Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

ElSapjoink demokratizmusa T ermelési tanácskozásra gyülekeztek az emberek. Mi­tagadás, nem tolongtak, a fárasztó munka után nem túlzott lelkesedéssel ültek le a padsorokba, sőt az egyik szakmunkás azt kérdezte, hogy manapság mi értelme a vezető—melós találkozóknak? Jól döntsenek azok, akikre tartozik, mondják meg, hogy mit kell csinálni és fizessék meg jobban a munkást — szerinte ez az „új mechanizmus”. Türelmetlenség, meggondolatlanság, vagy tudatos dema­gógia diktálta az idézett mondatot? Nem ez a fontos, nem is ezt vizsgáljuk, inkább arra keresünk választ, hogy van-e alapja és lényegében mit fejez ki a visszatetsző, mégis gon­dolkodásra késztető vélemény. Gyakran halljuk, hogy a rohamosan fejlődő tudomány és technika korában az üzemi munkával kapcsolatos széle­sebb körű ismeretekre csak a vezetőknek van szükségük. Ezt a gondolatot mások úgy fogalmazzák meg, hogy nem is cél­szerű szélesíteni az üzemi demokráciát, nincs erre szükség', sem idő, mert a demokratizmus növelése csökkentené a helyes döntések lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy csak a ve­zetők tekintélyére és szaktudására számítsunk és mondjunk le az együttműködésen alapuló ösztönzők erejéről? De amihez nincs közünk, amibe nem engednék bele­szólást, azt nem érezhetjük a magunkénak, azzal szemben közömbössé válunk, és csökken a munka lendülete, növek­szik a seiejt. Ez pedig szöges ellentétbe kerülne az új me­chanizmus célkitűzéseivel. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást, mi a feltétele annak, hogy a vezetők és a beosztottak munkája közelebb kerüljön egymáshoz, kölcsö­nösen kiegészítse egymást, és sikerrel előmozdítsa a közös célok megvalósítását? A dolgozók már a célok meghatározásából vegyék ki részüket. Nálunk a munkásoknak és az alkalmazottaknak joguk és egyben kötelességük idejében tudni arról, ami az üzemben és az országban történik. De ahhoz, hogy érdem­ben dönthessenek, szükségük van a kellő információkra. A gazdaságirányítási reform egyik legfőbb követelmé­nye a termelékenység fokozása, a munka hatékonyságának növelése. A vállalatok helyett sem intézkednek már a fel­sőbb szervek, a munkások helyett se gondolkodjanak mások, nem lehet, hogy helyettük más viselje a felelősséget. A munka eredményességének fokozása megköveteli a demokra­tizmus elmélyítését. M it jelent napjaink demokratizmusa, a szocialista de­mokrácia elmélyítése? A gazdasági élet alapvető vál­tozásának korát éljük, egy sor döntés és intézkedés a központi szervektől a gazdasági egységekhez került. Tehát törvényszerű, hogy a gazdasági változások vetülete társadal­mi, politikai életünkben is jelentkezzék. A társadalomformálás nagy feladatai, a közösség össze­fogását, a dolgozók egyre szélesebb rétegének alkotó kezde­ményezését követelik. A gazdaságirányítási reform nem szűkíti, hanem ellenkezőleg, szélesebbre tárja az üzemi de­mokrácia kapuit, új távlatokat nyit a szocialista demokrá­cia előtt. Az út még göröngyös, az „új mechanizmusban” sok még a régi elem. A sablonoktól, az idejétmúlt formáktól meg kell szabadulni, és a demokratizmusnak új tartalmat kell adni. Jó dolog, ha az SZMT megvitatja megyénk negyedik ötéves tervjavaslatát, a legfőbb megyei szakszervezeti szerv észrevételeket és javaslatokat tehet jövőnk formálására. A tanácsok és a különböző testületek munkájában a dolgozók részt vesznek, de ne csak a javaslatok elfogadását igényeljék tőlük, hanem a feladatok végrehajtását és a határozatok ellenőrzését is. A kollektív szerződéseik megkötése és szocialista brigád- mozgalom bizonyítja, hogy egyre jobban kibontakozik a közéleti, a társadalmi és a termelési aktivitás. Az üzemek­ben, a hivatalokban és a társadalmi szerveknél megpezsdült az élet, tehát minden feltétel adott, hogy gazdasági és tár­sadalmi életünk tovább fejlődjék. A Munka Törvénykönyve, a kategóriák eltörlése, a kollektív szerződés módosítása és az anyagi érdekeltség új rendszere sok újabb lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók az üzem életébe, saját sorsuk irá­nyításába beleszóljanak. A feladatokat és a megvalósulás módját is sokkal inkább az üzem kollektívája dönti el, mint régebben. Mindnyájunk érdekét szolgálja, ezért időszerű és szükséges, hogy a szocialista munkaverseny az eddiginél is jobban kibontakozzék és még eredményesebbé váljék, társa­dalmi. politikai jelentősége növekedjék. Mi legyen a mérce, mihez hasonlítsuk a versenyzők eredményeit? A brigád, a műhely és a gyár mai_ munkáját, közéleti, társadalmi tevékenységét és politikai helytállását, a „tegnapi” eredményekhez mérjük és a „holnapi” célkitűzé­seket a „mai” valósághoz igazítsuk, A szocialista munka­verseny minőségileg és tartalmilag lényegesen több mint ami kötelező. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jára kezdeményezett és a hármas emlékűn népségekre töretlenül folytatott munkaverseny megyeszerte bizo­nyította, hogy a legjobb munkások és a legöntudatosabb bri­gádok jóval többet tesznek, mint ami a bérért kötelező. Ezt csak akkor lehet folyamatosam vállalni, ha a magunkénak érezzük az üzemet, ha nemcsak munkavállalói, hanem tu­lajdonosai is vagyunk a gyámalt , A gazdaságirányítási re­form demokratizmusa nem jelent visszatérést, a kapitalista vezetési módszerekhez, hanem a szocialista társadalmi rend­szer gazdasági és politikai erősödését szolgálja. Dr. Fazekas László IsVolai vizsgálat Az utóbbi időben ismét elég gyakoriak az iskolák­ban a különböző, nem a tantervi követelményekkel összefüggő felmérések, adatgyűjtések. Művelődés- ügyi Minisztérium illetéke­seinek megállapítása sze­rint a felmérések gyakran szakszerűtlenek, rosszul elő­készítettek, s zavarják az is­kolai munka menetét. Ezért a művelődésügyi miniszter most utasításban szabályoz­ta az oktatási intézmé­nyekben végezhető kérdő­íves felméréseket. Ennek ér­telmében az oktatási intéz­csak engedéllyel menyekben bármely orszá­gos, vagy helyi jellegű szo­ciológiai. pszichológiai • és pedagógiai tárgyú felmérés csak a minisztérium enge­délye, vagy rendelkezése alapján végezhető. A tan­terv és a nevelési terv kö­vetelményeinek megvalósí­tására vonatkozó felmérést az oktatási intézmény belső használatára, annak vezető­je, saját hivatalos haszná­latra pedig a járás (város), a megye (megyei jogú vá­ros, főváros) területére ki­terjedően az illetékes mű­velődésügyi szakigazgatási szerv is elrendelhet. Rendelet a kemizációs ártalmak elhárításáról Az egszségügyi miniszter a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki az élelme­zési célokat szolgáló állati ter­mékek kemizációs szennyező­désének elhárításáról. A rendelet megszabja, hogy milyen mértékű szennyeződés esetén lehet felhasználni, il­letőleg forgalomba hozni élel­mezési célra álláti terméke­ket. Kimondja, hogy 1971. de­cember 31-ig olyan állati ter­mékeket is fel szabad hasz­nálni élelmezési célra, ame­lyekben hosszan tartó hatású klórozott szénhidrogének .