Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
A múlt írott dokumentumai között Látogatás a megyei levéltárban HÖSSZt), földszintes épület. Az útról néni is látszik, mert eltakarják a nagyobb, emeletes házak. Már régen ott székel a Munkásmozgalmi Múzeum szomszédságában, de a város lakóinak tudatában ez a terület még mindig, a már rég elköltözött „bányai kórház” néven él. Két évvel ezelőtt Salgótaf- - ián új intézménnyel gyarapodott. A régi kórház mellett megnyílt a megyei levéltár, mely a megye történeteié vonatkozó iratokat, leveleket és dokumentációs anyagokat őrzi. Tudomásul vettük, hogy ilyen is van, de hogy hol, és milyen célt szolgál, azt már kevesen firtatják. Jól példázza ezt a következő, anekdótá- nak is beillő sztori, amely levéltári látogatásom közben tortérat. Fenti balsejtelmeim igazolására megállítottam az utcán egy nénit, és útbaigazítást kértem tőle. — Levéltár, aranyoskám? Na, ne mondja? És az micsoda? Én itt lakom a kórház mellett, de erről még nem hallottam. A következő kéfdezett egy negyven év körüli tisztes polgár, szintén nem tudott felvilágosítást adni, habár ő is itt lakik a környéken. Amikor Schneider Miklósnak, a levéltár igazgatójának is elmesélem, mosolyogva mondja: — Az emberek le^ragyobb túszé. főleg akik nem érdeklődnek a történelem, a múlt iránt, nem nagyon ismerik a levéltárat. Munkánk pedig nem kirakat- jellegű tevékenység. Mi, főleg „befelé” dolgozunk; feladatunk az anyagok gyűjtése, válogatása, rendszerezése. Mondhatni az előkészítés, hiszen a „fölö- zés” már a kutató dolga. A levéltár nagv segítséget nyújthat egy-egy kutatónak, és sok érdekes adatot szolgáltathat az intézményeknek. — Igénybe veszik-e a levét- táí által nyújtott lehetőségeket?" Milyen a látogatottság? — SAJNOS, a legkevésbé sem mondhatjuk, hogy az érdeklődés széles körű. Időnként betéved ugyan hozzánk egy- egy látogató, úgy érzem azonban, hogy még nem alakult ki olyan réteg, amely huzamosabb időn át, módszeresen igénybe venné levéltári anyagunkat. A múlt évben összesen (vagy mindössze) 77-en fordultak meg nálunk. Ez a szám magába foglalja az egyéni és csoportos látogatókat egyaránt. Az 1970. évi munkatervben szerepel többek között az iskolai szakkörökkel való erősebb kapcsolat kiépítése. Nem elégszenek meg azzal, hogy a jubileumi évforduló örvendetesen felfokozza a hagyományok ápolását, a helytörténeti- honismereti mozgalmat, ők is lépéseket tesznek. Vendégül akarják látni a megye valamennyi honismereti szakkörét a fendszer^s kapcsolat kiépítése érdekében. — Milyen jellegű anyaggal rendelkeznek? Miben tudnak segítséget nyújtani az érdeklődőknek? — A levéltár iratainak egy része Nógrád megye történetével kapcsolatos. Megtalálhatók itt az elmúlt évszázadokban működött létesítmények történetei, szolgálati időre, ipari-építési engedélyre vonatkozó adatok, melyek az állampolgárok jogainak folyamatos biztosítását szolgálják. Amikor1 a levéltár épületébe beléptem, a folyosón sorba állított üvegszekrényekben megsárgult plakátok, hirdetmények felhívások ötlöttek szemembe. Kis kiállítás ez, amely a felszabadulás utáni újáépítést dokumentálja. Az igazgató mosolyogva tiltakozik a „kiállítás” megnevezés ellen, szerinte ez inkább a levéltár kirakata, amolyan „termékbemutató”. — Vajon a kulisszák mögött lezajló kutató-gyűjtő munkán kívül eljut-e a levéltár tevékenysége közvetlenül a nagy- közönség elé? — Tavalyi és idei munkatervünk alapja ■ az évfordulókkal kapcsolatos jubileumi rendezvények forrásanyaggal való ellátása. Az általunk feltárt dokumentumok jelentős része szerepel kiállításokon, a Múzeumi Füzetek következő száma is foglalkozik intézményünkkel. Tegyük még hozzá, hogy Schneider Miklós, a Palócföld című folyóiratban is gyakran szerepel írásaival, helytörténeti dokumentumok közreadásával. — Nekünk, kívül állóknak száraznak tűnik a levéltári munka. így érzi-e ezt a szakember is? — Aki szereti a szakma ját, annak az a legérdekesebb Aki érdeklődik a múlt iránt az érdekesnek találja a levél tárt munkát is. Persze mun Űttörővezetők Eresztvényben január 20— 28 között rendezik meg a járási-városi úttörőtitkárok és az úttörőházi igazgatók tanácskozását. A háromnapos értekezlet napirendjén többek között a honvédelmi nevelés időszerű feladatairól, a vezetés szervezéselméleti kérdéseiről, az V. nevelésügyi kongresszus már megtartott tantestületi értekezletein az tanácskozása ifjúsági mozgalommal kapcsolatban felvetődött kérdésekről tárgyalnak a résztvevők. Egyt>en megbeszélik az 1969 —70-es tanév úttörőmozgalmi feladatait, a tanulmányi versenyek és kulturális szemlék rendezésének módját. A háromnapos tanácskozás résztvevői találkoznak a csehszlovákiai gyermek- és ifjúsági szövetség besztercebányai vezetőivel is. kánk alapja a kitartó, rend - szeres kutatás. Számunkba a változatosságot, a „csemegét” egy-egy érdekes anyag felbukkanása jelentheti. A LEVÉLTÁR gazdag szakkönyvállománnyal rendelkezik, a kutatásokhoz modern segédeszközök állnak rendelkezésre. A kutatóknak külön szobát rendezett be a levéltár, és választ, útbaigazítást ad az érdeklődőknek, akiknek száma a jövőben remélhetőleg mind nagyobb és nagyobb lesz. CfPiiftl Vipfnaiubil! ff.’) Őr ca toronyisssn a Központi Sajtószolgálat ahogy a XI. századi „egylábú A nagy forgalomban a Thong megbízásából Jenkel János, a Komárom megyei Dolgozók Lapja rovatvezetője néhány hetet Vietnamban töltött. Üti- beszámoló-sorozatában felvillantja a harcoló Vietnam életének mindennapjait. A Hanoiba érkezés után a hirtelen halmozódó benyomások nem csupán rácsodálko- zásra kényszerítettek — ami egyébként minden távolról érkezőt elér ebben a különösszép országban —, hanem némileg eltöltött az aggodalom is. Vajon annyi útirajz, beszámoló után hogyan lehet új oldalról, más módon megközelíteni a Vietnammal való találkozást? Az első órák élményei közül például a Vörös folyón átívelő híd — lassan már konvencionális kép, jelkép — így aztán kimarad az útiélményem leírásából. Hasonlóképpen mit is mondhatnék a Ba Dinh téri panorámáról, ahol a- nagyszabású gyűléseket rendezik, s ahol Ho Si Minh elvtársat búcsúztatták nemrég a zokogó tömegek? A Visszaadott Kard 'rnva, s a főváros sok más szép, zölddel övezett kisebb-nagyobb" víztükre éppúgy c«k számomra jelentett felfedezést, mint pagoda” különleges építménye is. Maradnak tehát a hétköznapi benyomások. A Thong Nhat szállodában abban az időszakban nagy volt a nemzetközi forgalom. Ezt némelyek azzal hozták összefüggésbe, hogy az időjárási viszonyok ekkortájt a legelvisel- hetőbbek az európai ember számára. Hogy mit jelent ez, csupán néhány apró, jellemző mozzanatot had említsek. A hőmérő higanyszála huszonöt—huszonnyolc Celsius fok körül mozgott. Ehhez megérkezésem napján — azzal fogadtak, remek idő van — hetvenöt százalékos páratartalom járult. A trópus tehát igénybe veszi a szervezetet, de a január—februári hűvös-párás időszakról ott is úgy beszélnek, hogy akkor „csúnya az idő”- A páradús, meleg levegő már megérkezésem napján kikezdte villany borotvám fémes részeit — kénytelen voltam a hagyományos eljáráshoz visszatérni. Ettől függetlenül nem nehéz a klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni: három—négy nap múltán már el is feledkeztem a szokatlan éghajlatról. Nhat-baii egyaránt találkoztam és összeismerkedtem szovjet orvossal, román műfordítóval, lengyel matrózzal és másokkal. A szállodától pár háznyira estéről estére nagy tömeg hullámzik: a vietnami emberek is vágynak a szórakozásra, kikapcsolódásra, s ez a filmszínház soha nem panaszkodhat a „közönség érdektelenségéről”. Noha a címfeliratokat nem tudtam lefordítani, sok filmre a hatalmas plakátkép alapján is rá lehet ismerni. így a többi közt éppen abban az időben vetítették az Ernst Thälmannröl szóló életrajzi filmet. Sok szórakozási lehetőség egyébként nincs a fővárosban, ami — ha a mai vietnami helyzetet is értjük — könnyen megmagyarázható: nem az a legfőbb gond, mivel töltsék szabad idejüket a dolgozók. A munka utáni pihenést, ki- kapcsolódást jelenti például az esti séta, kettesben, a Hoan Kiemi-tó partján. Itt az egykor gyakran használt betonóvóhelyek mellett most a pádhoz támasztják a kerékpárt, s csak a tó vizében tükröződő utcai fények rajzolják ki az összehajló párok sziluettjeit. A város központjában szabadMIS tegyünk betegség esetén? AZ EMBERNEK és biológiai környezetének harmonikus egyensúlya az egészséges állapot. Ha ez a harmonikus egyensúly valamilyen ok következtében felbomlik, kialakul a betegség. A betegségek különböző tünetekkel jelentkeznek. Ezek között vannak súlyosabbak, egy-egy betegségre határozottan jellemzők, más betegségek tünetei ei- mosódottak, általában „rossz közérzetben” nyilvánulnak meg. A megbetegedett ember a betegség tüneteire különbözőképpen reagálhat. Van, aki betegsége tüneteit túlértékemondva, betegségünket bízzuk mindig az orvosía. ÓVAKRAN TALÁLKOZUNK az egészségügyi szolgálat „útvesztőjében eltévedt, és reklamáló beteggel, aki kezelőorvosát nem ismeri, körzete rendelési idejét sem tudja. Fontos tehát, hogy ezeket a tényeket mindenki ismerje, szükség esetén tudja mikor, és hova kell fordulnia. Nagyobb helységekben a szokásos munkaidőn túli időszakban a terület orvosi ellátását ügyeletes orvosok biztosítják. Ennek a helyéről, telefonszámáról is tájékozottálak kell lennünk. Salgótarjánban az ügyeletes szolgálatot még ma is sokan a rendelőintézeta komolyabb tüneteket is elhanyagolja. A betegség milyenségének elbírálása orvosi feladat, ezért, ha betegnek érezzük magunkat, minden esetben forduljunk orvoshoz Az egészségügyi ellátás ma már minden ember számára ingyenes. Az ország területe körzetekre van felosztva, minden lakosnak van körzeti orvosa. Betegség esetéin elsősorban hozzájuk forduljunk. A körzeti orvoshoz általában két—három ezer lélekszámú te. rület tartozik, ők köfzetük betegeinek legjobb Ismerői, s így a hozzájuk forduló beteg további sorsát ők tudják irányítani. Ha kell. felírják a megfelelő gyógyszert, megadják a betegséggel kapcsolatban a szükséges felvilágosításokat, tanácsokat vagy — ha szükség van rá — a területileg illetékes szakrendelé- sekfe, gyógyintézetekbe utalják a betegeket. Minden körzeti orvosnak megvan a meghatározott rendelési Ideje, s a sürgős esetek kivételével ehhez alkalmazkodjunk, a fekvő betegekhez való kihívást is a kerületenként meghatározott időben jelentsük be. Erre azért van szükség, hogy a Mind nagyobb súlyt helyeznek a salgótarjáni járásban az ismeretterjesztő munkára. A járási TIT-elnökség által irányított ismeretterjesztő tevékenység az elmúlt időszakban figyelemre méltó eredményeket ért el, de még számos teendő vár megoldásra. Az előadások eredményessége fokozódott, a lakosság a téri kiállítás látható, ahol a többi között felnagyított fényképek, fegyverek, roncsdarabok, s más szemléletes dokumentumok idézik emlékezetünkbe Hanoi védelmének nem csupán az idegek feszítettsé- gével, hanem a hősi helytállás példáival is teli időszakát. Ehhez a kiállításhoz közvetlenül kapcsolódott a hadsereg múzeumában kapott tájékoztatás — a Dien Bien Phu-i csata, hatalmas terepasztal felvillanó fényei által válik igazán szemléletessé —, s az a dokumentumfilm-vetítés, amelyre perui és algériai kollégámmal együtt hívtak meg. A kulturális kapcsolatok bizottsága épületében, a vetítőteremben, az elmaradhatatlan keserű, erős tea és a markáns cigaretta mellett kezdett orosz nyelvű magyarázatba To Tu- ong elvtárs, aki egyébként mindvégig szívélyesen, oda- adóan segített tervezett útiprogramom megvalósításában- Néhány perc elteltével azonban már csak a legszükségesebb kommentálásra szorítkozott, hiszen „A Ben Hai partján”, a „Me sziget” és a „Hanoi egy napja” című kisfil- mek önmagukért beszéltek. Ez utóbbi különösen nagy hatással volt ránk, vendégekre. Érthetően: hiszen az épületből kilépve, a gyalogosok és kerékpárosok nyüzsgő rengetegét látva — még mindig kísértett bennünket a szirénák hangja, a repülők süvítése a vietnami főváros felett... ben keresik, pedig ez már régen a vásártéri fogászati rendelő épületében van, telefon- száma: 11-44. A szolgálat időtartama este 6-tól reggel 6 óráig tart. A legjobb ellátás mellett is előfordulhat olyan sürgős eset, amikor az-orvosi ellátás nem tűr halasztást. Ilyenkor a területhez tartozó mentőállomást kell felhívni telefonon különböző témájú előadásokat szívesen fogadta. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat salgótarjáni járási elnökségével közösen a járási tanács vb művelődésügyi osztálya úgynevezett kiemelt feladatként kívánja kezelni a körzeti TIT-előadói munkaközösségek tevékenységét, különös tekintettel Nagybárkány- ra, Ceredre, Dorogházára. A kerékpár — az országban mindenfelé ezt tapasztalja az ember — a legközkeletűbb jármű. A rendszámmal ellátott kerékpár csomagtartójára mozgás közben ugranak fel a fehér blúzos, selymes-fekete, hosszú nadrágot viselő lányok, legtöbbjük a jellegzetesen csúcsos, minden szélrezzenésre mozduló, könnyű kalapban. Ugyanazzal a kecses könnyedséggel ugranak le, lépnek hátra — mosolyogva —, ha már közvetlen közelről rájuk dudál egy-egy gépkocsi. A közeli utcasarkon heves dáma-csata folyik — a kibicek nagy karéjában. Esti szieszta a kapualjban: a család kis székeken, gyérfényű lámpa mellett teát szürcsölget. Odébb néhány gyerek a járdán tér- deive-guggolva egy fadarabbal „rajzversenyt” rendez. Hanoi békés estéje ez. A szállodai szoba érkélyén levegő- zök- Ám, mint azután is minden nap, minden este, a közeli bank toronyforma tetején ott látom az őrszemet: a főváros nyugalmát vigyázza. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nyugalmára sok-sok szempár vigyáz mindenfelé; hisz’ robot kémrepülőgépek nem egyszer érkeznek még ma is az ország légiterébe: az ördög és a Pentagon nem alszik. Jenkei János (Következik: Kő és antracit) telén, súlyosabb és étetveszé- lyes állapotú betegek szállítása az ő feladatuk. Na terheljük tehát indokolatlanul őket, ezzel esetleg éppen egy sürgős mentőszállítást igénylő beteg embertársunkat hozhatjuk életveszélybe. Járóképes, nem súlyos betegek kórházba szállítása taxival is történhet, hiszen az indokolatlanul igénybe vett mentőszállítást utólag úgyis meg kell téríteni. Minden ilyen félreértés elkerülése végett tehát leghelyesebb, ha először a körzeti orvoshoz fordulunk. A kórházba beszállított, elsősegélyben részesített, de sürgős felvételt nem igénylő betegség esetén a betegeket ott, további javaslattal mindig ellátják, ezeket a javaslatokat igyekezzünk betartani. , VANNAK OLYAN BETEGSÉGEK, amelyek azonnali orvosi beavatkozást ugyan nem igényelnek, de további kivizsgálás szükséges. Ez a kivizsgálás, vagy a rendelőintézetben, vagy a kórházakban történik. Néhány szakrendelés kivételével ezekre a helyekre is csak kezelőorvosunk utasítására menjünk. Ha a kivizsgálás járóbetegként is megoldható, úgy ezt a szakrendelés elvégzi, ellenkező esetben a szakrendelés biztosít helyet a kórházban, s erről a beteg írásban kap értesítést. Az úgynevezett szolgálati út betartása különösen fontos táppénzes állományban levő betegeknél, mert a táppénzbe vétel utólagosan már nieglehe- tősen bonyodalmas a beteg és orvos számára .egyaránt. Szólnunk kell az úgynevezett , .szabad orvosválasztás” lehetőségéről is, melyet egy nem régi keletű miniszteri rendelet tesz lehetővé Ha valaki úgy érzi, hogy területileg illetékes körzeti orvosával, valamilyen oknál fogva nem tudott megfelelő, jó emberi kap- v csolatba kerülni, az illetékes tanácson kérheti más körzetbe való áthelyezését. Természetesen a körzeti orvos részéről is fennáll az a lehetőség, s az indokok elbírálása után dönt ,az egészségügyi fe- .ettes szerv a kérdésről. Orvoshoz fordulás esetén minden esetben vigyük magunkkal előző kórházi zárójelentéseinket, egyéb leleteinket, mert ezzel, fölösleges, újabb vizsgálatok ell&rülése válik lehetővé. Ha szükséges, az orvos úgyis elvégezteti a vizsgálatokat, de ha" erre nincs szükség, ne terheljük sem magunkat, sem az egészségügyi szolgálatot a vizsgálatok elvégzésével. Az indokolatlanul ismételt orvosi beavatkozások egészségünk károsodását, illetve állapotunk további rosz- szabbodását okozhatják (pl.: rtg. vizsgálatok) E NÉHÁNY SORBAN szerettünk volna tanácsot adni ahhoz, hogy mit tegyünk betegség esetén, mert a sokszor kifogásolt, körülményes beteg- ellátásnak a meglevő táfgyi nehézségek mellett gyakran a nem megfelelő tájékozottság az oka. Dr. Tajtl László ÚjQbb kezdeményezés a védnökségben Ha valaki elhalad a salgótarjáni Vegyigépszerelő Vállalat építkezése előtt, az egyik épületen hatalmas tábla öt- lik a szemébe: Épül a KISZ védnökségével. A szokásos ifjúsági összefogás a . Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának kezdeményezésére, most új színfolttal gazdagodik. Nagy József KISZ-titkár elmondta: felhívással fordulnak a beruházás kivitelezésében résztvevő vállalatok, alvállalkozók KISZ-szervezeteihez, tegyenek vállalásokat, kössenek szocialista szerződést, hogy az általuk elvégzett munkát garanciális kötelezettséggel adják át. Ezzel elérhető lesz, hogy az új létesítmények határidőre és kifogástalan minőségben készüljenek el. A kezdeményezésihez máris több alvállalkozó fiataljai csatlak«*; talc. legtöbb esetben túlterhelt kör- (Salgótarjánban telefonszá- zeti orvos, a munkáját be- műk: 94 és 15-55). A mentő oszthassa, lehetőleg minden általi kórházba szállítás kéré- rászoruló beteget időben meg- se előtt azonban gondoljunk vizsgálhasson. Körzeti orvo- arra, hogy a mentőszolgálat sunkhoz ne „beutalóért” men- gépkocsiállománya nem kime- jünk, hanem panaszainkat el- ríthetetlen, és csakis járóképTIT előadói munkaközösségek
