Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

¥HAG fROl€t**>M EGYESÜLJETEK I A? MSZMP NOGRAD MEQYEf BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI ÉVF., 29 SZÁM ARA 9(1 Cm PR 1970 FEBRUAR 4., SZERDA Egy völgy — egy tsz (3. oldal) RADAR (5. oldal) ítélet t Menczel ügyben (7 oldal) A Központi SfatiszTcai Hivatal i el etilé se a irfpgfaztKaság- 1069. éwi fejlődéséről 1969-ben a termelés a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában nőtt, emelkedett a la­kosság fogyasztása, a felhal­mozás, kedvezőbbé vált kül­kereskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hoz­zájárulták ahhoz, hogy a fii. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutaitó&zá- mok alapján — a tervnek megfelelő, ilL annál gyor­sabb volt. A nemzeti jövedelem 1966 —1969-ben átlagosain 29 szé- záléKKal haladta meg a If ót­éves terv átlagos színvonalát ae előirányzott 19—21 száza­lékkal szemben. A növekedé­si ütem 1966-ban az 1965. évi alacsony szinthez képest 8 százalék, 1967-ben nagy kész­letfelhalmozás és feszített be­ruházás mellett 9 százalék volt. Az ütem 1968—1969-ben az új irányítási rendszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándék­nak megfelelően, a belső és külső egyensúlyi helyzet ja­vulásával egyidejűleg mér­séklődött (5, ilL 6 százalék­ra), de így is nagyobb volt, mint 1961—1965. években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építőipa­li termelés volumene 1969- ben 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben és meg­haladta az 1970-re előirány­zott szintet is. A mezőgazda- sági termelés négy év átlagá­ban a tervnek megfelelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát A nemzeti jövedelem növeke­déséhez 1969-ben az ipari ter­melés hozzájárulása mérsék­lődő, a mezőgazdasági terme­lésé növekvő volt a koráb­bi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a ter­vezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emel­kedése az iparban nem érte el az előirányzott ütemet, az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés négy év alatt évi át­lagban 3 százalékkal nőtt, a tervidőszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonal­emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 száza lékkai nő. Elő­zetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növe­kedése 1968-ban és 1969-ben kismértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedé­sét, a fogyasztás aránya a fel- használáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem- emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedel­mek kb. 27 százalékkal vol­tak magasabbak, mint 1965- ben. A kiskereskedelmi forgalom összeillőnk tható áraikon az elmúlt négy év átlagában évi i százalékkal, ezen bibiül ; t/09-ben Is 8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások volumené* nek növekedése 1968-ban is és 1969-ben is elmaradt az áruvásárlásokétól. Í969. de­cember 31-én a takarékbetét­könyvek száma 3,8 millió volt, a betétállomány összege 35 milliárd forintot tett ki, 14.7 milliárd forinttal többet, mint 1965. év végén. A felhalmozásra jutó rész az 1966—1967. évi erőteljes növekedés után 1968-ban alig, 1969-ben is csak mérsékelten nőtt. A mérséklődés 1968-ban a beruházások változatlan színvonalából, 1969-ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből adó­dott. Az állóeszköz-növeke­désre fordított összeg 1969- ben meghaladta az 1968. éviit. A népgazdaság ötéves ter­vében előirányzott növekedé­si ütemnek megfelelő, ill. an­nál valamivel gyorsabb fej­lődése úgy következett be, hogy időközben a ’ gazdaság- irányítás rendszere lényege­sen megváltozott. Az új irá­nyítási módszerekre való át­térés előkészítése már a terv­időszak elején megkezdődött Az 1968 elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer amellett, hogy biztosította a termelés és a forgalom, vala­mint az életszínvonal-emelke­dés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező eredmé­nyeket hozott. A gazdálkodás egyik fontos új vonása, amely már 1968 második felében, különösen pedig 1969-ben érvényesült, hogy fokozódott az igények, a kereslet hatása a termelésre. Megkezdődött a termelés ága­zati és gyártmány-összetéte­lének, — a szükségletekhez igazodó — módosítása. A ter­melőágazatok értékesítése ugyanolyan vagy nagyobb mértékben nőtt mint terme­lésük, ennek folytán a kész- letfelhalmozódás 1969-ben a korábbi éveknél mérsékeltebb volt. 1969-ben a népgazdaság külső egyensúlya lényegesen javult. A különböző, ideigle­nes és tartós tényezők együt­tes eredményeként a kivitel értéke mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban meghaladta a behozatalét, az 1969. évi külkereskedelmi for­galom jelentős aktívummal zárult. A tapasztalatok azt bizo­nyították, hogy a gazdaság- irányítási rendszer eredmé­nyesen működik. Igazolódtak azok a feltételezések is, hogy az új irányítási rendszer tel­jes kibontakozásához és za­vartalan érvényesüléséhez hosszabb idő szükséges. A gazdasági szabályozóesz­közök gyakorlati alkalmazása során megmutatkozott, hogy azok működésé elősegíti a köz­ponti célok megvalósítását, de egyeseket közülük tökéletesí­teni kell. 1 Az ötéves terv első négy évének, ezen belül az új me­chanizmus bevezetése óta el­telt két évnek az eredményei egészében kedvezőek, szerves részét képezik a felszabadult ország 25 éves társadalmi és gazdasági fejlődésének és egy­ben szilárd bázist jelentenek a további növekedés számára. A gazdasági és a társadalmi élet fejlődését részleteiben a következők jellemezték: Népesség — foglalkoz­tatottság * 1970. január 1-én az ország lakossága 10,3 millió fő volt. mintegy 340 000 fővel, 3 szá­zalékkal több, mint 1960. ja­nuár 1-én. Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerő-nyilván­tartások szerint — 1970. janu­ár 1-én, 5,1 millió volt, kere­ken 400 000 fővel több mint tíz évvel ezelőtt. A 100 kere­sőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) szá­ma tíz év alatt 112-ről 104-re csökkent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsabban nőtt. mint a megelőző idő­szakban. A munkaerő iránti kereslet fokozódásában több tényezőnek volt szerepe. Kö­zülük jelentős volt, hogy az iparban és az építőiparban, ahol az összes foglalkoztatot­tak mintegy 40 százaléka dol­gozik, a munkaidő-csökkentés­re vonatkozó társadalompoliti kai célkitűzés a tervezettnél korábban megvalósult, és ez két év alatt 5—6 százalékkal csökkentette az egy főre jutó munkaidőalapot. A gyermek- gondozási segély bevezetése, ill. az azt igénybe vevő nők számának emelkedése nyomán is szükségessé vált bizonyos pótlólagos létszámnövekedés Mindezek mellett a vállalatot termelésük növelését jelentő? részben létszámnöveléssel fe­dezték. A munkaerő iránti igénye­ket elsősorban azáltal lehetett kielégíteni, hogy ezekben a? években jóval több fiatal érte el a munkaképes kort, és vál­lalt munkát mint korábban. A foglalkoztatottak számá­nak emelkedésében, különösen- 1969-ben nőtt a szerepük a nem teljes munkaidőben dol­gozóknak, elsősorban a nyug­díjasoknak. A mezőgazdasági népesség elvándorlása koráb­ban a többi ágazat számára je­lentős munkaerőforrást képvi­selt. Az utóbbi két évben az átáramlás lelassult, sőt helyen­ként visszaáramlás is volt. A létszámnövekedés mind 1968-ban, mind 1969-ben az építőiparban és a kereskede­lemben volt a legnagyobb (7— 9 százalék). Az iparban 1968- ban 4 százalékkal, 1969-ben további 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A töb­bi ágazatban (mezőgazdaság, közlekedés, szolgáltató ágaza­tok) csak kismértékben válto­zott a létszám. 1968-ban és 1969-ben foko­zódott a munkahely-változta­tás. Ebben szerepe volt annak, hogy a kilépéseknek a munka- vállalóra hátrányos következ­ményed jelentősen enyhültek. (Folytatás a 2. oldalon) ^APIRi:%DKV A költségvetési és fejlesztési terv Ülést tartott a Ré’sáji jár*«» Tanécs A Rétsági járási Tanács tegnap délelőtt tanácsülést tartott, amelyen többek kö­zött napirendre került a já­rás 1970. évi költségvetési és fejlesztési terve, valamint az idei munkaprogram. A ta­nács megállapította, hogy az eredeti kétéves pénzügyi terv­ben számításba vett költség- vetési bevételeken felül, je­lentős pénz áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi további tervek megvalósítását. A ta­nácsülés egyetértett azzal a javaslattal, hogy a többletle­hetőségiek nagyobb részét a kommunális ellátottság javí­tására fordítsák. Változatla­nul kiemelten kezelik a járá­si székhely községet, vala­mint a falukörzeti központok fejlesztését. A járás megfelelően felké­szül az 1970-es jubileumi év­fordulók méltó megünneplé­sére. Fokozott gondot fordí­tanak a ITI. ötéves terv céljai­nál; eredményes megvalósítá­sára — állapította meg a ta­nácsülés . valam nt á IV. ót­éves terv feladatainak részle­tes kidolgozására. Tovább folytatják az ipartelepítési program megvalósítását kie­melten kezelve a női munka­erőt foglalkoztató ipari üze­mek telepítését. Tovább növelik a községi tanácsok önállóságát a gaz­dálkodásban hogy növeked­jenek az önállóság megalapo­zását szolgáló helyi bevételek. A településhálózat fejleszté­sének érdekében megvizsgál­ják a körzeti központ közsé­gek területrendezési terveit. 1970-ben elkezdik Nógrád. Legénd, Alsópetény és Bor- sosberény községben az elké­szített házhelyrendezési ter­vek végrehajtását, de gondos­kodnak telkekről Diósjenő, Tolmács és Nézsa községben is. Az idén megkezdik a szó ciális követelmén> eKnek meg nem felelő telepek felszámo­lására irányuló munkálato­kat. * A nemzetiségi politika megvalósításának szellemében a rétsági járásban levő nem­zetiségi községekben tovább­ra is nagy gondot fordítanak a nemzetiségi nyelv tanításá­ra. A tervek szerint a klub­könyvtárak tartalmi munká­ját fejlesztik és a nemzetiségi hagyomány és kultúra ápolá­sára további műkedvelő cso­portokat népművészeti és honismereti szakköröket szer­veznek. A járási tanácsülés ezt kö­vetően meghallgatta a járási Népi Ellenőrzési Bizottság fél­éves munkatervét és foglalko­zott a járás kereskedelmi há­lózatának közegészségügyi helvzetével. A továbbiakban személyi kérdéseket vitattak meg. A felszabadulás és a Leirn-centenárium méltó megünneplése Megyénkben Is tartanak a Magyarország felszabadulásá­nak 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségek előkészületei. Nógrád megye dolgozói a ju­bileumi évfordulókra munka- vállalásokkal készülnek, ame­lyek már eddig is kiemelke­dő eredményeket hoztak. Az évfordulóval kapcsolatos ün­nepségek méltóképpen emlé­keznek meg a községekben, járásokban és városokban egyaránt a történelmi ese­ményekről. Ünnepélyes kere­tek között osztják ki’ a ki­tüntetéseket, emlékérmeket, emlékplaketteket. Több he­lyen emlékmű, illetve szobor­avatásra kerül sor. Emel­lett rendbe hozzák a megle­vő emlékműveket is. Nyomdába került és ebben az évben megjelenik Nógrád megye történetének harmadik és negyedik kötete, ami je­lentős eseménynek számít me­gyénk kulturális életében- A Palócföld idei első negyedévi száma is a felszabadulás je­gyében lát napvilágot. A fo­lyóirat szerzői a jubileumi ünnepségekkel kapcsolatos él­ményeket, eseményeket dol­goznak fel. „Üj város épül” címmel a tervek szerint képes album jelenik meg Salgótarján nagy­szabású fejlődéséről, és az el­ért eredményekről. A felsza­badulás 25. évfordulójának tiszteletére a megyei műve­lődési központ üvegcsarnoká­ban kerül megrendezésre az észak-magyarországi képző­művészek kiállítása. De kiál­lítást rendez a múzeumi szer­vezet is, amely dokumentu­mokat mutat be. Salgótarjánban rendezik a Röpülj páva országos felsza­badulási népdalvetélkedő kö­zépdöntőjét, amelyen nyolc megye vesz részt. A művészeti csoportok, szakkörök és iro­dalmi színpadok a felszaba­dulás tiszteletére „Ünnepelj Velünk” mozgalmat szervez­tek. Lenin születése 100. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére is gazdag programmal készül a megye. „Lenin a fil­men” címmel Salgótarjánban és a járási székhelyeken ün­nepi filmhetet szerveznek. If­júsági vetélkedők, író-olvasó találkozó, valamint „Lenin alakja a szovjet és magyar szépirodalomban” címmel ol­vasómozgalom teszi ünnepé­lyesebbé a jubileumot­Heg kezdő dort a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Aka­démia idei — sorrendben 130. — évi közgyűlése kedden meg­kezdte tanácskozását az Aka­démia dísztermében. Az ün­nepélyes megnyitáson részt vett'Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tudományos élet ismert szakemberei, az Akadé­mia kutatóintézeteinek munka­társai. Rusznyák István elnöki meg­nyitójában rámutatott, hogy az Akadémia közgyűlése fontos társadalmi, történelmi és poli­tikai események időszakában ül össze A felszabadít1 1 évfordulójának évébe; a- gyünk, a tudomány, életében oly jelentős Lenin-centenárium eseményei foglalkoztatnak bennünket — mondotta. A tu­dománypolitikai irányelvek eredményes végrehajtása szük­ségessé tette az Akadémia szer­vezeti reformját. Ezután Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára terjesz tette elő az elnökség beszá­molóját. A beszámoló után dr. Ajtaí I Otto Winzer, az NDK külügyminisztere (a képen bal oldalt) Miklós, a Politikai Bizottsár I tárgyalásokat folytat Prágában Jan Markó csehszlovák kül- póttagja. a kormány elnökhe- I ügyminiszterrel. Winzert. mint képünkön látható, dr Gustáv lyettese szólalt fel. I Huták, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára is fogadta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents