Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

A tűzoltó­parancsnok Á Szuha patak mentén Ecseg ott települt, a Szuha patak mentén, még vala­mikor, az 1300-as évek elején. Gazdag urak bírták határát, s mindig, keservesen, nehezen éltek ott az emberek. Hódította a török is. A krónika szerint a XVII. században a török hódoltsághoz tartozott. A török után újra magyar urak sora következett. Azoknak már hírüket, nevüket is elfelejtették az ecsegiek. ­Viszontagságos múlt után érkezett a majd 1700 lelkes község a jelenhez. A faluban villany ég. Még 1961-ben meg­történt a villamosítás, másfél milliót fordítottak rá. önál­ló orvos végzi munkáját Ecsegen, van művelődési otthon, gyógyszertár, óvoda is. Presszót, boltokat nyitott a földmű­vesszövetkezet, s ha a vásárló ezekben nem talál kedvére való portékát, hát beutazik a járási székhelyre. Néhány perc csak az út autóbuszon, ott aztán kedvére válogathat az áru­házban. Sokan teszik meg ezt az utat naponta. Harczos Istvánná a községi tanács titkára magyarázta, hogy legalább félezren eljárnak dolgozni a faluból. Pásztó. Salgótarján, a környék bányaüzemei sok embernek adnak munkát, keresetet. Van­nak, akik elindultak és meg sem álltak Budapestig. Epítö- munkásnak szegődtek, hetenként egyszer látogatják a csalá­dot. Akik itthon maradtak, a jó hírű ecsegi szövetkezetben teszik dolgukat. Megvan az az óriási előnyük, hogy nem kell „ingázniuk”, legalább annyit, ha nem többet keresnek, mint ide-oda utazgató társaik. Van munkása a gazdaságnak a Dankó utcából, a cigánytelepről is. A cigánylakosság száma a 250-et is eléri Ecsegen. Túlnyomó többségük rendszeresen dolgozik, igyekszik becsületesen élni. Egy részük azonban rendszertelen életmódja miatt, bizony nem kevés gondot okoz. s Sokan járnak át dolgozni a szomszédos Csécséről is. Ecseg és Csécse jövője egyébként is összekapcsolódik már a nyá­ron. Mindkét községben falugyűlés döntött a két tanács egyesüléséről. Július 1-én együtt kezdik a munkát, ecse­gi központtal. Az erők összevonása bizonyára még erőtelje­sebbé teszi a haladást, biztosabbá az érkező jövőt a Szuhá patak mentén. A közösség e • r»» „szóvivője Közismert ember a faluban Banos Elek. Tűzoltóparancs­nok 1948-tól. Most 63 éves. Tóth bácsi fizetése Népszerű szakkörök Hiányos ellátás Az iskola honvédelmi szak- jak a jó időt, amikor a sza- körének 16 tagja van, az is- badban gyakorolhatnak. Panaszkodik hogy a fiatalok Az ^ Tóth János a tér- kola legjobb tanulói. ' Szeret- Az iskola másik népszerű Panaszkodik hogy a fiatalok metőszóvetkezet sertéstelepen “ kwllPhmi dnlvozni. szakköre a fotószakkör a nemigen vállalnak részt munkából. Pedig ő már meg­öregedett. „Egy házra való-’ a dolgozik évek óta. A szövet­nek a szakkörben dolgozni, szakköre a fotószakkör. A mert a honvédelmi játékok, a művelődési otthon számára térképismeret rendkívül lekö- dolgoznak, meglepően nagy ti figyelmüket. Természetes, hozzáértéssel. Műveikből már kezietben sok a jószág éven­te 6—700 sertés is gömbölyö­társadaimi munkát végzett a %£ to^iövór?11' a/utón hogy a szakkörön belül leg- kiállítást is rendeztek. Most községben és bizony. mint ezrét tartanak majd t& az- népszerűbb foglalkozás a lő- újabb kiállításra készülnek, visszaemlékezik a felszaba- tán Tóth János sertésgondozó gyakorlat. A gyerekek már ki- amely ai felszabadul«» óta el­igyekezietére. szorgalmára vál- vató teljesitmennyel dioseked- ért eredményeket dokumen­dulási idők nagyon nehezek , .. . .. . .. „ « voltak. A földosztástól kezd- meg úgy van vele, szívesen ve a vetőmag-beszerzésig teszi a dolgát a jószágok kö- mindent intézett. Tisztelik, rül. Ezt szokta meg évek óta. becsülik a faluban, hiszen 'Aztán érdemes is igyekeanie. nélkülük bizonyára nehezeb- Fizetése hatezer forint volt ben jutottak volna idáig. tavaly is egy-egy hónapban. hetnek. A szakkör tagjai vár- tálja. Nagy körzet, jó munka Naponta egy forint A vízmű építésének élőké- igen lesz, ha a korábban születeit még 1964-ben meg- megszavazott 1500 forintos kezdték Ecsegen. Megalakult hozzájárulást nem eny­A megyében talán egyedül- nak benne dolgozni. A kör- álló, hogy a postahivatalnak zetükben 229 tv-t, 451 rádiót ilyen nagy a körzete. Ecsegen tartanak nyilván. Naponta 351 kívül Kozárd, Nagymezőpusz- napilapot és 646 hetilapot jut- ta. Ez utóbbi tíz kilométerrel tatnak el az előfizetőknek. A is túl esik a községen. A kül- levélküldemény napi 100—120 demények kihordását három darab. A pénzküldemény egy- kézbesítő végzi, Stadler Er- havi átlaga 1 millió 600—700 nőné irányításával, akinek ezer forint. Munkájuk miatta Markovics Györgyné a hivata- posta dolgozóit még nem érte tetézik munkatársa. szemrehányás. A tél okozza A postai dolgozók a nehéz nekik is a legnagyobb gondot, körülmények ellenére is meg- Az autóbuszokkal érkező kül­a társulás, megrendelték 78 meg legalább még ezer forintért a kiviteli terve- nyivel. Március 2-án, . , _, , . . , , , . . . k ét is. Eredetileg csak a a falugyűlésen beszéltek er- **&^*£g*^M Dankó utcába akarták elvin- ről. Simon Péternek .volt na­zik munkájukat. Az új híva- azon fáradoznak, hogy ezeket talt néhány esztendeje épí- a késéseket, gyors munkával tették fel, zavartalanul tud- csökkentsék. Építik az óvodát? A szülök részéről rendkívül ha kicsi helyiség, ahol ki­ni a vizet. A járási tanács gyón okos, életrevaló javas­azonban azt ajánlotta: ha már lata. Indítsanak mozgalmat, munkához látnak, legyen hogy mielőbb felépüljön a egészséges, jó vize az egész vízmű. Naponta csak 1 forin­községnek. Űj terv készült, tot kellene félretenni minden újabb költségekkel. Az eredeti családnak a vízre, összegyű­2 millió 700 ezer forintos be- . ük egy évben 360 forint. Ez ruházás 5 millió forintra éppen annyi, mint amennyit nagy az óvoda iránti igény, lencven személyre főznek. Az emelkedett. a megemelt hozzájárulás tör- Jelenleg 34 az óvodások lét- óvoda középső szobájában Vize azonban még azóta lesztésére egy-egy esztendő- száma, 15 jelentkezést eluta- van az iskolai napközis étkez- sincs a községnek. Nem is ben fizetni kell. sítottak, ha lehetne, azonnal tetés. Felnőttek együtt az ' ötven gyerekkel tudnák be- óvodásokkal, ez közegészség­népesíteni az intézményt. ügyileg is kifogásolható. Tervek a Békében... »‘ÄÄSS atakíottá? kiSA fatkvlze- L2 Az ecsegi Béke Termelő- maradjon, illetve tervszerűen sek, egészségtelenek, nem le- , ° ’ L b 87 szövetkezet egyike a megye emelkedjék. Ecsegen érdemes hét tisztán tartani őket A aránvú óvodai felúií­legeredményesebben dolgozó bepillantani a bérjegyzékbe, fektetőt olajkályhával fűtik, .. kezdeményeztek A költ- közös gazdaságainak. A gaz- Kétezer forinton felül sokan de rossz a szoba kéménye, . . r_ndplk„ • áll dasági alupok, a szövetkezet kerestek tavaly. Nem volt emiatt gázos a levegő. Csak , , ’ és tagok jövedelme egyaránt azonban ritka a 3—4 ezer fo- emeletes ágyakon tudják a mos^ mar csak az építkezést növekedtek az elmúlt évek rintos átlagkereset sem., gyerekeket elhelyezni. A kony- kell sürgetni, alatt. Ez, a most készülő terv tovább erősíti a közös gaz­daságot. Erőfeszítéseket tesz- » rr l rr 1 r • . , « nek a szövetkezet további fej- A 111UVClOClCSl OttllOll lesztesere. Mintegy 680 ezer forintot fordítanak új gépek vásárlására, emellett korsze­rű állatszállásokat készítenek, megoldják az állattenyésztő­telepek vízellátását, szociális létesítményeket építenek. Ezzel párhuzamosan ügyel­nek arra, hogy a szövetkeze­ti tagok és alkalmazottak jö­vedelme a korábbi szinten Margitkánál... Ilyenkor, télidőben 50—55 zer forintot vesz be a Mar- aréta-pres&zó Margitkaja, ’ajda Lászlóné. Hét éve ve- eti az üzletet, közmegelége- ésre. Igyekszik olyan körül­ményeket teremteni, hogy a ehetőségekhez képest kultú- áltan szórakozzanak, jól re zzék magukat a vendégek, letenkint 2—3 alkalommal rkezlk illatos, friss sütemény ’ásztóról, a cukrászüzemből, tálból is bő választékot ki­lói vendégeinek. Arra azon­sam ügyel, hogy mértéktelen ogyasztók ne zavarják a semdesen szórakozók nyugal­mit. Amint Margitka mondja, lem is volt különösebb nézet- átérése vendégeivel a hét év ilatt. Nyáridöbem forgalma eléri a 75—80 ezer forintot is. Két vegyesbolt biztosítja a Lakosság szükségleteinek ki­elégítését. Az egyik a falu központjában. Imre József ve­zetésével, a másik túl a pata­kon, Szarvas Pál vezetésével működik. A boltok forgalma meghaladja az évi 2—2 mil­lió forintot. A vásárlók el­mondták, hogy elégedettek az élelmiszer-ellátással. A bol­tok vezetői gondoskodnak ar­ról, hogy az élelmiszerekből a falu dolgozói ne szenvedje­nek hiányt. Más , miatt panaszkodik a lakosság. Nem kapnak tűzhe­lyet, nincs megfelelő mennyi­ségű és minőségű töltelék­áru, déligyümölcs is csak na­gyon ritkán. A 10 naponként továbbított megrendelésre gyakran választ sem kapnak a boltosok. Panaszkodnak a húsellátás­ra is. Hetenként egyszer, szombaton van nyitva a hús- bolt. Sorban állnak az áruért, és a sor végén áüók rendsze­rint üres kosárral mennek ha­za. Figyelemre méltó ez, mert a község lakosságának nagy százaléka üzemi dolgo­zó, ellátásukról a kereskede­lemnek kell gondoskodni. Falusi úttörő ház Ebben a községben épült meg elsőnek a megyében az úttörőház. Az építésében részt vett a lakosság nagy része. Elmondhatjuk, hogy ez a lé­tesítmény valóban társadalmi munkával készült. A munkát a tanárok szervezték és irá­nyították. Az úttörőház jól szolgálná az iskolán kívüli nevelést, ha.., Itt tartják az úttörőfoglal­kozásokat, a szülői értekezle­teket, az ünnepségeket. Saj­nos, hely hiányában a testne­velési órákat is. Ez aztán az-' zal jár, hogy a termet ki­ürítik. Amikor ott jártunk, akkor is nagy volt benne a rendetlenség. A székek a fal­hoz tolva, a függönyök ren­detlenül lógtak, a padló ko­szos volt, a kis könyvtárhe­lyiségben raktárszerűen össze, zsúfolva lomok. Kár ezért az úttörőházért. Már csak azért is, mert olyan nagy igyekezettel építették fel. Lassan nyolc éve annak, hogy Mikula Györgynét já­rási tanácstagnak jelölték az ecsegiek. Korábban ő volt az asszonyok képviselője is a fa­luban. — Most már csak egyszerű tagja vagyok a nőtanácsnak — mondja mosolyogva a telt. piros arcú asszony. — Azért így is elmondom, ha valami nem tetszik. Itt van mindjárt az autóbusz-várakozó. Sok pénzt adott érte a tanács, mégsem sikerült valami jól. Beázik a teteje. .. Társadalmi elfoglaltsága mellett ellátja a háztartást és bedolgozó a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat pásztói üze­ménél. Rendszerint. este varr. a nappali órákat elfoglalják a közös ügyek, a közösség ten­nivalói. Mert. Mikula György-' né sokat ad arra, hogy ne csalódjanak benne a válasz­tók. Mi lesz a takarék- szövetkezettel? Tizenegy község életében játszik fontos szerepet az ecsegi takarékszövetkezet. Még 1957-ben alakult azzal a feladattal, hogy a községek dolgozóinak megőrizze megta­karított pénzét és kölcsönnel támogassa a rászorultakat. Meggyőződtünk róla, hogy fel­adatát, Pohánka Erzsébet ve­zetésével, az emberek megelé­gedésére elvégzi. Fontos feladata ellenére rendkívül mostoha körülmé­nyek között dolgoznak. Egyet, len helyiségük van, amelyet alkalmi deszkafalakkal há­rom részre osztottak, egy elő­csarnokra, egy munkaszobá­ra és kisebb raktárra. Az ügyvitelt a munkaszobában végzik, rajtuk kívülálló okokból szabálytalanul, mert a pénztáros nincs elkülönítve. A takarékszövetkezet az el­múlt évben fél millió forin­tot kapott egy új reprezen­tatív székház építésére. A fa­lu központjába tervezték az iskolához tartozó telken, a község vezető szerveinek tel­jes egyetértésével. A járási és megyei hatóságok megta­gadták az építési engedélyt. Azóta is húzódik a takarék­szövetkezet székhazának épí­tése. Pedig a SZÖVOSZ az idén újabb százezer forintot ajánlott erre a célra. Az épí­tési hatóság merev magatar­tása miatt veszélyben a szék­házra fordított pénz. Iskolai gondok A közelmúltban újították fel 317 ezer forint ráfordítással. Most már valóban jól néz ki. A nagyterembe párnázott székeket vásároltak, és ha a színpad építésével is elkészülnek, akkor a látogatók jól fogják érezni magukat benne. Ágfay Gábor, a megbízott igazgató, már készíti az otthon programját. Jelenleg hetenként háromszor filmet vetítenek. Működik a tánczenei szakkör. Saját zenekart szeretnének, amely a tanév végén mutatkozik be. Készülnek a tavaszi ünnepekre is. Szép műsorral szeretnék a község lakosságát megör­vendeztetni. Szervezik a színjátszó szakkört is. A jelek azt bizonyítják: eleven, pezsgő élet bontakozik ki az újjáépített művelődési otthonban. A tizenegy nevelő Kis Fe­renc igazgató irányításával mindent elkövet, hogy a 237 iskolakötetes gyereket felne­velje. Nehéz körülmények kö­zött dolgoznak a pedagógu­sok. A tanterem hiánya a legfőbb gondjuk. Nincs nap­közis termük sem. A tan­műhely is szűkös, balesetve­szélyes, a lányoknak pedig egyáltalán nem tudnak gya­korlótermet adni. Ennek ellenére \a község­ben nem rossz a tanulmányi eredmény. Az igazgató a gon­dok megoldására első lépés­ként azt tervezi, hogy a le­hetőségekhez képest a neve­lőknek lakást szerez. A 11 nevelő közül csak hatan lak­nak helyben, a többiek távol­ról járnak munkahelyükre. Ezt követi az iskolai tanter­mek bővítése, amikor az óvo­dát új helyére telepítik. Csak fokozatosan tudják a tervet megvalósítani, de mint ta­pasztaltuk, sokat fáradoznak érte, és ez már fél siker. Tartalmasabb, a korábbinál gondtalanabb élet alakul, for­málódik Ecsegen, a Szuha pa­tak menti községben. Ezt bi­zonygatták az emberek, a köz­ség vezetői, akikkel találkoz­tunk. Erről győzött meg ben­nünket a község külső képe, az egyetlen nap, amelyet Ecsegen töltöttünk, a beszélgetéseket VINCZE ISTVANNÉ és BO- BAL gyula gyűjtötte össze. A fényképfelvételeket KOP­PÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb március 18-án Nógrádszakalra látogatnak szer­kesztőségünk munkatársai.

Next

/
Thumbnails
Contents