Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Öresr fiáz, fdos pár Ügy mondják, Bozó Pista bácsiék háza a legöregebb Kisbárkányban. Édesapjával Hollókőről került Cserhát- szentivánra, később Pásztora, amikor pedig megnőtt a fiú, kocsis és béres lett különböző uradalmakban. Ide házaso­dott Kisbárkányba. Kézügyességéről ismert, régebben gu- zsalyokat faragott az asszonyoknak, furulyát a süldőlegé­nyeknek. Ma már ugyan nehezebb a keze, de még mindig legnagyobb szórakozása a fafaragás. Képünkön egy több száz magafaragta darabból összeállított fakoszorúval lát­hatjuk. népfrontelnök Kisbárkányban — minthogy nincs tanácskirendeltség — a tanácstagok mellett sokan ke­resik fel Edőcs Lászlót, a Ha­zafias Népfront helyi élőnkét is panaszaikkal. Edőcsnek magának is akad panasza, minthogy gépkocsivezető az AKÖV-nél és mint elmondja, olyan kriminálisán rossz az út, hogy az autóbuszvezetők joggal nem hajlandók behaj­tani. Legutóbb is a Pestre járó kisbárkányi munkások szórták be kővel a kátyúkat a tsz-major közelében, hogy az üzemi autóbusz bemenjen ér­tük. _ ______ Cs end az út korul Ä rendkívül mostoha útvi­szonyok bizony sok gondot okoznak a község vezetőinek, sokat bosszankodnak miattuk a lakók is. A Nagybarkány- ból Kisbárkányba futó utat két esztendeje javították, por- talanították. A munkát még be sem fejezték, amikor már látszott az útépítők gondat­lansága. Az Egri Közúti Igaz­gatóság, hosszú huzavona után. 1969-re ígérte, hogy pó­tolják a mulasztásokat. Az év elmúlt, azonban az ígéretből nem »lett valóság. Most, a na­pokban néhány kocsi követ terítettek' el az úton, javítot­ták a könnyen veszélyessé váló egyenetlenségeket. Sainos. nem iobbak az út­viszonyok Kisbárkánytól Be- depusztáig sem. Az őszi eső­zések, a havazás, a tavaszi áradás szinte elzárja a külvi­lágtól a pusztán élő embere­ket. Zsélyi Barnabás és Nagy Mária, a pusztai emberek .képviselője”, tanácstagja so­kat mentek, sokat szóltak már azért hogy elkészüljön végre a bekötőút. Már-már úgy látszott, valóság lesz az óhaj. Mérnökök jöttek, felmérték a lehetőségeket, terveket készí­tettek. Aztán egyszerre min­den elcsendesedett az út kö­rül. Megértik azt, hogyne érte­nék az emberek, hogy millió­kat most nem áldozhat a szö­Az olvasó falu A községi könyvtár ott van <a iskolában. A szekrényekben mint­egy 350 kötet sorakozik. Évente két alkalommal cserélik, frissítik « könyvállományt. A szakmai, az irodalmi, történelmi írások ked~ velői egyaránt megtalálják a könyvtárban az olvasnivalót. So­kan és szívesen olvasnak a falu­ban A könyvtárnak több, mint félszáz a fiatal és felnőtt olvasó­ja. A felmérések szerint egy-egy olvasó 27—2« kötetet vitt haza tavaly. Figyelemre méltó dolog ez a háromszázlelkes Kisbár­kányban, vetkezet a bekötőötra. Ki­váltképpen akkor, ha össze­vonják, jobb körülmények kö­zött folytatják a gazdálkodást. Aztán egyre több család köl­tözik be a faluba, Bedepusz- tán mind kevesebben marad­nak. Azonban a kint élő 120— 130 ember mindenképpen megérdemli, hogy gondolja­nak velük. Ha nem többet, legalább egy — a bekötőútnál olcsóbb — kövezett, télen is járható út erejéig. Kisközség — zsákutcában Megállt az idő .'.: A NÖGRÁD Szerkesztőséget öten képvisel­tük Kisbárkányban, és minél tovább ismer­kedtünk a kisközség életével, arra a megálla­pításra jutottunk, hogy |tt van a világ vége. Innen már nem vezet út tovább, csak Bede- pusztára, de a puszta is Kisbárkanyhoz tarto­zik. A kisközseg-meghatározás már némi lo­vagiasságot is képvisel magában, mert job­badán településnek mondhatnánk. Itt nem az az általános, ami van, hanem ami nincs ... A meglevőből az a jellemző, hogy lakosai­nak száma, a 130 lelkes Bedepusztával együtt alig haladja meg a háromszázötvenet. S a kisbárkányiak némi iróniával mondták el, hogy a beruházásban is olyan létesítmények­kel gazdagodtak, amelyek kiszolgáltatottsá­gukat igazolják. Buszváróterem épült, hogy el tudjanak utazni otthonról és ravatalozót létesítettek, ha a kisbárkányiak nagyobb útra készülnének... Ez ugyan akasztófahumor, de sok benne az igazság. Edőcs László, a Hazafias Népfront helyi elnöke is inkább arról tudott beszámol­ni, ami hiányzik. Kisbárkányban — a bede­pusztai cipész kivételével — nincsen kisipa­ros, még hajat vágatni és hajat bodorintani is Nagy bár hányba, vagy még messzibb kell utazniuk. Zsélyi István, a boltvezető, vásárlói nevében arról panaszkodik, hogy kenyeret csak kétnaponként kapnak, és mindig szára­zát. Meg sem tudná mondani, miitor jutott Kisbárkányba friss kenyér, de akkor is úgy összenyomódva, hogy jobban örültek volna a száraznak. Kisbárkányban nincs tanácskirendeltség, nincs posta és nincs telefon, újabban az or­vos sem jár ki és amint mondják, a vissza­feji esztés tendenciája itt szemmel látható. Ámde, úgy gondolják, és ezzel mi is egyet­értünk, hogy a körzetesítés egyáltalán nem jelenti azt, hogy háromszázötven ember élet­viszonyai évről évre visszafejlődjenek. Gú­nyolódás tárgya az is. hogy amíg egészségügyi és kulturális téren nincs előrelépés, hanem inkább visszafejlődés tapasztalható, addig az idén mégis gazdagodnak valamivel, mégpedig egy italbolttal!... Olyan helyen jártunk tehát a héten, ahol több a gond és panasz, mint az öröm és a dicsekvés. Disznóölés A művelődés otthona (?) Kriminálisán néz ki Kis­bárkányban a művelődés ott­hona, ahol a MOKÉP heten­ként egyszer filmet vetít. Ol­dala düledezik, padlása nyitva ásít, az ablakréseken és a ki­tört ablakokon át befúj a szél. Valamikor kovácsműhely és gulyáslakás volt az épület. Amint Sajben Antalné, az ott­hon takarítója elmondja, hiába fognak össze a kiszesek, hogy kimeszelték, rendbe hozták, eb­ből a romépületből már nem lehet kellemes otthont vará­zsolni. Talán csak az hozhatna változást, ha az iskola körze­tesítése után az alsósokat is Nagybárkányba járatnák és akkor, 1971-ben az iskolaépü­letből kultúrházat csinálnának. De addig mi lesz? Gépjavítók A téli gépjavítást, a tervek­nek megfelelően, még decem­berben megkezdték a szövet­kezet szerelői, traktorosai. Mire kitavaszodik, kijavíta­nak 16 traktort, két aratógé­pet, ekék, fogasok, tárcsák sokaságát A négy szerelő, a kovács, a gépek körül sürgö­lődő traktorosok munkájá­nak már mutatkozik az ered­ménye. Elkészült eddig hat erőgép, s több munkagépet is kijavítottak. Alkatrészhiány eddig nem okozott komolyabb gondot. A gépjavítók ügye­sek, találékonyak. A hiányzó alkatrészeket elkészítik ma­guk a műhelyben. Néhány hét és a régi, elkopott trakto­rok kijavítva, új erővel in­dulnak a kisbárkányi domb­oldalaknak. Az iskolában Két tanterem, televízió, rá­dió, könyvtár és egyéb szem­léltető eszközök. Ez jelenti Kisbárkányban áz iskolát. A két pedagógus 34 diákot ta­nít, nevel. Jó és rossz oldala egyaránt van az ilyen kis is­kolának. A közös tanítási órák alatt pótolhatják hiányos ismereteiket a gyengébb tanu­lók. Sokkal nagyobb gondot okoz azonban — különösen a továbbtanuló diákoknál — az osztatlan iskola, a közvetlen foglalkozások hiánya. Pedig a tanulócsoportok ki­alakítására ilyen körülmények között nincs lehetőség. A fel­ső tagozatú osztályok létszáma nem lenne több 6—8 főnél. Az alsóbb osztályokban pedig még szerényebb lenne a lét­szám. A megoldást nyilván a, körzetesítés hozza majd. A tervek szerint talán már 1971-ben megépül Nagybár- kányban a korszerű követel­ményeknek megfelelő iskola. Itt tamilnak majd a kisbár­kányi gyerekek is. Ez a lé­pés hozhat megoldást Kisbár­kányban az olyan gondokra is, mint a művelődési otthon és az orvosi rendelő. Mind­kettőnek elfogadható helye lesz, ha a mostani iskola fel­szabadul. Szüleinél segített a disznó­ölésben, meginkább a hús fel­dolgozásában a képen látható Edőcs Lászlóné. A százhúsz ki­lós disznót kilónként 23,50 fo­rintért vásárolták, és a család maga dolgozta fel. Az üstben már fő az abárolni hagyott szalonna és a hurkának való belsőség. Edőcsné ellenőrzi, hogy megfőtt-e már a fej, a máj, a tokaszalonna és hasa- alja, hogy a férfiaknak ne kell­jen állniuk és várniuk a konyhában. Eredményes esztendő Kisbárkányban üzemegy­sége van az egyesült nagy- bárkányi, lucfalvi, sámsoni házi termelőszövetkezetnek. A közös munka most janu­ár 1-től indult meg a Kis- Zagyva völgyében. A kis- bárkán-yi határban mintegy 700 hold föld van. A nö­vénytermesztésre nincsenek túlságosan nagy lehetőségek a domborzati viszonyok mi­att. Ezért az állattenyésztés fejlődik erőteljesebben. A kisbárkányi majorban több mint hetven tehenet gon­doznak, és meghaladja a 300-at a juhok száma is. A termelőszövetkezetben a hónap végén készülnek a Tizenkettedik éve annak, — Megtette? zárszámadásra. Ügy beszé- ho9V Kisbárkányban tanács- — Dehogy tette — nevet Ük nem csalódnak a sző- íagnak választották Zsélyi Zsélyi László, aki újra ta- ’ László tsz-traktorost. A falu- nácstag lett. A kisbárkányi emberek A legnagyobb panasz Nincs család, ahol fel ne vetnék Kisbárkányban az egészségügy helyzetét. Ezen a téren — véleményük sze­rint — a legnagyobb a visszafejlődés. Kezdetben ugyanis a mátraverebélyi körorvos lovas kocsin, kerékpáron, motorke­rékpáron is kijárt, és egy egyszerű parasztház lakószobájá­ban megtartotta a rendelést Kisbárkányban és Bedepusz- tán. Amikor Nagybárkány is körzeti orvost kapott dr. Var­ga László személyében, akkor is kijárt az új orvos Bede- pusztára és Kisbárkányba is. csak annyit változott a hely­zet, hogy az orvosi rendelő bigiénlkusabb. kedvezőbb helyet kapott Zsélyi Kelemenék lakásában. Október óta nem jár ki az orvos. A községbeliek azt kérdezik: a községgel együtt a községbeliek egészségét is visszafejlesztésre ítélték? Hétköznap, vasárnap Tizenkettedik éve annak. szó­vetkezeti tagok. A tervezett ban nincs tanács, közígazga- jövedelem mellett még nye- tásilag Nagybárkányhoz tar­bizalommal vannak reségrész^sedést szövetkezet. is fizet a Vegyes- és italbolt A községben egyetlen üzlet működik jelenleg, az is a boltvezető nyári konyhájában, mert a régi bolt helyén még nem épült fel az új, és nem adták át rendeltetésének a bolt elé ra­gasztott italboltot. Májusra várható, hogy a Mátraverebély és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ új létesítménye megkezdi működését a községben. Sokan dicsérik a fogyasztási szövetkeze­tei mert az legalább épített valamit, megkísérelt alkalmazkodni a lakosság igényeihez. Képünkön: az épülő boltegységek. toznak, Így bizony akad ten­nivalójuk bőven a tanácsta­goknak. ■ — Ha jól meggondolom, nem sok vasárnapom volt szabad a múlt évben — mondja Zsélyi László. A lakosság ügyes-bajos dol­gai, a közös gondok, az autó­buszváróhoz, a bolthoz szer­vezett társadalmi munka el­foglalták a hétköznapok sza­bad óráit. Olyannyira, hogy az egyéb társadalmi elfoglalt­ságokra csak vasarnap jutott ideje. — A legutóbbi választások idején már azzal fenyegetett a feleségem, válik, ha újra megválasztanak... Kő kellene A községbeliek joggal pa­naszolják, hogy hegy-völgyes határukban és a község bel­területén is mennyi bajt okoz a lehulló csapadék. Megtel­nek az árkok, az utakat elön­ti a víz, és az autóbuszok, ne­héz traktorok a keskeny úton az árokba nyomják az or­szágút földkoronáját. Egy se­gítene, ha az árkokat kikövez­nék. Csak követ kérnek, a munka fizikai részét a köz­ségbeliek elvégeznék társa­dalmi munkában. Ez talán a vízkérdésen is javítana vala­mit, minthogy esőzés, olvadás idején a kutak megtelnek ta­lajvízzel és ilyenkor nagyító­val kell keresni az iható vi­zet a községben. nagy iránta. Tizenkét éve, hogy ilyen jól megértjük egymást. A párttitkár gondjai Egy éve került a kisbéried ­nyi pártszervezet élére Ku- kely Márton tanító. Kicsi az alapszervezet, de a párttitkár dolga mégsem könnyű. A 16 párttag nem mind Kisbár­kányban él, dolgozik. Közülük többen is a falutól két kilo­méterre fekvő Bedepusztán laknak. A 'pártélet, a taggyű­lések, a téld oktatás meg- V szervezése bizony nehéz. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy a párttagok nagyrészt idŐ6 em­berek. Örömmel újságolta Kukely Máron: a közelmúlt­ban három új tagot vettek fel. S az új párttagok mind fiatalok. A sámsonházi völgy végében 1 ártunk . a héten, egy minden tekintetben zsákutcába tor­Kolio kisközségben, hogy be­számoljunk olvasóinknak él­ményeinkről. a tudósításokat ' ÁKOS GYÖRGY és V1NCZE ISTVANNE írta, a képeket KOPPÁNY GYÖRGY készítet­te, a panaszokat TÖTH LA* JOSNÉ jegyezte tel. Legközelebb Szátokra látoga­tunk, ahol szokásunkhoz hí­ven lapunk egyik munkatár­sa január 28-án délelőtt li tő) óráig fogadja az érdeklődő­ket és panaszosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents