Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
Több mint száz televízió Berkenye a kisközségek rintot. A községbe sokfajta közé tartozik, mintegy hat- százra tehető a lakosok száma. Ennek ellenére mintegy százhatvan rádió, és több mint száz televízió található a lakásokban. Ez annyit jelent, hogy a családok kétharmada saját készülékkel rendelkezik. Amikor a postára ellátogattunk, Kaszmán Ilona, aki már a hetedik éve tölti be a vezetői posztot, a havi forgalom összesítésén dolgozott. Tájékoztatása szerint. a havi forgalom jóval meghaladja a kétszázezer fonapi- cs hetilap jár, a berke- nyeiek szívesen olvasnak. £s ami külön örömet jelent, körülbelül három héttel ezelőtt felszerelték a tanácsra a segélykérő telefont. Kaszmán Ilona még azt is elárulja, hogy nagyon szereti a virágokat, azért van tele szebbnél szebb virágokkal a hivatali helyisége. Emellett nagy türelemmel és hozzáértéssel foglalkozik a tánccsoporttal Is, Garamvöl- gji Judittal együtt tanítják be a táncokat a fiataloknak. Gyalogjárók Kelemeiiék háza Az elmúlt években gyalogjárót építettek csaknem minden utcában. Most a tavasz- szál az elmaradt négy utcában Is megépülnek a gyalogjárók. A szükséges anyagot, cementet, sódert most vásárolja a községi tanács. A munka maga nem kerül pénzbe. Ahogy eddig Is tették, elvégzik a járdaépítést a lakók. Mindenki a saját háza előtt dolgozik és azon fáradozik, hogy mielőbb elkészüljön a gyalogjáró. Ha az út építése és javítása is ilyen egyszerű lenne, azt mondják Berkenyén, nem is len/ne különösebb panaszuk. Megnőttek a fák Egy év múlva, éppen negyvenöt éves szolgálat után, nyugdíjba megy Sági Béla erdész. Azok a csemeték amelyeket először ültetett, bizony hatalmas faóriásokká növekedtek. Sági Béla sok szép erdőt ültetett, gondozott az elmúlt esztendők alatt. Most ia két kerületben 1800—2000 hektár erdőt gondoznak, ápolnak felügyelete alatt az erdei munkások. Ilyenkor télen Is naponta járja az erdőt. Nézi, elegendő éleséghez jutnak-e a szarvasok, az őzek, a hó nem tett-e kárt a vadetetőkben. Tavasszal aztán, amint az idő engedi, hozzálát az erdő gyarapításához, pótlásához. Talán egy kicsit nagyobb szeretettel mint eddig. Hiszen ez lesz az utolsó esztendő, amelyet munkával tölt el Sági Béla, az erdész. Gyümölcsös telepítése A szövetkezet gyümölcsöskertje mindenekelőtt a tsz asszonytaglalnak ad munkát szinte egész éven át. A berkenye! határ kedvelt gyümölcse a málna. Tíz hold hozott eddig termést, de tovább gyarapítják a málna termőterületét. A telepítési munkálatok még a múlt ősszel megkezdődtek, azonban a korán jött fagy megakadályozta, hogy be Is fejezzék a telepítést. Tavasszal újrakezdik. így at idén 13 holddal nő a málna területe a szövetkezetben. Emellett 20 hold almáskertje is van a közös gazdaságnak. összedőlt a Kelemének háza. Nem bírta a tető a hótö- meget, megroppant, beszakadt. Benn munkába induló fiatalasszony, három riadt kisgyerek reszketett. Szemben, a pártházban politikai oktatásra gyülekeztek a kommunisták, a szövetkezeti tagok, fiatalok és öregek. Hat óra lehetett, amikor hatalmas robajjal beomlott a tető. Mire a férj munkából hazaérkezett, már biztos helyre költöztették a kis családot. A volt tanácsházán van most is az otthonuk. De nem sokáig maradnak a szűk helyen Kelemen Gyuláék. A községi tanács már intézkedett, hogy rendkívüli kölcsönt kapjon Kelemen Gyula. Tavasszal, ha az Idő engedd, azonnal hozzálátnak a ház helyreállításához. Szinte