Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

Ablak tulipánokkal... Közös erővel embert nevelni A gyerekek szeretik a vi­rágot. Rajonganak érte. Nem­csak szemet gyönyörködtető színéért, kézzel foghatóságá­ért. Külön öröm nekik, ha le­rajzolhatják, ha eljutnak az írás olyan fokára, amikor már ők maguk teremthetik meg füzetükben és a táblán saját világukat. A rajz áll talán legközelebb ebben a korban a gyermek kifejezési vágyához. Gondo­latébresztő motívumokat szül, hozzákapcsolódik képében az írás-olvasás és a számtan is. A szülő mindebből keveset lát. csak a rögzítést veszi ész- íre. amit a gyermek első osz­tályos korában könnyebben vagy nehezebben befogad, el­sajátít. Nyílt tanítási nap —- szülőknek A gondolat nem ma szüle­tett. Többen pártolják,, van­nak ellenzői is. Lényege: ad­juk meg a szülőknek azt a lehetőséget, hogy az iskolai tanítás szellemében segítse­nek otthon gyermekeiknek, úgy kérjék számon ellenőr­zéskor a feladatokat. Diósje- nőn évekkel ezelőtt honosí­tották meg ezt a helyes el­képzelést, s azóta a szülők és az iskola kapcsolata sokkal gyümölcsözőbb. Évente négy­szer kapnak meghívást az el­sősök anyukái, hogy győződ­jenek meg: mit tud tenni a tanító néni a gyermekek fej­lődése érdekében. Az otthoni nevelési elv mellé pedagógiai módszert is kapnak: hogy és mit, milyen módon kell kö­vetelni a gyerektől. Egy hete Diósjenőn is iz­gatottan készülődtek az anyu­kák az iskolába. Nyílt taní­tási napot hirdettek az első osztályosoknak. A gyerekek is nagyobb igyekezettel indul­tak aznap, a mamának kel­lett megmutatni, hogyan vi­selkedik az órán és hogyan tud beszámolni a többiek előtt eddigi tudásáról. A tulipánok és az öntők Számtan órával kezdődött a nap. Végh L ászióné tanító néni ablakot rajzolt a táblá­ra, s bele kilenc, csodaszép, piros tulipánt. A tízes átlé­pést gyakorolták, s ki kellett találni, mennyi lesz kilencből, ha ötöt hozzáadnak. S a gye­rekek bátran, pótoltak, bon­tottak, lépésről lépésre meg­oldották a logikai összefüggé­seket — életkori sajátossága­iknak megfelelően. Az anyu­kák bizony nagyot néztek, mivel ők még nem ezzel a módszerrel tanulták az első lépéseket. Szosznya Jánosné, az egyik anyuka mesélte: — Jó, hogy eljöttem, Jan­csit én veszem elő minden este, s hiába magyaráz a gye­rek, ezt így és így kell mon­dani, bizony nehezen akartam hinni. Pedig néha tizenöt pél­dát is megoldunk otthon kü­lön feladatként. Bizony, mi régebben nem így tanultunk. Most már tudom, hogy a tí­zesre kell kerekíteni. — Jó kezekben van a fia? — Csodálkoztam is a ta­nító nénin, aki már két lá­nyomat is tanította, hogy mi­lyen türelmesen foglalkozik a gyerekekkel. Olyan nagy nyu­galommal szeretnék én is fog­lalkozni Jancsikával. És a szülők arra is rájöt­tek. hogy a gyermekük mire képes. A tanító néni megbe­csültette egy befőttesüveg űr­tartalmát. Hogy ragyogott azoknak a kicsiknek az arca, akik megközelitőleg eltalál­ták: az üveg hat decis! S Gere Pisti és Csurja Pista milyen izgalommal és bizton­sággal öntötte ki decinként az üvegből a vizet, hogy meg­győződjenek, valóba« annyi fér bele. A megmérés mód­ját is a gyerekek határozták meg. Ezzel is a tanulók ön­állóságát. és öntevékenységét fejlesztik. Több anyuka most jött rá, hogy egy sor ottho­ni munkát nyugodtan rábíz­hat a gyerekre, kényelmesen és megbízhatóan elvégzi a csöpp elsős is. De az is igaz, hogy a leterhelést nem kell túlzásban vinni. Az órán szó esett a hossz­mértékről is. A kifeszített pa­pírszalagról egyméteres csí­kot kellett levágni. Kiinger Marika, Farkas Béla és Bőgér Márti remekül oldotta meg feladatát, s a kérdésnek is eleget tettek: hol látunk az osztályban ilyen hosszot, ho! a dupláját A hasonlóság gya­korlása sem okozott problé­mát, ami azt bizonyítja, a já­tékos tanulási mód, ami él­tető az első osztályban, eléri célját. Hoss/mérlék és versengés A nyílt tanítási napról töb­ben azt mondják, hogy ver­sengést eredményez a szülők között. Diósjenőn, ahol pedig évek óta visszatérő fonna, még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget. A szülők megértették: hasznos, ha az iskolában előttük is szerepel a gyerek, és az is fontos, ha ők is megismerkednek belül­ről az iskola életével. — A sikerélményhez igyek­szünk mindenkit juttatni — mondotta Babjak Mihály is­kolaigazgató. S elértük azt, hogy a szülők évek múlva is meglátogatják az iskolát. Hoz­zánk kötődnek. • Társadalmi megbecsülést akarunk szerez­ni a művelődésügynek, s ezt már az első osztályban el kell kezdeni. S ez valóban így van. Ha a nevelő őszintén feltárja a problémákat, akkor a szülő is mer kérdezni. Ilyenkor ott­hon is elgondolkodik: vajon miért nem figyel az én gyer­mekem. S a gyerek is rájön: akkor is szépen kell írni, ha nincs fölötte fakanál. Végh Lászlóné mondotta az egyik anyukának: embert nevelünk közös erővel. S az anyuka boldogan mosolygott: tudta, a tanító néni igazat szólt, s az igazmondáshoz tar­tozott ez a nap is, mert még annak a gyereknek is ott volt a szülője, aki éppen betegség miatt hiányzott. Molnár Zsolt Visszcr esség, lábszárfekély BT70VVÍR1 SOKAN LÁT­TÁK MAR olyan, életük második felét taposó embere­ket, akik lábukon kötéssel bicegnek az utcán, akik ter­hüket évek, sőt évtizedek óta hordozzák megadóan. Bizo­nyára olyat is hallottak, hogy idős egyének állandóan vála­dékozó és így bűzös lábszár­fekélyeikkel szinte elviselhe­tetlenné teszik a lakások le­vegőjét, különösen nyáron, a nagy melegben. Időszerű erről beszélni, mert megyénkben több száz­ra tehető azok száma, akik a Lábszárfekély-betegség kín­jait szenvedik, és több ezer­re azokat akiknek életét a visszeresség nehezíti. Az idő­szerűséget nem is annyira a betegek nagy száma adja meg. hanem inkább az a tény. hogy tapasztalataink szerint a betegek nem tudják, mit kell tanniök betegségük megakadályozása, panaszaik csökkentése és gyógyulásuk elősegítése érdekében, SZERETNÉM HANGSÜ- LYOZNI, hogy okosabb a be­tegségeket, igy a vissze-essé- get és lábszárfekélyességet is megelőzni, mint gyógyítani. Gyógyítómunkánk egyik cél­ja, hogy a gyógyítás mellett a megelőzés lehetőségeit is megismertessük betegeinkkel, a lakossággal. Ez viszont eredménytelen betegeink, vagy jövendőbeli betégeink együttműködése nélkül. So­kan úgy gondolják, hogy mi­vel „nekik jár az OTI”, a gyógyítás az orvosok dolga, az ő tennivalójuk vajmi ke­vés. A mostani téma is alkal­mas arra, hogy bizonyítsam, ez a szemlélet hamis, a győ. gyító-megelőző munka a gyó­gyítóba vetett bizalom szo­ros együttműködés nélkül nagyon keveset ér. A visszeresség és az ezzel összefüggő lábszá rf ekéi y es­ség sem egyszerű . annyira, hogy ki tehessen küszöbölni csupán megelőzést célzó te­vékenységgel. Amíg eljutunk odáig, hogy a lábszárakon, esetleg a combokon kidombo­rodó visszerek panaszt okoz­nak, vagy a visszeres láb ki­tekéi yesednk. több tényező­nek kell összejátszania. MINDJÁRT AZ ELEJÉN el kell mondani, hogy az erek tágulásra való hajlamát Vita három témakörben A Magyar Pedagógiai Tár­saság már az 1967. év áprili­sában tartott alakuló ülésén határozatban fogadta el, hogy az V. nevelésügyi kongresz- szus megszervezésében és le­bonyolításában jelentős szere­pet vállal, és a 'munkálatok­ból valamennyi szakosztálya és tagozata kiveszi részét. Tavaly márciusban — köz­vetlenül a kongresszusi tézi­sek megjelenése után — a szakosztályi-tagozati vezető­ségek teljes ülésén került sor a kongresszus céljának, fel­adatainak, funkciójának ér­telmezésére. konkretizálásá­ra, a tézisek vitáinak előzetes megtervezésére, a munka- módszerek, a szervezés kérdé­seinek megbeszélésére. A tézisekkel kapcsolatos viták már áprilisban elkez­dődtek a szakosztályokban és november végéig általában lezajlottak; több szakosztály­ban és tagozatban 2—3 ülé­sen. Ezeknek a vitáknak szak- osztáilyi-tagozati összegezéséire decemberben került sor. A Magyar Pedagógiai Tár­saság Heves—Nógirád megyei tagozata a helyi köznevelési intézményekkel közösen vi­taüléséken elemezte és elem­zi a második és a harmadik számú kongresszusi témát. Három kérdéskörrel foglal­koznak: 1. Az ifjúsági szervezetek helye és szerepe az ifjúság­ra ható nevelőtényezdk rend­szerében; Z. A tanácsi apparátusban dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményei, tovább­képzésük problémái; 3. A pedagógus etika né­hány kérdése a gyakorlat ol­daláról. A Heves—Nógrád megyei tagozat a tézisek továbbfej­lesztésére vonatkozó javas­latait és ajánlásait december 31-ig megküldte az V. neve­lésügyi kongresszus szervező bizottságának. A két megye közös tagozata a tézisek egyes részterületeinek — leg­inkább vizsgálatokra támasz­kodó feldolgozása alapján — részletesebb áttekintésre is vállalkozik, és munkálatai eredményeiről tanulmány- gyűjteményt készít, amelyet a kongresszus tiszteletére fel­ajánl. NÓGR.AD - 1970. február 19., csütörtök örökölni lehet. A tág erek egymagukban nem 5döntenek bajt. De ha a tag erekkel rendelkező egyén olyan fog­lalkozást választ, ahol sokat kell állni (a járás hasznos és nem okoz e béren bajt), vagy az erek ütésnek vannak ki­téve, esetleg hosszantartó bőrgyulladással, bőrfertözés- sél (főleg gombásodással) tár­sul a megterhelő életforma, vagy az illető nem megfejelő ruházattal, harisnyakötővel gátolja a vér keringését, esetleg a trombózisra való hajlam átmenetileg fokozódik, bekövetkezik az erek fájdal­mas gyulladása, a gyulladá­sos erek trombózissá (rögösö- dése). A többször rögösödött erekben a keringés tökélet­len, az erek környékén a szö­vetek elhalnak, így ki is fe- kélyesed hetnek, és létrejön a lassan gyógyuló lábszárfe- . kély. j A keringést nemcsak a rö- ! gösödés ronthatja. Romlik a | vér áramlása, ha baleset, sé­rülés károsítja az ereket, vagy ha a keringést magunk nelvezítjülk. Az utóbbi szavak kissé fur­csán hatnak. Higgyék el ked­ves olvasóim, a Legtöbb bajt maguk a betegek okozzák maguknak tudatlanságuk­kal, gondatlanságukkal. Ho­gyan? Az imént utaltam rá: ahhoz, hogy a tág erekben 1 ne rekedjen meg a vér és az ér körüli szövetek friss vér­hez jussanak, zavartalan ke­ringésre van szükség, amely­nek zavartalanságát magunk is elősegíthetjük, ha rugal­mas 1 pólyával (Ideál-pólya), feszesebb gyógyharisnyával enyhén összenyomjuk az ér- tágulatokat. Véradásnál, vér­vételnél mindenki tapasztal­hatja. hogy az ereket meg- duzzasztják úgy. hogy gumi­val leszorítják és így Látható­vá. tapinthatóvá válnak. Még látni is rossz, hogy a vissz- erességgel sokat kínlódó nők szoros harisnyagumival, madzaggal, sőt befőttesüveg gumijával rögzítik harisnyá­jukat és hogy tökéletes le­gyen a keringés akadályozá­sa, a meleg téli bugyiba is szoros, keringést gátló gumit szerelnek be. Ez a gyakran egész éieten használt mód­szer idős korra tönkreteszi a lábakat, sok fájdalom, szen­vedés forrása liehet AZ ELMONDOTTAKRÓL KÖVETKEZIK A TEENDŐ. A visszerességre hajlamosak jobban vigyázzanak magukra. Ne hordjanak keringést rontó szoros gumikat, kötéseket ha­nem a derekukra, esetleg vállaikra akasszák a haris­nyát. ÁHómÚnka esetén hasz­náljanak Ideál-pólyás kötést (viselését meg kell szokni) vagy gyógy harisnyát. A gu­miharisnya nem mindig jó: míg új, általában véve kissé szoros, ha öreg, lazává válik, A visszeresség műtéti megol­dása alapos kivizsgálást igé­nyel és nem oldja meg min­dig a problémákat. Ajánlatos a lábakon, lábuj­jakon, körmökön levő gom­bás fertőzés gyógyíttatása; Ezek a rögösödésnél, az erek gyulladásának kialakulásában szerepet játszanak. Fontos, hogy a Lábaknak na kelljen nagy terheket cipelni 1 a visszeres, fekélyes lábú egyének ne hízzanak el, fo­gyókúrázzanak. Nem szabad egy helyben állni. Üléskor a szék alacsony legyen, hogy a Láb a földed érje, a széknek ne legyen olyan lécszegélye, amely a dombokat nyomja Üléskor lehetőleg a lábfejeket Is te­gyük ’ magasra, vízszintes helyzetbe. A járás, fődeg az állás után jót tesz az izmok működése, a vérkeringést fo­kozza. Baj esetén ne a szomszé­doktól, javaséin berektől kér­jünk segítséget, hanem for­duljunk orvoshoz. A koriad gyógykezelés, a megelőzés sok bajtól megkímél bennün­ket. Dr. Cseplák György főorv 06 Mai műsor A tavalyi táncdalfesztivál első helyezettje. Késmárky Marika indította hódító útjára az ..Egy fiú a házból" című kedvelt slágert Az énekesnőt külföldön Edina Pop néven ismerik. A Philips hanglemezgyárban kés *Htek vele több felvételt, amelyek közül nagy sikere van \ magyar cigánydaloknak (Koppány György felvétele) KOSSUTH RÁDIÓ; 8.05: Műsor- smerietés. 8.20: A messzetünt ked­ves. — 10.05: Kádióegyetem. — 10.35: Szimfonikus zene. — 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.40: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.00: Wanda Wilkomirska hege­dül, zongorán kísér: Bálint Ag­nes. — 44.22: Népdalok. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Crescendo. Kantáta a Tanácsköztársaság év­fordulójára. — 15.22: Rádiószm­ház. — 17.05: Európa és a világ Stockholmból. — 17.20: Könnyű orgonamuzsika. — 17.29: Mozart: Cosi fan tutte. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe: — 19.25: Jelentés az országos gyorskorcsolya-bajnok­ságról. — 21.08: Boross Lajos népi zenekara játszik, Kovács Appolo­nia és Tekeres Sándor énekel. — 21.29: Gondolat és cselekvés — Le­nin. Társadalomlélektan és politi­ka. —- Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Ismétlés, variáció, ellentét... ■— 23.20: Tánczene éjfélig. — o.io— 0.25: Reneszánsz kórusmuzsika. PETŐFI RADIO: 8.05: Könnyű­zenei Híradó. — 8.35: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 8.50: Kamaraze­ne. — 10.00: \ zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény — köz­ügyekben. — 12.00: Egy magyar .zorvóny népzenéje Horvátország. •>a. !2.20: Grace Bumbry ope­leiből. — 13.03: Győri stú­diónk jelentkezik. — 13.20: Kó­rusok, hangszerszoiók. — 14.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10: Rádió- egyetem. — 18.40: Nóták. — 19.14: Éneklő világ. — 19.35: Ady Endre élete és költészete. — 19.55: Jó estet, gyerekek: — 20.00: Esti Kró­nika, li. — 20.25: Jelentés az or­szágos gyorskorcsolya-bajnoksá g- ról. — 20.30: Üj könyvek. — 20.c-.í: Az Ifjúsági Rádió vidám színpada. — 21.23; Hádióiiangversenyekröl. - 21.53: Virázskeringő. — 22.50: Bat­sányi János: Magyar szabadság - harcosok a fasizmus ellen. — 23.15: A XX. század zenéjéből. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskola* tévé. — 13.10—15.25: Iskolatévé. - 17.15: Irány az egyetem! — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. - 18.50: Tudjuk-e könyv nélkül? — 18.30: Esti mese. — 18.40: TV-minla- bolt. — 19.30: Sugár Rezső. — 19.40: Család és társadalom. Asszonyok a gyárban. — 20.00: Tv-híradó. - 20.20: Elveszett illúziók. Magyarul beszélő francia tévéfilmsorozat. 5. rész. — 21.15: Vidám arcok és ál­arcok. Farsangi est az 1-es stúdió­ban. — 22.25: Tv-híradó — >. ki­adás. — 22.35: Sívilágbajnokság. BESZTERCEBÁNYA: 9.00: Sí-VB — 11.15: Tv-játék Balzacról. (ism.) — 15.30: Sí-VB. — 18.30: Táncda­lok es sanzonok. — 19.00 és 22.15: Tv-híradó. — 19.35: Merénylők. (Pok. film.) — 20.00: Sí-VB — 20.10: Egy szobalány naplója. (Francia film.) — 21.45: Kisfilmek. — 22.35: Egy hét a hokipályáo. ■

Next

/
Thumbnails
Contents