Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» AZ MSZMP NÓGRÁD ÍVltGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYtt' TANÁCS lAPJA'-s XXVI. ÉVF„ 47. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUAR 25.. SZERDA BlfElit «ff«arunk eg^mcastö! A mennyire természetes, annyira figyelmeztető is, hogy pártunk Központi Bizottsága egyszerre tárgyalta az Ifjúság és a nők helyzetét, és a társadalom ezzel kapcsolatos feladatait. Természetes, mert életük, fejlődésük, boldogulásuk számos vonatkozásában összefügg, nem utolsósorban a nevelésügyben, amelynek eredményes voltától az ifjúság jövője függ és amelyben a nőknek mind a családban, mind a különböző oktatási-nevelési intézményekben oly' nagy szerepük van. És figyelmeztető, mért ahogy egymással összefüggésben változott meg nálunk olyan nagy mértékben a nők és a fiatalok helyzete, nem függetlenek egymástól azok a problémák, sőt téves nézetek sem, amelyek megítélésüket, érvényesüléseket számos helyen, alkalommal és vonatkozásban még beárnyékolják. Félreértések elkerülése végett: a tanácskozásról kiadott közlemény teljes joggal állapítja meg, hogy mennyire megváltozott a múlthoz képest akár a fiatalok, akár a nők helyzete, miként gyarapodtak megbecsülésben, képességeik kibontakoztatásának lehetőségeiben és mennyire jutottak ténylegesen a társadalomban és a magánéletben. Bizonyára akadnak jó néhányan, akik—miként egy szemfüles karikaturista tüstént kifigurázta — még őszintén meg is döbbentek, mondván: mi többet nyújthatnánk még az ifjúságnak és az asszonyoknak?! Csakhogy ezzel a véleménnyel teljesen hiábavaló volna úgy vitába szállni, hogy kimutatjuk: mi mindennel vagyunk még adósak a nőknek és a fiataloknak. Nem mennyiségi kérdésről van szó, és nem is elsősorban bizonyos számarányok mechanikus megvalósításáról, még ha egyikmásik jogos ifjúsági és női igény teljesítésének vannak is anyagi korlátái. Mi hát a leglényegesebb a Központi Bizottság most nyilvánosságra hozott álláspontjában? Hogy mindenekelőtt megfelelő szemléletre van szükségünk, ha korszerűen és igazságosan akarjuk megközelíteni az ifjúság és a nők problémáit. És hogy ha vannak ilyen problémák, akkor ezek nemcsak a fiataloknak és a nőknek okoznak gondot, hanem szükségképpen az egész társadalomnak. Következésképpen, nem reszortfeladatként kell fáradozni megoldásukon és főképpen nemcsak az arra „illetékes” női és ifjúsági intézményeknek, szervezeteknek, hanem a szocialista társadalom minden építőjének és építőelemének a maga helyén, a maga munkájában. Az ifjúság ügye, a nők ügye nem „külön” ügy, nem is különíthető el a társadalmi előrehaladás ügyének egészétől. Közelebbről vizsgálva most már az ifjúságpolitikát és ezzel összefüggésben mindazokat a magatartás-változatokat, amelyek a fiatalok ilyen vagy olyan megítélésétől függően kialakultak, különösen fontos naiv tartjuk a közlemény egyik sarkalatos megállapítását. Azt nevezetesen, hogy a mai fiatalok teljesen megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények között, egy megváltozott világban nőttek fel, és elsőrendűen ez szabja meg azt is, amit mi várhatunk tőlük, és azt is, amit ők várnak tőlünk, szülőktől, nevelőktől, idősebbektől, az egész társadalomtól. A családra és az iskolára egyaránt kötelező érvényű szavak. A szülőkre tehát és a hivatásos nevelőkre, akik mostanában annyiszor hárítják egymásra, helyesebben a másikra a maguk magától értetődő kötelességét. Nem vagyunk részrehajlók ebben a régen folyó'* vitában, és tudatában vagyunk annak, hogy itt egyik fél a másik nélkül nem sokra megy. Mégis megkockáztatjuk a kijelentést, hogy ha sok megszívlelni és tennivaló vár is e téren a szülőkre —, az iskolákra, az oktatási intézményekre még több. Köztudott, mennyi nehézséggel küzdenek a pedagógusok, mégsem mondhatunk mást: ők tehetnek a legtöbbet a fiatalok korszerűbb, jobb neveléséért. A női egyenjogúság gyakorlati megvalósulásának is vannak még nálunk „fehér foltjai”. Ezek felkutatása és megszüntetése azonban elég jó ütemben halad előre. a tanácskozásokról megjelent közleményből kitűnik, " hogy a párt közelebbi és távolabbi intézkedések egész sorának előkészítését kéri az illetékes intézményektől és hatóságoktól, az ifjúság és a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítása érdekében. De semmi kétséget nem hagynak a közlemény szavai az iránt, hogy mindenféle intézkedés nélkül, már ma ki-ki sokat tehet a maga helyén, a maga hatáskörében a fiatalok és a nők boldogulása, ha úgy tetszik, boldogsága érdekében. b. J. Napirenden a fogyasztói érdekvédelem A Kereskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének közgazda- sági osztálya több mint 700 boltvezető és 327 vállalati szakszervezeti bizottság megkérdezése alapján vizsgálta, hogyan hajtják végre a kiskereskedelemben a fogyasztói érdekvédelemről szóló miniszteri rendeletét. A szakszervezet elnöksége kedden tárgyalt az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. A vizsgálat megállapította, hogy 1968 óta megnövekedett az ellenőrzések száma. Akadt olyan vállalat is, »mélynek üzleteiben egy év alatt 1200 vizsgálat volt. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a különböző hatóságok, felügyeleti és társadalmi szervek fokozottabban foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmével. Az ellenőrzések 3,4 százalékánál szabtak ki különböző mértékű bírságot. Megállapították, hogy a szabálysértéseket elkövetők száma a kereskedelem létszámához képest elenyésző. A miniszteri rendelet alapján visszaeső szabálytalanság miatt 84 dolgozót bocsátottak el a kereskedelemből. A szabálytalanságot elkövető, az udvariatlan eladókat nem mentesíti még az sem, hogy munkájuk egyre több és nehezebb. Az elnökség értékelésében megállapította, hogy az utóbbi másfél évben javult a fogyasztók érdekvédelme, de még nem a kívánt mértékben. Ennek fő okát abban látják, hogy romlott a kereskedelmi dolgozók helyzete. A bolthálózat és az üzletek technikai felszerelése elmaradt a meg- növekedett forgalomhoz képest; nem kielégítőek a dolgozók munkakörülményei. Ui óliizemok Ménkes- és Szurdok-akna, valamint a nagybátonyi gépüzem A Nógrádi Szénbányák Vállalat vezetősége és a társadalmi szervek vezetői értékelték az elmúlt évi szocialista munkaverseny eredményeit, és döntöttek az Élüzem cím odaítélésében. Az 1969. évi eredményei alapján Élüzem címet kap a nagybátonyi bányaüzemhez tartozó Ménkes-akna, valamint a mi- zserfai bányaüzemhez tartozó Szurdok-akna. A melléküzemek közül Élüzem címmel tüntették ki a nagybátonyi gépüzemet. A Nógrádi Szénbányák élüzemei 50—50 ezer forint jutalmat kapnak, dolgozóik 6 százalékát pedig Kiváló dolgozó kitüntetésben és az ezzel járó pénzjutalomban részesíthetik. Ménkesen a legfontosabb termelékenységi mutató az összüzemi teljesítmény a vállalathoz viszonyítva 110 és fél százalékos volt az elmúlt évben. Jelentősen sikerült javítani az ötéves baleseti átlagot. Ezenkívül árbevételük 101,2 százalékos, ugyanakkor önköltségük a vállalt 99 százalék helyett 95,6 százalékra alakult. 100 százalékos költségszint elérésére tettek ígéretet, és 94,4 százalékra csökkentették azt. Változatos programmal folytatódott Salgótarjánban a tsz- elnökök, a szövetkezeti vállalatok, vállalkozások vezetőinek, a járási párt- és tanács szakvezetőinek tanácskozása. A második napon az SZMT- székházban Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének elnöklete mellett Jedlicska Gyula. a megyei pártbizottság első titkára és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást. Szurdokon összüzemi teljesítményt értek el és bár az önköltség nem alakult a vállalt szinten, viszont árbevételben 12,8 százalékos túlteljesítést értek el, és így költségszintjük a tervezetthez viszonyítva 91,4 százalékos lett. A nagybátonyi gépüzemnél 9,3 százalékkal növekedett a termelékenység, 84 százalékos önköltséggel dolgoztak, és költségszintjük alig haladta meg a 85 százalékot. Találkozás a megye vezetőivel Jedlicska Gyula és Szoó Béla előadása a tsz-elnökök továbbképzőjén Mi jellemzi külpolitikánkat? Mindenekelőtt a szocialista táborban elfoglalt helyzetünk, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez fűződő kapcsolatunk, és viszonyunk a Szovjetunióhoz. A külpolitikánkat azonkívül nagyfokú előrelátás is jellemzi, ami azt jelenti, hogy pillanatnyi látszatérdekekért nem vagyunk hajlandók jövőnket, igazi érdekeinket, a szocialista tábor érdekeit feláldozni. Ezért támogatjuk „hosszú távon” a Varsói zal, hogy figyelembe vegyük a helyi sajátosságokat. Sajátosan szerveztük át például a mezőgazdaságot is: egyetlen ország a mienk, ahol a termelőszövetkezetek létrehozás?, nem idézett elő zökkenőt, nem csökkent a termelés. De egyéb sajátosságok figyelembe vétele mellett sem teszünk engedményt az alapvető kérdésekben: a proletárdiktatúrában, a munkás-paraszt szövetségben, a tulajdonviszonyokban, A tsz-elnökök egy csoportja a tanácskozáson Szoó Béla a személyzetis és Szerződést, a KGST-t, ezen a tervgazdálkodásban, a fo- kádermunka feladatairól be- belül a gazdasági integrációt, gyasztási és felhalmozási araszéit. Hangsúlyozta/ az embe- az NDK létének és határainak nyokban, a szocialista kultú- rekkel való foglalkozás jelen- elismertetését, ezért-töretlen és ra tekintetében és így tovább, tőségét, és azt az elvi kérdést, mély barátságunk a Szovjet- Nem véletlen, hogy ezzel ha- hogy a személyzetis munkát unió iránt. Nem feledhetjük zánk nemzetközi tekintélye is nem lehet függetleníteni a el, hogy a Szovjetunióhoz a sokat nőtt. 105,7 százalékos | párt—-káderpolitikájától. Elő- hála szálai is kötnek bennün- , adását konzultáció követte. két, hiszen az alapanyagok Ezekután Jedlicska Gyula egy jelentős részét és sok belpolitikánk néhány sajátos- Második napirendi pontként olyan cikket amelyet Nyuga— ságára tért ki, amelyek a IX. Jedlicska Gyula az időszerű £on be se tudnánk szerezni kongresszus határozatai alap- gazdaságpolitikai kérdésekről a Szovjetuniótól kapunk. ’ ián és a X. pártkongresszus tartott előadást. Bevezetőjé- előkészítése idején szabják ben elmondotta, hogy némi A nyugati kapitalista pro- meg feladatainkat. Vázolta a formabontással a külpolitikai paganda, mégpedig fokozottan kétfrontos harc jelentőségét, kérdésekkel kezdi beszámoló- a gazdasági reform bevezeté- amely nem arany középutat ját, függetlenül attól a teória- se óta, mégis azt gondolja, keres, hanem segít a marxista tói, hogy egy ország külpoli- hogy rést találhat politikánk- —leninista úton maradni. Ki- káját belpolitikája szabja ban. Pedig semmi egyéb nem tért a tömegszervezetek sze- meg. De az ország külpoliti- történt 1956 óta, minthogy repére, az ifjúsági munkával kájáröl is következtetni lehet visszatértünk a lenini elvek- és a nők megbecsülésével belpolitikájára. hez, ami nincs ellentétben az- kapcsolatos KB-határozatokra, az állami élet demokratikus továbbfejlesztésére, majd áttért a napirenden levő gazdasági, gazdaságpolitikai feladatokra. A délutáni órákban került sor a nap legérdekesebb eseményére, amikoris a megyei pártbizottság, a megyei tanács vb és a területi szövetségek vezetői találkoztak a továbbképzés részvevőivel. A mai napon tovább folytatódik a tsz-elnökök magas szintű tanácskozása, a TÓT két vezető munkatársának részvételével. Dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára ..A társulások, közös vállalkozások, vállalatok együttműködése. helye, szerepe” címen, dr. Sinka István, a TOT titkára pedig a „Várható köz- gazdasági szabályzók, és pénz. ügyi intézkedések” címen tart előadást. Javult a kereskedelmi ellátás Ülést tartott a megyei tanács végreha jtó bizottsága Jelentős kérdéseket tárgya» a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amely tegnap délelőtt tartotta ülését. Elsőként a termelőszövetkezetek balesetelhárítási helyzetével kapcsolatos jelentésit hallgatta meg a végrehajtó bizottság, amely megállapította, hogy az eddiginél sokkal többet kell tenni a balesetek csökkentése érdekében. Országosan, így Nógrád megyében is jelentősen növekedett a mezőgazdasági balesetek száma. Sok a kiesett munkaidő, egy üzemi baleset majdnem egy teljes hónapi munkaidő-kiesést jelent. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a balesetek csökkentésének érdekében intézkedési tervet készítenek, amelynek kidolgozásában részt vesznek a társadalmai és tömegszerve aetek is. Legfontosabb napirendi pontként tárgyalta a vb-ülés a megye lakosságának kereskedelmi áruellátásával kapcsolatos problémákat. A napirend tárgyalásánál jelen volt Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Az előterjesztett jelentés részletesen és sokoldalúan elemezte a kereskedelmi áruellátást, Sizólí a nehézségről és egyben javaslatokat adott a további fejlesztéshez. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a múlt évben a megye kiskereskedelmi forgalma jelentősen emelkedett. Ez bizonyítja, hogy a megyében eredményesen törekednek a reform céljainak megvalósítására, és az egyre növekvő igények jobb kielégítésére. Nem szabad elhallgatni azokban, hogy egyes cikkekből az ellátás nem változott, illetve visszaesés mutatkozott. Elsősorban a ruházati és a vegyesipari árukban jelentkezett hiány az elmúlt évben. Hozzájárult ehhez a megye kiskereskedelmi szerveinek túl óvatos tervezése, illetve a készletek nem indokolt csökkentése. Egyes cikkek ára jelentős mértékben emelkedett, és az árpolitikai célok nem valósultak meg maradéktalanul. Egyes áruknál nagyon gyakoriak az ármozgások, bár néha csak filléres változásokról van szó. Előfordult, hogy az árak nemcsak a kereslet—kínálat hatására változtak meg, hanem az ár- émelések gyakran a nyereség növelésének eszközévé váltak. A vitában felszólalt Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Elmondotta, hogy tavaly egyes árukból kevesebb volt a keresettnél, idén azonban előnyös változásokra számíthatunk. A Tervhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium adatai alapján jobban, reálisabban tudnak tervezni, megfelelő lesz az áruk mennyisége. A kiskereskedelem nincs kötve a nagykereskedelmi vállalatokhoz, a többcsatornás áruvásárlási rendszer révén az üzletek jobban elláthatják magukat. A miniszterhelyettes ezután elmondotta, hogy a központi szervek is fontos \ intézkedéseket hozitak, amelyek az ellátás zavartalanságét szolgálják. Egyes cikkeknél csökkentették az exportot, más áruknak pedig növelik a behozatalát. Főként a nagyon keresett harisnyák, harisnyanadrágok, bébiruhák, kötöttáruk és más fontos cikkek importját növelik. Egyúttal központi intézkedésekkel segítik a megfelelő ellátást az olcsó árukból. Az eddigieknél rugalmasabban kell kereskedni, ezt íj különböző beszerzési források lehetővé teszik. A filléres árváltoztatásokkal — ha nagyon sűrűn követik egymást — semmiként nem lehet egyetérteni, mert felesleges energiát von el a kereskedelem dolgozóitól. Ugyancsak nem szabad megengedni olyan áremeléseket, amelyek kizárólag a nyereség (Folytatás a 2. oldalon) KGST-ülésszak A KGST fémkohászati ál landó bizottsága kedden Bu dapesten, dr. Lévárdi Feren nehézipari miniszter elnökle tével megkezdte 32. üléssza kát. Az értekezleten' rész vesznek Bulgária, Csehszlova kia, a Lengyel Népköztársa ság, Magyarország, a Neme Demokratikus Köztársaság Románia, a Szovjetunió é Jugoszlávia delegációi. (MTI)