bizonyosra vehető, hogy éppen úgy, mint a kényszerű költöztetéskor, az építkezésnél is ott lesz a fél falu. Vizet kér az iskola A szép, modern iskolában azonnal a legégetőbb kérdés került napirendre, vízvezetéket kér az iskola negyvenhat alsó tagozatos tanulója. Laczhegyi Jánosné igazgató- tanító szerint ez a legsürgősebben megoldásra váró feladat. Most nákban a vizet, rezsón melegítik fel, hogy a gyerekek langyos vízben moshassanak kezet. Aránylag közel van a csap, ahonnan a vizet ide kellene vezetni, mégis egyre késik a vezeték megépítése. Azt nem kell külön hangsúlyozni, hogy a kisiskolásoknak mennyire hiányzik a víz. Az Igazgatónő másodmagával tanít, szeptemberben Ide került Viskl Ilona is, aki az idén iratkozik be az esztergomi Felsőfokú Tanítóképzőbe. Az iskola nemrégiben televíziót kapott, amelyet gyakran használnak fel az oktatásban. Ha véletlenül egy nap elmarad, a gyerekek már megkérdik: tanító néni. ma nem nézünk televíziót? Berkenye „házasodik" Először 1299-ben említik nevét az oklevelek. Akkor még nem volt más, mint puszta föld a mai Berkenye helyén. Később szerény kis községgé épült, de a török hódoltság alatt egészen elpusztult. Nem akad nyomára a kutató még az 1715—1720-as összeírásnál sem. Később is sokat „küzdött” fennmaradásáért. A krónika szerint 1865-ben tűz pusztított a faluban. A házak háromnegyede leégett, még halottja Is volt a faluégésnek. Magában valahogy később is erőtlen, gyenge maradt Berkenye. Közigazgatásilag az erősebb szomszédhoz, Nógrádhoz tartozott hosz- szú időn át. Akkor váltak ketté, amikor megalakultak a tanácsok. Most azonban újra „házasságra” készülnek. Ahogy Rusznák Lajos, a' falu fiatal tanácselnöke mondotta, falugyűlésen mondták ki a lakók az egyesülést. A tanácsnak kirendeltsége marad Berkenyén. Az ügyes-bajos dolgaikat éppen úgy helyben intézhetik az emberek, mint eddig. így az erősebb községtől támogatva, több jut majd Berkenyének is. Gyorsabban lesz jó ivóvíz, s jó út is. Az összefogás eredményét a szövetkezeti tagok már az idén érezték. A berkenyéi Petőfi Tsz tavaly „házasodott” össze a nógrádi Békével. Egyébként a falu Pest és Vác vonzásában „él". Talán százötvenen kelnek útra naponta, járnak Vácra, Budapestre, Dunakeszibe dolgozni. Elsősorban a fiatalok ingáznak. Az egyesült termelőszövetkezet az iparszerü termelés megszervezésével, rendszeres munkával, biztos fizetéssel próbálja hazahívni a fiatalokat. Három éve az asszonyok foglalkoztatására létrehozták a Paszományüzemel Berkenyén. Azt mondják, ennél jobban talán nem is járnak az asszonyok kedvében egyetlen községben sem. Otthon vannak, elvégezhetik dolgukat, és még szépen keresnek is. Az emberek szorgalmának, igyekezetének sok szép példája van a faluban. Az orvosi rendelőhöz, a pártházhoz a gyalogjárók építéséhez sok-sok társadalmi munkát adtak, Takarossá, széppé tették falujukat. Ettől a nyári „házasságtól” — június 1-én egyesüli a két község tanácsa — is azt várják, tovább épül, tovább szépül Berkenye. Hatszázötven dolgozó ember szükebb hazája. A legidősebb ember Fiatal tanácstitkárnő a falut, amíg lakóinak életével ismerkedtünk. Garam völgyi Judit három éve tanácstitkár, miközben elvégezte Budapesten a Tanácsakadémiát is. Fiatalos lendülettel végzi munkáját, és jól ismeri a község ügyes-bajos gondjait. A hivatalos teendők mellett egyik megalakítója volt a berkenyéd tánccsoportnak, azóta is foglalkozik a táncosokkal. Ugyanis a falubeli lányok és Nemzetiségi óvoda Az óvodában valóságos mesevilág fogad. A falakon soksok kivágott és színesre festett niesefigura sorakozik, egyik szebb mint a másik. Emellett rengeteg játék, szép kis- székek és asztalok, ragyogó tiszta padló várja azt a harmincnégy gyereket, akik itt töltik el a napot. Az óvónő, Schmidt Józsefné éppen beteg volt ott jártunkkor, ezért fiúk a nógrádi példa nyomán nem volt a2 óvodában’t így a tanckart alakítottak, es már lakásán kerestük feL Öröm- .el is leptek, nagy sikerrel. me; újságolta, hogy tavaly Igaz, hogy az első fellepes al- szeptembertöl nemzetiségi kaimava1 a fiuk visszavonul- óvoda ^ fl berkenyei> a H. es csak ,® a csínyek hetente kétszer német sarat. De azóta ismét teljes az foglalkozáson vesznek részt. összhang közöttük es szorgal- Hamarosan müsoros estet ren- másán járnak a próbákra. Mű- derMfc és akkor a szmőkneli kedves, sorukkal a közeljövőben más Berkenyén nagyon rokonszenves tanácstitkár, Ga- nemzetiségi községeket is sze ramvölgyi Judit fogad ben- retnének felkeresni, és szín- nünket. Szívesen járta velünk vonalas előadást bemutatni. Är^vuiS“: A közlekedésre panaszkodnak Panaszkodtak a berkenyeiek az autóbusz-közlekedésre. Csak nehezen tudnak eljutni Hátságra, Nógrádra, ahol dolgoznak, mert bizony előfordul, hogy késik, vagy egyáltalán nem Indul Járat. Az autóbusz egyébként Is megáll a falu szélén, oda gyalogolnak ki fagyban, sárban az utazók. A KPM Illetékeseinél már többször Is szóltak a falubeliek, változtassanak ezen a helyzeten. Mindhiába tették. a faluszéli emelkedő, a keskeny út miatt Igen óvatosak az autóbusz vezetői. Mint kiderült, túlzott az aggodalmuk. Mert a nagy tehergépkocsik áruval megrakva, vontatók és egyéb járművek zavartalanul közlekednek télen is. Pedig akkor valóban rosszabbak az útviszonyok, mint a nyári hónapokban. Asszonyok élén Berkenyén 1960-ban alakult pen. Megkapják havonta a a termelőszövetkezet és Hessz négy és fél, ötezer forintot. Ferencné azóta dolgozik a kö- Hessznét nemcsak a szövet- zösben. Majd félszáz borjút kezeiben tartják szorgalmas, gondoz. Férje, aki brigádveze- igyekvő munkásnak. Tisztelik, tő a szövetkezetben, segít ne- becsülik a faluban is. Községi, ki. így is akad munkájuk bő- járási tanácstag, tagja a Jiven, de nem panaszkodnak, rási egészségügyi és szociális asszonyok Keresnek, gyarapodnak isszé- állandó bizottságnak. ^ pek’ — ^ is bemutatják tudásukat, énekelnek és szavalnak németül. Egyébként nemrég tartották a farsangi bált, ahol az apró vendégek egészen esti öt óráig mulattak, sütemény és málnaszörp mellett. És ami ugyancsak kellemes újság, jövőre az óvoda százötvenezer forintot kap felújításra. Az asszonyok üzeme Mintegy 50 berkenye! asszonynak, leánynak ad munkát, s évente 15 milliós termelési értékkel dolgozik a paszományüzem. Löffler Ja- kabné. egy éve állt a gépe mellé, de nem bánta meg, hogy így döntött. A munka nem túlságosan nehéz és egészen szépen, 1200—1400 forintot keres. Takács István, az üzem veKlubélet a pártházban között. Közben azt is elmondotta, termékeik iránt, — selyemzsinórokat, függöny- és gallon-szövetanyagokat készítenek itt — rendkívül nagy a kereslet. Ezért az üzemet új, korszerű csarnokkal, szociális létesítményekkel bővítik. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb asszonyok és lányok jutnak folyamatos munkához Berkenyén. Utunk során ellátogattunk Rétházi Józsi bácsihoz, aki nyolcvannégy évével a falu legidősebb embere. Nótázó híre van, úgy tartják számon, mint aki a legtöbb dalt tudja a faluban. Legszívesebben német népdalokat énekel, de kedvenc nótája a „Magas jegenyefán sárgarigó fészek” is. Józsi bácsi már régen nyugdíjas, de jó kedvében gyakran énekel, csak úgy, a saját szórakoztatására. Amikor elbúcsúzunk, kiveszi a pipát a szájából és a lelkünkre köti: — Azt okvetlenül írják meg, hogy valamikor piros huszárként szolgáltam. Ott tanultam én azt a sok szép nótát, amit máig is énekelek még. Aki huszár volt, az nemcsak a lovaglására, hanem a nótázására is büszke. Nagyüzemi baromfitelep Egy esztendeje annak, hogy a nem egészen nyolcszáz holdas berkenye! szövetkezet egyesült a szomszédos nógrádi gazdasággal. A zárszámadás jól sikerült, nem bánták meg a „házasságot” sem a nógrádiak, sem a berkenyeiek. Nagyobbak így a lehetőségek a szakosításra, az iparszerü termelés kialakítására. A berkenye! majorba«: ezentúl nem szarvasmarhái. hanem baromfit nevelnek, nagyban. Az átalakított, korszerűsített épületeket évente hat alkalommal népesítik be 10—10 ezer naposcsibével. Az eredmények máris figyelemre méltóak. A szövetkezetnek mintegy két—két és fél millió forintot jövedelmez a húscsibe évente. A napokban megkezdték a 20 ezer férőhelyes tojóház építését is a berkenye! majorban. A szövetkezet építőbrigádja készíti az épületet, a tsz segédüzeme a szükséges berendezéseket. A beruházást még a nyár elején átadják rendeltetésének. Így a baromfitelep mintegy 10—11 millió forint jövedelmet hoz a közös gazdaságnak. t Bajok a kenyérrel A pártházat három éve építették, de azóta meghitt otthona lett a falu fiataljainak, idősebbjeinek. Most nemrégiben klubot rendeztek be benne a fiatalok, a járási tanács segítségével. A klub tagjai lehetnek úgy húszán—huszonötén, rendszeresen látogatják a foglalkozásokat. A klub vezetői igen változatos programot dolgoztak ki. Az ismeretterjesztő előadások, a közös tévéfilmek, előadások vitája mellett jut idő a valódi kikapcsolódásra is. Teadélutánokat, táncos Összejöveteleket is iktattak a klub programjába Akármerre jártunk a faluban, szinte egyöntetű volt a panasz: baj van a kenyér minőségével. Amióta Nógrádon megszűnt a kenyérsütés, Rét- ságról szállítják napjában egyszer Berkenyére. Csakhogy amíg Nógrádról szép, magas, jól átsült kenyereket kaptak, most sülét len, összenyomott, vagy sokszor égett kenyeret küldenek. Jogos a kérdés, miiért kell ilyen rossz kenyeret enniük a falu Lakóinak? Emellett rendszertelen a szállítás is Gyakran kell sort állni a kenyérért, főleg ünnepek előtt. Mint a boltvezető, Kovács Béla elmondta, soha nem lehet kiszámítani, mikor érkezik az áru. Előfordul, hogy este nyolc óra után hozzák, ilyenkor egyszerűen nincs friss kenyér aznap Berkenyén. De rossz az ellátás az üveg- és zománcáruból, zöldségféléből és hentesáruból is. A berkenyeiek nevében kérdezzük, nem lehetne jobb ellátást biztosítani a községnek? Dolgos hétköznapok, színesebb ünnepek, vidám esték elevenedtek meg a beszélgetések nyomán Berkenyén. Az aggodalomnak, amelyek a két szomszéd község egyesülését kísérték, lassan egészen elosztanak a faluban. Sokkal több szó esik manapság már a lehetőségekről, amelyek, Ily módon megnyílnak a kis falu, Berkenye előtt is. A portrékat ,,rajzolta”, a beszélgetéseket jegyezte VINCZfc tSTVANNÉ és CSAT AI EB- ZSEBET. a fényképeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb, március 4-én Etesre látogatnak szerkesztőségünk munkatársai, hogy beszámoljanak a kis település éle éról.
