Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

* TERHES NO KERESETE AKKOR SEM LEHET KEVESEBB ELŐZŐ MUNKAHELYÉN KAPOTT ATLAGANAL, HA RÖV1DEBB MUNKAIDEJŰ MUNKAKÖRBE HELYEZTEK Két kérdést intézett hozzánk H. I.-nc olvasónk. Azt írja levelében, hogy terhessége miatt könnyebb munkahely­re osztották be. ahol rövidebb a munkaidő. Az is előfordul, hogy anyaghiány vagy egyéb, olvasónk hibáján kívüli ok­ból szünetel a mmnika. Az említettek miatt keresete nem ér1 el az előző munkahelyen kapott átlagkeresetet. Olva­ssuk szóvá tette munkahelyén sérelmét, ott azonban azizal utasították el, hogy legfeljebb visszahelyezik korábbi mun­kakörébe. de nem fizetik meg az állásidőt, illetve a rövi­debb munkaidő miatt előálló keresetcsökkenését. Kérdezd, jogos-e a vállalat intézkedése, és ha nem, hova forduljon panasszal ? A Munka Törvénykönyve és az ennek alapján kiadott SZOT és MüM. állásfoglalása szériát a terhesség miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek joga van előző átlagkerese­téhez, és áthelyezés miatt nem érheti őt hátrány. Vonatko­zik ez arra az esetre is, ha anyag vagy egyéb, a dolgozó hibáján kívüli okból nem dolgozik, mert ilyen esetben is biztosítani kell a dolgozó nő előző munkahelyén elért át­lagkeresetét Amiatt sem érheti hátrány olvasóinkat, mert az új munkakörben rövidebb a munkaidő, ezért a vállalat­nak nincs igaza. Mielőtt a vállalati munkaügyi döntőbizott­sághoz fordulna, javasoljuk, hogy keresse fel az üzemi bi­zottság titkárát, és neki mondja el panaszát. ELVÉSZ-E A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG, HA A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KŐVETŐEN 5 ÉV TELT EL? T. A. olvasónk kérdésére közöljük, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnését követően 5 év után igényid a rokkantsági nyugdíj megállapítását, csak akkor számítják be a korábbi munkaviszonyban eltöltött éveket, ha olva­sónk olyan orvosi Igazolást tud felmutatni, amely szerint ez alatt az 5 év alatt is már rokkant volt. Természetes, a rok­kantsága nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati Idő­nek ebben az esetben is meg kell lenni ahhoz, hogy a rok­kantsági nyugdíjra való jogosultságot megállapítsák, JAR-E SZOPTATÁSI IDŐ AZ IPARBAN E8 A T8Z-BEN TAGKÉNT DOLGOZÓNAK? A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a dolgozó nő­nek a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer három­negyed óra, ezt követően a 9. hónap végéig egyszer három­negyed óra munkaidő-kedvezmény jár. Ez a munkaidő-ked­vezmény a jogszabály szerint a napi 4—6 órában, foglalkoz­tatottakat csak az első hat hónapban, és naponta egyszer Il­leti meg. A munkaidő-kedvezmény a munkaidő kezdetén, vagy végién egyszerre is kiadható. Erre az időre a dolgozót átlagkereset illeti meg. A szoptatási időkedvezmény a gyermekét mestersége­sen tápláló anyát, valamint az örökbefogiadó szülőt is meg­illeti. Ez utóbbira az Mü.M. és a SZOT 239. sz. állásfogla­lása az irányadó. A tea-ben tagként dolgozókra minthogy a Munka Tör­vénykönyve rendelkezései nem vonatkoznak, és a tsz-tör- vóny ezt külön nem mondja ki. a tsz-tag nőkre az Mt. ren­delkezéseit nem lehet alkalmazni. Ott a tsz-alapsaabály az irányadó, és minthogy az iparban dolgozók munkajogi hely­zete, és a tsa-ben dolgozók munkajogi, illetve tagsági hely­zete között szociális szempontból sem lehet különbség, ezért a tsz-tag nőket is az alapszabály szerint megilleti a szopta, tási Idő. MÁSODÁLLÁS UTÁN MEGILLETI-E A DOLGOZÓT A SZABADSÁG? B. M. olvasónk kérdéséire: A másodállás után is meg­illeti a dolgozót a szabadság éppen úgy. mint a főállása után. Az a körülmény, hogy a másodállásban betöltött munkakörben adható fizetés felét kaphatja csak a dolgozó, az nem befolyásolja az egyes munkaviszonyokból származó jogait a dolgozónak. A f“líizetés csupán bérfolyósítási kor­látozás. mert ha valamely oknál Jogivá a dolgozó főállása megszűnik, másodállásban az arra a munkakörre esedékes teljes összegű bért kell kifizetni a dolgozónak. Ennélfogva tétfizetés esetén is teljes jogú szabadság illeti meg a dol­gozót, vagyis megilleti öt a 12 napi alapszabadság. Más a helyzet a pótszabadságnál, mert másodállásé munkahelyén az ott '■■>dn,«n7«tt kétévenként illeti meg 1—I napi pótszabadság. Pótszabadság szempontjából tehát külön kell számításba venni a másodállásban eltöltött munkaéveket. Olvasónknak a 12 nap alapszabadság mellett a főállásban 8 nap pótszabadság jár (16 évi munkaviszony után), másodállásban viszont csak 1 nap pótszabadság Illeti meg, mivel két éve áll fenn másodállása. Itt válaszolunk O. N. bedolgozó hasonló kérdésére. A bedolgozókkal kapcsolatos 16/1967. (XII. 27.) Mü.M sz. ren­delet 11, tj-H kimondja: A vállalat — ha a bedolgozó átlagos teljesítménye eléri az azonos vagy hasonló munkakörben, munkaviszonyban álló dolgozó által törvényes idő alatt el­végzendő munkamennyiségnek a felét, a bedolgozó részé­re szabadsagot állapíthat meg. A szabadság Idejére a be­dolgozót átlagkeresetének megfelelő díjazás illeti meg. Olvasónk tehát nem követelheti a szabadságot a bedol­gozói másodállása után. mert azt a munkahely jogosult,' de nem köteles megadni. Ha nem biztosítottak olvasón - ssoére szabadságot, kérelmére naptári évenként egy alka­lommal 2 heti időre a munkavégzés alól mentesíteni kelj, Erre az időre azonban munkabér nem folyósítható. Nógrád-klubok A KISZ Nógrád megyei tállyal közösen negyedéven- bizottsága a fizikai dolgozók kénti találkozót szervez a gyermekeinek eredménye- megye párt-, állami, ifjúsá- sebb továbbtanulása érdeké- gi vezetői és megyénk egye­ben a rendszeres kapcsolat térni, főiskolai fiataljai kö* kiépítését kezdte meg több zött. A közeljövőben való­fontos egyetem és főiskola sitják meg régebbi elképze- állami és KISZ vezetésével, léseiket: a fővárosban és A KlSZ-blzottság figyelem- Egerben, majd a jövő tan- mel kíséri a Nógrádból egye- óvtő, Szegeden Nógrád_Wubot temre jutott fiatalok tanul- .. . , „ , mányi munkáját. E célból működtetnek a fenti célok a megyei művelődésügyi ősz- érdekében. A szebb Salgótarjánért A NÓGRÁD február SÍ A számában örömmel olvastam, hogy a városi tanács széles körű aktívaértekezleten be­szélte meg a város szebbé, tisztábbá tételével kapcsolatos teendőket. A szerkesztőség megjegyzésében kérte az eh­hez kapcsolódó javaslatokat. Ezzel szeretnék élni, és két olyan témával foglalkozni, amelyhez egyáltalán nem kell pénz, csak tisztaságszeretet és lelkiismeretesség szükséges. Minden ingatlan_ es telek- tulajdonos jogszabályban elő­írt kötelessége, hogy az ingat­lanához kapcsolódó gyalogjá­rót naponta köteles tisztán tar­tani, sőt annyiszor, ahányszor szükségessé válik. Gondolok itt az üzletek előtti üzleti te­vékenységből származó sze­métre. Sajnos, városunkban nagyon kevesen tesznek eleget ennek az előírásnak. Egyesek csak látszatmunkát végeznek, ugyanis lelkiismeretük meg­nyugtatása végett a járdáról az úttestre seprik a szemetet, ÍOV nyilvánvalóan a jármű­forgalom azt széjjel is szórja. Alapvető feladat, hogy a jár­dán levő szemetet az illeté­kesek összeseperjék, és azt azonnal szeméttároló edénybe dobják be. Ügy gondolom, az egész város lakóinak azonnal feltűnne, ha mondjuk márci­us 1-től kezdve Salgótarján járdáinak valamennyi szaka­szán reggel 6 órára teljes tisz­taság lenne. A másik kívánság az len­ne, hogy mindazok, akik a vá­rosban élnek, illetve Itt meg­fordulnak, tartózkodjanak a szemeteléstől. Mindenkivel előfordul, hogy bizonyos ap­ró-cseprő tárgyakat, eszközö­ket napról napra elvisel a zse­bében, és nem dobja el, ho­lott nincs is szükség rá, vi­szont a szinte számokban ki sem fejezhető, súlytalan autó- buszjegyet, cukorkás zacskót, cigarettavéget, minden lelki- ismeret-furdalás nélkül bárki, bárhol eldob, tisztelet a kivé­telnek. Arról a gusztustalan eljárás-ról ne is beszéljünk, amikor illuminált emberek bizonyos szükségleteiket vég­zik el közterületen, és szem­rebbenés nélkül köpködnek. Mint említettem, a két kí­vánsághoz egyáltalán nem kell pénz, csupán réndszeretet és lelkiismeretesség. Ennek érdekében rendszeres nevelő­munkát kell végezni, és ez nem lehet kizárólag az isko­lák feladata, mert ez társa­dalmi ügy, s ha mindenki akarja, meg is valósítható! Kőszegi Jenő Salgótarján, Fő tér 13. s: AZ OLVASOK Válaszolunk Életbiztosításnál ki jogosult a biztosítási összeg felvételére? Az életbiztosítási szerződés­ben meghatározott időtartam elérése esetén a biztosítási összeg, illetve az életjára­dék összegeinek felvételére — ha a biztosított (szerződő) írásban más kedvezményezet­tet nem jelölt ki — a biztosí­tott jogosult. Halál esetén a biztosítási összeg f évé telére jogosult (kedvezményezett) a szerző­désiben, vagy utóbb a szer­ződő félnek a biztosítóhoz intézett írásbeli eltérő nyilat­kozatában név szerint vagy más határozott módon meg­jelölt személy (pl. a biztosí­tott együttélő törvényes há­zastársa, a kötvény bemuta­tója stb.), ennek hiányában a biztosított örököse. A biztosítás nem terjed ki arra az esetre, és az életbiz­tosítási összeg nem kerül ki­fizetésre, ha bizonyítást nyer, hogy, a) a biztosított a kedvez­ményezett szándékos maga­tartása következtében, vagy b) a biztosított szándéko­san elkövetett súlyos bűncse­lekménye folytán, vagy az­zal összefüggiésben, vagy c) a szerződéskötéstől szá­mított 2 éven belül elköve­tőit öngyilkosság következté­ben hal meg. Az a pont szerint bekövet­kező halál esetén a visszavá­sárlási összeg a szerződőt, il­letve örököseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet; a b és c pont szerinti halál esetében a biztosító a díj tartalékos, és csak időpontjában bizonyta­lan szolgáltatású biztosítás díjtartalékát köteles a szer­ződőnek. illetve örököseinek visszatéríteni. Balesetbiztosítás esetén nem viseli a kockázatot a biztositó. ha bizonyítást nyer. bogy a balesetet, ihetve egészségromlást: a) a kedvezményezett szán­dékos magatartása; b) a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondtalan ma­gatartása jogellenesen idézte elő. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekin­teni, ha a baleset a bizto­sított: a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly­tán, vagy azzal összefüggés­ben; b) súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüg­gésben következett be; c) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjárművezetés köz­ben következett be. és mind­két esetben a biztosított más közlekedésrendészeti sza­bályt is megszegett. A Tiszántúli Gázszolgáltató közli A NÓGRÁD 1970. január 31-én megjelent számában közölt „Gázlerakat” című cikkre az alábbiakat köz­löm: Vállalatunk intézkedései alapján gázlerakatot csak olyan községekben létesíthe­tünk, ahol a fogyasztók szá­ma a 100 főt meghaladja. Szátok községben 60 gázfo­gyasztó van, így eddig lera­kat létesítésére nem nyílt lehetőség. A község gázellátásának elő­A Kerem, szíveskedjenek az alanti pár sort lapjukban —> okulás végett — közzétenni. Van egy vasúti aluljárónk, ahol vagy nagy a sár, vagv jeges —, de este még sötét is. Kevés a só, hogy a jeget leszórnánk?, — nincs vil- lanyörte, amit ideiglenesen beszerelnénk? Február 18-án délután, munka utáni bevásárlásból hazafelé menet, megrakott szatyrommal „spárgázva” csúsztam a jeges aluljáró­ban. „Spárgát” diákkorom óta ugyan nem csináltam, segítése céljából tervezzük, hogy minden héten egy alka­lommal megjelenünk a község­ben gázszállító gépkocsink­kal, és a lakosság által meg­bízott helyen összegyűjtött üres palackokat kicseréljük, és palackonként 9 forint szállítási díjat számítunk fel. Ezzel kapcsolatban fel­vesszük a kapcsolatot a köz­ségi tanácscsal, és ameny- nyiben ezt az ellátási módot a gázfogyasztók igénylik, úgy ezt megvalósítjuk. En­de most aO eves fejjel egé­szen jól sikerült. Csak a ha­risnyám szakadt széjjel, a lá­bam el sem tört. —- És a megrakott szatyrom röpítet­tem el (lehet, hogy súlydo­bónak készülök?) —, és 1970 csodájára a tejesüvegek olyan jók, hogy nem törtek össze; — még a fedőlap is rajtuk maradt. Hanem: leg­alább három percig „spár­gáztam”, — mert bár renge­tegen jöttek-mentek el mel­lettem, de senki nem akadt olyan, aki „megszánt” volna. Lehet; hogy egy salgótarjá­nek megtörténtéig is a szá- toki gázfogyasztók kicserél­hetik palackjaikat Romhány- ban, ahol „mini”-gázleraka- tot üzemeltetünk, tovább," az ÁFÉSZ gázcseretelepet üze­meltet Érsekvadkerten é# Rétságon, és a csere e tele­peken Is lebonyolítható. Mind a három cserehely minimá­lis távolságra van Szátok községtől. Kusztős Ferenc igazgató ni sem volt köztük? — csak „bevándorolt hazánk fiai?” — Kíváncsi vagyok, meg­érem-e, amikor az anyagi jólét mellett népem művelt is lesz. Nem a térdem fájt, és fáj most is —. hanem a szí­vem!! Miért vagyunk ini ilyenek valahonnan Ázsiából ideszármazott magyarok. Miért nem tanulunk már szomszédos jó példaképeink­től?! Ezt kérdezem én; egy Salgótarjánban született ma­gyar állampolgár, többi test­véreimtől. N. M. Salgótarján AZ IDÉN ISMÉT vizsgáz­nia kell az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat Salgótar­jáni Gyárának. Így mond­ták ezt a vezetők, amikor idei terveikről érdeklődtünk. A vizsgafeladat nem könnyű. A múlt évivel azonos lét­számmal, az idén 17 millió forint értékkel többet kell termelnlök. A termelés nö­velésének tehát egyetlen út­ja van: fokozni a termelé­kenységet. A cél szép, de el­éréséhez megvannak a fel­tételek? — Megrendelésekkel lekö­tötték, tehát az első feltétel nem hiányzik — válaszol Németh Endre termelési osz­tályvezető, majd így folytat­ja: — Gyártmányválasztékunk javult, ami azt jelenti, hogy hagyományos termékeinkből: görgőkből és szállítószalagok­ból rendeltek többet, A gör­gő gyártásánál már korábban kialakítottuk a teljesen zárt­ciklusú termelést. Kialakí­tottuk a gépek technológiai sorrendjét, de ezt az idén még továbbfejlesztjük. Ezzel a szervezéssel akarjuk elér­ni gépeink jobb kihasználá­sát, röviden: szaporítani a három műszakban dolgozta­tott gépek számát. Itt félau­tomata gépekről van sző, te­hát a termelékenység, növe­kedésében igen nagy jelentő­sége van jobb kihasználá­suknak. Az idén 26 millió forint exportmegrendelést kap­tunk. Ennyit még soha nem exportáltunk. Két nagyobb létesítményhez szállítunk be­rendezéseket, a Szovjetunió­ba egy ' vörösoxidgyár- hoz, a Német Demokratikus Köztársaságba pedig egy ho­mokelőkészítő műhöz készí­tünk különböző szállító be­rendezéseket. A jövő hónap elején indul az első szállít­mány az NDK-ba, majd .ezt követi még márciusban az első szovjet szállítmány is. A félév végére e két nagy exportfeladattal végezni sze­retnénk — mondja az osz­tályvezető. BANYAI BIZTOSÍTÓ esz­közöket, acélsüveg-gerendá- kat is gyártanak. A régi ha­gyományos süveggerendából csökkent a bányák igénye, viszont többet kérnek a hosz- szabbitott, speciális típusú­ból. Ezt mór — amint mond­ják — nem lehet helyben hőkezelni, mert nincs hozzá berendezésük. A Lenin Ko­hászati Művekkel kell koo­perálni, ami már gondot okoz számukra. Ahogy később ki­derült, gond bőven akad má­sutt is. Akadozik a kooperáció. A készáru kiszállítását nehezíti, hogy a motorhajtóműveket csak késve kapják a Buda­pesti Hajtómű- és Felvonó­gyártól, valamint az Egyesült Villamos Gépgyártól. Jó a kapcsolatuk a ZIM salgótar­jáni gyáregységével és a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekkel is, ahonnan elsősor­ban öntvényeket kapnak. Sajnos, ahogy mondják, az öntvények mégis mindig a 24. órában érkeznek, ami gátolja az ütemes termelést, és nem kedvez a termelé­kenységnek. — Januárban hárommillió forint értékű készáruval ép­pen amiatt maradtunk el — mondják —, mert szórványosan érkezett az anyag. Megvolt ez az érték félkész termék­ben, de a vállalat gazdálko­dása akkor egészséges, ha gyártott termékeit minél gyorsabban elszállíthatja, ér­tékesítheti. Sokszor egy-két alkatrész késése miatt kép­telenek a szállításra. Ütemesebbé tenni a terme­lést. Ez a céljuk a bánya­gépgyáriaknak. Ennek felté­tele az együttműködés javí­tása, mert a partnerek se­gítsége nélkül elképzelhetet­len a megvalósulása. A 17 millió forint értékű terme­lésnöveléshez éppen ebben látják a legtöbb tartalékot, amit szeretnének kihasznál­ni. Az utóbbi időben már tet­tek lépéseket a Salgótarjáni Bányagépgyárban az anyag­előkészítés, anyagmozgatás és a szalagszerű gyártás korsze­rűsítésében. Szeretnék még ütemesebbé tenni a munkát, s ehhez csak egy kéréssel fordulnak partnereikhez: a kért határidőre szállítsák a szükséges meghajtóroűveket, öntvényeket és egyeb alkatré­szeket. Fontos ez azért Is, mert az idén már megkezd­ték a 80 milliós gyárrekonsí- rukciót. Ez azt jelenti, hogy átmeneti időre egyes gv ártó­területekről is le kell mon­daniuk. Épületek kerülnek átépítésre vagy lebontásra, helvettük pedig az új csak később készül el. Az ELMÚLT ÉVBEN a Salgótarjáni Bányagépgvár a vállalat többi üzemei közül a legjobb eredményeket ér­te el. Az idén Is ezt szeret­nék. B. ,1. NÖGRAD *• 1970. február 26., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents