Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Tű és cérna Mihálygerge, a munkásközség A Karancs völgyében, a Dobroda patak mellett fekszik Mihálygerge kisközség, amelynek lélekszámú a legfrissebb népszámlálás szerint S68. Határának területe alig haladja meg az 1600 holdat. Ámde ennek a kisközségnek a történelemben különleges szerep jut: már a XIV. században nyilvántartották, a fennmaradt írások a Záh-nemzetség birtokaként emlegetik. Többször elpusztult és újraépült. Lakói adóztak magyar királynak, erdélyi fejedelemnek, a szécsényi török szandzsáknak és mindenekelőtt az egymást váltó földesuraknak. Háborús időkben többször földig rombolták, minthogy azonban hadi- és kereskedelmi fontosságú út mellett fekszik, a régi lakók és az új telepesek mindig újjáépítették. Tőszomszédságában, amint erről sárguló fóliánsok tanúskodnak, egy nyomaveszett, végképpen elpusztult község állt: Helimbafa itfvev. Ügy regélik, hogy amikor egyszer mindkét község elpusztult, a helimbafalviak csatlakoztak a mihálygergeiekhez, hogy a későbbiekben egyesített erővel védekezhessenek az ellenség támadásaival szemben. A község érdekessége, hogy korábban indult meg egy polgárosodási folyamat lakóinak körében, mint a megye többi községeiben. Talán azért is. mert kevés volt a termőföld, még inkább pedig az iparmedence és Salgótarján közelsége miatt. Nagyon sok a kijáró, üzemi és gyári dolgozó, bányász és értelmiségi is, akik érthetően egy kulturáltabb életmódot.' szervezettebb magatartást valósítottak meg, mint a paraszti jellegű községek lakossága. Gondjaik és örömeik azonban éppen annyira sajátosak, amennyire magukon viselik a nógrádi viszonyok jegyeit. Érdekessége még, hogy noha közvetlen közlekedési kapcsolatban áll Salgótarjánnal, mégis a szécsényi járáshoz tartozik. Ezúttal ebben az érdekes munkásközségben jártunk, hogy beszámoljunk lakóinak örömeiről és gondjairól. Ügves ember A hetvenesztendős Zsély Lászlóné munkaeszKöze a tű és cérna. Tíz-tizenkét éves lányka lehetett, amikor először ült le hímezni. Azóta aztán egyre csak jár a tű a kezében. Maga álmodja, maga írja a vászonra, s hímezi a fényes szirmú virágokat, örökzöld leveleket. Színpompás térítők, párnák, blúzok, hihetetlenül szép pulóverek kerülnek ki a keze alól. Sürgött-forgott a tiszta konyhában a kicsi öregasz- szony. Mosolyogva mondta, hogy újra divatba jött. Mármint a hímzett ruha, a blúz, a kötött pulóver. Járhat megint kezében a tű meg a cérna. Mutatta a „mintadarabot” a kisunokának készült eleven mintájú garbót. Vendéglátók Két vendéglátó egység található egymás szomszédságában Mihálygergén: 'az italbolt, amelynek Varga Gyulá- né, és a művelődési ház büféje, amelynek Oravecz tstván- né a vezetője. Vargáné ötvenezer forintos forgalmat is megcsinál havonta, Oravecz- né forgalmát nagyban befolyásolja, hogy milyen rendezvények vannak a művelődési Otthonban. Az ő havi forgat-- ma 20-tól 40 ezer forintig terjed. Törődnek a vendégekkel. Ügy mondják, hogy Varga Gyuláné kocsonyát is főz és fasírozottat is süt „vendégeinek”. Viszont nehezíti a rendszeres ellátást, hogy nincsen húsbolt a községben és az alapanyagot Balassagyarmatról, a húsipari vállalattól kell megrendelni. Egyedül az óvodában Többen is elmondták, hogy Mihálygergén nem mondható bőségesnek a gyermekáldás, az általános iskola első osztályába például mindössze hét gyereket írattak be, mert egyszerűen nincs gyerek. Arra azonban mégse számítottunk, hogy az óvodában csak egyetlen gyermeket találjunk: Varga Gabikát. Ezen a napon neki főzött Zsély Erzsébet, a szakácsnő és csak reá vigyázott Pásztor Mária, a fiatal óvónő. Nem a gyermekhiány miatt van ez így, hanem a megfázás tartotta vissza a gyerekeket az óvodától, eredetileg ugyanis a lakályos, szép. jól felszerelt óvodának 24 kis növendéke van. A kezelőorvos véleménye szerint néhány napon belül az óvoda kis lakéi ismét jelentkeznek szeretett helyükön. Élelmiszer: kontra vas Megkérdeztük László Gyulát, az ÁFÉSZ mihálygergei vegyesboltjának vezetőjét, hogy mi a véleménye az áruellátásról. „Élelmiszer van, vas nincs” — mondta lakoni- kus rövidséggel, majd részletesen is kifejtette, hogy élelmiszerből jó a Választék és amit rendelnek, azt meg is kapják. Nem így van azonban a balassagyarmati VAS- ÉRT-tal, ahol hiába rendel csatornát, szögiét. tűzhelyet, drótot. Vegyiáruból és textiláruból is el tudják látni az igényieket. Egyedüli problémájuk egyébként a rohamosan növekvő forgalom: az üzletet is és a raktárát is jó lenne megtoldani két-ikét méterrel. Kor-szérű világítás A közvilágítás korszerűsítésére 180 ezer forintot fordítottak Mihálygergén, még 1967-ben. Addig mindössze húsz lámpa gyér fénye világított a faluban. A Rákóczi úti korszerű világítása , a 35 lámpatesttel most már teljesen megoldódott. Az eldugott mellékutcák kivilágítását most tervezi a tanács. A Petőfi utca lakói pénzt is adtak, hogy hozzájuk is eljusson a fény. A munkát még tavaly megrendelték az ÉMÁSZ-nál. Sajnos, azóta sem értek Mi- bálygergére a villanyszerelők. Sikeres számvetés Orvos tanácstag Ami van.. Éppen a napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a mihálygergei II. Rákóczi Tsz. A jó kétezer holdas szövetkezet eredményes évet hagyott maga mögött. A közös vagyon kétmillióval emelkedett egy év alatt, s jelenleg eléri a tízmillió forintot. A növénytermesztés. az állattenyésztés, a segédüzemi tevékenység is többet hozott a tervezettnek Okosan használták fel a szövetkezetben az állam mintegy másfél milliós támogatását is. A közös gazdaság tavalyi árbevétele meghaladta a hat és fél millió forintot. A korábbinál nagyobb, két és fél millió forint volt a tagok részesedése is. Egy tízórás munkanap értéke 77—78 forint Mihálygergén. Földutakon Dr. Eperjessy Antlrás. a körzeti orvos Litkén lakik, de ő látja el Mihálygergén is a betegeket. Hetenként egy alkalommal rendel a község jól felszerelt orvosi rendelőjében. Azonkívül meghatározott időközönként gyermek- és nőgyógyász szakorvosok is látogatják a községet. Szeretik orvosukat a mihálygergeiek. Nemcsak akkor fordulnak hozzá bizalommal, ha egészségüket kell megvédeni. Akkor is rá esett a választás, amikor küldött kellett a járási tanácsba. A község választása egyhangúlag dr. Eperjessy Andrásra esett. A jelölőgyűléseken annak idején sok panasz merült fel az utak járhatatlajisága _ miatt. Pénz híján a tanács átmenetileg úgy segített a helyzeten, hogy salakkal töltette fel a Lenin utcát, a Béke és Kossuth utat és a Petőfi utcát. A Lenin utcában, a Jé- ger patak fölött a kért híd is megépült, két éve pedig a patak rendezését is megoldották: belterületen a községi tanács, külterületen a szövetkezet vállalta ezt a munkát. Betömetlen foghíjak” Régi gondja a községbelieknek, hogy házhely hiján nem tudnak építkezni. A belterületen akadnak ugyan beépítetlen telkek, amolyan foghíjak, de egyelőre a kisajátítási vázrajz hiányzik. Állítólag a földhivatal túlterheltsége nehezíti a telkek kijelölését, eladását. Jelenleg a balassagyarmati geodéziai vállalat dolgozik a vázrajzon és a tanács az érdekelt lakosok érdekében szorgalmazza a munkát. Mi is hadd csatlakozzunk hozzá! Érdekes mellékfoglalkozással igyekszik kiegészíteni rokkantsági nyugdíját Zsély Lajos fűrészes, aki az autóbuszvezetést váltotta fel ideiglenesen az idegnyugtató favágással. Sokan megcsodálják fűrészgépét, amelyet maga szerkesztett egy roncstelepről megvett Tatra-Plan farmotoros kocsira. Ugyanaz a motor hajtja a járművet mint a fűrészt. Ami nincs... Sokan járnak el a községből ipari üzemekbe dolgozni, legalább kétszázan. Nem kö-' zöm bős számukra, hogy rossz időben hol várnak az autóbuszra. Nincs azonban autóbusz-váróterem. Még nagyobb panasza a mihálygergcicknek. hogy a GELKA szerelői nem mutatnak különös szorgalmat a szerelésben. A tévétulajdono- sok a tanácson panaszkodnak, hogy hiába hívják várják a szerelőket Salgótarjánból... járnak kövezett utak és gyalogjárói níján az emberek Mihálygergén. Kevés a pénz, mindössze tízezer forint, amelyet e munkálatokra költhet egy-egy évben a községi tanács. Majd ötkilométeres útszakasz kövezésére volna szükség. A Salgótarján—Litke közötti műút folytatására — másfél kilométeren kellene megépíteni, hogy a községet elérje — itt még nem is számoltak. Gyalogjáró két kilométernyi hiányzik még az utcákból. Ha a községfejlesztést mind erre fordítanák Mihálygergén, akkor is két esztendő kellene, hogy befejezzék a munkát. A kézbesítő Ha a nyugdíjakat kézbesi- , vagy a rádió, televízió, a ipok előfizetési díjait gyűjti ssze, bizony naponta kétszer végigjárja a községet Gor- os Józsefné, a postai kéz- esítő. A fiatalasszony több lint száz Népszabadságot, ÖGRÁD-ot, Népszavát, és Mimos képeslapot hord szét a iluban mindennap. Munkáival, talán még a fizetésével i elégedett. Sehogyan sem id azonban megbékélni az- al, hogy naponta csak öt órai íunkáját ismerik el hivatássán. Nemcsak azért teszi ezt zóvá, mert a dolgozó asszo- yokat megillető kedvezmé- ,yek egész sorától esik így el .anem mert jól látják azt is faluban, hogy Gordos Jó- sefnének sokkal több idejét részi el a munka. Talán most. hogy a járási tanács összevonta az ilyen célokra rendelkezésre álló pénzt, közelebb kerül ä megvalósításhoz a falu gondja is. Ahogy mondták, lesz türelmük kivárni, mig rájuk kerül a sor. S ahogy eddig tették, társadalmi munkával is segítik az utak, járdák építését, a község szépítését. „Rendőr volt velünk. 99 Azt mondták' Szilágyi Jó- zsefnéről, a nőtanács helyi vezetőjéről Mihálygergén, hogy nemrégiben 487 ezer forintot hozott a bőröndjében. No, nem a lottón vagy a totón nyerte, hanem ő a termelőszövetkezet pénztárosa. Mig a nőtanácsban ünnepélyeket, műsort, tea-estet szervez, a tsz- ben a pénzt kezeli. Amikor megkérdeztük, hogy nem félt-e egy bőrönd pénzt vinni magával, nevetve jegyezte meg: „Nem, mert rendőr volt velünk!” Vasvirágok Télen is . rózsák nyílnak Farkas Károly kertjében. Nem árt azoknak sem ,a fagy, sem a hó. Vasvirágok. Farkas Károly több mint negyven éve kovácsmester. Tíz éve már a. termelőszövetkezetben dolgozik. Szerszámokat készít, javít, de esténként vasvirágokat formáz ügyes két keze. A szépet mindig is Szerette. A Hazafias Népfront titkára ma is, és sokat tesz a község gyarapodásáért, szépítéséért. Munkája elismerése a féltve őrzött kormányikitüntetés. Hat esztendővel ezelőtt kapta. Mondja: úgy tavasz táján utazott érte, amikor a kertben bimbót hoztak a valódi virágok. Épít a brigád A község művelődési otthona 1961—62-ben épült, valóban összefogással. A községbeliek 35(1 ezer forint társadalmi munkát végeztek. Segített a Művelődésügyi Minisztérium, a járási tanács, a MOKÉP is. így gyűlt össze a szükséges másfél millió forint A művelődési házban élénk az élet. Alul világos, jól fűtött színházterem van. az emeleten pedig a párt- és társadalmi szervek kaptak belyet A termelőszövetkezetben tavaly alakult az építőbrigád, de több millió forint értékű munkát végeztek egy év alatt is. Szerelőműhelyt, raktárakat építettek és hozzáláttak a 132 férőhelyes növendékistál- ló, a borjúnevelő munkáihoz is Az idei terveket még szorosabbra szabták az építők. Mindenekelőtt befejezik a megkezdett szövetkezeti létesítményeket. szénaszárítókat, műtrágy arak tárat. gépszín! készítenek. ■ Szociális Létesítmények, fürdő és öltöző építése a majorban, ugyancsak a brigádra vár. ök építik a lüt- kei sertésbársulás épületeit is. A munkálatokat mintegy öthatmilliós értékben, már az idén megkezdik. Az építőbrigád nemcsak a szövetkezet bevételeit növeli. A közös munka hasznát érzik maguk az építők is. Az idén már nem alkalmazottként, tagként dolgoznak a szövetkezetben. Készséges idegenvezetőre talál tunk Lörincz Károly tanácséin*» személyében. Ha hü képet sikerű adnunk a lakosság meganny problémájáról, azt nagy részben neki köszönhetjük. Egyébként a beszámolókat Lakos György ét Vincze Istvánná írta, a panaszokat. bejelentéseket Tóth Lajosné Jegyezte fel, a felvételeket Koppány György készítette. Legközelebb a rétsági járásba, Berkenyére látogat el brigádunk, ahol szokásunkhoz híven délelőtt 11 órától, délután 13 óráig a tanácsházán fogadjuk az érdeklődőket, panaszosokat.
