Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
TANULÓSARQX Főzzünk együtt! E rovattal a háziasszonyoknak szeretnénk segítségére lenni, köztük Is elsősorban a dolgozó nőknek, akiket a hivatali munka után a másik műszak várja otthon. Több évtizedes tapasztalatomat bocsátom itt közre, mert meggyőződésem, hogy főzni még a huszadik században is tudnia kell a nőnek, s éppenséggel nem mindegy, hogy az étel, amit családunk elé tálalunk, milyen ízű. Hiszen még ott is, ahol a családtagok üzemi konyhán étkeznek — legalábbis vasárnap — együtt étkezik a család és ezt az alkalmat igyekezzünk ünnepélyesebbé tenni. Mert a legegyszerűbb ételt is ízletessé varázsolhatjuk — legdrágábbat is elronthatjuk — hozzáértés hiányában. Sokkal több a stabil házasság a jó háziasszonyok körében — hiszen ez egyben sokoldalúságot is feltételez. Csak Olyan ételrecepteket közlök, amelyeket én magam is sokszprosan kipróbáltam, s amelyek tekintetbe veszik a hozzávalók beszerezhetőségét. Főzzünk jól, ízletesen, de ne legyünk rabjai a konyhának. Ügy szervezzük meg a munkát, hogy maradjon időnk családunk — s nem utolsósorban önművelődésünk, szórakozásunk számára is. Én is dolgozó nő E2 e cica, de Hamis! Látta aki látta: mivel az ágy jó puha — belabúit az ágyba I No, de, hérem, ki látott doromboló ágyat? l így az ágyból kiűzték bajuszos kis cicámat. vagyok, jól tudom milyen teher van a váltunkon, de minden munkát élvezetessé lehet tenni okos ötletekkel. Szeretném elérni, hogy azok, akik írásaimat olvassák, kedvet kapjanak a főzéshez, ne érezzék tehernek a háztartást — vagyis szórakozva tanulják meg a házi munka fortélyait. Szólok majd arról a sok hasznos munkaeszközről, amely a modem háztartás rendelkezésére áll, ismertetem a mindenkor kapható áruféleségeket, hogy ezzel Is megvalósítsam célomat: „Főzzünk együtt!"1 • Beköszöntőül mindjárt elmondanék egy úgynevezett „takarékossági” receptet. Gyakran előfordul, hogy megmarad egy kevés pörkölt, amit másra már nem lehet felhasználni. Ilyenkor a takarékos háziasszony gombóctésztát készít, a megmaradt pörköltet összedarálja, belecsavarja a tésztába, kifőzi és tejfeles paprikásmártással tálalja, fze a paprikás csirkéjével vetekszik. Tehát „főzzünk együtt” kedves asszonytársaim. A jövőben rendszeresen jelentkezünk ezzel a rovattak Később hallom: igencsak dorombol a szekrény I Bosszankodtam a cica álomszuszék kedvén. Ez a szekrény azóta furcsa dolgot láthat: előtte az egerek lábujjhegyen járnak! Dicsérni is tudni kell! A hamburgi egyetem lélektani intézetében több héten át végzett pedagógiai- pszichológiai kutatómunkák során bebizonyosodott, hogy a tanár dicséretének jelentős szerepe van a tanuló teljesítményének alakulásában. Dicséret és dicséret közt különbség van. Annak megvizsgálása közben, hogy mily hatással van a tanári elismerés egy-egy tanuló sportteljesítményére, megállapították, hogy másképp reagál a diák a „már jobb” mint a „már sokkal jobb” szövegű megítélésre. A pszichológusok egész sor ilyen elismerő és bátorító mondatot, illetve szót szedtek csokorba a tanárok számára, akik azokat nyolc héten keresztül tették próbára kilenc általános iskolai osztályban, 5. és 6. osztályos tanulók tornaóráin. Az 50 m-es síkfutás és ütőlabdajáték közben ‘kiáltották oda tanítványaiknak a szabványosított dicséreteket. Ekkép tudták megállapítani, hosv az ..i>v tovább”, „már sokkal jobb”, „elvben helyes” mondatokra a teljesítménynívó tartásával reagáltak a tanulók, míg az olyan kiáltásokra, hogy „brá- VÓ”, „nagyon ió". WtAnő”, feliavult a teljesítményük. Ezzel szemben korábbi tel- iesítnvMiveik szintje alatt maradtak a tanulók, ha a tanár olyasmit mondott, hogy „fog ez menni”, „csak bátran tovább”. Kivált félszeg természetű tanulóknál volt feltűnően érezhető a különbségek hatása. A jól megfogalmazott dicséretre javulással reagáltak, dicséret nélkül viszont kifejezetten leromlott a teljesítményük. Noha a tanáI rok hetente átlag csak három dicséretet „osztottak ki”, a teliesítménvjavulás félreismerhetetlen volt. Dr. Monok! Ferencné LELKES MIKLÓS C I A kis fenyő álma magas fenyőfák között kibújt egy kis fenyőfa is a napvilágra. Kíváncsian nézegetett körül: milyen a világ? Nem látott messzire. Mindennap jobban és jobban ágaskodott, hogy magasabb legyen és jobban lássa a messze sötétlő hegyeket, az égen úszó fellegeket, a távolabbi világot. De hiába nyújtózkodott, mindig csak egy picikét nőtt. Egy téli napon emberek Jöttek, s álmélkodva látta, hogy a nagy fákat kivágják. Hallotta, amint arról beszélgettek, hogy ezeket a nagy fákat elviszik messze földre, édesanyák, édesapák megvásárolják, csillogó díszekkel feL díszítik. Aztán ajándékokat tesznek a fa alá, és meggyújtják a rajtuk levő gyertyákat. A gyerekeknek ez a legnagyobb öröme. Látta a kis fenyő, hogy a kivágott szép fákat egymás után teherautókra rakják, és elviszik. Izgatottan várta, hátha ő is sorra kerül, de ő senkinek sem kellett. Este sírva fakadt minden levélkéje, úgy is aludt el. A könnyek hófehér zúzmarává váltak rajta. A kis fenyő álmodott... Na. gyón szépet. Álmában csillogó díszeket és csokoládékat dajkált ágaiban és gyertyák égtek rajta. Csillogó szemű gyerekeket látott maga körül, akiknek a szeme szebben ragyogott, mint a rajta levő dísz. Almában szíve is volt, amely boldogan dobogott. Agaival eltakarta a selyempapírba csomagolt ajándékokat, melyeket a gyerekek meg. kerestek, és Ujjongva bontogattak. Egyszeresük motorbúgásra ébredt.., Nyújtózkodni szeretett volna, de szinte megdermedt a sok zúzmarává fagyott könnytől. Az emberek ismét hozzáláttak a fenyők kivágásához, ö legszívesebben újra sírva fakadt volna, de akkor az egyik kucsmás ember hozzálépett: — Jaj, de aranyos kis fa, nézzétek csak! Ilyen szépet még nem is láttam. Ügy csillognak o2 ágai, mint a gyémánt, Én ezt hazaviszem, örülni fognak a gyerekek, ha nem is olyan nagy. A másik ember bólintott: — Valóban nagyon szép. A kucsmás ember újra megszólalt: — Én ezt gyökeresen viszem haza, mert az ünnepek után kiültetem a kertbe, hadd nőjjön tovább. Azzal a kucsmás ember óva. tosan kiásta a földből, gondosan feltette az autóra, nehogy valami baja essék. Aztán minden úgy történt, ahogy megálmodta. Gyönyörűen feldíszítették, csillogó tornyot tettek a csúcsára, és selymes díszeket az ágkarjára. Éppen ott állt egy nagy tükör. Belenézett, és nem akart hinni a szemének, olyan szép lett. Az asztalra — amelyen állt — sok-sok ajándék került. Később meggyújtották a gyertyákat és az egész csaÁ hideg ártalmai A «öl ártalmai között a legismertebbek — ugyanakkor a legkönnyebben összekeverhetek — a megfagyás és a fagydaganat. Sokan a kettőt egy kalap alá veszik, pedig nem azonosak. Mások azt mondják, hogy a fagydaganat egy korábban elszenvedett felületes fagyás következménye és kialakulásához a szervezet hajlamossága szükséges. Mi a különbség a kettő között? Először lássuk mi a hasonlóság?. .. Mert ebből kell kiindulni ! Mind a kettőnél az ereket bántja a hideg. Görcsösen összehúződnak, úgyhogy a vér folyamatos áramlása lassúvá, akadályozottá válik. Tudjuk, hogy a szervezetben keletkező meleget a vér viszi széjjel a testben. A meleg vérrel úgy fűti magát az ember, ahogyan a központi fűtés forró vize melegíti a lakást Azzal, hogy a környezet hidege a vér keringését akadályozza, csökken a test melegítő hatása, tehát az ártalom önmagát súlyosbítja, ugyanakkor a szervezet károsodását növeli. Ha tehát hidegben a test vérellátása zavart szenved: ez — természetesen — mindkét kórformát előidézheti. Megfagyáskor a sejtek folyékony állománya megfagy, Ha ez csak a bőrre terjed, és az elfehéredik, majd vörös lesz és hámlik, első fokú fa- gyásról beszélünk. A másod fokú fagyás, már hólyagképződéssel, esetleg kisebesedés- sel jár. A harmad fokú tagyás igen nagy hideg tartós hatásának következménye és szerveket pusztíthat, vagy fagyhalált is okozhat. Még szerencse, hogy átlagos életviszonyok, rendes fűtés és kellő ruházkodás mellett a megfagyás igen ritka. A fagydaganat már fagypont körüli hőmérsékleten is elég gyakori. Ennél a vérkeringés akadályozottsága a bőr alatti kötőszövetben vi- zenyőt — folyadékfelszaporodást — okoz és a károsodott testrészt — főleg a lábujjakat, bokát, sarkat, fület, orrot — megduzzasztja, meg- vörösíti és kínosan viszketőOTTHON- ■CSAL/ÍD vé teszi. A fagydaganat legkellemetlenebb tulajdonsága az, hogy igen gyakran kiújul és ha a hőmérséklet fagypont tájára süllyed, újra és újra jelentkezik és minden évben megkínozza a beteget. Mi a tennivaló fagyártalom esetén? Azt már mindenki tudja, hogy a fagyott végtagot hóval kell dörzsölni és csak lassan, fokozatosan szabad felmelegiteni. Az is köztudomású, hogy az alkohol nem véd a hideg ártalma ellen. Sőt az erős alkoholhatás súlyosbítja a veszedelmet, mert csökkenti az érzékenységet. A fagydaganat kellemetlenségeit enyhítik a különféle fagykenőcsök és fagybalzsamok, illetve a váltogatott hideg-meleg fürdők, amelyek az ereket tágítják, szűkítik, tehát valósággal tornáztatják. A legkomolyabb fagyártalom megelőző módszer azonban a helyes öltözködés. A ruha legyen több rétegű, kellően bő, hogy a vérkeringést sehol ne akadályozza, kívül sűrűszövésű, hogy át ne nedvesedjék, és minél több levegőt tartson a test közelében. A helyes öltözködés a fagyártalom megelőzésén túl a megfázás vagy meghűlés ellen is védi az embert. Meghűlés alatt a testnek azt az általános vagy helyi hőcsökkentését értjük, ami alkalmassá teszi bizonyos kórokozók behatolása, megtelepedésére és különféle hurütos betegségek kialakulására. Meghűlést már a megszokott hőmérséklet pár fokos csökkenése is okozhat, ha felkészületlenül vagy különösen felhevült, kimerült állapotban éri a testet. A tél veszedelmei közé tartoznak a szél, a csapadék — a hó, eső és havas eső — ártalmai is. A modern téli ruha felső rétege vízhatlan. Ez a vízhatlan réteg a nyakon, a csuklókon és bokáknál tökéletesen záró. biztonságos legyen, olyan, hogy sem az esőt, sem a havat ne engedje át. A puha harisnya, kesztyű és sál tellrakódhat hóval. Ezeket a vízhatlan felső réteg alá kell felvenni Nagy hidegben, erős szélben használjanak fülvédőt vagy lehúzható sapkát és az arc- szabadon maradó részeit valamilyen zsíros kenőccsel — ha csak lehet valamilyen sportkrémmel — kenjék be, mert a zsiradék a hideget, szelet és a havas esőt is ellensúlyozza. Dr. Boga László A VISZKETÉS NÉHA valósággal megkínoz bennünket, s ezért leginkább a bőrünket okoljuk. A bőr viszketése azonban ritkán önálló betegség. (Rendszerint valamilyen más betegséghez kapcsolódik és így a bőrön nem látszik semmilyen elváltozás.) A viszketés a bőr, vagy egyes nyálkahártyák legfelső hámrétegében keletkező izgalom. Egyes kutatók szerint a tapintóidegek végkészülékeiben kell keresni az okát. Mások a fájdalomérző ideg- végző-készülékek folyamatának tartják, de olyan kutató is akad, aki a kétféle ideg- végző-készüLék létezését Is vitatja és egy harmadik izgalmára gyanakszik. A folyamat azal kezdődik, hogy a végkészülék igen kicsi — mondhatni ingerküszöb alatti — ingerülete a gerincvelőn át az agykéregbe jut, ahol tudatossá és tájolhatóvá válik. A viszketés helyét tehát az ember mindig pontosan meg tudja jelölni. Ml indíthatja meg ezt a Iád körülállta, csodálták, hogy milyen szép. Ez volt életének legboldogabb perce. Aztán mindenki megkereste az ajándékát. Csodálatos dolgok kerültek ki a selyempapírokból: gyönyörű alvó hajasbaba, színes képeskönyv, pöfögő mozdony, bámuló szemű kutyus.és még ki tudja mi minden. Mikor elmúltak az ünnepek, a gazda szépen kivitte a kertbe a fenyőfát és beültette a földbe. Attól kezdve ott élt. Sokkal jobban szeretett ott, mint az erdőben, mert itt mindennap látta a, gyerekeket szánkózni, korcsolyázni, beszélgetett a hóemberrel, amit a gyerekek gyúrtak a hóból. Aztán mikor elmúlt a karácsonyi szünidő, tekintetével addig kisérte az iskolába siető gyerekeket, ameddig csak be nem fordultak az utcasarkon. Délután örömmel várta haza őket, mert mindegyiknek volt egy simogató pillantása számára. Így teljesedett be a kisfenyő álma... Fási Katalin folyamatot, helyesebben: hol keressük azt az elváltozást, ami ezt a sorozatot megindítja? Néha valóban a bőrön — még helyesebben —. a bőrben. Ilyenkor a bőrélősködők — a szúnyog, a bolha, a tetű, a rühatka — csípése, marása, vagy a bőrgomba okozta ártalom, esetleg egyes bőrbetegségek — mint az ótvar, a bőrfertőzés, vagy a kiütéssel járó fertőzőbetegségek — például: vörheny, kanyaró, bárányhimlő — okozzák. A helyi érzékenység egyes esetekben túlérzékenységhez, allergiához vezethet. Allergiás alapokon viszketést okozhat az ekcéma, a szappanok illatosító anyagai, bizonyos bőrápolószerek, oldó és mosó vegyianyagok, amelyeknek a hatását ipari, vagy háztartási ártalmaknak nevezzük. Az allergiás viszketések közé sorolható — de már nem helyi, hanem általános — a csalánkiütés, valamint egyes gyógyszerek —* jód, bróm, szalicil, kokain, stb. — és néhány étel — tej, tojás, eper, stb. — okozta viszketés. Idős korban a viszketés oka a bőr kiszáradása, amelynek létrejöttében ugyancsak szerepe van a túlérzékenységnek. Ugyancsak helyi ok — vérkeringési zavar — idézi elő a visszértágulatok, lábszárfekély és az aranyér viszketését. Sajnos, sok esetben egyes belgyógyászati betegségekben kereshető a viszketés oka: cukorbaj, emésztési-. gyomor- és bélzavarok, máj- betegségek, vesebaj, sárgaság, esetleg vérképző, vagy bel- sőelválasztású mirigyrend' szer betegségei. Általános viszketés okozói: a nemi hormonok zavarai, egyes idegbetegségek és az általános idegtúlfeszítettség is. Mi a viszketés gyógyításának, megelőzésének módja? A gyógyítás első lépése az ok megkeresése és felszámolása. Helyi esetben az élősködők eltávolítása, a zavar megszüntetése, a bőr- gyógyászati szakkezelés. Ha belgyógyászati rendellenesség okozza, akkor a betegség meggyógyítása, vagy enyhítése a feladat. Ezzel együttjár a beteg megnyugtatása, idegrendszeri egyensúlyának helyreállítása. A viszketés megelőzésének egyik legcélravezetőbb módja a rendszeres, gondos tisztálkodás, a bőr ápolása, élettartamának és egészségi egyensúlyának megtartása. Idősebb korban ehhez hozzátartozik a bőr kiszáradását megakadályozó úgynevezett hidratáló és zsírozó kenőcsök használata. CSAK MÉG EGYET jegyezzünk meg: a viszketés tulajdonképpen védekező folyamat és azt jelzi, hogy a bőrt, vagy a nyálkahártyát olyan hatás éri, ami ártalmassá lehet, Ha ezt tudjuk, akkor ügyelhetünk arra, hogy ez az „egészséges” viszketés sohase váljék kóros, kínzó viszketéssé. Dr. Buga László Az átlagos életkor ragozásai o 1750 körül az átlagos emberi életkor még mindössze 30 év volt, 1850 körül, Pasteur felfedezése után már 40 év, 1910-ben, amikor már rendelkezésünkre álltak a szulfonamidok, az átlagos életkor 50 évre emelkedett. 1945-ben, amikor az antibiotikumok siettek az orvostudomány és az ember segítségére, 60 év lett az átlagos élet. kor, 1960-ban 70 volt és 1975- ben már 75 évre tehető. Az emberi életkor meghosszabbodásáról szólva nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy fontos szerepe van ebben a csecsemőhalandóság jelentős csökkenésének. Azzal például, hogy a csecsemőhalandóság 25°/ft-ról 2%- ra csökkent, az átlagos emberi életkor 12 évvel növekedett. NÓGRÁD m 1970 március 1.( vasárnap IX
