Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Polgári védelem előjegyzési naptára 1970 A megyei pol- „ -----­g árvédelmi pa­rancsnokság kol­lektívája a pol­gári védelmi tud­nivalók propagá­lása céljából is­meretterjesztő anyagot szer­kesztett. melyet a polgári véde­lem 1970. évi elő­jegyzési naptárá­ban foglalt ösz- sze. A szerkesz­tő bizottság az­zal a céllal adja kézre e tájékoz­tatót, hogy segít- féget nyújtson az , állampolgárok » felkészítésének, hogy eloszlássá a téves, a vé­dekezés lehetőségét tagadó helytelen nézeteket. Széles körben ismertetni kívánják, hogy a tömegpusztító fegyve­rek hatásai ellen van véde­kezési lehetőség. A „Szükséges tudnivaló” terjedelme rövid, nem törek­szik a teljességre, csak a legszükségesebb témákat tár­ja az olvasók elé. Ezzel is szeretné felkelteni az állam­polgárok érdeklődését a pol­gári védelmi ismeretek bő­vítésére, saját maga. család­ja és az egész társadalmi közösség védelme érdekében. Mindenkinek meg kell érte­nie. hogy a polgári védelem nem öncél, hanem nagyon is össztársadalmi érdek. A há­borús körülmények igen nagv nehézségeket és feladatokat hárítanak a lakosságra, de a védelem és családunk meg­óvása érdekében vállalnunk kell a nehézségeket Ezért a társadalom minden tagjának el kell sajátítani az egyéni és a kollektív védekezés sza­bályait, a túléléshez és a lét- fenntartáshoz szükséges anya­gi eszközök védelmét a szennyezettség mértékének meghatározását, az elsődleges mentő- és mentesítő feladatok végrehajtását Ezeknek az Ismereteknek a birtokában képesek állampol­gáraink erősíteni a honvédel­met, ezen belül a polgári vé­delmet is. — i^WMMPmrMiBWBB—Bt Üj követelmények MEGSZŰNT a háború kö­vetkezményeinek elszigetelt jellege. A jövő esetleges vi­lágháborúját nemcsak a had­seregek, hanem az egész nép vívná. Az ország minden la­kosa szenvedő alanya lehetne az ellenség tevékenységének. A gazdaság egésze „az arc- vonalba” kerülne. Még né­hány évtizeddel ezelőtt is elegendő volt, ha az adott ország felkészítette hadsere­gét a háborúra. Az első világ­háborúban már az állandó anyagi és személyi utánpót­lást is megkívánta a hadse­reg a hátországtól. A máso­dik világháborúban sem vál­tozott alapvetően a hátor­szággal szemben támasztott követelmény. Mindez azonban már a n\últé. A hadsereg felkészítése csak egy része a védelmi erő fokozásának. A tartalmilag nagyobb feladat a gazdaság, a laltosság egészének felké­szítése az esetleges háború „megvívására”. A korábbiakban! a polgári védelmi szervezetek létreho­zása a hagyományos támadó fegyverek elleni védekezés módjait követve elsősorban a városokra, Illetőleg ipari objektumokra épülve, ezek területén az önmentés bizto­sítása érdekében történt. A iégoitalom szervezeti rend­szere tehát az adott terület és üzem, illetve objektum fi­gyelembevételén alapult. Az üzemi vonalon szervezett szakszolgálatok feladatai megegyeztek az államigazga­tási szakszolgálatokéval azzal a különbséggel, hogy az üze­mi szervezetek tevékenységü­két szűkebb területen, önvé­delmük érdekében fejtették volna ki. Ennek következtében ezek el lettek volna határolva az államigazgatási területitől an­nak ellenére, hogy a terület szerves részét képezték. A rakéta-atomfegyverek al­kalmazása következtében ki­alakuló nagy kiterjedésű és összefüggő kárterületeken a mentesítés és mentés felada­tait nem lehet külön állam­igazgatási és külön üzemi te­rületre megosztva ellátni. A JELENLEGI viszonyok között a korszerű háború is­mérvei alapján a támadó fegy­verek hatásai elleni védekezés ék a következményeként