Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

jjléspyp« a fSWP KB pl^nima Szentély! változásod a pórS- állami vezetésben A Prágai Vár Spanyol ter­mében szerdán megkezdődött a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának plé­numa. A plenum napirendje: egyes személyi intézkedések megvi­tatása, a párt gazdasági po­litikájának fő kérdései, beszá­moló a Központi Bizottság El­nökségének tevékenységéről az előző plénum óta eltelt idő­szakban, a párt cselekvő ké­pessége fokozásának kérdései a párttagsági tagkönyvek kicse­rélésével kapcsolatban, a ha­tározati javaslatok megvitatá­sa és elfogadása. A plénum első napján Vasil Bilak elnökölt. Az első na­pirendi pontról Gustáv Hú­súk, a Központi Bizottság első titkára, a második napirend­ről pedig Vaclav Hula mi­niszterelnök-helyettes, tervezés- ügyi miniszter mondott beszá­molót, A második napirendi pont­ként Vaclav Hula miniszter­elnök-helyettes, tervezésügyi miniszter terjesztette elő je­lentését. Megállapította, hogy a cseh­szlovák népgazdaság helyzete súlyos, de nem kritikus. 1968- sg a háború előtti színvonal­hoz képest a nemzeti jövede­lem három és félszeresére nö­vekedett, ami lehetővé tette, hogy a lakosság személyi fo­gyasztása 1948 és 1968 között megháromszorozódott. A szocializmus építése során — mutatott rá az előadó — kiemelkedő sikereket értünk el a cseh és szlovák országrészek között történeltnileg kialakult különbségek megszüntetésé­ben. Ezutáp emlékeztetett arra, hogy tavaly a szocialistaelle- «es erők nyílt • fellépését kö­vetően az áprilisi plénum után adódott csak lehetőség arra, hogy a párt- és az állami szervek erejük és energiájuk legalább egy részét a gazdasá­gi problémák megoldására irá­nyítsák. A miniszter beszédének to­vábbi részében az 1970-es nép- gazdasági terv fő célkitűzéseit abban jelölte meg, hogy meg­akadályozzák az inflációt, ne engedjék meg a fejlődés di­namikájának csökkenését, sta­bilizálják a belső piacot, a biztosítsák a külkereskedelmi mérleg és a beruházások op­timális alakulását. A CSKB KB Elnökségének és Gustáv Husák beszámoló­jának alapján, vita után, a plénum tudomásul vette a pártelnökség jelentését a Köz­ponti Bizottság 1969. szeptem­ber 26-i ülésének felhatalma­zása alapján végrehajtott ká­derváltozásokról és ezeket jó­váhagyta. / A Központi Bizottság jóvá­hagyott a kerületi pártbizott­ságok ajánlására történt több lemondást a CSKP KB tag­ságáról. Jóváhagyta Alexander Dubceknak a Központi Bi­zottság Elnöksége javaslatára benyújtott ' lemondását a CSKP KB tagságáról. A plénum elfogadta Oldrich Cerník, Karel Polacek és Ste­fan Sadovsky lemondását a CSKP KB elnökségi tagságá­ról, Cemík egyidejűleg le­mondott miniszterelnöki tiszt­ségéről, Polacek a Csehszlo­vák Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének funkciójá­ról és Sadovsky a CSKP KB titkársági tagságáról, a Szlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkári tisztségéről és az SZKP KB titkársági tagságáról. A CSKP KB Elnökségének megüresedett helyeire titkos szavazással Antonin Kapeket, Josef Korcakot és Josef Le- nártot választották, A Köz­ponti Bizottság a CSKP KB Elnökségének póttagjává vá­lasztotta Dalibor Hanest, Vao- lav -Hutát és Alois Indrát. Te­kintettel arra, hogy Lúbomir Strougalt állami funkcióval bízzák meg, a Központi Bi­zottság felmentette őt a CSKP KB titkári, titkársági tagsági és a Cseh Iroda elnöki és tit­kári funkciójából. • E tiszt­ségekre Josef Kempnyt vá­lasztotta meg. A Központi Bizottság jóváhagyta Jan Főj­ük megválasztását a CSKP KB Titkárságába és a Közpon­ti -Bizottság titkári funkciójá­ba:' A CSKP KB jóváhagyta Miroslav Moc megválasztását a CSKP KB Titkárságának tag­jává. A CSKP KB egyetértését nyilvánította azzal a javaslat­tal, hogy Jozef Lenártot meg­bízzák a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­ső titkára tisztségének betöl­tésével. Egyúttal felmentette a CSKP KB titkári funkciójá­ból. A CSKP KB elfogadta La- dislav Karda és Oldrich Ma- tejka lemondását a CSKP KB Cseh Irodájának tagságáról és Jaroslav Közel lemondását á titkári funkcióból. Antonin Kapeket felmentette a CSKP KB Cseh Irodája titkári és titkársági tagsági funkciójából. Jóváhagyta Ka­réi Beranek, Evzen Erban és Bedrich Svestka cseh irodai tagságát. Hasonlóképpen jó­váhagyta Jan Baryla, Leopold Kovalcik és Vaclav Svoboda cseh Irodai titkári funkcióját. A Központi Bizottság Jan Pillért javasolta a Csehszlo­vák Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa elnöki tisztségének betöltésére, Dalibor Hanest pedig a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság Központi Bi­zottsága elnöki tisztségére ajánlotta. A Központi Bizottság meg­hatalmazta a CSKP KB Elnök­ségét: szükséges esetekben to­vábbra is hajtson végre ká­derváltozásokat, azzal, hogy ezeket a változásokat később a plénum elé terjesztik jóvá­hagyás végett. Oldrich Cerník csehszlovák miniszterelnök szerdán be­nyújtotta lemondását Svobo­- da köztársasági elnöknek. Ve­le együtt lemondott Josef Kempny miniszterelnök-he­lyettes, valamint Josef Kr éjei, Jan Pelnar, Koloman Boda miniszterek és Vaclav Dvorak, Jan Majer, Andrej Barcak, Vlasta Brabcova, Karel Kul- ka és Karol Martinék állam­titkárok. A köztársasági el­nök a lemondásokat ' elfogad­ta, s egyidejűleg a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottsága Elnökségének ja­vaslatára dr. Lubomir Strou­galt nevezte ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökévé. Svoboda elnök ezenkívül az alábbi minisztereket nevezte ki: Josef Koreák miniszter­elnök-helyettes, Rudko Kaska belügyminiszter, Andrej Bar­cak külkereskedelmi minisz­ter (az erről a tisztségről le­mondott Hamouz miniszterel­nök-helyettes utóda), Oldrich Cerník miniszter, a műszaki, fejlesztési és beruházási bi­zottság elnöke (Miloslav Hrus- kovic miniszterelnök-helyet­tes erről a funkciójáról le­mondott), Jimrich Zahradnik miniszter, az iparügyi bizott­ság elnöke, Bohuslav Vevera miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság elnö­ke, Karel Martinék miniszter. A Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége jóvá­hagyta a CSKP KB javaslatát az államtitkári funkciók meg­szüntetéséről, tekintettel az állami adminisztráció leegy­szerűsítésének szükségességé­re. A Cseh Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága Elnökségének javaslatára a Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége a lemondott Josef Kempny cseh miniszter­elnök helyére Josef Korcakot nevezte ki. A csehszlovák kormány új tagjai és Josef Koreák szer­dán letették a hivatali esküt. (MTI) Sld'berq Két élete volt... Philip Blaibergnek két élete volt: az egyik, amit a sajtó festett róla, a rugbyző, szó­rakozó, jó étvágyú gyógyult- ról, a másik pedig szüntelen harc volt a halállal. Ezt a felesége* mondja a világ má­sodik szívátültetéses betegé­ről, aki — mint emlékezetes — 594 napot: rekordidőt élt új szívvel. Blaibergné a Bellezza című római női hetilapnak írt cik­ket. Elmondja: az 594 napról Blaiberg valójában 248-at töl­tött a Groote Schuur kórház­ban, élet és halál között lebegve. Az otthoni napok közül 95-öt töltött ágyban. Naponta 32— 100 tablettát kellett szednie. ..Hivatalosan jól volt, tűr­hető étvággyal evett, rugby- zett, teli volt életkedvvel. Va­lójában a dolog másként fes­tett. Reggel 9-től délután 5- ig a férjem nyolc és fél órán át szenvedett, ez alatt csak azért kelhetett fel, hogy meg­borotválkozzék, lezuhanyoz­zon, átöltözzön.” A Bellezza munkatársa ezek után megkérdezte: vajon mi­ért volt szükséges Blaiberg­nek erre a „kettős életre, amely oly sok reményt éb­resztett a szívbetegekbe? Blaibergné szerint azért, mert a fokvárosi fogorvos szerette a sikert, a hírnevet, amely azzal járt, hogy út­törő jellegű műtétet végeztek rajta. Egy kicsit ezzel is bosz- szút tudott állni balsorsán. Egyébként cikkeket irt könyvekbe és hetilapokba; interjúkat adott, fényképezni engedte magát pénzért. Azt tanácsolta feleségének, hogy cselekedjen hasonlóképpen. »Amikor majd elmegyek« —* mondotta nem sokkal halá­la előtt — szükséged lesz a pénzre”. (MTI) Nigéria tudja kik a barátai A nigériai Vöröskereszt ked­den bejelentette, hogy több mint 39 000 tonna súlyú élel­miszerrel rendelkezik, ame­lyet szétoszt a hadműveleti te­rületeken élő lakosság között. Ezekben a körzetekben 18 vá­rosban állítottak fel vöröske­resztes elosztó bizottságokat. A lagosi kikötői hatóságok köz­ben arról számoltak be, hogy különböző hajók, több mint 59 000 tonna élelmiszert szál­lítottak Nigériába, a kelet-ni­gériai lakosság számára. A UPI hírügynökség jelenté­se szerint megérkezett Lagosba azoknak a római katolikus misszionáriusoknak és apácák­nak az első csoportja, akik Port Harcourtban rekedtek, miután a szakadár Biafra ösz- szeomlott. A misszionáriusok legtöbbje a katolikus Caritas segélyszervezethez tartozott. Nigéria már korábban fekete­listára tette a Caritast, mert ez a szervezet hathatós támo­gatást nyújtott az Ojukwu-re- zsimnek. Ennek megfelelően egyes külföldieket ki fognak utasítani az országból. A Nigériai Rádió kedden es­te kommentárt sugárzott, amelyben megemlékezett arról, hogy bizonyos külföldi hatal­mak, amelyek korábban Ojuk- wu szakadár törekvéseit tá­mogatták, most Nigéria „bará­tainak” próbálják feltüntetni magukat. (MTI) Hazánk és az NDK Hazánk külkereskedelmi forgalmából, több mint 10 százalékkal részesedik az NDK, és így partnereink so­rában a második helyet fog­lalja el. (Magyarország, az NDK partnerei között az 5. helyet foglalja eL) A forga­lom értéke az elmúlt évben több mint 4,8 milliárd devi­zaforint volt. A fejlődés túl­szárnyalta a tervezett üte­met, így az 1966—70-es évek­re megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás­ban előírt szintet három évi alatt elértük, ami 42,9 százalé­kos növekedésnek felel meg. Az 1970-es évben a külkeres­kedelmi kapcsolatok további bővítése várható (tervek sze­rint kivitelünk 10 százalék­kal, behozatalunk .20 százalék­kal növekedik). A forgalom áruszerkezetét vizsgálva a magyar kivitelben nagy súllyal szerepelnek az ipari termékek, amelyek közül többnek egyik legnagyobb piaca az NDK. 1970-ben a gépek részesedése 45 százalék lesz, míg a mezőgazdaság ter­mékei : gyümölcs, húskészít­mények, konzervek, vetőma­gok stb. 30 százalékot adnak. Az NDK szerszámgépet, ipari berendezéseket (például a visontai lignitbánya külszíni fejtőberendezései), gépjármű­veket és vegyipari cikkeket szállít. Külkereskedelmi part­nerünk gazdasági helyzetét A külkereskedelmi forgalom alakulása az NDK-val 1950*1968 (millió deviza forint) So ä 5? * 8í Sí r\ EXPORT 3z egyes cikkek kivitelének °/o-ábar> Bauxit 25,6% Öá Traktor ao,s% Autóbusz 35.2% Szalámi 41.4% Burgonya 44.57. 1966 1967 1968 IMPORT az egyes cikkek behozatalának %-ábart JCÍ Henqerelt acél © Gördülocsajjágy 41*Személygépkocsi if^Teherqepkocsi , 29,4% @ Mugumi 3 19.4 7. . lül tíövénuvcdösicr 34,2% tekintve fejlett ipari ország, Önérc; 3. az ipari termelésével a vilá­Kálisó: 3. gon a 7. helyen álL Kén: 3. Villamos energia: 5. Az NDK helye Európában Műgnml: 5. (Szovjetunió nélkül) Nitrogénműtrágya: 6.. Terület: 15. Műszál: 6. Lakosság: 9. Kősó: e. Ipari termelés: 5. Barnaszén: 1. —> TERRA — Az NDK a világsajtóban A NÉMET Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság vezetői­nek levélváltása, Willy Brandt beszéde „A nemzet helyzetéről” Walter Ulbricht nemzetközi sajtóértekezlete, a világ lapjai számára idősze­rűvé tette, — hogy ismét foglalkozzanak az NDK je­lentőségével, helyzetével a vi­lágban. „Ünnepük államunkat” —• írta még az NDK megalaku­lásának 20. évfordulóján a Die Zeit nyugatnémet hetilap — és a maga feltett kérdésé­re „Valóban indokolt az ün­neplés?” így válaszolt: „az NSZEP és barátai számára kétségtelenül. Amikor életre hívták az NDK-t mint álla­mot, nem kevés nyugatnémet politikus úgy vélte, hogy ez a mesterséges képződmény egy évig sem maradhat fenn.” »Szilárd gazdasági erő, poli­tikai folyamatosság és nö­vekvő külpolitikai jelentőség jellemzi az NDK-t húsz évvel megalakulása után. Az NDK már jóval hosszabb ideje áll fenn, mint annak idején a weiroari köztársaság, vagy a hitleri Németország; ha hoz­zászámítjuk az 1945 évtől kezdődő előtörténetét, úgy majdnem olyan öreg, mint a weimari állam és a „harma­dik birodalom” volt együtte­sen« — hangzott a bonni Vorwaerts cikkében. Egy könyvbirálat formájában nagy cikket jelentetett meg a Frankfurter Rundschau is ,Az NDK nem zóna többé” címmel. A Le Monde francia polgá­ri lap most — jóval az év­forduló után — cikksorozatot szentelt az NDK-nak. Beszélt a többi között a lap arról, lgazofhatócm gyilkoltak... NöGRÁD 1970, január 29., csütörtök n A „Fekete párducok” elne­vezésű néger szervezet veze­tőinek — Hamptonnak és Clarknak — , megölésével, a gyilkosság körülményeinek vizsgálatával megbízott vád- emelő esküdtszék döntése sze­rint az akcióban résztvevő rendőrök „igazolható körül­mények között” gyilkolták meg a két néger vezetőt. A döntés c'yási felháboro­dást keltett az Egyesült Álla- -noV l%:idó köreiben. Jól tá- jjJkozott forr.-Vok szerint az es- I küdtszék által folytatott vizs­gálat korántsem volt tárgyila­gos — az esküdtek csakis a rendőrök vallomásait hallgat­ták meg. Az „igazolható körül­mények között végrehajtott gyilkosság” kifejezés manap­ság a „lincselés” kendőzésére szolgál — nyilatkozta egy pol­gárjogi vezető. Richard G. Kleindienst ame­rikai igazságügyminiszter-he- lyettes kedden a vádakat alap­talanoknak minősítette, és azt állította, hogy azok „csakis a Párducok propaganda céljait szolgálják.” hogy Berlinen kívül is „or­szágsáért© új lakótömbök és városnegyedek bújtak kd a földből”. Megállapítja a cikk­sorozat, hogy az állam „nagy erőfeszítésre hajlandó” a sport fejlesztéséért, és „a la­kosságnak körülbelül egyhar- mada sportol”. Az érdeklődők legalább annyira megtöltik a színházakat, mint a stadiono­kat. Az NDK-ban mintegy száz színház van és ezekben évente 12—13 millió a látoga­tó. A cikksorozat kiemeli an­nak jelentőségét, hogy „Ke- let-Németország” a világ 8. ipari hatalmassága és ennek alapját a többi között abban látja, hogy „megértették az elektronika forradalmának jelentőségét: az elektronikus anyagok termelése 20 év alatt 927-szeresére növekedett.” Szól a cikksorozat arról is, hogy „a tudományokat közel­hozták a termeléshez”. Ennek megfelelően „az eredmények figyelemre méltóak. A nem­zeti jövedelem először lépi át a 100 milliárd márka kü­szöbét.” Részben szokványos (a vi­lágsajtó túlnyomó többsége), részben érdeklődésre vadászó címek alatt számolt be a két német állam vezetőinek Le­vélváltásáról, a Willy Brandt- beszédről és Walter Ulbricht sajtókonferenciájáról a világ­sajtó. A SAJTÓKONFERENCIA iránti érdeklődés rendkívüli méreteit a Die Presse sem hallgathatta el: „mindenki megjelent, akit Walter Ulb­richt meghívott”. Jelen vol­tak — részletezi — a nagy nyugati újságok, rádiók és televízió-állomások tudósítói, a . H^munista pártok aaitó­pumáinak képviselők A UlkbrioMenm£U “ töbW l£ÖZÖM Ulprichtmak az 19öi augusz­tusában Berlinben emelt vé­annak fflTO- m<?ndott szavait, annak leszögezett, hogy ar­ra jelenleg is szükség van s arról vitázni nem lehet. A svájci lap, a Diet Tat le­szögezte, hogy Bonnban a sajtókonferencia „különböző visszhangot keltett”. A svájci Neue Züricher Zeitung is rá­mutatott, hogy „a Legkülön­bözőbb módon foglalt állást W Uly Brandt ellenzéke is. Tel le­sen elvetik a közeledést azok a sajtószervek, amelyek alapjában és összességében szembefordulnak Willy Brandt keéeti politikájával és részleteiben ellenzik, részben megértőén fogadják az olyan tendenciákat képviselő lapok, amelyek együtt tudnak ha­ladni Brandt keleti politiká­jával, ha azt és általában, a kancellár egész politikai vo­nalvezetését teljesen követni nem is akarják”. Különben a „németfcözá párbeszéd” valamennyi moz­zanatéinak értékelése, külön­féle elgondolás, sok árnyalat­tal! jelentkezik, nemcsak az NSZK-sajtóban, de világszer­te. Mind több kommentár utal rá, hogy a „realitásokat” —■ a nyugati sajtóban is gyakran használják most e kifejezést — semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni. Willy Brandt nem tehetett egyebet — írja a londoni Sunday Express „Willy Brandt átnéz a falon” című terjedelmes írásában — minthogy „nyilvánosan elis­merje: az NDK a Kelethez tartozik” és hogy minden tő­le telhetőt megtegye®, az adott helyzetben. A Le Monde vezércikkben utal rá: először hangzott el bonni kancellár szájából, hogy „két német állam léte­zik”, ami a párizsi lap sze­rint „olyan rangot ad az NDK-nak, amelyet nem ka­pott meg két évtized alatt”. Nem hallgatja el a lap ugyanakkor azt sem, hogy Walter Ulbricht változatlanul az NDK nemzetközi jogi el­ismerését követeli. A világ­sajtó hírül adta, hogy Brandt hamarosan „meg akarja kez­deni a tárgyalásokat a másik német állammal” — nemzet­közi jogi elismerés nélkül. Mint ismeretes Walter Ulb­richt ezt nem fogadta ed. A Figaro hangsúlyozza, hogy Willy Brandt előbb-utóbb minden népi demokráciával diplomáciai kapcsolatba kí­ván lépni, A PRAVDA JANUAR 27-i számában kommentálta a bonni kormánynak Berlint illető magatartását azzal ősz- szefüggésben, hogy a nyugat­német Bundestag frakciói Nyugiat-Berlinben üléseznek. A cikkíró felhívja a figyel­met, hogy „Bonn mostani nyugat-berlini provokációi éppen arra az időszakra es­nek, amikor az NDK a nyu­gatnémet kormánynak olyan szerződés megkötését indítvá­nyozta. amely lehetővé tenné a kapcsolatok rendezését a két némát állam között, va­lamint Nyugat-Berlinnel, ar^lyet önálló politika« egy­ségnek tekintenek,”

Next

/
Thumbnails
Contents