és dolgozott. A Todor Zsivkov vezette küldöttség csütörtökön Varsó­ban folytatja tárgyalásait a lengyel párt- és állami veze­tőkkel. Lengyelországi látoga­tása öt napig ‘irt. * Wiadyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára es Jozeí Cyrankiewicz, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn este fogadást adott a Zsivkov ve­zette küldöttség tiszteletére. Jozef Cyrankiewicz pohár­köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az európai béke alap­vető tényezője a szocialista közösség országainak egyesí­tett ereje. Todor Zsivkov a többi kö­zött kiemelte, hogy az euró­pai béke és biztonság meg­teremtésének legfőbb feltétele a meglevő államhatárok elis­merése, „Ezzel kapcsolatban különösen fontos — mutatott rá —, hogy az NSZK végleges­nek ismerje el az Odera— Neísse-határt, valamint az NDK és az NSZK közötti ál­lamhatárt, s lemondjon min­den revizionista igényről és törekvésről”. (MTI) Feszültség Cipruson érezhetően foko­zódott a feszültség a Polikar-' posz Georgadzisz yolt bel­ügyminiszter meggyilkolását követően. A' fővárosban nagy tömegek ve lek búcsút a ciprusi ellen­állási szervezet egyik vezér­alakjától. Eközben az egész országiban riadóztatták a ka­tonai alakulatokat és az or­szág repülőtereit lezárták. Ma­Ctpruson szehívta a kormány rendkí­vüli ülését. Egyelőre nem is­meretes, hogy a tanácskozá­son milyen kérdésekről foly­tattak eszmecserét. A gyilkosság hátteréről a legkülönbözőbb verzióik ter­jedtek el. Az egyik legelter­jedtebb vélemény az, hogy Georgiadzisz szerepet játszott a Makariosz elnök ellen meg­kísérelt merényletben és va­sárnap este merénylőtársai gyilkolták meg őt. (MTI) kario&z elnök hétfőin esteösz­2 NÓGRÁD - 1970. március 18., szerda küldöttségünk hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) unióból beszerezhető nyers­anyagok szerepeltek, egyéb­ként pedig a közöttünk szo­kásos, hagyományos külkeres­kedelmi együttműködési for­mákról is szó esett, így a ma­gyar gépexportról, mezőgazda- sági exportról, gyógyszerex­portról, illetve az anyagok mellett a gépi berendezések­ről és egyéb cikkekről, amiket a Szovjetunióból beszerezhe­tünk. Tervegyeztető tárgyalá­sainkat most a magunk szint­jén lezártuk. Nagy örömmel tehetem hozzá, hogy eredmé­nyesen: a számunkra igen fon­tos nyersanyagokból például többet kapunk, mint ameny- nyit eddig szállított a Szov­jetunió. — A tárgyalásokkal nagyon elégedettek vagyunk, megfe­lelő, jó alapot biztosítanak ké. szülő ötéves tervünkhöz. A tárgyalások a tervhivatalok és a szakminiszterek szintjén folytatódnak, és előrelátható­lag júniusban kereskedelmi egyezményt kötünk öt évre. Kedden, elutazásom előtt, fo­gadott Brezsnyev elvtárs is. A tárgyalás fő célja — mint említettem — gazdasági jel­legű volt, emellett részben Koszigin elvtárssal, Brezsnyev elvtárssal pedig úgyszólván teljes egészében a bennünket kölcsönösen érintő politikai kérdésekről tárgyaltunk. (MTI) Washington sorozatban kap­ja a politikai pofonokat La­tin-Amerika ban. Ha csak az utóbbi esztendő eseményeit vesszük szemügyre, akkor is nyilvánvaló, hogy új szelek fújnak a Rio Grandétól délre. A perui és a bolíviai fordu­lat, Rockefeller amerikai el­nöki megbízott kudarckörútja, majd a Nixon által meghirde­tett „áramvonalasabb” latin­amerikai politika hűvös fo­gadtatása, a „déli szomszédok” már-már lázadó összefogása az északi óriás gazdasági nyomá­sa ellen — nem is akármilyen „porszemeket” sodort Wa­shington szemébe ez a fuval­lat. S most, talán minden ed­diginél fájdalmasabb ráadás­ként, egyik latin-amerikai or­szág a másik után mér jól irányzott csapásokat a wa­shingtoni politika egyik alap­pillérére: a „karibi falra”, Ku­ba teljes — politikai és gaz­dasági — bojkottjának dokt­rínájára. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez a „faltörés” az Egyesült Államok latin­amerikai politikájának több­szöröse kudarcát jelzi. Nem Történelmi találkozó Erfurtban SOROKBA} Klaus, a távozó oszták kancel­lár lemondott tegnap az Oszt­rák Néppárt elnöki tisztségé­ről. Mint ismeretes a néppárt elvesztette parlamenti többsé­gét a közelmúltban lezajlott választásokon, A párt eddigi főtitkára, Hermann Withalm lett az Ideiglenes pártvezető. ¥ Gromiko, szovjet külügymi­niszter tegnap a késő délutáni órákban különrepülőgépen Po­zsonyba utazott. ¥ Barzel, a nyugatnémet Bun­destag CDU/CSU frakciójá­nak elnöke elutasította Brandt kancellárnak azt a javaslatát, hogy az erfurti találkozó után rendezendő kabinetülésen ve­gyen részt. ¥ Berlin: Manfred Eward, az NDK sport- és tornaszövet­ségének elnöke válaszolt Willi Daumenak a nyugatnémet sportszövetség elnökének feb­ruár 10-1 tárgyalási ajánlatára és javasolta, hogy a két sport- szövetség elnökségének küldöt­tei május 8-án (a fasizmustól való felszabadulás évforduló­ján) találkozzanak Berlinben, az NDK fővárosában. ¥ A UPI hírügynökség az ADN- re hivatkozva jelenti, hogy ki­nevezték a Brandt—Stoph-ta- lálkozón résztvevő NDK-kül- döttség tagjait. Ezek szerint az NDK küldöttségében Stoph kormányfő mellett részt vesz Otto Winzer külügyminiszter, Michael Kohl államtitkár, Günter Kohrt külügyminisz- tériumi államtitkár, a minisz­tertanács hivatalának helyettes vezetője, Gerhard Schüssler és Voss külügyminisztériumi osz­tályvezető. * Joseph Tekoah, Izrael BNSZ- képviselője levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. Levelében „agresszióval” vá­dolja Szíriát és amiatt pa­naszkodik, hogy a szíriai tá­madások „veszélyeztetik Iz­rael biztonságát”. Az izraeli politika kétszínű­ségét önmagában is megvilá­gítja az a tény, hogy izraeli kommandók hétfőn két ízben is szíriai területre hatoltak, és az ország belsejében több sú­lyos provokációt követték el. ¥ A hétfőn kijelölt új labdarúgó­válogatott keret kedden meg­tartotta első közös foglalkozá­sát. Délelőtt megbeszélést tar­tottak, délután pedig a Nép­stadion szobrai közötti térsé­gen Kapocsi Sándor, a váloga­tott edzője 120 perces edzést vezetett le­Szerdán délelőtt — ugyan­csak a Népstadionban — egy­órás edzést tartanak, majd a Szőnyi úti pályán 15 órától az NB I. B-osztályú DVSC ellen] játszik előkészületi mérkőzést a keret. I LÉGVONALBAN mlmdösz­sze 70 km-ne fekszik Erfurt az N.DK és az NSZK határá­tól, mégis 20 év telt el, amíg a nyugatnémet kancellár vo­nata megteszi ezt a távolsá­got. A találkozó feltehetően komoly lépés lesz az akadá­lyokkal teli úton, amely az európai realitások teljes el­ismeréséhez vezet. A két né­met államférfi kézfogása elő­reláthatólag ez alkalommal nem képvisel majd még lát­ványos eredményeket, hisizen közismertek azok a nehézsé­gek, amelyekkel a tárgyaló feleknek számolniuk kell. Egy azonban már most biztos; ha a nyugatnémet fél kész a re­alitások elismerésére, akkor elháríthatok az európai béke és biztonság útjába mester­ségesen állított egyéb akadá­lyok Is. Erfurt történelmi hagyomá­nyaihoz híven készül a talál­kozóra. A csaknem 200 000 la­kost számláló város történel­me a régmúlt időkre nyúlik vissza. A középkorban, a Ge- ra-folyócska egyik gázlójánál, ahol két fontos kereskedelmi út. a Via Regda és a nürn­bergi út keresztezte egymást, jött létre a város magja és ennek a helyzetnek köszön­hette gyors fejlődését. Neve is földrajzi fekvésével van összefüggésben. A monda sze­rint egy Erpho nevű molnár- legény vezette át először a Gera-folyón a kereskedő- karavánokat. Erphes-Furt-ból, Erpho gázlóiáiból alakult ki aztán az idők folyamén Er­furt, a város mai neve. A gázló helyén ma egy fahíd áll, a város egyik legérdeke­sebb és egyben legértékesebb történelmi emléke. Erfurt már 750 körül, püs­pöki székhely volt, 805-ben pedig írásban is elnyerte Marci1*» 15-én és 16-án Finnországban parlamenti vá­lasztásokat tartottak. Kedd reggelig a leadott szavazatok 99 százalékát számlálták ösz- sze. Ebből a következő hiva­talos kép alakult ki: A választásokon közös tömbben induló Ftnin Népi Demokratikus Unió és Szo­ciáldemokrata Munkás- és Kisparaszt Szövetség a szava­zatok 19 százalékát szerezte meg. így a parlamentben 38 mandátummal rendelkeznek a korábbi 48-cal szemben. A Finn Szociáldemokrata Pártra a választók 24,8 száza­léka adita szavazatát. A párt parlamenti mandátumainak száma 53 (55). A középpárt 19,4 százalé­kot kapott, mandátumainak száma 42 (50). A Svéd Néppárt megőrizte Nagy Ká bolytól azt a jogot, hogy a Duna-menti szláv Ai-Wal kereskedelmet folytasson. Középkori Jelenlőfvoiiét 1 ükrö- zik korabeli építészeti emlé­kei, Ezek közül is kiemelke­dik a hires erfurti székesegy­ház, amelyet a XV. századiban alakítottak újjá. A város jelentősége az idők folyamán egyre nőtt és 1392- ben alapított egyeteme fontos szerepet töltött be a német humanizmus kialakulásában, amelynek központjává vált, A XVI. század végére a közép­kori Erfurt gazdasági virág­zásának csúcsára ért. Húsz­ezer lakosa volt akkor, de a 30 éves háború, majd az ezt követő pestis és éhínség tön r- retette a várost.. Az - ismételt fellendülés Christian Reich- Ivardt neves mezőgazdasági szakember nevéhez fűződik, aki a belterjes kertkultúra meghonosításával újra talpfa állította a várost. Ekkor vált Erfurt a virágok városává. A város mai hírét elsősor­ban az évente megrendezett nemzetközi kertészeti kiállí­tásnak, az IGA-nak köszön ■ heti. 14 pavilonban és 2<i más kiállítási épületben mutatják be . itt évről évre a kiállító országok leg­sikerültebb kertészeti termé­keit. Az első virágkiállítást 1865-ben rendezitek meg, az­óta Erfurt az egész világ ker­tészeinek központjává vált. VIRÁGAI MELLETT ipart üzemei is híresek. Az erfur­ti Optima írógépgyár, a prés­üzem és a Rádiógyár termékei hazánkba is eljutottak és köz­kedveltségnek örvendenek — reméljük, hogy a város törté­nelmének kiemelkedő esemé­nyei közé kerül majd az a találkozó, amelyre március 19-én kerül sor. (MTI) 5,5 százaléka szavazott rá . és a parlamentben 12 ntancá tummal rendelkezik, ' ugyan­annyival mint azelőtt. Jóllehet a jelenlegi kor­mánykoalíció pártjai mandá­tumokat veszítettek, a parla­mentben sikerült megőrizni - ök többségüket. Az ellenzéki pártok közül a koalíciós pártra 19 százalék szavazott. így a parlamentben 38 mandátummal