— DDT, DieLdrin. Lindán vagy HCH — okozta szennyeződés bizonyos mértéket nem halad meg. Ez a rendelkezés azon­ban nem ’ vonatkozik a cse­csemők és kisgyermekek táp­lálására szolgáló állati termé­kekre. A rendelet szigorúan előír­ja, hogy a gazdaságok állatok itatására, valamint halastó céljára csak olyan vizeket használjanak, amelyeknek fo­gyasztásai következtében nem halmozódhatnak fel az állatok szervezetében peszticid-ma- radékok. Az állati termékek vizsgá­lata — a kemizációs ártalmak elhárítása szempontjából — a húsipari állatorvosi ellenőrző szolgálat, illetve a fővárosi állategészségügyi állomás hús- és tejvizsgáló felügyelő­ségének, valamint a megyei, illetőleg városi minőségvizs­gáló intézeteknek a feladata. Ezenkívül — ha egészségi ártalom gyanúja merül fel — a területileg illetékes KÖJÁL, vitás esetben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástu­dományi Intézet is vizsgálja a kemizációs szennyezettséget. Alúzeutnha kerül az Ybl-ha»yaték Újra rendezik a székesfe­hérvári Ybl-múzeumot; s ki­állítják a család hagyatékának eddig Svájcban őrzött részét is. A gazdag műgyűjtemény — értékes képek, kisplasztikák, könyvek, kéziratok — ahagya- kozó Ybl Ervin rendelkezésé­nek megfelelően közös, állan­dó kiállításon kerül a közön­ség elé. Az átrendezett, kibővített múzeumot — a teljes hagya­tékot — előreláthatóan már­ciusban tekintheti meg a kö­zönség. 25 érés a megyei pártsajtó A párt, a nép szolgálatában Jelentős állomás a szer­kesztőség történetében 1964. március elseje. Gondos előké­szítés, szervezés, a technikai feltételek megteremtése után ebtől kezdve már hétfő kivé­telével mindennap ott volt a dolgozók asztalán a NÓG- RÁD. Hétköznapokon hat, va­sárnap tizenkét oldal terjede­lemben, vasárnaponként kü­lön irodalmi melléklettel. Most már különösen figye­lemmel lehetett, de kellett is kísérni a mindennapi életet, örömeit, gondjait és a világ eseményeit. Ügy érezzük, hogy st NÓG- RÁD cikkeire, tudósításaira, riportjaira és publicisztikai írásaira még sokan visszaem­lékeznek, mégis szükségesnek tartjuk néhány fontosabb esemény felidézését. Kezdjük hát a tallózást. 1964 április végén gyorsan terjedt a hír Salgótarjánban é$ a megyében is, hogy a me­gyeszékhelyre látogat Andri- jáh Nyikolajev alezredes, szovjet űrhajós. Lázas készü­lődés kezdődött a városban, különösen az Öblösüveggyár­ban, ahol látogatást tett a kedves vendég. Május else­jén a lap képes riportban számolt be A. Nyikolajev gyári látogatásáról. Az ünne­pi, a május elsejei szám — ugyancsak képes riportban „A nagyszerű küzdelem folytató­dik. ..” címmel a régi május elsejék ünnepségeiről számol be 1890-től 1963-ig. Még eb­ben a lapban láthatjuk „A holnapi város szobrai”-t, köz­tük azokat is, amelyeket már elhelyeztek Salgótarjánban, mint Tar István Tereferélők, avagy Vigh Tamás Madách- szobrát. A májusi megjelenések gaz­dag anyagából idézzünk ' még fel a „Megfékezzük az Ipolyt” című írásunkat, amelyben ar­ról számolunk be. hogy meg­kezdik az Ipoly szabályozá­sát —, a megye igien régi gondja oldódik így meg. A munkaverseny, a terme­lési sikerek hírei természete­sen most sem hiányoznak a lapból. Beszámol az iparban, a mezőgazdaságban elért si­kerekről, több dolgozó port­réját készítette el. Ezekben a hónapokban már mind több tudósítás jelenik meg Salgó­tarján rekonstrukciójáról, a gyárak átépítéséről. Talán érdeklődésre tarthat számot még ma is a „Hiszek az em­bereknek — Az Ipoly vize Tarjánba indul” című riport, ami 1964. június 10-én már arról számol be, hogy épül a Regionális Vízmű, megoldó­dik a megyeszékhely ivóvíz- ellátása. Talán címszavakban is, de érdemes megjegyezni 1965-ről is néhány írást. 1965 február­jában „Fakarusz helyett ké­nyelmes autóbuszok” — hir­deti, hogy tovább javítják a bányászok szállításának kö­rülményeit. Aztán: „Nőtt a tartós fogyasztási cikkek for­galma” — első helyen a Le­hel és a modern bútor „Nagy jelentőségű beruházás az Öblösüveggyárban” cím­mel arról számol be a NÓG- RÁD, hogy új, korszerű fel­dolgozóüzem épül a gyárban — ami ma már valóság. Hírt ad arról is, hogy országos se­regszemlére készülnek me­gyénk szocialista brigádjainak tagijai, csakúgy, mint aho­gyan beszámol az újság a kommunisták felelősségéről az Acélárugyárban, ahol elké­szült a pártbizottság évesin- tézkedéi terve. Ebben a hó­napban kezdődött a „Többet, jobbat, olcsóbbat a mezőgaz­daságban is” — pályázatunk, amelynek keretében számos javaslatot tettünk közkincsé. Teltek az évek. Minden év újabb és újabb állomás a párt lapjának életében. Most, visszalapozva az újság példá­nyait, látni: mit fejlődtünk, hová íutottun.k. 1966. június 1-én a lap első oldalán még csak fényképen számol be a lap- arról, hogy megkezdték Salgótarjánban a 15-ös jelű épület szerelését. Azóta bol­dog családok vették birtokba az új otthont, megváltozott a város, a benne lakó emberek élete... ' Kinőtte magát a NÓGRÁD, de egyre nőttek a feladatok is. Az MSZMP IX. kongresz- szusa után megkezdtük a gazdaságirányítási reform is­mertetését, 1968-tól pedig nap­jainkig állandóan tág teret kap ez a téma. Az 1969 februárjában meg­hirdetett közvéleménykutatás is arra kényszerítette a szer­kesztést, hogy bővítse a lap terjedelmét, új rovatokkal gazdagítsa, színesítse a lapot. Nagyobb helyet kért a hír- szolgálat, a frisseség, a pon­tosság, az ország, a megye belpolitikai élete. A pártélet eseményei mellett több anya­got kértek az olvasók —nem fontossági sorrendben felso­rolva — az egészségügyről, a kereskedelemről, irodalomról, folytatásos és képregények közlését igényelték olvasóink. És most, március elsején lesz egy éve, hogy éppen a meg­növekedett igények kielégíté­séért bővítettük a NÓGRÁD oldalterjedelmét: hétköznapo­kon már nyolc, vasárnapokon pedig tizenkét oldalon jut ei olvasóinkhoz a párt sajtója,» NÓGRÁD. Negyedszázad télt él az el­ső megyei pártlap, a MŰN- KÁS megjelenésétől. Párttag és pártonkívüli újságírók áll­nak a párt, a nép 'szolgálatá­ban. Azért, hogy hirdessék a párt igazát, tolmácsolják ti párt szavát, hogy szolgálják» dolgozó népet, a szocializmus építését. Somogyvári László A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben régi hagyománya van a munka­versenynek. Minden évben nő a traktorosok, a növényter­mesztők és állattenyésztők száma, akik csatlakoznak a vetélkedők amúgy is ' népes táborához. Tavaly tavasszal már kilenc brigád, munka­csapat nevezett. A Stromfeld Aurél nevét viselő szocialista brigád három járás traktoro­saival állt ki, három brigád pedig a varsányiakkal vetél­kedett tavaly. Ügy mondták Karancsságon, hamarosan ki­derül az is, hogy a karancs-r ságiak vagy a varsányiak bi­zonyultak-e ügyesebbeknek. 4sfisonyok as élen Karancsságon a napokban összehívták a szocialista cí­mért versengő brigádok vala­mennyi tagját. Lehettek úgy százötvenen, amikor Győri lános, a- szövetkezet elnöke kimondta a versenybizottság megállapításait. A karancssá­gi. a ságújfalusi és a szalma- iercsi üzemegységben dolgozó nov 't' : ■ ’ vesztő asszonyok maguk mögött hagyták az ál- attenyésztőket, a traktoroso­Számadások ideién h urancssíígia k — varsányiak bad.súgókat itthon töltő férjek segítségére. Az asszonyok állták a sza- "vukat. Oravecz Istvánná, a szalmatercsiek legügyesebb, legszorgalmasabb asszonya 62 esztendős. Ha csak tehette, kinn volt -a közösben. így tör­tént, hogy a másfél hold he­lyett 4,5 holdon végezte el a növényápolást. A karancssági Virág Károlyné 12 hold gabo­na betakarítását vállalta. A versenyt végül is a szalmater- c siek nyerték. Valamennyi ígéretüknek eleget tettek, összegyűjtöttek több mint 2100 pontot. Elismerő oklevéllel, brigádzászlóval jutalmazták igyekezetüket. Az asszonyok pedig, akik teljesítették vál­lalásukat, jutalmul Hévízen, a termelőszövetkezeti üdülőben töltenek tíz napot. A szalma- tercsiekkel együtt utaznak a karancssági és a ságújfalusi asszonyok is. Nem kevés terület: másfél hold burgonya, kukorica és cukorrépa kapálását vállalta valamennyi asszony a tavasz- szal. ígérték azt is, a takar- mányberi'/ari' 'sban és az ara­tásban is részt vesznek. A há­rom község határa csupa hegy. Elképzelhetetlen. hogy valamennyi gabonát á kom­bájnok, aratógépek takarítsák be. Mindhárom községben szükség volt tavaly is az asz- szonyok, de még inkább az iparban dolgozó, nyári száz Jó péltla Nemcsak a három község­ben, u környéken is híre van annak, hogy a karancssági termelőszövetkezet vezetői tö­rődnek a munkaveisennyel. Ügy gondolnak a szocialista brigádokra, mint a valóságos, édes gyerekeikre. Nemcsak akkor mozgósítják őket, ha valahol akadozik a közös munka. Arra is gondolnak, hogy a növénytermesztők, az állattenyésztők, a trakto­rosok teljesíthessék vál­lalásukat. Mert p.nd.v.i! :: ter­vezettnél hét mázsával több kukoricatermés nem csupán a brigád tagjainak hoz hasznot. „Talált pénz” az a közős gaz­daságnak is. Győri János, az elnök, a szövetkezet vezetői ezt néz­ték, ha év közben egy kis kü­lön munkát adott valamelyik brigád. Nem volt az fölösle­ges fáradozás. Most az érté­kelésnél kiderült, hogy a nö­vénytermesztők, a burgonya és kukorica többlettermelésé­vel csaknem 150 ezer forint nem várt bevételt hozlak a szövetkezetnek. Aztán az is igaz. a szocia­lista brigádok tevékenységét nem lehet egyedül pénzben mérni. Példájuk szinte felbe­csülhetetlen érték a szövetke­zetben, s bizony ezt sem nél­külözheti a gazdaság. Hiszen tavaly még a tagok 40 száza­léka nem teljesítette a kötele­zően előírt munkanapokat. A szocialista brigádok ve­télkedése nyilván nem ért vé­get ezzel az értékeléssel. A verseny tovább folyik, a hoza­mok további növelése a cél. A szövetkezet vezetősége, ahogy eddig is tette, bátorít­ja a vetélkedőket. Bizony ten­nivaló az idén is lesz bőven u határban. a majorokban. Kukoricát mintegy 200, bur­gonyát 50 holdon termelnek, és a hozamok javítására tö­rekszenek. Aztán nem nyug­tatja meg a szakvezetőket, az állattenyésztőket a kis, a te­henenként: 2000 literes tejho­zam sem. Többet, fobban Az asszonyokkal ezekben a napokban beszélik meg az idei tennivalókat. Ügy hírlik, szinte mindannyian több ku­korica, burgonya és cukorré­pa megmunkálását vállalják mint tavaly. S ha a szükség úgy kívánja, részt vesznek a takarmány betakarításában, a gabonaaratásban, ; éppen úgy mint a múlt esztendőben. Az állattenyésztés dolgozói, s a traktorosok ugyancsak megteszik vállalásaikat. A tehenészek az idén minden tehéntől 200 literrel több tejet szeretnének. A traktorosok azért igyekszenek, hogy idő­ben szántsanak, vessenek, ne maradjon el. úgy mint két év­vel azelőtt 250 hold mélyszán. tása. Ha ez nincs, talán a mostani zárszámadó közgyű­lésen gazdagabb kukorica-, cu- korré patermésről adhatott volna számot beszámolójában Győri JánoS. Bizony nem kevés az a munka, amelyet a szocialista címért versengő brigc'idok vál­lalnak az Egyesült Erő Ter­melőszövetkezetben. De hárt azt tartják, a szocialista bri­gád a legszorgalmasabb tsz- tagok gyülekező helye Ka­rancsságon, Ságújfaluban és Szalmatercsen is. Vinczc Istvánné NÓGRÁD m 1970. február 21., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents