Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunkban: AZ MSZMP NOGRÁD.MfoYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MFGY6I TANÁCS LAPJA KXVI. ÉVF. 20. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. JANUAR 24.. SZOMBAT Aláírták a magyar—szovjet árucsere­forgalmi megállapodást A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi kormánydelegációinak a köl­csönös egyetértés és szívélyes­ség légkörében folytatott tár­gyalási eredményeként, pénte­ken a Külügyminisztérium' Dísz téri vendégházában dr. Bíró József és Nyikolaj Pato- licsev külkereskedelmi mi­niszterek a két ország kor­mánya nevében ünnepélyesen aláírták az 1970 évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet. A tárgyalófelek megelége­déssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a két or­szág kereskedelmi kapcsolatai; az aláírt jegyzőkönyv értelmé­ben a magyar—szovjet árufor­galom 1970-ben több mint 7 százalékkal növekszik és eléri az 1,4 milliárd rubelt. A jegyzőkönyv figyelembe méltó előrehaladást jelent a magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok el­mélyítésében és szélesítésében, kifejezője a két ország közöt­ti baráti együttműködésnek. A Szovjetunió 1970-ben töb­bek között négymillió tonna nyersolajat, 2,8 milliárd kilo­wattóra elektromos energiát, 433 000 tonna hengerelt acél­árut, 1,6 millió tonna vasér­cet, 85 000 tonna alumíniumot, nagy mennyiségű műtrágyát, faárut, gyapotot, vegyi anyagot, továbbá ipari nagyberendezé­seket, traktorokat, személy- és tehergépkocsikat, gabonakom­bájnokat, különféle légi szál­lítóeszközöket, és számos más tefméket szállít Magyarország­ra. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban megtalál­hatók híradástechnikai felsze­relések, élelmiszeripari és vegyipari nagyberendezések, műszerek, autóbuszok, hajók, gyógyszerek, továbbá zöldség- és gyümölcskonzervek, cipők. pamutszövetek, konfekció- és kötöttáruk és egyéb közfo­gyasztási cikkek. A tárgyalófelek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az előirányzott áruszállítások mindkét országban hozzájárul­nak a népgazdasági tervek tel­jesítéséhez, a lakosság jobb áruellátásához. Az aláírásnál jelen volt Ba- czoni Jenő, a külkereskedel­mi miniszter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, dr. Szalai Béla és Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettesek, dr. Káplár József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője. Ott volt L. I. Zorin, szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. a hazánkban tartózkodó szovjet delegáció tagjai, továbbá F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Öntevékeny művészeti program — sémák nélkül Szám szerint kilenc orszá­gos szerv — köztük a KISZ Központi Bizottsága és a Mű­velődésügyi Minisztérium — irányításával kerül sor az idén a műkedvelő művészeti csoportok és szólisták „Ünne­pelj velünk!” címmel meghir­detett nagyszabású program­jára. A megyei tapasztalatokat ér­tékelte tegnap, a KISZ me­gyei bizottságának rendezett tanácskozáson, a program le­bonyolításában illetékes taná­csi és KISZ népművelési fe­lelősök csoportja. Erdős István, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa ismertette az eddigi tapasztalatokat: a já­rásoknál, községeknél nem mindenütt látják tisztán a mozgalom célját, amely első­sorban arra irányul, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően főleg a helyi szereplésekre vállalkozzanak az együttesek és a szólisták. Mint ismeretes, a kulturális seregszemlék” az úgyneve­zett felmenő rendszer sémájá­ba meredve nem szolgálták a célt: mindeh községi együttes és csoport elsősorban a saját közvetlen környezetében áll­jon közönség elé megfelelő tartalmú és színvonalú pro­dukcióval. A korábbi évek gyakorlatához tartozott az a paradox helyzet Is, hegy a csoportok helyi fellépések nélkül kerültek „egyenesen” a körzeti vagy járási szintű bemutatókra, később esetleg a megyei „seregszemlékre”. A hazánk felszabadulásá­nak 25 éves évfordulója tisz­teletére meghirdetett „Ünne­pelj velünk!” című művészeti program már e sémák nélkül bonyolódik. A községeknél megrendezett bemutatókat, kiállításokat a járási taná­csok művelődési szakemberei, a KISZ-bizottságok munka­társai és az aktivisták — nép­művelők, pedagógusok — bí­rálják el. A versenyszerűséget továbbra is fenntartva, a leg­jobb produkciókból — ha a színvonal indokolttá teszi — esetenként járási vagy körze­ti szintű bemutatókat is tar­tanak. A KISZ és a tanács művelődésügyi osztálya azt is tervezi, hogy az év folyamán többnapos salgótarjáni talál­kozót rendez a járásoknál te­vékenykedő legjobb együtte­sek fellépésével és helyi szakemberek közreműködésé­vel. A találkozó ily módon el­sősorban szakmai jellegű lesz, és azt a célt szolgálja, hogy a megye legjobb öntevékeny együttesei, szólistái és szak­emberei megismerjék egymás tevékenységét. A tegnapi operatív bizottsá­gi ülés résztvevői sorra be­számoltak a mozgalom jelen­legi helyzetéről: a járások községeiben sok helyen ta­pasztalható élénk készülődés az „Ünnepelj velünk!” művé­szeti program helyi bemuta­tóira, és ahol a múlt év végén már megrendezték az ünnepi műsorokat, ott a továbbfej­lesztésre fordítanak gondot. A pásztóiak javasolták, hogy a járási tanácsok ez évben a támogatásra szánt anyagi esz­közöket a művészeti progra­mokban résztvevő legjobb csoportok díjazására fordít­sák. Vízgazdálkodásra: 5,4 milliárd forint A népgazdaság összes beru­házásának 6,9 százaléka — a tavalyinál 700 millió forinttal több — összesen 5,4 milliárd forintos befektetés segíti idén a hazai vízgazdálkodás fejlesz­tését. Az idén is elsősorban a te­lepülések és az ipar vízellá­tására, csatornázására fordít­ják a legnagyobb gondot. Er­re a célra összesen 3425 millió forintot költenek. Folytatják és csaknem teljesen befejezik a borsodi regionális vízmű építését, a lázbérci víztárolót átadják a vízszolgáltatásnak, és mintegy 23 kilométer hosszú új csővezetéket építenek. Kü­lönösen jelentős víz. és csator­nafejlesztésre kerül sor Buda­pesten, Kecskeméten, Székesfe­hérvárott, Győrött, Miskolcon, Debrecenben, Veszprémben, Szombathelyen, Pécsett és Szegeden. A Dunántúl leg­nagyobb idegenforgalmi köz­pontjában folytatják a nyugat-balatoni és a siófoki regionális vízmű építését, és Balatonföldvár csatornázását. Ebben az évben megkezdik a Velence-tavi regionális víz­mű munkálatait is. Végered­ményben naponta több mint 40 000 köbméter víz szolgálta­tásával növelik a közüzemi víz­termelő művek kapacitását, A mezőgazdaság vízhaszno­sítási főműveinek fejlesztésé­vel az idén újabb 10 000 hek­táron rendezkednek be öntö­zésre. így az év végén az ösz- szes megművelhető föld 6,5 százalékán, kereken 450 000 hektárnyi öntözhető területen folytathatnak intenzív • mező- gazdasági művelést. Többek között korszerű esőztető ön­tözőhálózatot építenek Hajdú- szovát, Rakamaz, Kisújszállás és Harta térségében. 356 millió forintot forditanak az idén a kiskörei vízlépcső építésére. A vízkárelhárítás fejlesztésé­re 985 millió forintot költenek. A Duna alsó szakaszán, a Szi­getközben, a Rábánál, a Zagy­va torkolatánál csaknem 100 kilométer hosszú töltést erősí­tenek meg és a Duna budaka­lászi szakaszánál mintegy 6 kilométer hosszú új árvízvé­delmi töltést építenek. A Fel- ső-Dunán, az Ipolyon, a Drá­ván és a Tiszán összesen 20 ki­lométer hosszú szakaszon a folyót szabályozzák. Falufr műve’ődés — tsz-népmű velőkkel9 (3. oldal) T v-előzetes r (4. oldal) Autósok — motorosok (6. oldal) 28 órán át sakkoztak (7. oldal) Elítélték Kiripolszkit és társait (8. oldal) A kettős jubileum tiszteletére Megkezdődött a verseny a nagybátonyi gépözemnél A Nógrádi Szénbányák nagy­bátonyi gépüzemében ezekben a napokban fogalmazzák meg a szocialista birgádok egész év­re szóló felajánlásukat. A 14 tagú Gagarin ezüstkoszorús KISZ-birgád többek között ar­ra tett ígéretet, hogy idei ter­vét 110 százalékra teljesíti és selejtmentesen dolgozik. Eb­ben az évben, felszabadulá­sunk 25., illetve Lenin születé­sének 100. évfordulója tiszte­letére, öt újítást valósítanak meg és úgy gazdálkodnak az anyaggal, szerszámokkal, hogy mintegy 50 ezer forintot meg­takarítanak. Az idén fokozot­tabban részt vállalnak az üzem terven felüli feladatainak meg­valósításában. Erősítik a mun­kafegyelmet, csökkentik a veszteségidőket. Azt is vállalják a Gagarin- brigád tagjai, hogy közülük hatan szakmai oktatáson vesz­nek részt, négyen munkásaka­démiára járnak, politikai tan­folyamon pedig valamennyien részt vesznek. Tovább erősítik' a brigádon belül az elvtársi és baráti kapcsolatot. Az idén három al­kalommal közös kirándulást, illetve rendezvényt szerveznek, ugyanakkor negyedévenként rendszeresen megtartják a bri­gádértekezletet. Az üzem terü­letén közösen, 400 óra társa­dalmi munkát végeznek. Az első negyedévre szóló konkrét vállalásuk a követ­kező: a KISZ-brigád védnök­séget vállal a salgótarjáni Vegyipari Gépgyár részére ké­szülő darupálya felett, amit a tervezett költségszinten belül, határidőre elkészítenek. Ezt ígérik az Országos Bányagép­gyártó Vállalat által rendelt, és exportra készülő bakdaru, valamint a Kányás számára készülő 3 darab szállitókas le­gyártásával kapcsolatban is. Az építészeti részleg számára — amennyiben megérkezik a ciklon — még az első negyed­évben felszerelik a porelszí­vóberendezést. A Nagy Balázs István ve­zette Gagarin-brigád verseny­re szólította az üzem vala­mennyi szocialista brigádját a kettős jubileum tiszteletére. Szakoktatás új forma szerint Pénteken Kecskeméten be­fejeződött a szakmunkáskép­zésről alkotott reformtörvény gyakorlati megvalósításának megvitatásán összehívott or­szágos konferencia. A fésztve- vők egyetértettek abban, hogy a szakmunkásképzést tíz év alatt folyamatosan kell korsze­rűsíteni. A legdöntőbb intéz­Ipartínk sikere az idén Elkészült az első 200 megawattos gőzturbina A Láng Gépgyár vezetői pénteken az Újságíró Szövet­ségben sajtótájékoztatót tartot­tak, ahol .a műszaki fejlesztés legújabb eredményeit ismer­tették. Jelenleg egyik legna­gyobb vállalkozásuk a 200 megawattos gőzturbina gyár­tása, amit a svájci BBC cég licence alapján kezdtek meg. Az első az idén készül el a Gyöngyösvisonitai Erőmű ré­szére, a továbbiakat ugyan­csak Gyöngyösvisontának, ezenkívül a Dunámén ti Hő­erőműnek szállítják. A sváj­ci Licenc 300 megawattos tur­binák — köztük atomerőműi turbinák — gyártását is lehe­tővé teszi. További nemzetkö­zi kooperációra is kilátásuk van, mert a napokban felke­reste a Láng Gépgyárat a svéd turbinagyár megbízottja és együttműködési szerződésit ajánlott fel. A gyár az aján­lat«! most tanulmányozza. Jelentős sikert értek el a konzervgyári berendezések fejlesztésében és a felvevő­piac bővítésében. Magyar sza­badalom alapján az eddigi napi 15 vagonnyi termés fel­dolgozására alkalmas paradi­csomieldolgozó gépsor telje­sítményét húsz vagonra nö­veltélv, ugyanakkor a beren­dezés teljesítményéhez vi­szonyított súlyát 35 százalék­kal csökkentették. Az első példányt próbaképpen a Kecskeméti Konzervgyárban helyezték üzembe, s az ered­mények rendkívül kielégítő- ek. A berendezés egy másik változatát az idén a Buda­pesti Konzervgyárban próbál­ják ki. A szovjet szakembe­rek máris megismerkedtek az új gépsorokkal, és kilátásba helyezték, hogy 1971 és 1975 között nagyobb mennyiségeit rendelnek belőle. zsákutcában Sok férfinak és asszonynak ad munkát Kisbárkányban a termelőszövetkezet. A faluban a közös gazdaság jelenti az egyedüli komolyabb munkalehetőséget. A szakmunkások jelentős része eljár ugyan a faluból, de sokan találnak munkát a termelőszövetkezet majorjában, a gépjavító műhelyben. Képünkön: Budai Béla szerelő és Seiben Nándor traktoros, gépjaví­tás közben. (Kisbárkányi összeállításunk az 5. oldalon.) kedéseket az 1970/1971-es tan­évtől 1975-ig hajtják végre, tel­jes egészében pedig csak az évtized végére formálják át az oktatást. Elmondták, hogy az új tanévben oktatandó 104 szakma közül 49-et már az új forma szerint — A—B—C-ta- gozatokom —, 55-öt pedig még a régi rendszerben tanítanak. Az új szakmai jegyzék alap­ján a megszűnt szakmákra el­ső éves tanulókat már nem vesznek fel az intézetek. Ki­dolgozták az első éves tanulók oktatásához szükséges norma­tívákat. f Évről évre fokozatosan meg­változnak majd az intézetek profiljai is, az adott város, il­letve terület gazdasági szük­ségletének megfelelően. Ennek eredményeként a jelenlegi át­lagos 28-ról 7-re csökken az egy-egv intézetben oktatott szakmáit: száma. .így megszű­nik az intézetek sokarcúsága, szakmai túlzsúfoltsága, amely most gátja a magasabb szín­vonalú képzésnek. Kétféle — tiszta- és vegyesprofilú — in­tézeteket alakítanak ki. Szor­galmazzák a nem önálló, az úgynevezett fiókiskolák meg­szüntetését, illetve kihelyezett osztályokká történő átszerve­zését. A reformot segítő eszközök, az új szakmajegyzék, a szak­mai szintek megállapítása, az új óratervek, tankönyvek és más dokumentációs anyagok rövidesen eljutnak az intéze­tekhez. Rendelkezésre áll a hálózatfejlesztési terv, elké­szült 13 tanműhely típus terve is. A korszerű tanműhelyek megteremtése — intézetekben és üzemekben — a szakmun­kásképzés korszerűsítésének egyik fő feladata lesz a ne­gyedik ötéves tervben

Next

/
Thumbnails
Contents