Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
0, .S' AZ OLVASÓK A vitát lezártuk Gondolatok a hozzászólások jegyében Egy panasz liapcsán című cikkünkre, mint január 22 és 29*1 összeállításunkban hírt adtunk róla, hozzászólásoknak adtunk helyt lapunkban. Legutóbb a szerkesztőség megjegyezte, hogy a vitát lezárjuk, s most tulajdonképpen a hozzászólás visszhangjának ösz- s^egezésére kellene vállalkoznunk. Mielőtt azonban ezt tennénk, a következő nyilatkozatot —. amely postán érkezett hozzánk — kivonatosan közöljük. A karancsal- jai községi pártszervezet titkára írja: „Alapszervezetünk állásfoglalását az alábbiakban hozzuk a T. Szerkesztőség tudomására. A Karancsaljai községi Tanács Végrehajtó Bizottsága figyelembe vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 18- sz. tvr. rendeletét az 1970. évi nép- számlálásról. E törvény 2. §- ának alkalmazásával saját hatáskörében és az alapszervezet párttitkárával történt megbeszélése során alakította ki a népszámlálást végző számlálóbiztosok és felülvizsgálok körét Ilyen meggondolásból került a számlálóbiztosok közé Zsélyi Gézáné, a karancsaljai egyesült termelő- szövetkezet pb-nak munkatársa, a községi alapszervezet vezetőségének tagja. Halász Jolán, a karancsaljai KISZ-szervezet volt vezetőségi tagja, valamint íd. Ponyi Ferencné pártcsoportbizalmi. Ezek az elvtársak, de mondhatnánk valamennyi, akik a községben folyó népszámlálásban részt vettek, éveken át aktív társadalmi és községpolitikai munkát végeztek. Tény, hogy rokonok, de ezek foglalkoztatását a törvény nem tiltotta. Álláspontunk az, hogy ha a községben folyó községpolitikai életben a nevelők és a tanárok aktívan részt vesznek, akkor ' nem fog megtörténni, hogy az ilyen »-pénzkereseti lehetőségtől« elesnek.” El kell mondanunk, hogy a közölt hozzászólásokon kívül még számtalan észrevétel érkezett, amelyek több községet, járást érintően tettek bizonyságot arról, hogy — ha nem is törvénytelenül —, de bizony szívesebben vontak be különböző tiszt- és tisztségviselőket a számlálásba a pedagógusok helyett- A pedagógusok viszont ezekben a községekben méltán érezhették úgy, hogy mellőzték őket, s ezt az is indokolja, hogy a népszámlálást megelőzően a tv-ből, a rádióból és különböző nyilatkozatokból, a téli tanítási szünet meghosszabbításából csakis az tűnt ki, hogy ebben a munka oroszlánrésze a pedagógusokra vár. Szerkesztőségünk tudomására jutott — s ez is a teljességhez tartozik —, hogy a cikkben szereplő telefonáló nem pedagógus volt. S ezért is vállalkoztunk a hozzászólások közlésére, mert azokon túl sok pedagógus írta meg, hogy egyetért a telefonálóval, s ki-ki kerek képet adott községe ez irányú munkájáról. összegezve: tény tehát, hogy a népszámlálók körének kialakítási jogát a tanácsok kapták meg, s e munkát értékelve általános és legfontosabb: a számlálással járó feladatokat határidőre teljesítették. Küldetésük tehát eredményes volt. — tj. — 4 budapesti Rozmaring Tsz-ben év végére elkészül a 45 ezer négyzetméter üveg felületű melegházkombinát. A kombinát rendelkezik majd bűtőházzal, ahol állandóan a megfelelő hőmérsékleten ta-tják a leszedett virágokat. A Pesth idegkúton épülő komplexum nellé szociális létesítmények és szolgálati lakások is épülnek. Képünkön: a már beüvegezett növényházakban szerelik a fűtőberendezéseket Új rend a hivatalban A hivatal új igazgatója megállapította, hogy a dolgozók túlságosan sok időt töltenek el feketekávé főzésével, a meccsek kritikai megbeszélésével és használt külföldi holmik adás-vételével. Ezért körlevelet diktált, amelyet minden osztályon kifüggesztettek. Ebben a körle- vélben — amely nagy meglepetést keltett — ez állt: „A holnapi naptól kezdve: délelőtt 10 órától 10 óra 30- ig engedélyezem a kávéfőzést. Akik nem főznek kávét, ugyanebben az időben a vállalati büfét vehetik igénybe. A második kávéfőzést 2 óra 30- tól 3 óráig engedélyezem. Külföldről csomagban érkezett holmi bemutatása és eladása 10 óra 40-től 11-ig. Külön rendelkezés hétfőre: a vasárnapi futballmeccsek megbeszélése 8,30-tól 9 óráig.’’ Az igazgató helyettese meg- kérdezte a felettesét: — Gondolod, hogy helyes volt ez a rendelkezés? — Meggyőződésem szerint igen. Eddig naponta négyszer- ötször főztek kávét. Ezzel órák teltek el. Most délelőtt is 30. és délután is 30 perc a kávézás időtartama. A seftelés pedig eddig szinte egész nap tartott. Most napi húsz percre korlátoztam. — És a hétfői futballduma? — Fél óra és nem több! Eddig tönkre tette a hétfői munkát. Egyszer végighallgattam Komáromit. Másfél óráig ócsárolta a bírót, és több mint egy órán át szidta saját csapatának középcsatárát, Bra- nyiga ll-őt. Most két perc jut a bíróra, két perc Branyi- gára, és huszonhat perc az egész meccsre. — No, majd meglátjuk — jegyezte meg az igazgató helyettese. ¥■ Pár hét múlva sok helyen 10 és 10.30 között is elmaradt a kávéfőzés. A büfét is kevesen keresték fel. Az igazgató jól számított. Az engedélyezett kávé nem nagyon ízlett az embereknek. Sem a hivatali szó- bábán, sem a büfében. Az üzletelés is lecsökkent. Alig nyolc-tíz percig tartott. Komáromi hétfőn fél perc alatt végzett a meccsel, s csak eny- nyit mondott: „A bíró hülye volt, Branyigát ki kell tenni a csapatból, Kovásznai nem véd- hette a gólt." Egy hétfő reggel az igazgató becsengette a titkárnőjét: — Mit szól hozzá, már a huszadik vállalat vette át módszeremet!? Ilonka lelkesen gratulált. — Tudtam, hiszen remek ötlet volt! — Na, most gyorsan a feketémet, Ilonka! Amíg kicsurog, szeretném, ha elmondaná nekem egyéni véleményét a tegnapi botrányos rangadóról. A titkárnő hidegen válaszolta: — Szó sem lehet róla! Feketét majd tiz és fél tizenegy között. Ami a meccset illeti, a megbeszélés időpontja kilenckor lejárt, és már negyed . tíz. Sajnálom, de kivétel nincs! Palásti László A szerkesztőség elintézte 'A salgótarjáni Úttörők útja (volt Vásártér) lakói levélben kérték szerkesztőségünket: járjunk el az illetékes hatóságnál, hogy az építkezések során keletkezett gyalogos közlekedés nehézségei megszűnjenek. Ugyanis környékük építkezés alatt áll, s hogy a Rákóczi útra eljuthassanak, csak nagy kerülő árán volt lehetőség. A becsatolt rajz és let>éí alapián a városi tanács építési és közlekedési osztályától kértünk segítséget. Az intézkedés nem váratott magára, rövid egy hét leforgása alatt az ügyben az alábbi intézkedés történt; idézzük az osztály válaszát. szerkesztőség levelét, amiben felhívják figyelmünket a Vásártér gyalogos közlekedésének problémáira, megkaptuk. A Vásártér lakóinak ilyen irányú kérelmét ismerjük és kerestük erre a megoldást, azonban a nagyarányú építkezések, illetve felvonulási területek akadályozták a gyalogos közlekedés kialakítását. A. Nógrád megyei Építőipari Vállalat foghíjbeépitési területen, a 44-es bérház háta mögött kialakította a gyalogos közlekedési ideiglenes átjárót. A csillagház megépülése után, illetve közben a végleges gyalogos közlekedési átjáró ezen a területen lesz.” Válaszol az illetékes: Csak az útépítés után Hivatkozással a NÖG- RÁD-ban megjelent Legalább reggel és délután... és a Kis kitérőveL.. c. cikkekre az alábbiakat közöljük: Salgótarján város lakosságának helyijárati igénye vállalatunk előtt is ismeretes. Az új lakótelepet (öreg József-plató) 1970. évre terveztük bekapcsolni a helyi- járati forgalomba A lakótelepről a helyijárat útvonalának a Dimitrov utat jelöltöt ki az illetékes szervek, ezen azonban a jelenlegi útállapot nem teszi lehetővé az autóbusszal való közlekedést. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a Dimitrov utat f. év első felében autóbusz közlekedésére alkalmassá teszi. Ezután az AKÖV rövid időn belül beindítja a lakótelepről a helyijáratot. Józsa Mihály 2. sz. AKÖV szem. forg. o. vezetője Az AKÖV helyesbítése Hivatkozással a január 22-i számban Mulasztást követett el a gépkocsivezető cím alatt megjelent válaszunkra, melyben tévedésből a „8”-as vonalat jelöltem meg, helyesbitem. Tehát válaszom a „2, A Somlyóbánya” vonalra vonatkozott. Mikor köteles a vállalat üzemi baleset esetén a dolgozó táppénze és fizetése közötti különbözeiét megfizetni? K. B. olvasónk máaodmagávajl vidéki kiszállásra ment saját vállalati gépkocsival. Hazafelé jövet a gépkocsi karambolozott. Levélírónk és egyik társa hosszabb ideig kórházban volt. Most kezdtek el dolgozni, és mivel munkahelyükön nem kaptak kedvező felvilágosítást, tőlünk kérdezik, kérhetik-e a táppénz és a fizetés közötti különbözeiét? V. S. olvasónk pedig egyik barátja gépkocsijába szállt be, és munkahelyre menet érte baleset. Ez utóbbi olvasónk balesetét a társadalombiztosítási »szerv üzemi balesetnek minősítette, a vállalat azonban nem térítette meg a táppénz és a fizetés között! különbözetet, ó® egyéb kártérítési igényét is elutasította Sérelmezi a vállalat intézkedését, és tőlünk kér tanácsot, hova forduljon panaszával? Előbbi olvasónknak kedvező választ adhatunk, V. 8. levélírónknak azonban nem. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott, illetve a vállalat működési körén belül keletkezett kárért teljes mértékbe«» felei. A vállalat csak akkor mentesül a felelősség alól. ha a dolgozót ért baleset oka a vállalat működési körétől, tevékenységétől, feladatainak ellátásától független volt, és azt a vállalat elhárítani sem tudta volna. Ha azonban a dolgozó munkába szállítására biztosított szállítóeszközön — mint K. B. olvasónk és társa esetében — történt a baleset, akkor a baleset a vállalat működési körén belül történt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a vállalat bérautóval szállítja dolgozóit munkahelyükre, illetve a kiküldetés helyére. Természetes, a vállalat akkor is kimentheti magát sikerrel a felelősség alól, ha a balesetért magát a dolgozót terheli a felelősség. V. S. olvasónkat azért nem illeti meg a fizetés és táppénz közötti különbözet a munkáltatójától, mert nem a vállalat szállítóeszközével történt a baleset, és nem is a vállalat működési körén belül, azt a vállalat el sem háríthatta volna. Igaza van olvasónknak abban, hogy ez a baleset is üzemi baleset, és a balesetet szenvedett dolgozót megilletik a társadalombiztosítási szolgáltatások. A Munka Törvénykönyve azonban a társadalombiztosítási szabályiaknál szőkébben szabta meg a vállalat felelősségi körét. Üti balesetnél csupán azokra az esetekre érvényes, amikor a baleset a vállalat szállítóeszközén történt utazás során következett be. A társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősített úti balesetek esetén minden olyan szolgáltatás megilleti a dolgozót, mint egyéb baleset sarán, sőt egyes vonatkozásban még annál több is, ez viszont nem jelenti azt, hogy a fizetés és táppénz közötti különbözetet a vállalat köteles lenne megfizetni. Előbbi olvasónk tehát — minthogy balesetük nemcsak a társadalombiztosítási szervek rendelkezése szerint minősül üzemi balesetnek — joggal követelhetik a vállalattól a táppénz és fizetés közötti különbözetet. utóbbi olvasónk kérelmét azonban a vállalat helyesen utasította eL Megvan azonban a joga arra, hogy a gépkocsi vezetőjétől, barátjától, vagy ha a másik gépkocsit terheli a felelősség, annak üzemben tartójától követelje kárának megtérítését. •lár-e a gyermekgondozási segély időtartamára nyereségrészesedés? A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, az anya fizetésnélküli szabadságon van. Mint már többször írtuk, a gyermekgondozási segélyben részesülő anya munkabérben, munkiadíjban nem részesülhet, és más jövedelmet biztosító kereső foglalkozást sem vállalhat. Így bedolgozást sem. Abban az esetben, ha az anyának másodállása vagy mellékfoglalkozása is van és a főfoglalkozása után kapja a gyermekgondozási segélyt, ezt a másodállást vagy mellékfoglalkozást sem láthatja el ebben az. időben. A rendelkezés szerint ugyanis bármilyen kereső foglalkozás esetén a gyermekgondozási segély kifizetését meg kell szüntetni. Ami a nyereségrészesedés iránti kérdését illeti, sajnos, nem tudunk kedvező választ adni. A szülő anyát is csak a ledolgozott idő után illeti meg a nyereségrészesedés. A gyermekgondozási segély folyósításáira kivett szabadság idejére nyereségrészesedés a szülő anyának nem adható. További kérdésére pedig azt közöljük, hogy a gyermekgondozási segély a 20 hetes szülési szabadság befejezésétől számítva a gyermek 36 hónapos korának betöltéséig jár. A fogyasztói árakat az üzletben hol kell elhelyezni? I. M. olvasónknak igazat adunk abban, hogy panaszt tett, mert a szomszédjában levő üzletben hiányosak az ár- megjelölések. A kereskedelmi általános üzleti szabályzat, illetve a belkereskedelmi miniszter 15/1968. (XII. 27.) Bk. M. sz. rendelete kimondja, hogy a fogyasztói árat az árun. annak csomagolásán — az áru jellegétől függően — fel keli tüntetni. A fogyasztói ár egyedi feltüntetésénél egyes áruknál azok fizikai tulajdonságai, csomagolása, értéknagysága, árváltozása stb miatt el lehet tekinteni, ha a fogyasztónak az árakra vonatkozó tájékoztatása más eszközökkel egyértelműen biztosítható. A fogyasztói árakat tartalmazó árjegyzékeket, ártáblákat, árlapokat és egyéb ármegjelöléseket az üzletben jól látható helyen kell elhelyezni. Olvasónk panasza tehát jogos és arra kötelesek válaszolni és a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket megtenni. Válaszolunk Életbiztosításnál a biztosító meddig viseli a kockázatot? Ha a biztosított (szerződő) igénybevételének határide- halasztást sem kapott, és a az első időszakra járó díjat jét további 30 nappal meg- biztosító a díjat bírósági (a díjnak, megállapodás sze- hosszabbíthatja, ha az ese- úton nem érvényesíti, a biz- rint, részletekben fizetése dékességtől számított 30 nap tosító a kockázatot az esedéesetén az első díjrészletet) az előtt ennek a körülménynek kességtől számított 3 hónaesedékességtől (a halasztott közlésével a biztosítottat a pig viseli, ez alatt az idő első díjesedékességet is ide- fizetésre írásban felszólítja, alatt a biztosított (szerződő) értve) számított 30 napon Ha a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos belül nem egyenlíti ki, il- . , . ,,, _ .... díjat pótolhatja. Ha ez nem letve a biztosító dijkövetelé- a folytatólagos dijat az ese- történik meg a biztosítás a sét ugyanezen időn belül bí- dékességtől számított 30 na- 3 havi határidő elteltével rósági úton nem érvényesíti, pon belül nem egyenlíti ki, megszűnik, a biztosítás megszűnik. A biztosít^ a szerződés meg- I szűnését és a bírósági út ( NOGRÁD — 1970. február 5<, csütörtök j)