ki^ alakúit helyzetben a mentés, mentesítés ellátása a hagyo­mányos módszerekkel nem valósítható meg. Az ellenség nagyhatású támadó eszközei­nek váratlan alkalmazása ki­zárja annak lehetőségét, hogy a csapást szenvedett város vagy objektum önerőből, sa­ját szervezeteivel végezze el területén a mentés és mente­sítés feladatait. Ennek megfelelően a polgá­ri védelmi erők zömének, te­hát a fő erőknek szervezésére és bővítésére a támadás ve­szélyének közvetlenül ki nem tett területein kerül sor. A kiadott rendelkezések alapján a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok lét­rehozását és felkészítését a kormányhatározatokban fog­laltak szerint annak a szerv­nek kell ellátni, amely egyéb­ként a szakszolgálatot irá­nyítja. Mint ahogyan, az államigaz­gatás területén a polgári vé­delmi szakfeladatok ellátását megfelelő szervezet (szakszol­gálati alakulatok) biztosítja, ugyanúgy megfelelő szerveze­ti feltételek kialakításával biztosítani kell a polgári szer­vek területén jelentkező kü­lönleges polgári védelmi szak­feladatok ellátását is. A szak- szolgálatok és szakszolgálati alakulatok mellett szükség van tehát olyan üzemi szer­vezetek létrehozására, ame­lyeket az üzem, intézmény, hivatal stb. polgári védelmé­vel kapcsolatos szakfeladaito- kat helyi jelleggel valósítják meg. E feladatok végrehajtá­sára külön önvédelmi szerve­zetet kell létrehozni. A szakfeladatok ellátására létre kell hozni: 1. Az államigazgatás terüld»?! riasztó, elsötétítő, műszaki-men­tő, övóhely, vegyvédelmi, kite­lepítés! és befogadási, élelmezé­si, állat- és növényvédelmi, egészségügyi szakszolgálati ala­kulatokat, valamint sugárfigye­lő és -jelző rendszert, orvosi se­gélyhelyeket; 2. Az üzem, taMézvény, hivatal, szövetkezet területén: műszaki­mentő, vegyvédelmi, egészségügyi szakszolgálati alakulatokat, vala­mint üzemi önvédelmi alegysége­ket. A MEGVÁLTOZOTT alap- elrvek gyakorlatban való ér­vényesítés« fontos és sürgős, az ország védelmére kiható feladat, \ Polgári védelem* TömejrpiiSTfftó fegyverek (’!.') Az atomfegyv 1945 július 16-án a postda- mi konferencia plenáris ülé­sén egy izgatott szárnysegéd férkőzött Trumann elnök kö­zelébe és egy sürgönyt nyúj­tott át neki. A sürgönyben ez állt: „Babies satisfactorily born” (A gyerekek egészsége­sen megszülettek.) A sürgöny azt jelentette, hogy aznap hajnalban az alamogordói fennsíkon felvillant az első emberkéz által készített koz­mikus tűzgolyó, s ezzel olyan fegyver került a hadviselés arzenáljába, amelyhez ké­pest a korábbi fegyverek szinte ártalmatlan gyermek­játékoknak tűnnek. E szörnyű fegyver pusztító hatásáról Hi­rosima és Nagaszaki lakossá­ga három hét múlva meg is bizonyosodhatott. Augusztus 6-án hajnalban a csendes-óceáni Tinian-szi- geten két megfigyelő repülő­gép kíséretében öt főnyi sze­mélyzetével felemelkedett az Enola Gay repülőerőd, hogy végrehajtsa a világtörténelem első atombomba-támadását. A tűzgolyó helyi idő sze­rint 8 óra 15 perckor gyulladt ki Hlrosijnában, a város köz­pontja felett, mintegy 300 mé­ter magasságban. A robbanás, mely 2 km-es körzetben, min­dent megsemmisített, de amelynek hatása még 8—10 km-es távolságban is érezhető volt, közel 80 ezer áldozatot követett. A robbanás köz­pontjában keletkezett több százezer fokos hőség úgy­szólván minden tárgyat gőzzé Változtatott. A három nappal későbben Nagaszakira ledobott atom­bomba hatása valamivel ki­sebb volt, mert ott a dom­bok, amelyeken a város épült, felfogták, illetve gyengítették a robbanás erejét. Napjainkban az ato «»nagy­hatalmak fegyvertáraiban, a Hirosimában és Nagaszakóban felrobbantott atombombánál, több ezerszer nagyobb erejű fegyverek is vannak. A cél­ba juttató eszközök ugrássze­rű fejlődése pedig lehetővé tette, hogy a támadó az el­lenséges ország bármely pontjára, bármely pillanatban •csapást mérjen. így érthető, hogy az első atombomba megalkotói közül is sok tu­dós (köztük pL a magyar származású Szilárd Leó) sze­retné eltüntetni az emberi­ség felett függő „Damoklész kardját” és az atomenergiát kizárólag békés célokra hasz­nosítani. Az első atombomba felrob­bantása nemcsak a hadvise­lésben, hanem a tudomány­ban is forradalmat jelentett. Az energia felszabadítása ko­rábban főleg kémiai reakciók útján történt (tüzelőanyagok elégetése, hagyományos rob­banóanyagok felhasználása stb.). A kémiai reakciókra pe­dig az jellemző, hogy csak az atommagot . körülvevő elek­tronhéj szerkezetében követ­kezik be változás, maga az atommag a reakció közben változatlan marad. Az első atomrobbanásnál sikerült mesterségesen felszabadítani az atommagban rejlő hatal­mas energiát és ezzel együtt megváltoztatni az atommag struktúráját is. Érdemes ösz- szehasonlitani e kétfajta reakcióban felszabaduló ener­désekor nem érintkezik _ _a Föld, illetve a víz felszíné veL Földi és vízfelszíni atom­robbanáskor a felszabadult hőenergia hatására nem kép­ződik teljes tűzgömb, viszont a robbanás centruma kör­nyezetében a Föld felszínét alkotó anyagok, épületek részben megolvadnak, rész­ben elpárolognak és egyesül­nek a robbanási felhővel. A robbanás ereje ilyenkor na­gyobb mennyiségű port emel a magasba, amely sugárzás natására radioaktívvá válik. A radioaktív por a szél­iránynak megfelelően tovább vonul és a robbanás erejétől és a széliránytól függően, meghatározott területen su­gárszennyezett zónákat hoz létre. Az atomfegyverek nagyságát általában TNT egyenértékkel fejezzük ki. Tehát meghatá­rozzuk, hogy egy adott atom­bomba robbanási energiája hány tonna TNT (trinitroto­luol, az egyik legáltalánosab­ban használt kémiai robbanó­anyag) robbanási energiájá' val egyenértékű. Például a Hirosimában és Nagaszaki- | ban felrobbantott atombom- ! bak 20 ezer tonnásak voltak 1 (20 kilotonna), tehát a robba- | nás energiája 20 ezer tonna J TNT robbanási energiájának S] felelt meg. Az atornnagyhatalmak ma több száz megatonnás atom­fegyverekkel is rendelkeznek (1 Mt = 1 millió tonna). Jo- Uot-Curie, a kiváló Nobel-dí- jas atomtudós a népek egyön­tetű kívánságát fejezte ki a Béke Világtanács stockholmi gyűlésén 1950-béa: '*<»—.- „Követeljük az atomfegy­Kísérleti földi fttomrobbantes ~ * mf»f«említés és ( tömegpusztítás fegyvereinek — minden feltétel nélküli meg- giamennyiségeket. A hagyó- tiltását.” mányos energiatermelésre felhasznált anyagok közül pl, egy gramm szén égésekor 3— 8 ezer, a kőolaj elégetésekor 9—10 ezer kalória szabadul fel. Viszont maghasadás kö­vetkeztében az urán egy grammjából 17 milliárd kaló­ria szabadul fel, amennyi kb. 3 tonna jó minőségű szén el­égésekor keletkezik. Az atomrobbánás pusztító hatása függ az atomfegyver alkalmazásának módjától. Ebből a szempontból szoká­sos megkülönböztetni: légi, alacsony légi, földi, föld alat­ti, vízfelszíni, víz alatti atom- robbanást. Az atombomba felrobban­tásának pillanatában a fel­szabaduló energia legnagyobb része hővé alakul át. A bom­ba köpenye körüli térben több 10 millió fokos hőmér­séklet és 15 ezer atmoszféra nyomás keletkezik. A magas hőmérsékletű izzó gáztömeg vakítóan fénylő gömb alak­jában jelentkezik, ezért „tűz­gömb”- oek nevezzük. Légi robbanásnál a keletkezett tűzgömb legnagyobb kiterje­Jelenlkezzék önkéntes ápolónőnek A Nógrád megyei Vöröske­reszt vezetősége önkéntes ápo­lónőképző iskolát indít 1970. február 23-án. Az ápolónőképzéssel legfőbb célunk, hogy a Vöröskereszt olyan egészségügyi tartalékot hozzon létre, amelynek tag­jai legképzettebb társadalmi aktívák, hatékonyan segítik a szocialista egészségügyi szol­gálatot, különös tekintettel a mezőgazdaság kollektivizálása során felvetődő egészségügyi feladatokra. Az önkéntes ápolónők a tanfolyam elvégzése során, s az azt követő rendszeres to­vábbképzéssel, gyakorlással, olyan egészségügyi ismeretek­kel rendelkeznek, ámi alkal­massá teszi őket arra, hogy adott esetben (elemi csapás) közvetlenül részt vegyenek a kórházak betegápolási mun­kájában. A hallgatók jelentkezése a munkahely, tömegszervezetek írásos javaslata alapján ipa­ri üzemekből, a szocialista mezőgazdaságból, termelőszö­vetkezetekből, valamint a há­ziasszonyok köréből történik. A toborzást megyénkben a megyei Vöröskereszt irányítá­sával a salgótarjáni járási Vöröskeresztnél, és a városi Vöröskeresztnél szervezik. A tanfolyamra jelentkezhet: — Minden egészséges, 18- tól 35 éves, 8 általános isko­lával rendelkező nő, akinek családi körülményei lehetővé teszik a tanfolyamon való részvéteit. — A tanfolyam jellege, be- járásos tanfolyam. — A keresettel nem ren­delkező hallgatók tananyagot, térítésmentes ebédet, egyen­ruhát, belterületi közlekedési költséget kapnak a tanfolyam időtartama alatt. — A keresettel rendelkezők a három havi átlagkeresetnek megfelelő illetményben része­sülnek, ebédtérítést fizetnek, az egyéb juttatás számukra is térítésmentes. Az ’önkéntes ápolónőkép­zéssel a szocialista egészségü­gyet kívánjuk szolgálni. Kér­jük, jelentkezzék önkéntes ápolónőnek. Szoó Bélám Vöröskereszt megyei titkár Napirenden A polgári védelem helyzete A Salgótarjáni járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a polgári védelem járási törzsparancsnoká­nak előterjesztésében a közel­múltban tárgyalta a polgári véde­lem helyzetét. Foglalkozott a vég­rehajtó bizottság a lakosság 15 órás oktatásával, a polgári véde­lem általános átszervezésével. A végrehajtó bizottság megállapítot­ta, hogy járási törzsparancsnok- ság kielégítően végezte munkáját. A lakosság 15 órás tájékoztató ok­tatását 1964-ben kezdték meg a sal­gótarjáni járásban is,, a 6 év alatt mintegy 24 ezer állampolgárt ré­szesítettek oktatásban. Az 1969—70- es oktatási évben X5 csoportot szerveztek, s ina is folyik a la­kosság felkészítése Karancslapuj- tőn, Homokterenyén, Mátrámind- szenten, Mátraszelén és Zagyvaró­nán. Ezzel a lakosság 15 órás tá­jékoztatását ebben az évben a sal­gótarjáni járásban is befejezik. Megvitatta a végrehajtó bizott­ság a polgári védelem átszervezé­sét is. Ennek értelmében 9, kü­lönböző területen dolgozó egysé­geket hoznak létre. A sz^kalakula- tok mellett megszervezik a községi polgári védelmi parancsnokságot is. A végrehajtó bizottság végezetül megvitatta a befogadó bizottság feladatairól szóló előterjesztést. Egerben, a fegyveres testületek klubjában rendezték meg Heves és Nógrád megye polgárvédelmi aktívái között a két megye vetélkedőjét. A vetélkedőn 10 tagú csapat képvi­selte Nógrádot. Tanúbizonyságot kellett tenni elméleti és gyakorlati munkákból. A két megye közötti vetélkedőn az első helyet Ozsvárt Katalin, a Vaaötvözetgyár dolgozója nyerte. Képünkön: a verseny első helyezettje gyakorlati munka közben NÓGRÁD - 1970, február 1-, vasárnap J|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents