Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Halászlé, cérnametélt Szátoki színes szőttes. WÄW///////A Nevezetes dátum ezen a hegyvölgyes vi­déken: 1710. január 22 Kétszázhatvan esz­tendeje, ezen a napon ütközött meg Romhány körzetében, a Lókos völgyében Heister Sig­bert császári tábornok seregével a kuruc had. amit nem kisebb személyek, mint II. Rákó­czi Ferenc és Bercsényi Miklós vezettek. Rákóczi vezéri sátra egy ma is védett mo­gyorófa alatt állott. Az ütközetet azonban Hanzély Béla kétbodonyi kertjéből. egy dombtetőről nézte és irányította. Ilyen súlyos csatát ritkán vívtak a kurucok. Ahogy a krónikákból és szájhagyományokból tudjuk, állandó hullámzásban volt a csata. Három- és fél ezer németből, ötszáz rácból mindösz- sze mintegy ötszázan maradtak meg. mégis sikerült a császári seregnek kiszorítaniuk a kurucokat. Ezt a csatát. Rákóczi emlékiratai szerint, a kuruc tisztek fegyelmezetlensége miatt vesztették el. A csata emlékét őrzik ma is a hegyolda­lakban, hegyek aljában található tömegsírok. Nagy lakeresztek mutatják távolról a rom- hányi csata emlékét Szátokon túl is. Szátok, e tizennegyedik századból ismert kisközség őrzi ezeket az emlékeket, noha népe már új történelmet ír. Rákóczi csatái után magyar és szlovák telepesek éltek itt békében, a későb­biek során elmagyarosodott. ma már csak az idősebbek értik, beszélik a szlovák nyelvet, de azok is csak törve. Ügy mondják, az igazi szlovákok talán már meg sem értenék ezt a vegyes nyelvet. Elfogynak az emlékek is. lgy például látogatásunk alkalmával semmit se hallottunk a Rákóczi-kútról, amelyet az írásos kútfők szerint állítólag még a nagy fe­jedelem ásatott Szátok határában. Most kutató szándékkal érkeztünk a 622 lelkes községbe, hogy betekintést nyerjünk lakóinak változatos életébe. A községben, a szlovák hagyományoknak megfelelően, több háznál őrzik még a szövőszéket és a szabad estéket, napokat szönyegszövésre fordítják. Látogatásunk végeztével úgy találtuk, hogy a szátoki élet éppen olyan színes, érdekes, mint ezek a szép szőnyegek. Erről óhajtunk most az olvasóknak át­nyújtani egy színes mozaikot, vagy ha úgy tetszik: egy színes szőttest. Porosodik a dob Mi lesz az ovival? A pártszervezet ♦itkára Nagy László, a községi pár1- alapszervezet titkára. A köz­ség szülötte, jól ismeri az em­bereket. a község minder gondját. Ahogyan a párttagol! nyilatkoztak róla. öt eszten­dővel ezelőtt éppen ezért vá­lasztották meg párttitkárnak Sokat fáradozott a közössé­gért, szorgalmasan képezi ma­gát. Az alapszervezetnek tizenkét tagja van. De mint ez a köz­ségben is bebizonyosodott nem a tagok száma, hanem a végzett munka határozza me. az alapszervezet tevékenységéi A község lakossága jól tud­ja ezt. Ezért fordulnak biza­lommal a pártalapszervezethe/ még egyéni kérelmeikkel is Most új feladatot tűzött maga elé az alapszervezet: a tömeg­szervezetek munkájának meg javítását. Azt akarják, hogy a maga munkaterületén minden­ki még nagyobb felelősséggel végezze feladatát. Annak el­lenére, hogy kicsi a község sok-sok tennivaló van. A párt- alapszervezet azt is vállalta, hogy emeli az emberek politi­kai képzettségét. A szátoki lakosok kívánságai évi húszezer forintos község- A IMI 11(1 CM ti Hpi Kalmár Istvánt, a szátoki szövetkezeti vegyesboltjának vezetőjét akkor sikerüli lencsevégre kapnunk, amikor éppen a váci tejüzemből érkezett árut vette át. Mint elmondotta, tejtermékből általában az igényelt választékban, mennyiség­ben és minőségben szállítanak boltjába. A hiány inkább más cikkekből feltűnő. Változékony módon érkezik a Fecske ci­garetta. az is előfordul, hogy a bolt egy darabot se kap. Hiányzik a zománcedény, hiába keresik a majoránnát és babérlevelet, rendelésre se érkezik cérnametélt, sokan kere­sik a félkilós dobozos halászlékonzeroet és a ruszlit. Jelentős változás állott be Ján^^s^átokTTó^séer^iv^teL között szerepel hosszabb ideje fejlesztési alapjából megoldha spoBrf'óirtáhun . ' - . az óvoda létesítésének kérdése tatlannak látszik áz óvoda kér­Se ralfte a‘dobot is /vt‘ A ^zségben sok a dolgozó dése Azt kérnék, hogy a járási rőt, előreláthatólag nem lesz harminckét óvodás- tanács keressen valamilyen rá többé szükség. A községi tanács ugyanis hangoshíra­dót szereltetett fel. Most már a hangszórók sugározzák a közérdekű közleményeket. Legutóbb például az adófize­tés új rendjére hívták fel han­gosbeszélőn át a figyelmet. Hatása jobbnak bizonyult a lev él beli értesítésnél is. korú gyermeket tartanak nyíl- módot a jogos községi igény mi- ván. Ámde a községi tanács előbbi kielégítésére. Hatvan beteg gyermekért Jók a járdák A tanács vezetői méltán büszkék arra hogy a járdák általában jók Szátokon. A fő­utcát teljes egészében járdá- sították, a Nefelejcs és a Szabadság utcában kell még járdát építeni, de itt köves út van, a sár máris kikerülhető. A Béke és a Petőfi utca „Az álláshalmozó Amikor megkérdeztük a köz­ségben. hogy ki a legelfoglal- tabb ember, egyöntetűen val­lották a megkérdezettek: Kal- csó József, az általános iskola A falu szélén, a régi ura­dalmi kúria helyén létesítet­ték a megye egyik'jelentős in­tézményét, a Szátoki Gyógy­pedagógiai Intézetet. Hatvan „fogyatékos” gyermekről gon­doskodnak a hivatásukat sze- kekkel való foglalkozást, ha- rető gyógypedagógusok. Nehéz a nem az a hivatásszeretet, munkájuk, hiszen beteg gye- amely a legjobb munkára kész- rekeket kell az életre felké- teti a nevelőket. A munka hallgatják. Tanácstag is, részt- szíteniük. A pedagógusok mind. eredménye, hogy az intézet la­össze hatan vannak, mellet­tük öt gyermekfelügyelő és ti­zenegy technikai dolgozó. De mint Ghycy György, az Intézet Igazgatója mondta, nem a lét­szám határozza meg a gyere­vesz a társadalmi munkák­ban, tanácsi határozatok ho­zatalában. Esetenként pedig, mint az ifjúságvédelmi albi­tanító-igazgatója. A Hazafias zottság vezetője őrködik, hogy Népfrontnak is elnöke. Gyű­léseket, csoportos beszélgeté­járdásítható, mivel *:ket tart a lakossággal. A párt­nem olyan keskenyek, hogy a jár­da nem fér el bennük A Ne­felejcs és a Szabadság utca járdásítására 1971-ben kerül sor. Gázlerakat A panaszok sorában nem foglal el utolsó helyet a gáz­lerakat hiánya Csaknem hat­van családnak van propán­bután gázzal működő tűzhe­lye, de minthogy helyben nincs gázpalacklerakat, utaz­gathatnak Érsekvadkertre, Romhányba, Rétságra gázért. Igen ám, de a szállítás még mindig probléma marad, mert Szátokra csak autóbusszal le­het közlekedni, és autóbuszon nem szabad gázpalackot szál­lítani. Elképzelhető, milyen agyafúrt megoldásokat kell keresni és találni, hogy a meg­vásárolt tűzhelyeket használ­ni tudják! Nem lehetne mégis lerakatot létesíteni? Nincs» többé pasz tej alapszervezetben pedig propa­gandista. Előadásait szívesen rend legyen. Mikor megkér­deztük. nincs-e nehezére a sok elfoglaltság, azt válaszolta: „Akkor lennék boldogtalan, ha hatvan cigány él: náluk az Ház a cigányoknak Az újtelepen több mint nem volna elfoglaltságom.” Az újság nem álmoskönyv! igények még nem egyfor­mák. Néhány szorgalmasain és rendszeresen dolgozó ci­gányember joggal vetette fel, hogy ők is szeretnének már jobb lakásokban élni. s ehhez kői közül többen önállóan vég­zik el feladatukat, távolabbi helyekre utaznak és ez már a gyógyulásuk legfőbb jele. A gyermekeknek szép kör­nyezetet alakítottak ki. 1968 és 1969-ben újjáépítették az in­tézetet. Parkokat létesítettek számukra és kertészetet, ahol megismertetik velük a mun­kát. Jelenleg egy munkamű­hely létesítésén fáradoznak, amelyben lehetőséget nyújta­nak arra is, hogy a szerszá­A községben egy-két napos késéssel érkeznek meg a na­pilapok. Nagy Mária, a posták ézbesitö arról panaszkodott, kölosöin feltételei hiányoztak, hogy azok az előfizetők, akik rendszeresen olvasták az újsá­gokat, sorban lemondják. Érthető, hiszen nem ritka az olyan eset, hogy a NÓGltÁD vasárnapi száma hétfőn érkezik Szá­tokra. Ugyanis a sajtó Salgótarjánból Budapest—Vác útvo­nalon jut el a rétsági járásba Az itt közlekedő vonatok gya­korta késéssel érkeznék, az autóbuszok nem várják meg és emiatt nem kapnak újságot a szátokiak Az is előfordul, hogy a pesti napilapok megérkeznek, a megyei lap nem. -. OTP-kölcsönt kértek. Többen mok kezelését is elsajátíthas- voltak azonban, akiknél a a gyerekek. Nem volt semmi gond a ke­nyérre] addig, amíg a szátoki üzlet a rétsági sütőüzemtől kapta a kenyeret és a süte­ményt. Amióta azonban a ba­lassagyarmati sütőüzemnek kellene ellátni őket, azóta ren­geteg a kifogás, kisebb mér­tékben a szállításra, nagyobb mértékben a kenyér minősé­gére. Minthogy csak olyankor kapnak rétsági kenyeret, ami­kor a gyarmati üzem valami­lyen oknál fogva nem szállít, azért könyörögnek, hogy a gyarmati sütőüzem minél ke­vesebb kenyeret tudjon gyár­tani. így legalább hozzájut­hatnak a régebbi fajta, jobb kenyérhez! Szeretik az orvost Fiatal orvosa van a körzet­nek dr Deák Ferenc személyé­ben. Tereskén van ugyan a székhelye, de hetenként egy­szer, vagyis minden keddi na­pon Szátokon is rendel a ta­nácsháza melletti rendelőben. Harmincéves forma, ifjú em­bernek mondják az orvost, de nagyon tisztelettel beszélnek róla. Közvetlenségéért, türel­méért, szakmai biztonságáért, hamar megkedvelték. Szeretik, mert hivatásszerető, amit egy orvostól mindenki joggal elvár. nem volt folyamatos a mun­kaviszonyuk és nem rendel­keztek megtakarított pénzzel sem Ettől függetlenül két család már 1969-ben házat vásárolt a telepiek közül, és két család kap házépítési kölcsönt. Egyesült a két tsz Az általános iskolában köp A Legutóbbi választások al­kalmával a lakosság egyik nagy panasza volt a jelölő- gyűléseken. borbély kell és Lordász a faluba, nem lehet örökké Romhányba, Rétsóg- ra, Érsekvadkertre utazgatni hajat nyimi. frizurát csinál­tatni, daueroltatni. A tanács jelenlegi vezetői sok mindent elkövettek, hogy javítsanak a szolgáltatáson, de a borbély és fodrász ügyrében nincs ha- :adás. Kőműves, villanysze- :'elő, vegyesipari kisiparos és tűzifa-fűrészelő van a köz­iégben, de borbélyt nem tud­tak szerezni. Pedig már a romhányi ktsz-s.zel is alku­doztak, hogy legalább egy héten egyszer küldjenek egy női és egy férfi fodrászt. Csakhogy ' ők is helyiséget kémek, azt pedig képtelen ■ biztosítani a tanács. így aztán ' marad a haj, vagy utazgathatnak kilométere­A közelmúltban építették fel a községi általános iskolát. Álsó tagozatosak tanulnak benne. A világos, tiszta tantermeket a gyerekek maguk díszítik fel. A tanulók maguk készítette munkáit is a tanteremben állították ki. Van itt díszes könyvjelző, tájkép, öt­letes „csendélet”, pingpongütő és -labda is. A gyerekek nagy kézügyességgel rendelkez­nek. Igen aktív a.z úttörődet. A folyosón örsi zászlók és csapatzászló fogadja a belé­pőt. Az iskola vezetői elmondták, hogy a gyerekek legkedvesebb foglalkozása az úttö­rőmunka. A téli szünetben közös szánkóversenyt rendeztek. Sokat kirándulnak a kör­nyező szép vidéken. Az iskolások tanulmányi eredménye jobb mint a közepes, annak ellenére, hogy sok közöttük a hátrányos helyzetben levő tanuló. Képünkön a Märklin- iáték segítségével kézügyességüket próbálgatják. A szátoki termelőszövetkezet január elsejétől egyesült a te­reskeivel. az idén már közösen gazdálkodnak. Ámde Szátokon az Aranykalász Tsz még nem tartotta meg zárszámadó köz­gyűlését ennél fogva még Ora- vecz Józsefet, a szátoki tsz-el- nököt is helyén találjuk. A tsz-élnök az egyesülés elő­nyeire tereli a szót. Mint el­mondja, a szátoki földek mi­nősége igen nagyra, több mint tizenhárom aranykoronára van értékelve holdanként. De a föld közel sem fizet olyan jól, mint értékéből várható volna. Az .államilag dotált »gyenge tsz, a szátoki elnök szerint, job­ban jár. Ez, valamint a szarvas­marha-tenyésztés szakosítása, a gépek összevonásának, jobb kihasználásának szükségessé­ge, azon kívül a bátrabb műtrá­gyázás megköveteli, hogy az Szerény a kérés»... Szátok kis község,, kicsi a művelődési otthona Is. Az intézmény vezetője Vigyinszki Vendel. Azt mondja, hogy az épület az igényeket kielé­gíti. Legutóbb szépirodalmi estet rendeztek, most egy újabbra készülnek a felszaba­dulás 25. évfordulója alkal­mából. Itt van a falusi könyv­tár is, ahol nagy forgalmat bonyolítanak le. Klubhelyisé­gük azonban felújításra szo­rul. Az olvadáskor a tető be­ázott. A bútorzat sem a klub­ba yaló. Szeretnék, ha anyagi támogatást kapnának a klub- helyiség felúiítására. Maguk társadalmi munkával is hoz­zájárulnának az építkezési költségekhez. 1013 holdas (ebből mindössze 630 hold a szántó) szövetkezet egyesítse erejét egy másik ha­sonló gondokkal küszködő tsz­szel. így esett a választás a te­reskei tsz-re. Mindenesetre az egyesülés első esztendejét csak a „szin- tentartás” évének szánják, de egy—két év múlva előnyös anyagi változásokat várnak az egyesüléstől. Park a téren Régi követelése a szátoki lakosságnak és régi elhatáro­zása a tanácsnak, hogy a köz­ségben, a Flórián téren par­kot létesítsenek. Az autóbusz megállónál létesítendő park azért várat magára, mert állí­tólag a termelőszövetkezet nem teljesítette egyik ígéretét. Ügy mutatkozik azonban, hogy a parkosítást, nagyrészt tár­sadalmi hozzájárulással, már az idén megkezdik. A parkban padokat is elhelyeznek, hogy a látogatók és autóbuszra vá­rakozók megpihenhessenek. A héten Szátokon, a rétsági Járás kisközségében tettünk látó- gatást, ahol készséges eligazí­tanak bizonyult DUDÁS JA­NOS, községi tanácselnök. Szép keresztmetszetét kaptuk a község színes életének. Erről a cikkeket Bobál Gyula és Lakos György írta. a felvételeket Koppány György készítette, a panaszosokkal, érdeklődőkkel Tóth Lajosné foglalkozott. Legközelebb, február 4-én, szerdán a balassagyarmati já­rásba, Mohorára látogatunk, ahol szokásunkhoz híven dél­előtt U órától 13 óráig a ta­nácsházán fogadjuk az érdek­lődőket, panaszosokat. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents