Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVF.. 18. SZÁM ARA: 8G FILLÉR 1970. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK » * Jubileum Orhalómban (3. oldal) 0 Az olvasók fóruma (3. oldal) A lelkesedés kevésnek bizonyult (7 oldal) N emrégiben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a társulások zárszámadásának előkészítéséről tájékoztatta a sajtó képvisel óit Vereczkei Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Mezőgazdasági Válíalatíelügyeletd Főosztályának vezetője. Örömmel vettük tudomásul, hogy a termelőszövetkezetek a tavalyi évet jó eredménnyel zárták, meginövekedett a felosztható jövedelem, amelynek sorsáról a termelőszövetkezetek a törvényes keretek korlátái között maguk határozhatnak. Ámde az önállóság és a nagyobb anyagi lehetőségek jelentős mértékben növelik a termelőszövetkezetek felelősségét. A nagyobb felelősségnek pedig meg kell nyilvánulnia a zárszámadások előkészítésében, 'és a zárszámadó közgyűlések lebonyolításában is. Szövetkezeteink felelősségét tovább növeli, hogy a gazdasági reform bevezetése óta a zárszámadás jóváhagyása a közgyűlés kizárólagos joga. Megszűnt az a kötöttség, hogy a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt hatósági szervek vizsgálják felül közös gazdaságaink számadását, amelyet csak hozzájárulásukkal lehetett a közgyűlés elé terjeszteni. Tehát semmilyen szerv nem jogosuLt, és nem köteles a közgyűlés előtt a szövetkezet zárszámadását felülvizsr- gáltni. A megyénkben eddig lezajlott zárszámadó közgyűlések tapasztalatai alapján mégis csak helyeselhetjük azoknak a tsz-vezetőknek az eljárását, akik kikérték a területi szövetségek szakembereinek és a bankok munkatársainak tanácsát, és az úgynevezett konzultációkon győződtek meg, hogy zárszámadásuk megfelel-e a törvényes előírásoknak. A szövetkezetek önállósága ugyanis semmiképpen sem szoríthatja háttérbe az állami kötelezettségek teljesítését. Nem köti szövetkezeteinket a zárszámadó közgyűlés időpontjának kitűzése, meghatározása sem. Egyetlen kötelező előírás, hogy minden szövetkezet és társulás közgyűlését legkésőbb február ?0-ig meg kell tartani, és a zárszámadás másolatát az illetékes szerveknek, az adóhatóságoknak, a banknak, statisztikai kirendeltségeknek öt napon beliül el kell juttatniok. Minthogy végleges adatok birtokában még sem a megyei, sem az országos szervek nincsenek, egyelőre csak várható eredményekről beszélhetünk. Az előszámítások országos viszonylatban azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek. éves termelési érteke mintegy 13—15 százalékkal nagyobb az 1968-as évinél. Az áruértékesítés növekedésének mértéke egy valamivel még ennél is magasabb. Különösen jók a növénytermesztés és a kertészeti termesztés eredményei : a tsz-ek fennállása óta a 15,2 mázsás búza és a 20 mázsás holdankénti kukorica átlagtermés is az eddigi legmagasabb. Országosan előreláthatólag mintegy 10—12 százalékkal növekedett a termelőszövetkezetek felosztható jövedelme. A tsz-ek úgy tervezték, hogy a felosztható jövedelemből fejlesztési alapjuk, kát együttesen mintegy húsz, szociális-kulturális alapjukat pedig huszonöt százalékkal növelik. A felosztható jövedelem növekedésével csaknem egyelő arányban nőtt országosan a személyes jövedelem tömege is. A jövedelem okos és gondos felosztása újabb felelősség elé állítja a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát. Eddig megtartott közgyűléseink tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-tagok és -vezetők nagy gonddal járnak el, s nem engednek annak a kísértésnek, hogy aránytalanul növeljék a személyes részesedést a kedvező eredmények alapján. Figyelembe . veszik, hogy a jövedelmet az elkövetkező években is tovább óhajtják növelni, ez pedig elképzelhetetlen nagyobb befektetések nélkül. A részesedési alapot tehát csak a termelés fejlesztését szolgáló alapokkal arányosan növelik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szövetkezetek most már az előző évihez képest csökkentsék a személyes jövedelmet. Egyedül arról van szó, hogy az elosztásnál előrelátást és mértéktartást tanúsítsanak. Így például a fejlesztési alapon kívül nem hanyagolhatják el a szociális és kulturális alapra helyezett összeg növelését sem. E nélkül ugyanis többek között, nehezen megoldható a kulturális Igények nagyobb arányú kielégítése, s ennek következtében a fiatalok részarányának emelése. Ráadásul joggal várhatja el társadalmunk minden tagja, hogy a termelőszövetkezet a nagyobb jövedelemből a rászoruló , öregeket és betegeket is részesítse, löszén ők voltak azok, akik a szövetkezetét megalakították és a jelenlegi szép eredményeket megalapozták. Szövetkezeteink túlnyomó többségében azt is megtanulr- ták már, hogy Nógrád megyében biztonságosain csak akkor lehet gazdálkodni, ha a jövedelem,biztonsági alapra is minél nagyobb összegeket helyeznek el. Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz-ben például, ahol minden bizonnyal módjuk nyílhatott volna a személyes jövedelem nagyobb növelésére is. bölcs előrelátással mintegy 3,5 millió forintot helyeztek biztonsági alapra. N agyon fontos továbbá az is — s erre a tsz-tagok most már csaknem mindenütt igényt tartanak —, hogy ne csak a termelőszövetkezetek vezetői és számviteli dolgozói ismerjék meg még a közgyűlés előtt egy esztendő gazdálkodásának eredményeit és hiányosságait, ne csalt az ellenőrző bizottság tagjai nyerjenek betekintést a feltárt adatokba és következtetésekbe, hanem a tsz-tagok is menet közben értesüljenek, legalábbis a maguk speciális területéről, a gazdálkodás előnyeiről és visszásságairól. A zárszámadó közgyűlések ugyanis, bármilyen jól is készítik elő őket. csak így válhatnak valóban építő, előremutató, hasznos vitafórummá. Az új gazdasági mechanizmusban ugyanis — amint a sajtótájékoztató előadója és a TOT irányelvei is kifejtették —, nem lehet elsőrendű szempont a zárszámadások megvitatásánál, hogy milyen maradvány és nyereség kerül még kifizetésre; sokkal inkább arra kell a szellemi erőket összpontosítani, hogy a hibákon javítsanak, az elért eredményeket pedig megtartsák, sőt fokozzák. Lakes György Javult a dolgozók anyagi helyzete Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága Tegnap Salgótarjánban, az SZMT-székházban tartotta idei első ülését a Közalkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága. A többi között Várhelyi Ernőnek, a megyei tanács pénzügyi osztálya vezetőjének előterjesztésében jelentés hangzott el a tanácsi dolgozók jövedelmének alakulásáról, az új gazdasági reform bevezetése óta. A jelentés és a vitában résztvevők is megállapították, hogy javult a közalkalmazottak anyagi helyzete. Ezt számos intézkedés segítette elő. Ezek közé tartozik a többi között, hogy a gazdaságirányítás új rendszerével összefüggő két alapvető jogforrás új alapokra helyezte a bérgazdálkodás e rendj szerét, s ennek megfelelően á bérgazdálkodásban a béralap került a gazdálkodás előterébe. A bér- és munkaerő-gazdálkodásnak egyik módja azt is lehetővé teszi, hogy a tanácsi szervek — béralapjuk betartása mellett — a feladatok jellegétől függően, alacsonyabb átlagbérrel nagyobb létszámot, illetve nagyobb átlagbérrel kevesebb munkaerőt foglalkoztassanak és a tényleges megtakarításokat jutalmazási célokra használhassák fel„ Kormányhatározat, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének utasítása alapján, a tanácsi szervekben több, úgynevezett bérgazdálkodási jogkört engedtek át a szakigazgatási szerveknek, illetve az alsóbb szintű tanácsi szerveknek. Ezt a gyakorlatot alkalmazzák már a Pásztói járási Tanácsnál, és a tervek szerint jogkörök átrendezését alkalmazzák ebben az évben a Balassagyarmati járási Tanács Végrehajtó Bizottságánál is. A megyei bizottság véleménye szerint, a járási végrehajtó bizottságok nagyobb szervezeti egységei részére bátran átengedhető lenne az önálló bérgazdálkodási jogkör. Ezt bizonyítja, hogy Pásztó község bérgazdálkodásáról a járási szerveknek általában kedvező véleménye van. A megyei bizottság véleménye szerint a nagyobb községek javára is át lehet engedni a bérgazdálkodási jogkört. Az új bérgazdálkodási rendszer eredményeit tényekkel is igazolták. A két városban az átlagbér és átlagjövedelem az 1968. január 1-i állapotnak megfelelő 2047 forintról tavaly november 30- ig 2319 forintra növekedett A járások összességében ez a szám 2085 forintról 2529 forintra nőtt. A községeknél az 1581 forint 1843* forintra növekedett A Közalkalmazottak Szak- szervezete Nógrád megyei Bizottságának ülésén irányelveket fogadtak el a tanácsigazgatási szervek bérgazdálkodásával összefüggő szakszervezeti tevékenységhez, majd a tennivalókat határozatban rögzítették. A megyebizottság tegnapi ülésén elfogadták az 1970. évi szakszervezeti munkaprogramot és az első félévi munkatervet. Ebben meghatározták az állami munka segítését, a kulturális nevelőtevékenység fejlesztését, a tagság élet- és munkakörülményeinek javítását. Bár a földeket vastag hóta- fcaró borítja, az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat telepein megkezdődött a szezon. A váíható ellátásról a vállalat vezetői az MTI munkatársának elmondották: — Az -igények és a rendelkezésre álló készlet ismeretében közölhetjük: az utóbbi évek egyik legkiegyensúlyozottabb tavaszi vetőmagellátását biztosítjuk a gazdaságoknak. összesen 900 millió forint értékű vetőmag áll rendelkezésre. Gazdasági takarmánymagvakból tehát teljesen ki tudják elégíteni a 3,5 millió hold szükségleteit. — A vállalat idén olyan árukészletet biztosított, amely- lyel le lehet tömi a szabadpiac gyakran túlzottan magas árait. Már az év elején elterjedt például az a hír, hogy az elmúlt évi gyengébb lucerna- magtermés miatt szűkösek a készletek. Ezért egyes termelők hatóságilag nem ellenőrzött, gyommagvakkal fertőzött vetőmagot igyekeztek a tszKádár János fogadta Stefan Olszowskit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának 'felső titkára', szerdán fogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét, Stefan Olszowskit. a LEMP KB titkárát. A fogadáson jelen volt Aczél György, az eknek eladni. Ezt a kedvezőtlen piaci tendenciát a vállalat jó előre igyekezik megakadályozni, amit annál is inkább megtehet, mert az 1968-as évről kitűnő minőségű lucerna- vetőmagot tartalékolt, összesen 150 vagonnyi készlet áll rendelkezésre, amivel ki is lehet elégíteni a szükségleteket. Vörösheréből tavaly a keresletnek csak 85 százalékát tudtuk fedezni, idén a rendelkezésre álló 150 vagonnal teljes ellátást Ígérhetünk. Van elég étkezési és takarmányborsó, s napraforgó vetőmagból sincs hiány. A magas tápértékű takarmányrépa vetőmagja szintén korlátlan mennyiségbe* áll a termelők rendelkezésére. Lényeges azonban, hogy a gazdaságok minél előbb jelentsék pontos igényüket. — A 'zöldségmagellátasnál is kedvező a helyzet. — A kis- kerttulajdonosoknak 20 millió tasak vetőmagot biztosítottunk. A zöldségfajta választékot bővítettük; többféle vetőmag érkezett például Hollandiából és Angliából. Összehívták a megyei tanácsot Nógrád megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az 1954. évi X. törvény,-11. § (1) bekezdése alapján a megyei tanácsot ma délelőtt fél 10 órára Salgótarjánba rendes ülésre összehívta. A tanács ülésén beszámoló hangzik el a tanács- és végrehajtó bizottság 1969. évi munkatervének végrehajtásáról, az 1970. évi munkaprogramról és az első félévi munkatervről. Tájékoztató jelentés hangzik majd el a szénbányászat termelésének csökkentéséből adódó ipartelepítési és foglalkoztatási tanácsi feladatokról. Megvitatják a megye 1970. évi fenntartási költségvetését és a megyei tanács közvetlen fejlesztési alaptervét- Előterjesztés hangzik el a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1968—1969. évi ellenőrzési munkájáról és a NEB 1970 első félévi vizsgálati munkatervéről. A megyei tanács személyi ügyeket is tárgyal. A megyei tanács ülése nyilvános. MSZMP KB titkára is. (MTI) Egyenletes lesz a tavaszi vetőmagellátás A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi telepén naponta két Láncolással varrják össze a harisnya orrhegyét. Ez a munka műszakban 2500—3000 harisnya készül elsősorban jó szemet és nagy figyelmet kíván (Koppány György felvételei)
