Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
Ha lehel. m... > c5 Többen ülünk a fehér pádon, varjúit, hogy szólítsanak bennünket. Egyszer csak megszólal az egyik mellettem ülő. középkorú asszony: — Aranyos Keze van a doktor úrnak! Észre sem veszem mit csinál a fogammal — mondja közvetlen szomszédjának. — Én is ezt tapasztaltam — nyugtázza az elöobit a megszólított. Később kiderül, hogy mindketten gyárban dolgoznak, és szép fogaikat doktor Koncz Gábornak köszönhetik. Én is az ő keze alá kerültem. Féltem, akárcsak fogfájós elődeim. Panaszom közlése- után megkérdeztem: meg lehet még menteni? — Talán -1- s jelen töségtel-N jesen rámnézett, majd így folytatta: előbb jobb lett volna. Mivel a rendelési idő végéhez közeledett, elhatároztam. hogy közelebbről is megismerem. a sokak által dicsért aranyos kezű doktort. * Diplomájának átvétele előtt, amikor felkérték, hogy jelölje meg azt a három helyet, ahol dolgozni szeretne, a következőket írta: Budapest, Komló, Salgótarján. — Nem tudom megmondani miért, de mindig vonzott a bányászvidék. Talán azért, mert én is felvidéki, és félig palóc vagyok. Léváról kerültünk az Alföldre, egy kis faluba. Mivel a családban nagy volt a tanulási vágy, ennek megvalósítását á falusi élet nem tette lehetővé, szüleim felköltöztek Budapestre, öten vagyunk testvérek, mindany- nyian diplomát szereztünk, illetve a fiatalabbak most szerzik meg — mondja Konc doktor, aki maga is a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Egyetemi évei alatt rengeteget helvettesltett a nagy. budapesti rendelőkben, anol sok mindent ellesett, megtanult az idősebb, tapasztaltabb, jó kezű és jó nevű kollégáitól/ Salgótarjáni első szereplésére így emlékezik: — Egy idős néni, a nevét már nem tudom, ezekkel a szavakkal ült le a székbe: Doktor úr, nagyon fáj, legyen szíves húzza ki! A kollégák figyeltek, én meg drukkoltam. Jól sikerült, jó érzéssel tettem le a fogót. Lehet, hogy ő mondta először: jó kezem van? Nem tudom! ★ Több mint öt év telt el azóta. Ki tudná megmondani, hány embert szabadított meg fájdalmaitól, tette széppé száját. Bármikor mentem hozzá, mindig sokan vártak rá. Hitetlenkedve csóváltam a főjem, amikor megtudtam, hogy tavaly novemberben 1400 betege volt. — Ez valójában nem jelent ennyi beteget — veszi vissza a szót. — Havonta 6—700* a foghúzás, a többi fogsor, híd, tömés és koronakészítés. A megyében nemrég lezajlott Külföldi sajtóhibák A sajtóhibák legtöbbször a véletlen szülöttei, s így bön- tetést csak akkor vontak maguk után, ha a szándékosság megállapítható, s ha a sajtóhiba következtében az értelmében megváltozott szó, vagy mondat valakinek a becsületébe, hitelébe gázol, vagy közbotrányt okoz. Vasi azonban kivétel * A sajtóhiba Franciaországban például gyilkolt is. Egy Tumerierr nevű párizsi asztalos pity ókás állapotban tért haza, s felesége rögtön patikába rohant csillapítóért. A gyógyszerész a hivatalos gyógyszerkönyv alapján kevert egy gyógyszert, amely az asztalos halálát okozta. Az ok a gyógyszerkönyv sajtóhibája volit: 15 gramm ammóniák szerepelt 15 csepp helyett. Az özvegy a bírósághoz fordult, amely a gyógyszerészt a kötelező gondosság elmulasztása miatt egy havi fogházzal és 80 frank pénzbüntetéssel sújtotta. A könyv kiadója 800 frank pénzbüntetést kapott, azonkívül az özvegynek életfogytiglan, a gyermekeinek pedig nagykorúságukig havi 240 frank életjáradékot kellett fogorvosi értekezleten is kö ■zöitem a navi forgalmat Nem hitték el, pedig évek óta így van Éhhez tudni kell azt is, hogy a délutáni rendelésen, két és fél év óta, egyedül dolgozom. A betegekre nem panaszkodik. bár van köztük türelmetlen. csupán a részegekre mond elmarasztaló szót. — Ilyenkor sem. szoktam kiborulni. Nem ilyen a természetem — mondja határozottan. Valóban, inkább elbe szélget a beteggel, hogy elterelje a figyelmét, feloldja félelmét. * Koncz doktor a munka ne- hezeöb részét választja. Nem tartozik azok közé, akik egyedüli megoldásnak csak a fogót látják. Amelyik fogat meg lehet menteni, azért küzd. Elmondása szerint a beteg bizalma szárnyakat ad munkájához. Csak akkbr komo- rodik el tekintete, amikor a megelőzésről esik szó. — Nálunk ez még gyermekcipőben jár. Hol kellene kezdeni? Az iskolafogászaton! Bár e tekintetben az utóbbi években nagy a javulás, de ami jelenleg van. az nem vonzó. Egy helyiségben, 30 gyerek nézi, hogy mit csinál a fogorvos. Egy-egy gyereknek egyszerre 6—8 fogát hozzák rendbe azzal, ki tudja mikor kerül rá újból a sor. A látottak elriasztják a gyerekeket, s később is csak akkor jönnek segítségért, amikor mór nagy baj van. Ennél elkeserítőbb a 35—40 évesek fogazata. — Mivel magyarázható ez? — A legdöntőbb, hogy sokan sajnálják a fogápolásra szánt időt. Ha így megy tovább, lassan leszokunk a rágásról, de nagyon rontja a fogakat a túlzott cukorfogyasztás. Nem, nem lehet kategorizálni — emeli fel tiltakozó szavát — hogy a munkáscsaládokban kevesebbet, az értelmiségi családokban pedig többet fordítanak a fogápolásra. Mindenütt az a perdöntő, hogy a szülők milyen példát mutatnak a gyerekeknek, megkövetelik-e tőlük a rendszeres fogápolást. Ennek hallatára akaratlanul is belémbújt a kisördög, s megkérdeztem: önnek hány foga hiányzik? — Mosolyog, majd így válaszol : egyetlen egy sem hiányzik. Néhány tömésem van, s nem ismerem a foghúzást. De jó lenne, ha nagyon sokan mondhatnák ezt vele együtt! Venesz Károly Vfinfl^nnaoi ismerősök HA MOST valaki azt kérdezné tőlem, hogyan ismerem az Állami Biztosító pásztói járási fiókjában dolgozó Kormos Pálnét. gondolkodás nélkül rá vágnám: ez az asz- szony egy életre elkötelezte tanács vezetői, vagy a községben f'ellenetó ismerősök sósat mondtak egy-egy családról. De mielőtt hozzákezd- tem volna az agitációs munkához. a család anyagi lehetősegeit is megtudtam. Miért agitállak nlvnm 1 : -t 'sítási forbal esetveszélyes. Kellett-e a biztosítás előnyét nagyon magyarázni? Aligha. Arról pedig már nem is szólok, hogy ezek az emberek kisiparosokként űzik ezt a foglalkozást. Utam eredményes volt. magát munkájával. Mindjárt az indokot is hozzátenném. Mégpedig azt. hogy Kormos Pálné „csak” 1961. januárjától dolgozik a vállalatnál mint ügyviteli alkalmazott, mégis ismeri a biztosítás csínját- bínját, szívvel, lélekkel dolgozik azért, hogy a járási fiók, s Nógrád megye az élen járjon a megyék közötti szocialista munka versenyben. Kormos Pálné az elmúlt esztendőben. 1969-ben, mint ügyviteli előadó, tehát hivatali alkalmazott, egymaga 154 darab biztosítást kötött, 79 ezer forintért, — országos első lett. — Nem szabad sajnálni a fáradtságot, ismerni kell az embert, ez mindennek a lényege — mondja a beszélgetés során Kormos Pálné. — De mindjárt azt is hozzá kell tenni, hogy ez a munka csak akkor jár eredménnyel, ha azt nem a plusz pénzért, hanem az emberért teszi, amikor az ügyfelek megértik, hogy róluk, saját biztonságukról, a hátramaradott hozzátartozók t- anyagi biztonságáról van szó. Átnézzük Kormos Pálné jegyzeteit. Abban bőven találunk feljegyzéseket. A 154 megkötött biztosítási formában szinte minden megtalálható. — Tudom, arra kíváncsi, hogy a hivatali munka mellett, hogyan érhettem el ezt az eredményt. Kijelentem, hogy csak munkaidőn túl végeztem ezt a feladatot. Feladat? Talán nem is az! Inkább felelősség az emberek iránt. Az ötletet a megyében megrendezett biztosítási hetek programja adta. Akkor határoztam el, hogy a nemes versengésben magam is részt veszek. A beszélgetés során arra kellett rájönni, hogy nagyon tervszerűen, előre meggondolt szándékkal kereste meg Kormos Pálné a családokat. — Mielőtt egy családot megkerestem volna, szinte előtanulmányt végeztem róluk. A ma mellett, amit a család anyagi helyzeté úgysem enged meg? Mondjak egy példát? Mátrakeresztesen jártam. Késő este volt már. Megkerestem az egyik családot. Tudtam, hogy a fakanálkészítés — épperi a kezdetleges gépek miatt, rendkívül Csak hallgatom az asszony szavait. Ha most arra kérne, kössek én is egy biztosítási formát, mindegy, hogy mit kérne, azonnal aláírnám a kötvényt. Mert szavai meggyőzőek, mondjam úgy: agi- ációs módszere kiváló. Magyarázza a különböző bizto- síási formák előnyeit, de olyan hatásosan, hogy szavát — bár nem is lehet — senki sem vonja kétségbe. ORSZÁGOS elsőnek lenni, nem könnyű dolog. Márpedig Kormos Pálné. a pásztói járási fiók ügyviteli alkalmazottja ezt a címet érte el, jogosan: 1969-ben egyfnaga 154 biztosítást kötött 79 ezer forint értékben. Nem sajnálta a fáradtságot. Nem, mert eljegyezte magát az Állami Biztosítóval, szívvel, lélekkel végzi ezt a munkát. A jól végzett munka jutalma sem marad el. S. I,. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Disznótor. Népdal játék. — 8.58: Harsan a kürtszó! — 9.33: Tánczene. — 10.05: Magyar Parnasszus. Pálóczy Horváth Adám emlékezete. —. 10.35: Koloratúrszoprán-áriák. — 11.00: Iskoiarádió — 11.35: Rachmanirujv: Rapszódia egy Paganini-témára. 12.20: KJ nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Üj Georgikon. Izotópok, radioaktív anyagok. — 14.00: Bach: I. Brandenburgi verseny. — 14.24: Ki a tettes? Rádiójáték gyermekeknek. — 15.10: Rádióiskola. Napkeltétől — napnyugtáig. Tánczene — régen. Miért szép? _ Ifi.05: Az élő népdal. — 16.15: Szakiparosok. — 16.35: Szivárványvölgy. — 17.05: Európa és a világ. Szófiából. — 17.20: Mi újság az Operában? — J8.00: KJheK a hasznára, kinek ,a kárára. — 18.28: Könnyűzenei Híradó. — 19.25: A Szabó család. — 19.55: Ablak... Egy óra Halász Judittal. — 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhíradója. — Kb.: 22.15: Sporthírek. 22.20: Nóták. — 22.40: A modern történettudomány problémái. — 23.00: Kadosa Pál: Concertino.* mélyhegedűre és zenekarra. — 23.16: Ritmusturmix... — 0.10—0.25; Bartók-kórusok. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rose Bampton és Rafael Arié énekel. — 8.40: indiai jegyzetlapok. — 9.00: Balettzene. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz. — 12.00: Zem;ai Anna és Szaiay kászló nótákat énekel. — 12.2*». Mozart: S>- dúr divertimento. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Kórusok, hangszerszólók. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Adám Jenő és Járdányi Pál népdalfeldolgozásaiból. — 18.28: Tudományo* körkép Pest megye kutatói között. — 18.53: A zürichi Collegium Musicum Mozart-hangversenye. —> 19.55: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Szokolay Sándor: Hamlet. Háromfelvoná- sos opera. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TfxrvtZIÖ: 8.11:1—12.15; iskola, tévé. _ 13.10—17.00: Iskolatévé. — 18.05: Izland. Dokumentumfilm. — 18-40: Esti mese. — 18.55: Nyugdíj előtt . . — 19.15: Egy igazi úr. Színmű két részben. Szünetben, kb.: 20.35: Tv-híradó. — 22.20: Tv híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.35: Me- seműsor. — 19.00 és 21.30: Tvhíradó. — 19.35: A sztálingrádi csata, az Irán-hadművelet. — 20.05: Telejt víz-műsor. — 21.00: Mérföldkövek a Tátráig. fizetnie. . * Az Egyesült Államokban a század ©leién négymillió sürgönyblanketitát kellett megsemmisíteni egy sajtóhiba miatt. 1883-ben ugyanez a sors ért néhány százezer bélyeget is. 1860-ban egy papírpénztervező a rajz aljára igen kis betűkkel ugyan, odaírta a nevét, s a rézmetsző ezt is rávitte a lemezre Egy spanyol rézmetsző a nevét úgy örökítette meg a bankjegyen, hogy a szöveg egyik-másik betűje magasabban állt a rézlemezen, mint a többi, s a kiemelkedő betűk a grafikus nevét adták. Ezt csak akkor vették észre, amikor a bankjegy kibocsátása után a rézmetsző maga dicsekedett el a csíny jévek Persze valamennyi bankót kivonták a forgalomból és elégették. Amióta a gépszedő nem egyes betűket, de sorokat szed, és önt ki. a sorok felcserélése a tördelésnél ugyancsak sok kellemetlenséget okozhat. A párizsi ,.LTntransi@eant”-ban a tördelő egy kinevezési és egy sautéstenvesztési hírt kevert össze, s a közlemény így festett (a sertéstenyésztésre - vonatkozó sor kát aláhúzva adjuk): Benőit úr éveken keresztül volt a törvényszék legkiválóbb alakja. Kiemelkedő, nasrytudású egyéniség, s egyben — amit határozottan állítunk — rendkívül Palánk disznó volt abból a fajtából, amely csak Andalúzia földjén található, s így emberies, nemes érzésektől dobog a szíve. ., ♦ Detektív regényt adott ki egy New York-i kiadóvállalat, és hogy a könyvet kelendőbbé tegye, azt a trükköt alkalmazta, hogy a könyvben szándékosan egyetlen sajtóhibát rejtett el, s a napilapokban kihirdette, hogy aki először felfedezi a sajtóhibát, az 30 000 dollárt kap. A könyvből megjelenése után az első héten 150 000 példány kelt el. Megindult a sajtóhiba-vadászat. A sajtóhiba az utolsó oldalon volt elrejtve, és a nyertes egy húsz éves mechanikus volt, aki tervszerűen fogott a munkához, naponta csak fél oldalt olvasott el — de azt alaposan. * A saitóh'ba nem egvszer új szavakat is alkotott, amelyek meggv ok ereztek a nyelvhasználatban Az arab eredetű zenit szó. amely az égbolt legmagasabb pontját jelenti, a tizedhetedik századig — helyesen zemt-nek írták Egv alkalomma1 azonban légy szállt, a kéziratpapírra és az m harmadik függőleges vonalaira pontot ejtett. Így keletkezett a zenit-bői zenit, amely meg is honosodott Galambos Ferenc NÓGRAD - 1970 januai 27., kedd A gépesített állattenyésztő teleo „parancsnoki pontja”. A 40X4«tó20 cm-es 10 kilogramm súlyú dobozban levő szerkezet az előzetes nroeramozás szerint képes a megadott időpontban bekapcsolni a takarmányéi osztó, a helyiséget takarító, a termékekül összegyűjtő, feldolgozó berendezéseket, működtetni a világítást, szellőztetést, fűtést stb. A íUSVSA—8 automata 330 voltos hálózati feszültséggel, 100 wattos fogyasztással muitouik
