Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Naponta kétezer női blúz

A Páva Női Fehérneműgyár jánosaknai telepén két mu- saakban, 250-en dolgoznak. Jelenleg három, különböző fazonú női blúzt készítenek a szalagokon

A varrógépek alól kikerülő Krisztina, Katerina és Amália nevű női blúzokat Szovjetunióba exportálják. Előtte vasalják, majd csomagolják. Az előbb említett termékekből naponta 2000 darab hagyja el a szalagokat

(Koppány György felvételei)

A felnőttek a gyerekekért

A Szécsényi járási Tanács csényi és ludányhalászi iskola VB Művelődésügyi Osztálya, a bábcsoportja előadási tart a járási úttörőelnökség, a járási szécsényi, ludányhalászi, lit- művelődési központ és a kei, nagylóci. karancssági, könyvtár hazánk felszabadnia- nógrádmegyeri művelődési ott- sa 25. évfordulójának tisztele- honban. Szécsényben minden téré az idén mozgalmat indít hónap utolsó szombatjain in- Felnőttek a gyerekekért cím- gyenes filmmatiné lesz, lehetnek A mozgalom célja, hogy tőleg az iskolai anyaghoz kap- a gyerekek érezzék a felsza- csolódva. A járási könyvtár- badult társadalom gondosko- ban pedig minden hónap má- dását, s hogy az iskolán kívüli sodi'k szombatján mesedélutánt nevelés által nyújtott lehető- tartanak. A művelődési községeket mind jobban kihasz- pontban úttörők klubja alakul, nálják A programban kiállt- a színjátszó csoport egy-egy tós vándoroltatása szerepel, ingyenes előadást rendez a valamennyi iskolában. A szé- gyermekek részére.

Vándor klubestek

A szécsényi járási művelődési központ ifjúsági klubja az idén is gazdag programmal kapcsolódik be a járási székhely, illetve a művelődési központ parkosításába, az ifjúság kulturális életének alakításába, a szellemi élet fejlesztésébe. Többi között, Szé- csény parkosítására a klub tagsága 300 munkaórát ajánlott fel, s részt vesznek a fiatalok a központ környékének rendezésében is. Az ünnepi könyvhétre „háztól házig” könyvárusítást terveznek,

mintegy háromezer forint értékben kívánnak könyvet eladni. Kire az időre egyébként szeretnék azt is elérni, hogy minden klubtag könyvtári tag legyen. A járásban öt klubban vándorklubesteket rendeznek majd, ahol másoknak is lehetőséget nyújtanak . tapasztalataik. módszereik megismerésére.

ÜzMnrfil flypmre

4 Stúdió ’69

Hálássá" var ma ton

Több mint félezer látogatót vonzott Balassagyarmaton a városi Mikszáth Kálmán művelődési központ Horváth Endre Galériájában Az üveg szépségei címmel megrendezett kiállítás, amely tegnap zárta kapuit. A salgótarjáni Öblösüveggyár termékeiből készült tárlat a város lakóinak vásárlási kedvét is felébresztette. Sajnos, ezúttal a helyszíni árusításra nem kerülhetett sor. A jelenleg Salgótarjánban látható Stúdió ’69 című képzőművészeti kiállítás anyagából ugyancsak kiállítás nyílik a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Megnyitását január 25-re tervezik.

Január 12>éo kezd

az adju'iztáló részleg

A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi telepén január 12-vel hozzák létre a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól átvett épület egyik termében az új adjusztáló részleget, ahol 30 asszony és leány talál majd munkaalkalmat.

Azok, akik erre a munkára vállalkoztak, a festés és formázás munkaműveletei után, kiszállításra alkalmas állapotba hozzák a gyár Budapestről ideszállított termékeit, de csak addig, amíg Katalinon dolgozni nem kezd az újabb üzemrész.

