Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
Politizáló ifjúság Jogi tanácsadó Erdeklodcs. 1ájóUozo1tsns, szpmlplpt A verseny előtti feszült pillanatok a salgótarjáni területi döntőn A fiatal újságolvasók vetélkedője, amely immár három hónapja folyik, több mint ötszáz középiskolái és szakmunkásképző intézetben tanuló fiatalt mozgatott meg. Bár a versenysorozat a NÓGRÁD huszonöt éves fennállásának tiszteletére indult, az ünnepi aktuson túl, alkalmas néhány tanulság megfogalmazására is. A vetélkedő szervezői ugyanis politikai, gazdasági, kulturális, sport- és sajtótémával kapcsolatos ismeretek szintjét mérhették le a válaszok nyomón. Ma már közhely, hogy korunk emberét iníormáció- zuhataggal árasztják el a tömegkommunikációs eszközök, s az is sokat emlegetett tény, hogy az‘ iskolán kívüli ismeretszerzés jelentősége egyre nagyobb. Izgalmas ezek után felvetni a kérdést: mit és mennyit őriz meg az információhalmazból a diák, akinek érdeklődése az átlagosnál intenzívebb. 13 plusz 1 Minden iskolai és területi verseny totóval kezdődött. A totó nemcsak szűrési lehetőség volt, hanem mérési lehetőség is: milyen gyorsan váltanak témáról témára a fiatalok, mennyire rögződnek bennük nevek és tények. Az alapvetően lexikális mérés első tanulsága: ismereteik futólagosak, újságolvasási módjuk passzív. Az újságolvasást elsősorban szemlélődésre használják fel és nem arra, hogy ismereteiket ezzel is bővítsék. Feltűnő, hogy a három területi döntőn — 75 résztvevő — egyetlen egy tizenhárom plusz egyes szelvény sem született! Pedig itt könnyebb volt a válasz, mert egy kérdésre három lehetséges feladat közül kellett a helyes megoldást kiválasztani. Az alapvető belpolitikai és közigazgatási kérdések területén meglepően nagy a tájékozatlanság. Többen nem ismerik a következő általános tanácstagi választás évszámát, keveset tudnak a magyar KGST-küldöttség te - vékenységéről, sokan nincsenek tisztában a megyei ipartelepítés eddigi eredményeivel. A külpolitikai kérdések-f re érzékenyebben reagáltak a versenyzők, noha könnyebb témákra nagyobb hibaszázalékkal feleltek, mint a politikai különlegességekre. Már a totóban feltűnt a művészeti témák iránti kisebb érdeklődés. Külpolitika és sport Az elméleti kérdések sorozatában derült ki igazán: a középiskolai korosztály szótárában a politika elsősorban külpolitikát jelent. Ismerték a Hallstein-doktrína jelentését éppúgy, mint az embargó fogalmát. Elemző módon szóltak a nyugatnémet politika változásairól Nem lexikális, hanem összefüggő ismeretek színvonalát mérhettük, s a kedvező képet alátámasztják a Kádár és Fock elvtársak által vezetett küldöttség NDK-bell útjáról készített írásbeli kommentár-gyakorlatok. Nem érdektelen azonban megjegyezni, hogy ez a politikai tájékozottság is elsősorban vezető politikusokhoz fűződik és nem a szélesebb értelemben vett politika ismeretére épül. Gyakorló történelem- tanáraink és a KISZ politikai foglalkozásait vezető aktivisták számára hasznos ez a tanulság, hogy a színes politikai eseményeket jobban kapcsolják össze a lényeges történelmi összefüggésekkel. Nem meglepő viszont, hogy a sport világában mennyire jártasak. diákjaink. Neveket, centimétereket, másodperceket idéztek pontosan, sőt a sporttörténelem, korábbi eseményeire is nagy biztonsággal emlékeztek. Ez részben életkoruk természetes igényéből fakad, részben abból a társadalmi érdeklődésből, amely nálunk a sport ügyét kíséri. Az újságíró, a KlSZ-aktí- va és a középiskolai tanár számára egyaránt tanulságos: mire nem tudnak kielégítően felelni. a diákok. Leghiányosabbak az ismereteik a művészetek területén. Beckett neve éppúgy nem szerepel érdeklődési körük listáján, mint Darvas Józsefé, szobrászművészeinkről kevesebbet tudnak, mint az élsportolókról, s a legmodernebb művészet, a film is csak állóképként jelenik meg előttük. Az „érdektelen témák” Az oktatási reform egyik célja, hogy művészeti nevelésünk közelebb kerüljön az élő, a mai alkotásokhoz. Úgy érezzük, hogy távol állunk még a célok sikeres megvalósításától s ezért is éreztük illuzórikusnak Szász Imrének a Népszabadságban nemrégen közölt megjegyzéseit. Az, hogy a diákok irodalmi folyóiratokat nem tudnak felsorolni, még nem szemlélet kérdése. A vetélkedőn érdeklődő, élénk szellemű diákok vettek részt, érdemes lenne velük órán és órán kívül intenzívebben foglalkozni.! Az „érdektelen témák” közé tartozik a gazdasági élet is, Gazdasági mechanizmusunk és a megyénkben lezajló gazdasági változások napi életünk kérdéseihez tartoznak. Feltehetően otthon, a családi körben is téma ez. Mégis, a versenyzők nagy része alig ismeri új beruházásainkat, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország, megyénk tesz életszínvonalunk emelése érdekében. Vajon milyen színvonalon áll pályairányítási tevékenységünk, ha több versenyző nem tud öt nagyvállalatot felsorolni megyénkben ? Nógrád és a nagyvilág Sokszor félünk a provincializmus veszélyeitől, úgy tűnik azonban, nem ez s> gyakorlati élet által felvetett legnagyobb gond. Versenyzőink tudjak az NSZK államelnökének a nevét, de nem tudnak három megyei képviselőt felsorolni. A negyedszázados jubileum kapcsán kibontakozó helytörténeti kutatómunka továbbfejlesztése, a közelmúlt és napjaink eseményeinek feldolgozása, de általában a közfigyelem helyes arányainak kialakítása aktuális feladat. Elsősorban a vetélkedő problematikusabb tapasztalatait emeltük ki még a döntő előtt. Kevesebb szó esett a versenyzők lelkesedéséről jó néhány fiatal magas szintű tájékozottságáról, s arról • már maga a vetélkedő is eszköz arra, hogy ismereteket közöljünk, érdeklődést és szemléletet formáljunk. Az újságírás és olvasás lényegéből következik, hogy napi eseményekről esik szó. amelyeknek jelentőségét nagyobb távlatok módosítják Maga a vetélkedő és ennek néhány tanulsága tehát nem elsősorban az ismeretszint értékelésére jó, hanem arra hogy megállapíthassuk: oktatásban és nevelésben egyaránt milyen alapokra építhetnek az erre hi».abU*n|r Kiss Aurél—Molnár Zsolt Antikvár könyvek Az antikvárius csendes ember, glória helyett sok régi könyvvel a feje körül. így képzeltem el gyermekkoromban. Nem sokait tévedtem, a csendességre való hajlam is, a sok régi könyv is igaz volt. S tényleg nem volit glória a feje körül, amikor először találkoztam eleven antikváriussal egy dunántúli városban. Már régen nem gondolok romantikus / ízekkel nz antikváriusokra. akik tulajdonképpen kereskedők. És mégsem azok. Könyvkereskedők. Ráadásul: régi könyvekkel is kereskednek, A régi könyveket pedig a múlt lengi körül. Vagy a sajátjuk — a könyveknek is megvan a magúit története —, vagy pedig az őket körülvevő világé. Mindkettő roppant érdekes, de most nem erről van szó. Budapesten a Központi Antikváriummal együtt (V. Múzeum körút 15.) tizenöt, vidéken. tíz antikvár könyvesbolt működik. Salgótarjánban nincsen antikvárium. Ha ez nincs is, antikvár könyvvásár mégis van. — 1967-től ' rendszeresen tartunk Salgótarjánban többnapos antikvár könyvvásárokat — mondja Balogh József, a miskolci antikvárium vezetője. — Negyedévenként jövünk ide, s megéri. 4 NÓGRÁD - 1970. február 18., szerda 1970 első antikvár könyvvására ma fejeződik be, három napig tartott. A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓNAK MIKOR LEHET FELMONDÁSSAL MEGSZÜNTETNI MUNKAVISZONYÁT? T. N. olvasónk levelében azt írja, hogy csökkent munkaképességűnek nyilvánították, munkaviszonyát ennek ellenére felmondták. Tudomása szerint. a csökkent munkaképességű dolgozónak nem lehet felmondani. Olvasónk értesülése csak részben pontos. A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MŰM. — EüM— PM számú együttes rendelet kimondja, hogy azoknuk a dolgozóknak, akik egészségi állapotuk romlásából eredő munkaképesség-csökkenésük miatt munkahelyükön teljes értékű munka végzésére alkalmatlanokká váltak, de öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra még nem jogosultak, nem lehet megszüntetni felmondással munkaviszonyukat, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke az 50 százalékot eléri vagy meghaladja. Olvasónk nem írta meg, hogy a MŰCSÖ szakvéleményében munkaképesség-csökkenését hány százalékban állapította meg. Ha az említett százalékot nem érj el, akkor valós indokok esetében a munkaviszony felmondása nem törvénysértő. HA A DOLGOZÓ A FELMONDÓLEVELET átveszi, még nem JELENTI, HOGY A BENNE FOGLALTAKKAL EGYETÉRT F. J. olvasónk azt írja levelében, hogy üzemükben vitáznak, ha a dolgozó nem veezi át a felmondólevelet, akkor azt úgy keli-e tekinteni, mintha azzal nem értene egyet. Egyik munkatársuknak ugyan- ts felmondta a vállalat munka- viszonyát, de a dolgozó a felmondólevelet nem vette át, Ugyanígy a munkakönyv átvételét is megtagadta. Olvasónk azt kérdezi, helyes- e ez a magatartása munkatársuknak, és ha nem, mi a teendője? Olvasónk nyugodtan közölje munkatársával, hogy eljárása helytelen, és nem törvény- szerű. Az. hogy nem vette át a felmondólevelet és a munkakönyv átvételét is megtagadta, nem jelenti, hogy ezzel a felmondás jogerőre emelkedését megakadályozná. Sőt magát hozta hátrányos helyzetbe, mert nem ismeri a felmondás Indokát, és nem tud ellene védekezni, ha a benne foglaltakkal nem ért egyet, illetve nem valós okok miatt történt az elbocsátása, nem is beszélve arról, hogy elkésheti a jogorvoslati időt. Az a körülmény, hogy a dolgozó a felmondólevelet és a munkakönyvét átveszi — és ebben az üzemben a vitázók tévedésben vannak —. nem jelenti a fellebbezési jogról való lemondást, hanem tulajdonképpen azt jelenti, hogy tudomást szerzett arról, hogy munkaviszonyát a vállalat felmondta. Azt tanácsoljuk, ha még nem késő — a panasz előterjesztésére 15 napos határidő áll rendelkezésre — sürgősen adja be munkatársuk a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz panaszát. vására — Ezúttal 15—20 ezer forint értékű könyvet hoztunk maguniklcal, bő a választékunk. A vásárlás a szokott forgalmat eredményezte, napi két-háromezier forint értékben. Könyvészeti ritkaságokat ezúttal sem vásároltunk Salgótarjánban, de erre nem is számítottunk. Úgynevezett „vegyes” anyagot vettünk, tehát mindenféle könyvet. — Talán furcsán hangzik, de számunkra nemcsak a forgalom, hanem a tulajdonképpeni „üzlet" a fontos, örülünk annak Is, hogy ma már legalább nyolcszáz salgótarjáni könyv borát címével rendelkezünk. akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot előjegyzési rendszerünk révén, s levelezéssel. (te) Mo Jelet Három bemutató, két felújítás Két felújítás és három bemutató szerepel a mozihétben a salgótarjáni November 7. Filmszínház műsorán. Február 19—20-án kerül közönség elé a Kezdő katona ■koromban című izgalmas szovjet film, mellyel egyidejűleg. 19-én, délutáni vetítésben, a felszabadulási filmsorozat keretében viszontláthatjuk a Rákóczi hadnagya című, a kuniékor hősi romantikáját idéző, annak idején nagy sikert aratott színes magyar filmet Február 21-től 24-ig játsza a filmszínház a Katonák szoknyában című, sok .humorral. kalanddal és pikantériával fűszerezett lengyel filmvígjáte- kot. A produkció délutáni vetítései mellett esti előadásokban kerül bemutatásra a Helga című, NSZK felvilágosító film, mely a nemi élet, a terhesség, a szülés és az anyaság kérdéseit tárgyalja. A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg. A műsorhét utolsó bemutatója, illetve felújítása február 25-én A Mona Lisa tolvaja című. színes olasz—francia filmvígjáték lesz. Jelenet a Katonák szoknyában című. magyarul beszélő lengyel filmvígjátékból Az emberi élet keletkezését kutatja a Helga című, nyugatnémet egészségügyi felvilágosító film A műsorhét egyik reprízfilmje A Mona Lisa tolvaja című, olasz—francia bűnügyi filmvig játék Értekezlet a művelődésügyről A művelődésügyi felügyeletet ellátó Járási, városi vb elnökhelyettesek és művelődés- ügyi osztályvezetők tartottak tegnap értekezletet Salgótarjánban. Hankó János, a megyei tanács vb elnökhelyettese Ismertette a megyei tanács vb állásfoglalását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységéről. Dr. Molnár Pál, a megyei művelődésügyi osztály vezetője a hazánk fel- szabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés tanácsi feladatai címmel tartott előadást. A délutáni programban Tóth Lajos, a balassagyarmati városi pártbizottság PMCC-munkatársa a tanítás képzési és nevelési hatásáról beszélt. Befejezésül Fa- bulya László, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője tartott előadást A művelődésügyi ágazati politika érvényesülésének néhány időszerű kérdése címmel. Versenyre szólít a brigád Hírt adtunk már róla, hogy Lenin nevét vette fel egy újonnan alakult brigád ’a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál. A tizenhat tagú kollektíva nemcsak a szocialista brigádmozgalomba nevezett be, hanem gyáron belüli nemes versengésre szólította fel a többi brigádokat, hogy minél jobb termelési eredményeket érjenek el. A felszabadulásunk negyedszázados jubileuma és a Lenin-centenárium tiszteletére indított munka verseny ben olyan eredményeket szeretnének elérni, hogv méltók legyenek a nagy forradalmár, Lenin nevének viseléséhez.
