Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
A HOSSZtiTÄVÜ NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSI BIZOTTSÁGOK MÜNKA.TÄBÖE A közepesen fejlett ipari országok sorában (1.) * í «int Tervhiva- — bár vannak még vitatott és a tőkés országok között ”' " "MsTO tálban 1967 problémái — sok új ismeretet egyértelműen bizonyítják: a vegén megkezdődött az 1971— nyújt, iparunkról; számotte- szocialista iparfejlesztés ered- 1985 közötti, tizenöt évre vőan hozzájárul a távlati menyeként 1950—1967 között szóló hosszútávú népgazdasági gazdaságpolitika, a további Magyarország a fejlődő or- terv, és egyidejűleg az 1971— ipanfejLesatés jobb megalapo- sízágok sorából a közepesen 75-ös évekre a középtávú nie- zásához. fejlett ipari országok sorába gyediik ötéves terv kidolgozd- A felszabadulás óta hazánk emelkedett, sa. Mindkét tervet 1970-ben gazdasági fejlődésének két kko—67 terjesztik elő jóváhagyásra. A legjellemzőbb vonása, a ter- k™®"£ ST^erk^TE Tervhivatal a főbb temacso- rnelesa viszonyok alapvető uálU)ZaSl0,k nagyiból megfe- portok szerint elmeleti es változása es az ennek alapjan leLnek a világgazdaság általá- gyakerlati szakemberekből kibontakozó iparosítás volt. A nos ÍTáayémiak_ Mégis az ösz- távlati tervezési bizottságokat gyors ipari fejlődés eredme- szehas0lIlUtó vizsgátetok a 35 hozott létre. nyeként a magyar ipar tér- orszÁg&al ^ bizonyítják: A bizottságok az előkészítő ,,„a. ma|^n)g.isi.f^r iparúinkban jelenleg egyértelműnk» két összefüggő szaka- kul) 1938 es 1967 kozott a /,8- mden tlagy a szénbányászat, sssát miár befejezték. Egyrészt szeresere, 1950 es 1967 kozott ^ a vas,kohászat aránya; elkészítették az 1950—1967 Peaig a 4,5-szeresere borult. sz£n_ fémfelihasználásunk közötti tizenkét esztendő ha- Az átlagon belül a vegyipar nem el^g gazdaságos. Az át- zai gazdasági fejlődésének fejlődése meg gyorsabb, tíz- lagúnái fcjssé magasabb a kritikai elemzését, másrészt szeres volt, a gépiparé ^ pedig pésaesedésie a gépiparnak, a úgynevezett „tervezési hipoté- 6,5-szeres. Es a fejlődési ütem ^xti!-, a bőr- és a ruházati ziseket” dolgoztak ki. Ezek- a, fejtett tekes országok ipa- ipgj^gjj. termékeikből a beiben — az eddigi előrehaladás ráenal is gyorsabb, hasonló ^ fogyasztásira jutó rése az elemzésére támaszkodva — v.a®.^ meg nagyobb novekede- átlagosnál alacsonyabb, míg belátható jövő sa ütem csak a többi szocia- az export az átlagosnál mavetítik- elénk. k»ta ország iparát jellemzi. gasabb. Az ipar egészében az 1985-ig körvonalait _ Nem kése tervek, hanem reá- Az iparban foglalkozta,tot- viszonylag alacsony még min- lls lehetőségek számbavétele, tak aránya hazánkban az dig a vegyipar, továbbá a pa- elózetes elgondolások ezek a 1950-es 19,4 százalékról 1967- pír- és az élelmiszeripar arákövetkező tizenöt esztendőről, re 32,3 százalékra, az építő- nya, A tervezési bizottságok ta- iparban dolgozók aránya pe- A yj^ggáit időszakban gyo-r- milmányai és vitái alapján 3,1 százalékról 6,5 szaza- san az jpar részesedése . egyes szerzők és szerzői kollektívák különböző térmakölékra növekedett. A mezőgazaz exportból. Az összes ex— _-_________ dasagban dolgozóké viszont port 70_75 ipan r ökről összefoglalókat, cikke- í>J~rjoi _30’® cfok~ eredetű, s ha beszámítjuk az két jelentettek meg több fo~ lier^- Ez a folyamat törvény- pieiimisze,r,ipart jS; akkor 85— lyóiratiunkiban. Minthogy szera> a fejtetteb -országokban go ^ázalék az ipari eredetű azonban e folyóiratok áLt>alá- en,n^? J^val alacsonyabb a eXp0,rthá<n.jrad. Ugyanafckar az ban a szűk szakköz-vélemény- mozogazdasagbar fogialkoz- ipar niagymérték>bein rászorul hez jutnak csak el. a megje- tetettek aranya. Amíg azon- j,mp0rtanvagOicra és termé- lent cikkek felhasználásával oa,,n 32 iparilag rejlett or- kekre xeljes importunk túl— támpontul a szélesebb köz- szagokban a mezőgazdaságból nyomb része ugyancsak ipari vélemény tájékozódásához, de felszabadulok jelentős részét eredetű termék; feldolgozásra korántsem a teljesség igényé- f szolgáltató haloaat (koale- szoigajb ala,panyag, ipari vei — ismertetést adunk ol- bodes, kereskedelem, javító- k^atermék és félgyártmány, vasóinknak az alábbi témák- ‘Par> vendéglátás stb.) szívta A f0gyasatási cikkek 1959—64 ról: iparunk tizenhét év alat- fel- addig nálunk csaknem az összes importnak ti fejlődésének néhány jel- .mi,nfa'T5?a*\ az 'Pa^" *ie- 8_n százalékát tették Lemzője, a különböző adottsá- lyezloeditek eL A Szolgáltatás- ki. Az összehasonlításba be gú országrészek eddigi előre- kan oztatottak araaVa vont tőkés országokban ez az 1950-ben 16.2 százalék, 1967- ben 16,8 százalék volt. tehát arány 10,6—21,1 százalék között mozgott Ál ipari táp,IáI<f’ import haladása, a népgazdaság terű, lett szerkezetének sajátossá- ........ , g a; elgondolások a.z elosztás fejlődésről e területen aligha és a fogyasztás távlati terve- beszélhetünk, zéséhez, elképzelések, lehető- A vizsgált több mint más- "" '* tekintélyes há ségek a foglalkoztatás és az fél évtizedben erősen növeke- nyada tőkés országokból szór- óletszínvoinal alakulásáról dett az ipar hozzájárulása a maztk, de az ilyen országok- 1985-ig. nemzeti jövedelem előállító- ba irányuló exportnak rniintA Hosszú,távú Népgazdaság sához. 1964-ben például az egy fele még mindig mező- Tervezés Ipari Bizottságának iparnak a nemzeti jövedelem- gazdasági és élelmiszeripari jóvoltából most első ízben át- bői való részesedése szem- termék. Ennek fő o-ka az, fogó vizsgálat tárgya lett ipa- pontjából a hét KGST-ország hogy i,párunk — a minőség, runk fejlődésének 1950—1967 közül Magyarországot csak a választék, a szállítási ha- közötti időszaka. Az elemzés- Csehszlovákia és az NDK táridők, a szerviz sitb. szemkor a magyar ipar fejlesztő- előzte, meg. Az ipar aránya pontjából — nem tudott kei- sének és mai helyzetének a nemzeti jövedelem terme- lóén alkalmazkodni a tőkés legfőbb jellemzőit ősszeha- lésében 38—40 százalékra te- országok piaci követelményei- sonLították hét KGST-ország hető. Az ipar tehát a magyar hez. népgazdaság vezető ágazaté- gz- g. Szép kivitelben A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepén szakosított bőrdiszműtelepet hoztak létre, amely ezentúl kizárólag női taskakat utazóbőr.indöket és aktatáskákat gyárt. Január hónapban 5 ezer darab szép kivitelű férfiaktatáskát készítenek. Jelenleg 120- an vannak a bőrdíszműrészlegnél, ez a szám azonban rövidesen többszörösére fog emelkedni, mert már saját beruházásból készül egy 740 négyzetméter alapterületű csarnok, amely tavaszra lesz kész (Koppány György felvétele) nzemro Hia ucaleiki szciuarca • adni lehetne... Talán tíz-tizenöt kocsi áll a gárdát salgótarjáni AFIT-seerviz ap- sen- rócska műhelye előtt, Volga, Moszkvics, Zsuk és különböfoglalkoztatni iehes- zöttd összebanigolatlanságol;, a tervezői hiányosságokat jól Ezek után csak arra vagyok mutatja, hogy az előre elké- kíváncsd, hol tart jelenleg az betonágyba az emelőuj szervizepulet kivitelezése, (Mongólia nélkül) és huszonnyolc tőkés ország meg- vá vált. Különböző összeha- fedelő adataival. Az értékelés sonlító számítások országunk (Folytatjuk) Cserhátsurányi honismereti tevékenység A cserhátsurányi honisme- lenőrzés alá vette az ura.öal- Azt a napot, amely lehetővé ret; s' uiber Kazmer makat, s az élelmiszer, vala- tette az itt élők számára is a nyugdíjas vezetésével ered- mint egyéb javak kiosztásánál szebb, emberibb életet, ame- ményetoben gazdag tevékeny- igazságosan járt el. A dinek- Ivet — a falutörténet tanultórium irányítása a Tanács- tjgányozás-a közben ez is csak még nyilvánvalóbbá válik — . évszázadokon át hiába kereeSe^nf„ekrí„7 sett a kisemmizett nép. A honismereti szakkör természetesen további terveket sző. Liber Kázmér is tervezget. Kapcsolatot tart fenn a tendütetef adott és ad a to- SSSTa kö“^? iHoka^n hiteuránl71 ^ SurSry' >-"k... Sok mindent vá- Ä JÄiÄS! 'a“ra“yz „.^y’ sórolhattak odakint és vámlegregibb írásos feljegyzésben mentesen hozhatták haza. De egy lUS-as okmányban, „Vil- nemcsak a ^nzt és a vásá_ la Suran” nevein fordul elő. séggel dicsekedhet. A múlt évben a szakkörinek hat állandó köztársaság bukásáig tartott, tagja volt, akik hetenként alommal összejöttek, _ ig^YrT^Amim Az ' idős sLST egyébként ^kt|ltGHrti^kker^ngedlÄ Németországba mezőtáratlan néprajzi anyag össze- gyűj-tését és publikálását. E tevékenységében a lelkes szakköri tagok, diákok is s-eEkkor mint a dömösi prépost- ^gu^tíztá^f ^ Gyűm a helyi szo^' sag biiTtoka szerepei. A kozség a török hódoltság idején sóiban ^^má^d^k^viiágháboTú ka során íognak hozzá elpusztult 1711-ben újra tele- seSbe-n a ma í ____g., , a szomszédos falvak. Herens okat, énekeket stb. E munelpusztult, 1711-ben újra települt. A falutörténet a továbbiakban rendkívül színesen, számos adattal tudósít a törtéis megszedte a maga áldozatát. .. 1942. október 3-án a falut bombaitámadás érte, de szerencsére a tizenegy bomba , , . , _ a mezőre hullott, igy sem nelem során atett v.szomtag- anyagiakbaA sem embereűet- sagokroi. Ugyanakkor torka ^ k-r nem . y 0e a képet nyújt az tttem palócok kaitonai szolgálatra behívottok népviseletéről, szokásairól, es közül sokan nem jöttek visz- rengeteg babonajaro1. Betyár- sza g az el.huiwltak ^ el. történetekről is hírt ad, Kru- ... n dy Káiknánról, Sisa Pistáról, 1 alakjuk, tetteik továbbélésé- Cserhátsurány 1944. deremről sem feledkezik meg. Tér- bér 8-án szabadult fel. A ne- mészetesen mindkét alakot gyedszázados évfordulót mél- legenda övezi, a történetek tóan ünnepelte a község. A tehát rendkívül színesek. megemlékező ünnepség progA Tanácsköztársaság helyi randát számos kulturális ren- eseményeimek rangos helyet dezvény egészítette ki. A műszán a szerző. Közli, hogy kedvelő művészeti csoportok Cserhátsuránvban a direkte- is felkészültek. A község tör- rium, a járási direktórium ténetének legnagyszerűbb ese- utasításának megíelelöen, el- menyét ünnepelte e napon. csény, Cserháthaláp néprajzának feldolgozásához is. T. E. ző furgonok. A vasajtó előtt „ittyen elmaradt munkálatok szerkezetek nem sűllyes-zithe- két fiaitial hölgy beszélget. és hiányosságok akadályoz- tők bele, a méretek nem . zák, vagy késleltetik az át- egyeznek, fel kell tömi a beÄ SíJ 4Ä SS"S “>"* *,*»" '• “* korra tiUdiniaiiiaik vaXlaLni? rültriié'Zizűriik az AICÖV SiZíOm— <a bot/O'iiiai^yaikait» kérdem. szódságában levő sarki te-l- Fehér Tilbor a Nógrád mj. egyiltek Iteszségesen ve- Uze.mcsaTnoktan. M^messri- §y« Tanácsi Építőipari Vá-lla«« hajiig ^ betonkeverőgép lat épületgépész művezetője zakatolasat, latjuk a körülötte széttárja a karját: forgolódó munkásokat. Most betonozzák a csempézett falú -— Mindent a tervrajzolt kocsimosó al jzatát. A friss szerint csináltunk. .. Ha csu- betonban még kirajzolódna a pán egynél vétettük volna el S ; lábunk nyoma, ta bemerész- a méreteket, a másik kettő teltei, s meg egy íróasztal a k&dnénk jó lenne, azt lehetne mondabelso fal mellett, a sarokban '; kiKÍ,timi, n. hz olaikálvha Rozgonvi István — Csak január ©lejen kezd- n,1‘ egy,nf' hibáztunk. De há- olajkaiyha. tek el a munkát az épitök _ rom helyen egyformán mar mondja az üzemvezető. — nem lehet „véletlenül té- Szaremosére, jó idő van... dahelyiségbe, nem lehet sokkal nagyobb, mint egy mai modern konyha mérete, az ablak mellett, egymással szembefordítva két íróasztal, üzemvezető két vendége az AKÖ- TRÖSZT-től, meg egy férfi, feltehetőm gépkocsiaz egyik lábukról a másikra állnak. • Csak három hét múlva Hosy ne kelljen visszajönni nem lehet „véletlenül” vedni. Most mit tehetnénk? Újra fogunk betonozni. Ki kell cserélni a masasnvomá- sű levegőszabályozókat is. Két új szelepet kel! fölszerelnünk, amit a gyártó vállalat ad át nekünk. Az épületben még sehol semmi sincs a helyén. A tágas felvévőiroda térelválasz- Óvatosak — Zsírzást, olajcserét azon- tó fémkeretei — üveg híján f nial tudunk vállalni — mond- — üresen ásítanak. Egy má- A kompresszor, amely az ja a rendelésfelvevő, hangja ^ helyiségben a „Prome- emelőszerkezetekhez a ma- udvarias, megnyerő, érezni teus” hangzatos elnevezésű gas-nyomású levegőt szolgál- rajta, hosszú gyakorlata van vállalat két dolgozója az tatja majd, egyenlőre azonotejtüzeléssel kapcsolatos be- tan az egyik kocsimosó betonján hever. A szilárd kiugró alapzatot, amire rögzíabban, hogyan keld az ügyfelekkel bánni. — Sajnos, a rendezéseket szereli, mosást nem tudjuk megolda- , ni. Talán két-három hét — Mi rövidesen befejezzük tik, még most betonozzák. Az Próbatörés Nagybátonyban A nagybátonyi szénosztá- bátonyi igényeket. A reknnst- lyozó rekonstrukciójának első rukciót az idén továbbfolytat- lépcsője befejezéshez közeledik, ják. A nagybátonyi gépüzem Elkészült az új törőmű, és a dolgozóira még igen sok mun- hét elején megkezdték a pró- ka vár, mire elkészítik a va- baüzemeltetést. Áz első ter- gonvontetó berendezéseket, helési próba pénteken lesz. A tolópadot, az új szénkiadó he- törőmű kapacitása a szakem- lyet. Ezenkívül a szénosztálvo- berek véleménye szerint, bősé. zó egész villamosberendezését gesen kielégíti majd a nagy- is felújítják még az idén. múlva... a munkát— mondja Soós Fe- épüIet mellett az ólai betároló renc vezető szerelő. - Meg krlrhe betonozása is most tör- Bár úgy tudtam, hogy a ma nyomás- ala helyezzük a ténik. szervizt már decemberben át rendszert, próbaüzemelést kellett volna adni rendelteié- végzünk. Az mór nem a mi a kedvezőtlen tapasztata- sének, különösebben nem le- gondunk, hogy a szerelvények to-k, a hiányosságok és prob- pődöm meg. Több kocsitulaj- jók-e, az az építőkre tartozik, lémák ellenére fel kell tenni donos említette mér, hogy a Az egyik tartalóksziivattyú a kérdést; mikorra várható, szerviz még mindig nem. rossz ugyan, de lehet, hogy hogy a Szerviz megnyitja a funkcionál úgy, ahogy szűk- most rögtön meg tudom ja- kapuit az autósok előtt? séges Lenne. A többszöri terv- vítoni. Ügy akarunk elmenni és határidő-módosítás ellenére innen, hogy n© keóien még- — Ha vala,ki szavára adni az új létesítmény még mindig egyszer ide visszajönni... lehetne, bátrabban mernék nem készült el. Az ideiglenes . , , , nyilatkozni — kezdi Váradi műhelyben, szűkös körűimé- .. kazannazban ketten a István igazgató. — A salgó- nyek/ között egyidejűleg há- 0®°ve,k szigetelésével hajlód- tariáni szerviz az AFTT 16. rom járművet javíthatnak a " tevékenység legtöbb számú miskolci autójavító szerelők. Ez jobbára csak a,r- je-©v’©'- azonban a hatalmas üzemének egyik részlege. Az ra való, hogy a leendő törzs- U20toC9a'™oktan találkozunk, új üzemünktől évi 6—7 mílahol a későbbiekben egyszer- lió forint bevételt várunk. e mintegy tíz kocsit vehet- Érthető, hogy nemcsak a sal- nek „kézbe” a szerelők. Ne- gótarjámak. de a mi érde- hányan, a magas létrákon a künk is. hogy minél hama- mennyezeti rész huzalai, cső- rabb átadjuk rendeltetésének, vei, szerelvényei között fog- A számtalan bizonytalansági “«“to*** * na még Inkább furcsa beton- Előreláthatóan a jövő héten koporsó benyomását kelti. Az megkezdjük a belső technolóailjzatbetonta beépítésre kerü- ^!a!. szeJ,e*®st. Talán március . , . , ele jen. de legkésőbb április lo emelőszerkezetek meg szer- elsején megnyitjuk a salgóteszéjjel hányódnak. tarjéni AFIT-szervizt. A különböző kivitelezők köKiss Sándor NÓGRAD — 1970- január 20., kedd