Kitől lehetne

számon

Soha sem népszerű feladat a nehézségekről és a hiányosságokról szólni, de különösen akkor nem, ha a számvetés olyan sokakat érdeklő területet érint, mint a nyereségrészesedés alakulása. Talán éppen ezért különösen elismerésre méltó, ha ilyen körülmények között a vállalat vezetői nem igyekeznek elkendőzni a valóságot, a problémákkal és kudarcokkal bátran és nyíltan ki mernek állni a dolgozók elé. Azt hiszem, senki előtt sem kétséges, ez az egyetlen lehetséges módja, hogy a nehézségeken úrrá lehessen lenni: józanul számot kell vetni a tényekkel.

"I Sajnálatos módon ezek a tények korántsem örvendetesek a Salgótarjáni Tűzhelygyár esetében, amelynek kollektívája a múlt évben válságos hónapokat élt át. Ha most foglalkozunk ezzel, nem nagydobra kívánjuk verni nehézségeiket, hanem abban bízunk, s ez a szándék vezérel bennünket, hogy megpróbáljuk nyomon követni, hogyan alakult ki ez a kritikus helyzet, hátha néhány tanulsággal szolgálhat más üzemek és kollektívák számára.

November végén készült a jelentés az évi termelési tervek várható teljesítéséről. Ez feltárta az összefüggéseket, igyekezett határozott programot adni az elkövetkező időszak erőfeszítéseihez. Ezt a jelentést megtárgyalta a szak- szervezeti bizottság, majd december hónapban a szakszervezet közreműködésével a dolgozók elé került. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyár tevékenységének megítélésében egységesebb szemlélet alakulhasson ki, s a további munka hatékonysága érdekében a rendelkezésre álló erőforrásokat tömöríteni lehessen.

Mit tartalmaz ez a jelentés?

Az új gazdaságirányítási rendszer első évében jó eredményt ért el a Tűzhelygyár, a kereskedelem igénye és a gyár gyártási kapacitása még szinkronban volt egymással. Ennek köszönhető, hogy a termelési terveket sikerült teljesíteni, és az évet a kívánt nyereséggel zárták.

Már az eredményes 1968-as év végén a rendeléshiány komor' árnyéka telepedett a Tűzhelygyár fölé. A december hónapban megtartott nagykereskedelmi ankét talán még hagyott néhány kósza reménysugarat, de az ezt követően be- i érkezett megrendelések semmi

okot nem szolgáltatta!?: a túlzott bizakodásra. A nagykereskedelem csökkentette a megrendelést, ennek következtében már az év első .felében megmutatkoztak azok a termelési gondok, amelyek hátrányos következményeit az év végéig sem sikerült kiheverni.

O Hogy milyen szakadék tátong két egymást követő negyedév között, semmi sem bizonyítja jobban, mint a jellemző számadatok összehasonlítása. Míg a gyár 1968 utolsó negyedévében közel 100 milliós termelést produkált, az utána következő negyedévben ez a szám alig haladta meg a 85 millió forintot. A második negyedévet már kedvezőbb rendelésállománnyal kezdhették, akkor azonban már — nem kis részben az első negyedévben jelentkező káros tényezők visszahatásaként — a gyár nem tudott lépést tartani (vagy váltani?) a felfelé ívelő igényekkel. Sporthasonlattal élve: 18 millió forint értékű terméklemaradással leverte a magasugrólécet. Ügy tűnik, mintha a rendeléseknek ebben az időszakban bekövetkezett növekedésével sem számoltak volna előzőleg, akárcsak az első negyedévben az ellenkező előjelű tényezőkkel.

Fél lehetne tenni a kérdést, lehetséges-e a kereskedelemtől számon kérni az igények helytelen felmérését? Ügy gondolom, ami a tűzhelygyáriakat illeti, öncélú dolog lenne tovább pöccinteni a labdát, utólag boncolgatni ezt a kérdést. Lehetséges, hogy a kereskedelem óvatossága indokolatlannak bizonyult, zavaróan hatott, de amit „főztek”, saját maguk is azzal kényszerültek beérni, s nyilván azóta nem mulasztották el levonni a

tanulságokat. Az új gazdaság- irányítási rendszerben azonban egyre kevésbé lehet csupán a kereskedők jóindulatára építeni, a gyártott termékeknek minden körülmények között piacot kell szerezni, s ez legkönnyebben úgy érhető el, ha azt és akkor gyártanak, amire és amikor szükség van.

S itt kanyarodunk vissza 8 feltett kérdés általánosabban megfogalmazott változatára: s törekvések eredményességét kitől is lehetne számon kérni? A fogyasztótól, ha nem akar csillárt venni, . amikor olajkályhára van szüksége? A kereskedőtől, ha nem sikerült felkelteni az érdeklődést én meggyőzni, hogy jó üzletbe 1 fekteti a pénzét, amikor a felkínált terméket a piacra viszi? A dolgozótól, aki munka közben a későbbiekben kelendő, vagy elfekvő árucikk gyártására minden bizonnyal egyforma figyelmet fordít?

O A jelentésben, ha nem is egészen egyértelműen, a válasz is megtalálható. Az immár megalapozottabb feltételek ellenére a harmadik negyedévben, különösen

augusztus hónapban a várakozásokkal ellentétben, különböző okok miatt ismét mélypontra zuhant a termelés, Az elért eredmény semmiképpen sem segítette elő az évi 470 milliós termelési terv teljesítését, hanem további hanyatlást vont maga után. Nem varr ható minden a kereskedelem nyakába, ha magsa a gyár, a vezetőik és a dolgozók együttesen nem tudtak megbirkózni az első félév zökkenőivel, majd nem tudtak „felnőni” á második negyedévben megnövekedett kereslethez.

Sajnálatos módom a rendelés hiánya, később a már bőséges rendelés is felkészületlenül találta a • gyárat. Míg az első szakaszban egyetlen járható útnak látszott a termelési kapacitás kényszerű szűkítése, az erőforrások, a munkáslét- szám visszafejlesztése, a második szakaszban balul ütött ki az igyekezet, az eredeti termelési feltételeket helyreállítani nem volt könnyű feladat. A gondok egy része még ma is gond, ha most a tűzhelygyár! rekonstrukciót nem is érintjük, 7

Kiss Sándor

Autóbuszunk zihálva kapaszkodott fölfelé a Tátra szerpentinjein: az utasok érdeklődéssel figyelték a Kossuth rádió időjárás-jelentését, mely havazásokat, hófúvásokat jelzett a magasabb hegyekben. Napfényben fürödtek a sziklás csúcsok, a szakadékok aljára húzódó falvak, a meredélyeken kapaszkodó fenyőerdők. A széltől tisztára söpört út egyre közelebb vitt a halványkék éghez, és a csúcsokon túl fekvő úticélunikhoiz, Krakkóhoz.

Amikor az ember idegen földre teszi a lábát, akarva- akaratlan próbálja azonosítani eddig felhalmozott ismereteit a látottakkal. Lengyelország. Chopin, Andrzej Vajda, városnevek, a történelem, északi fekvés. Mondják, hogy az északi vidékeken fekvő országokban az emberek hidegek, zárkózottak.

A határátlépés után megpillantott első falu közepén földszintes faház, rajta a felirat: bár. Később jön rá az utazó, hogy a bár magába foglalja a kocsma, ivó és vendéglő fogalmát is. Nemcsak az elnevezés egységes, hanem a szórakozási lehetőség is, így nemre, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül, azonos forma szerint szórakoznak a lengyelek. Talán ez is oka annak, hogy nagyon közvetlenek, oldottak, barátságosak.

Ne csodálkozz azon, ha e bár vegyes társaságába kora este fiatal lányok robbannak be. táncolnak, énekelnek, szóba

Lengyelországi

pillanatképek

elegyednek a láthatóan idegen férfiakkal, majd eltűnnek. Ezt itt Lengyelországban minden hátsó gondolat nélkül szemléled. Természetesnek veszed.

szobrai, gyertyatartói, feszületéi, a fali domborművek és a csillárok mind sóból készültek, művészi kivitelben.

Krakkó. Parkövezettel körülfogott, templomokkal, kápolnákkal teletűzdelt város- központ. Körös-körül új, modern városnegyedek. Krakkó főtere a Rynek, a Mária-temp- lommal, melyben láthatod a csodálatos szárnyasoltárt, a posztókereskedők háza földszintjén a bazársorral a Visztula fölé magasodó Wawel, hatalmas bástyáival, és sok sok apáca. Azt mondják, Budapest a Kelet Párizsa. Krakkóban járva nem látsz magyarországi méretű kirakatokat. A divat is más, bár ennek legfőbb oka a csontig hatoló hideg, mely kényszerré teszi a meleg ruházatot, s a maxit.

Wieliczka. Sóbánya Krakkótól 20 kilométerre, 150 méterre a föld alatt. A lengyel néphit szerint szégyenlős Boleszláw magyar származású felesége. IV. Béla lánya, Kinga királynő fedezte fel. A bánya óriási üregeiben, templom, sportpályák, bár, múzeum találhatók. Lenyűgöző látványt nyújt a templom, melynek 10 méter magas. 14 méter széles, 54 méter hosszú hajójában az oltár

Auschwitz, a haláltábor, amely a történelem lapjaira került, mint az emberiség legszörnyűbb gaztetteinek színhelye, de melyet nem elég csak elképzelni, látni is kell. Látni kell, mert nincs megdöbbentőbb, mint az „Arbeit macht freu” feliraton túl békésen meghúzódó téglaépületsor, a gondozott park, a csönd, és a falak mögött emberi haj, cipők, szemüvegek, műlábak hegyei, eltorzult emberek fotói, a krematórium betonépületében a hatalmás kemencék, s az emberszállító csillék. A társaság néma csendben vonul végig a tábor területén és még hosszú ideig nyoma sincs a már oly megszokott könnyed társalgásnak.

Zakopáné. Csodálatos fekvésű, óriási sziklacsűesokkal övezett kisváros. Síparadicsom, a turisták kedvenc kiránduló helye. De ami mégis a legjellemzőbb rá: a nemzetközi piac. melyet nyugodtan nevezhetünk hegyvidéki Bábelnek. Különféle nációk képviselői kíoálgatják itt áruikat, s ha véletlenül széthúzzák kabátodat és ingedet, pulóveredet kérik, ne botráakozz meg, ez itt így szokás.

A szilveszter. A csoport a Krakkótól néhány kilométerre levő szálláshelyen búcsúztatta az óévet. A késő esti emelkedő hangulatban született az ötlet, meg kell ismerkedni a lengyelek szilveszterével is. Éjfél ellőtt Krakkó főterén Mieckie- wicz szobra tövében állt a negyven tagú kis magyar csoport, és a Mária templom harangjának kondulása után, a néptelen téren negyven torokból hangzott fel a magyar himnusz. A pezsgőbontásnak néhány eltévedt lengyel is szemtanúja volt. Itt nyoma sincs az éjfél után utcát megtöltő tömegnek. A lengyel ember nem ismeri ezt a szokást.

Mivel lehetne zárni az emléksort? Talán azzal, hogy a külföldi, nem ismerve a lengyel nyelvet, német vagy orosz szavakat próbál, s mutogat, gesztikulál. A lengyel értetlenül nézi, igyekszik segíteni. De melegség önti el az utazó szívét, amikor látja, hogyan hatványozódik meg a segítő szándék, miután közli: magyar vagyok. Erről útitársaim tudnának beszélni, akikkel együtt krakkói tévelygéseink során sokszor önfeláldozóan útbaigazítottak, de beszélni tudnának erről bizonyára mások is.

V. K. M.

NÓGRAD — 1970. január 9., péntek