rendelkezik, a korábbi 28-cal szemben. Liberális néppárt — 5,6 százalék, 9 mandátum (8), Finn Kisparaszt Párt 6,5 százalék, 8 mandátum (1). Az eddig beérkezett adatok szerint a parlamenti válasz­tásokon 2,4 millióan vettek részt, tehát a választásra jo­gosultak 77,5 százaléka járult az urnák elié. (MTI) A íinn választások eredménye korábbi pozícióit. A választók a „karibi falon” csupán abból a formális ok­ból, hogy Washington volt az, amely — 1962-ben — kizára l- ta Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből, s hogy az USA kormányának nyomására sza­kította meg ezt követően min­den latin-amerikai ország a diplomáciai kapcsolatot a for­radalmi sziget-köztársasággal, az egy Mexikót kivéve. Ha most, nyolc esztendő múltán Latin-Amerikában egy ellen­kező előjelű nyomás érvénye­sül, ha most az Amerikai Ál­lamok Szervezetének tagjai akarják keresztülvinni az akaratukat és Kubát vissza­fogadni az AÁSZ kebelébe, az Egyesült Államok kénytelen „lenyelni a békát” — ez azt mutatja, hogy Latin-Ameriká­ban a 70-es évek kezdetére több minden alapvetően meg­változott. Megváltozott elsősorban Ku­ba értékelése. Az a tény, hogy a forradalmat nem sikerült „megfojtani”, hogy a sziget­köztársaság — a bojkott el­lenére — megbirkózott nehéz­ségeivel, és eredményesen lá­tott a tarsadalomatalakítás és a gazdasági építés hatalmas munkájához, nem csekély sze­repet játszott a szemlélet meg­változásában. Ezzel párhuza­mosan magán a latin-amerikai földrészen is történt egy és más. Nyilvánvaló lett — egye­bek között — a Szövetség a haladásért program csődje; az érdekelt államoknak a wa­shingtoni segélypolitika sze­szélye helyet, biztosabb alapot kellett keresniök saját fejlő­désük biztosításához. Volt, ahol ezt a külföldi — ameri­kai — érdekeltségek államosí­tásában találták meg, mint Peruban és Bolíviában. Volt, ahol, mint Chilében, a külföl­di érdekeltségek részvénytöbb­ségének megszerzésében. Ez is, az is azonban az ellenállás egy válfaja volt: ha nem is forradalom, de nem is az a fajta reform, amelyet Wa­shington a Szövetség a hala­dásért program keretében szorgalmazott volna. Ilyen körülmények között szinte tör- vényszerű volt, hogy szinte amilyen mértékben nőtt a fe­szültség a latin-amerikai or­szágok és Washington között, olyan mértekben oldódott, ezekben az államokban a Ku­ba iránti — s éppen az USA által táplált — bizalmatlanság. A napokban aztán a „kari­bi falba” becsapott az első bomba. Chile, amely pedig La- tin-Ameríkának fontolva ha­ladó, reformpárti és nem for­radalmi országa, bejelentett', hogy összesen 11 millió dollár értékű kereskedelmi megálla­podást kötött Kubával. Ezzel a gyakorlati tettek síkjára he­lyeződött át az a vita, ame' v röviddel a chilei közlés elő‘ . az AÁSZ gazdasági tanácsko­zásán kialakult, s amelynek legfigyelemreméltóbb, KubáT ra vonatkozó mondata a ta­nácskozást vendégül látó ve­nezuelai elnök szájából hang­zott el: „Őszintén hiányoljuk Kuba távollétét a nemzetek e családjából.” Peru javasolta, hogy az AÁSZ testületileg vonja vissza Kuba elleni boj­kottját, Bolívia pedig indítvá­nyozta, hogy ha nem születik ilyen döntés, azok, akik a kapcsolatfelvétel mellett van nak — az AASZ ámenje nél­kül is vegyék fel a kapcsola­tokat. Chile azóta ezt megtet­te. s várható, hogy mások is követik példáját. Serény Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents